Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. március 27., csütörtök A helyzet 3 A madarak nem járnak lépcsőn Freinet (1896—1966) pedagógiájának lényege: a gyermek maga konstruálja meg személyiségét, a tanár segítségével. A tanár tehát nem irányító, hanem partner. Magatartását a tolerancia jellemzi, vagyis a másságot képes elfogadni. A gyereknek megadja azt a lehetőséget, hogy kifejezhesse gondolatait, hogy kultúráját a saját tempójában építhesse. E módszer megengedi, hogy a gyerekek egyéni módon gondolkodjanak, kritikusan szemlélhessék a világot, így az iskolát és a tanárt is. E pedagógia jelszava: a madarak nem járnak lépcsőn. Az iskolát ugyanis mifelénk (de nem csak itt) i afféle lépcsőkből építették föl. Kis pihenőkkel és jó nagy korlátokkal. A lépcső technika nem vált be. Bebizonyosodott, hogy a gyerek saját ösztöneitől vezéreltetve szívesebben választ más utat és technikát, hogy eljusson a csúcsig. A felnőtt által, jórészt tekintélyből és tudatos módszerekből konstruált lépcsőn nem biztos, hogy a magasba lehet jutni. A gyakorlatban kiderült- többet lehet elérni bizalommal, örömteli játékkal, egész napos foglalkozásokkal, mint a negyvenöt perces órákkal, az okoskodó tantárgyakkal, a versenyistállós módszerekkel. Bebizonyosodott továbbá, hogy a testnevelés, a hangszeres zene, a vizuális és manuális foglalkozás éjjpen olyan fontos, mint a matematika, vagy a nyelvek tanítása, s hogy ezen ismereteknek egymásra kell épülniük. • Magyarországon ez idáig egyetlen helyen, Nagykovácsiban kísérleteztek az említett metódussal. A Freinet pedagógia Szegeden is megtalálta híveit. A Pedagógiai Intézet három munkatársa, dr. Lajkó Lajosné, Walláné Üjházi Ildikó és Debrey Attila nemrég bemutatta a szegedi kollégáknak e módszert. A tápéi Bálint Sándor iskola igazgatója, Iványi Józsefné és kollégái úgy döntöttek, megpróbálják meghonosítani a nálunk eddig ismeretlen pedagógiát, ősztől szeretnék indítani a kísérleti osztályokat. (A jelentkezők számától függően.) Tehát azok a szegedi, vagy környékbeli szülők, akik mostanában íratják első osztályba gyermeküket, választhatják ezt az iskolát is. Jelentkezni április 10-ig Tápén, a Majakovszkij tér 16. szám alatt, érdeklődni pedig a 28-998-as telefonszámon lehet a Bálint Sándor Általános Iskolában. P. E. Szeged — 1991. április 3—6-ig Gyermek néptáncfesztivál A Százszorszép Gyermekház és az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület gyermek néptánccsoportok találkozóját szervezi a tavaszi szünetben. A fesztiválra összesen 576 táncos érkezik az oroaág öt megyéjéből. A felTépó együttesek: Tallinka. Vadvirág (Szolnok), Miklós (Törökszentmiklósi, Bartina (Szekszárd), Bánát (Deszk), Kankalin (Hódmezóvósárhely), KAS (Zsombó), Tarisznyás (Bordány). Vendégül látjuk az Erdélyből érkező 47 fős néptánccsoportot is. A fellépések helyszíne a Ságvári Endre Altalános Iskola tornatermében lesz április 3— 4—5-én délután 4 órától, a gálaműsorra április 6-án 10 órától kerül sor. Első napon a házigazdák — a Barica, Kökény, Kökörcsin, Mákszem, Rokolya és a 100 lábú együttesek — műsorát láthatja a közönség. Április 4-én és 5-én a vendégegyüttesek mutatják be műsoraikat. A szombati gálaműsort a szakmai zsűri értékelése és a közönségszavazatok alapján állítjuk össze. Fesztiválunkkal fellépési lehetőséget, szakmai segítséget szeretnénk nyújtani a néptánccsoportok számára és színvonalas kulturális programra várjuk a város lakóit. Minden fellépésre 40 forintos jegyeket adunk ki, amelyek a Százszorszép Gyermekházban és az előadások napján a helyszínen kaphatók. Szeretettél várunk minden érdeklődőt! A Százszorszép Gyermekház munkatársai A fényképen látható öt bájos lány nagylemezét a húsvéti nyuszi hozza. Ezen a héten jelenik meg a Proton jóvoltából a Moralisa első nagylemeze, mely „A nap leánya'' címet viseli. A hölgyek országúti rockot játszanak, szerintük a műfajuk megjelölése; szexrock. Videoklipjeiket, ruháikat és színpadi mozgásukat látva, nyugodtan kijelenthetem, igyekeznek mindkét állításnak megfelelni. Ez nem heavy metál, ez egy amerikai rockstílus, sikerzene a javából. Már két videoklipjük forog a tévében, a címadó dal és a „Ua én fiú lehetnék". Mindkettő lendületes rockzene, egyszerű szöveggel ós jó hangszereléssel. A zenekar három éve létezik. az énekes egy éve csatlakozott hozzájuk. Magyar Hajniról senki meg nem mondaná, hogy csa* 17 éves, azt azonban mindenki elismeri, hogy ragyogóan énekel. Ígéretes tehetség. De az együttes többi tagja is fiatal és tehetséges zenész:. Bőn Mari (dob), Bajnok Dóra (basszusgitár), Kiss Erika (billentyű) és Kurilla Éva (gitár). Neveikkel találkozhattunk már a Bizottságban, a Yayában vagy a Tátrai Bandben. S ha igaz, amit a verebek csiripelnek, akkor nyáron Demjén Ferenccel indulnak közös turnéra Takács Viktor Olaszul is—jól! Az elmúlt hét végén a budapesti Veres Péter Gimnáziumban rendezték meg az 1990—9 l-es tanév országos olasz nyelvi versenyeit. A vetélkedő — melynek majd ezer résztvevőjét Manica professzor, az Olasz Kultúrintézet igazgatója köszöntötte — különböző kategóriáiban szép sikereket értek el a szegedi középiskolások, az első éves, kezdő, heti három órában olaszt tanulók élőbeszédversenyében: 1. Szakács Melinda, 8. Kukovits Anna. Mindketten a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai, tanáruk: Rácz Gyöngyvér. Műelemzésével 2. lett Kaposi Napsugár, történelmi esszéjével a 3. Veres Ágnes;' a haladó másodikosok élőbeszédversenyében Méhes Gábor 2., Hornok András pedig 4. helyezett. Mindannyian a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanulói, tanáruk: Kakuszi Lfszlóné. Ugyancsak a Ságváriba jár Dóró Katalin, aki a múforditáskatégóriában dicséretet kapott, és Kurusa Noémi, aki a haladó elsősök élőbeszédversenyén 3. helyezést ért el. Mindkettőjüket dr. Somogyi Györgyné tanítja. Gratulálunk! A sztárördög meg az ifjú díva Működött a két világháború között a Budapesti Operabarátok Köre. Az egyesület koncerteket is szervezett, ők hozták el Magyarországra többek között Gina Cignát, Set Swanholmot, vagya magyar származású kitűnő karmestert, Reiner Frigyest. Ügy tűnik, a nemrég működő szegedi operabarátok most elirigyelték ezt a dicsőséget. Hétfőn este ők hozták tető alá azt a koncertet, ahol Airizer Csaba és Frankó Tünde énekelt operaáriákat. A temesvári basszista rövid idő alatt a szegedi közönség kedvencévé vált. A Faust Mefisztóját énekli hónapok óta kirobbanó sikerrel. Áriaestje csak fokozta népszerűségét. Bemelegítésnek A varázsfuvola két Sarastro-áriáját énekelte, majd Verdi-szerepeiből adott elő részleteket. Különösen megragadó volt az Ernani nagy, kétrészes Silva-áriája: markáns recitativo, szélesen hömpölygő cavatina, magával ragadó lendületű stretta. Borzongatóan hatott a Simon Boccanegra Fiesco áriájának sejtelmes piano indítása. Imponáló az énekes hangterjedelme is. E tömör basszuson telten zendül meg a Sarastro-ária mély E-je, a Verdi-áriák kadenciáiban pedig könnyed, fényes magas f-eket énekelt az ambitus másik határán. A második részben ritkán hallott müveket adott elő. Egy-egy Rachmaninov- és Delibesáriát, valamint egy másik Mefisztót: Boito Mefistofele című operájából a címszereplő „füttyös" áriáját. Ez a zenedarab különösen alkalmas arra, hogy az előadó bemutassa teljes hangszín- és karakterábrázoló skáláját. Airizer frakkban, csokornyakkendőben is arról győz meg, hogy elsősorban drámai tehetség, akinek egyéniségéhez az ördögi karakterek ábrázolása különösen közel áll. Frankó Tünde magasra helyezte a mércét, amikor egy ilyen fajsúlyú művész mellett vállalkozott a fellépésre. A fiatal szoprán kitűnően állta a próbát, meg sem próbált hangerőben versenyre kelni Airizerrel, anII is jövök!" A koncert szünetében az öltözőben kerestem meg Airizer Csabát. A pamlagon ülve kávét kortyolgatott abból a kis műanyag termosztetőből, amelyet már a Faust próbáiról ismerek. „Ez mindig velem van!" — mondja fennhangon, amint észreveszi arcomon a meglepetést. — Azt hallottam, ősztől a pesti Operaházba szerződik. — Hát erről még korai beszólni! Énekeltem ott is egy Mefisztót, talán nem is sikerült rosszul mert utána szóltak. De erről inkább addig ne beszéljünk, amíg nem írtuk alá! — No, és Szegeden hallhatjuk a következő évadban? — Az már bizonyos, hogy 5 vagy 6 Faust-előadást énekelek a következő évadban is. novemberben és márciusban. Másról még, nem tudok, ha hívnak, örömmel jövök. — Azt hiszem, önt ez a város „fedezte föl". — Nagyon jól érzem itt magam, úgy érzem, elfogadtak az emberek. — Ki állitotta össze az est programját? — Az én részemet én, és ehhez válogatta Tünde a magáét. Nem akartam semmiképpen egyedül énekelni, szerintem sokkal szerencsésebb, ha színesebb a program. — Meg aztán az is bizonyára jó hatással van a közönségre, hogy egy szép fiatal szopránnal együtt lép föl. — A közönségre is jó hatással van. meg a basszistára is — mondja, hamisikás mosollyal a szája szegletében. M. T. nál nagyobb gondot fordított a bensőséges formálásra, az izzó átélésre. Különösen szuggesztív volt a két Puccini-áriában. Liu halálát igazi megrendüléssel fogadta a publikum, örömmel regisztráltuk, hogy az ifjú énekesnőnek kissé „feljebb ment" a hangja: színe némileg világosodott, magassága biztosabbá vált. A Bohémélet felújítása előtt állunk, Frankó Tünde Mimit fog énekelni. E koncert után ezt a legszebb reményekkel várjuk. Művészi szempontból c$ak egyetlen apró hiányérzetem maradt: szívesen vettem volna, ha két énekes legalább egy közös számot is előad. Nyilván nagy öröm egy szervezőnek, ha rendezvényén az emberek még a csilláron is lógnak. Másfelől viszont nincs ma Szegeden akkora terem, melyet Airizer Csaba (és Frankó Tünde) neve és hangja nem volna képes megtölteni. Ügy vélem, alaposabb, átgondoltabb propagandával ezt az áriaestet akár a Nagyszínházban is el(ő) lehetett volna adni: S még egy dolog, de ezt igazán vegyék kötözködésnek. A zárószám, a Bánk bán bordala után a publikum lelkesen ünnepelte az énekeseket és Oberfrank Pétert, aki lassacskán a város első számú zongorakísérőjévé növi ki magát. Airizer intett, és belefogott a Faust híres Mefisztó-rondójába. Ezzel a ráadással a koncert zenei része le is zárult. Pedig mind a kö-rzönség rajongó lelkesedéséből, mind az énekesek teherbírásából többre is futotta volna. Ha Marton Éva vagy Pavarotti ad koncertet, nem ússza meg háromnégy ráadás nélkül. Airizer úr, ezen a szinten, így dukál! Márok Tamás Lakodalmas zene a Sportcsarnokban Egyetemes ízlés ficam, vagy tömegigény? Gyülekeaik a közönség, az, lzisz Stúdió műszaki gárdája dolgozik a hangosításon, a hangzavar egyre nagyobb. A jegyek az előadásra egy inap alatt elkeltek. A szerencsés nézőket miniszoknyás lányok kényeztetik az egyik szabadkai likőrgyár italaival. A hangulat remek. A várakozó zenekarok tagjaival beszélgetve megtudom, hogy közülük senki nem muzsikál főállásban, és bár majd mindenki több hangszeren játszik, sőt zenetanár is van köztük, kevés a képzett zenész. Lehet, hogy a lakodalmas zene nem vívott ki szakmai elismerést, tán műfali korlátok közé sem szorítható. Éles nyelvű kritikusok rossz kedvükben „minden zenei műfaj kiherélésénak", giccsnek is titulálják. Tény viszont, hogy óriási tömegeket vonz, nemcsak lakodalmaikban, hanem öszsaejöveteleken is emberek sokasága mulat e nótákra. Miről van itt szó. egyetemes ízlésficamról, vagy tömegigényről? A Szegedi Rádió Parti scum Kft. a Szabadkai Rádióval karöltve rendezi meg Magyarországon elsó ízben a „lakodalmas zenét játszó együttesek versenyét". Jugoszláviából. Romániából érkezett zenekarok és hazai bandák mérkőznek. A sportcsarnokban rendezett döntőn a három elődöntő során legjobbnak bizonyult együttesek mérik össze tudásukat. Dr. Molnár Gyula, a szegedi Molnár Dixieland Emerton-díjas klarinétművésze a zsűri elnöke. Az előadás előtt kérdeztem őt arról, vajon az, hogy elvállalta a döntő elnöki tisztét, jeleniti-e egyben azt is, hogy a szakma kezd tudomást' venni e műfajról. Az előadóművész kifejti: „Nem a hivatalos megítélés ismerte el ezt a zenét, hanem a közönség. a rendkívüli érdeklődés, melyet a mostani rendezvényen is láthatunk. A közönség ízlésének formálása a zenészek feladata. Az á véleményem, hogy nem szabad kibújni egy olyan dolog alól. amely tömegeket vonz." A zsűri további tagjai: Pálfy József, a Szabadkai Rádió népszerű bemondója és Onczay Zsolt, a Parttscum Kft. ügyvezető igazgatója. Tőle kérdezem, hogy az elődöntők tapasztalatai alapján a zsűri mennyire elégedett a produkciók színvonalával, a zenekarok hangszeres tudásával Jól képzett zenekarok léptek föl a műsorban. — mondja Onczay Zaolt —, a rendezvény fő célja azonban nem a zenekarok szakmai tudásának mérése volt, hanem egy bizonyos köeönséeréteg szórakoztatása. Ennek szellemében a zsűri a korábbi fordulók során szakmai szempontokat isi figyelembe véve, de főleg a közönségszavazatokra építve döntött. Megtudjuk azt is, hogy a Parti scum Kft. a verseny döntőjében szereplő együttesek legjobb számaiból hangszalagot illetve műsoros videokazettát készít amelv hamarosan kapható is lesz Nincs idő további faggatózásra, Fodor Zsóka. a Szegedi Nemzeti Színház művésznője máris színpadra szólítja az első versenyzőt a Becséről érkezett Rozmaring együttest Kezdettől fogva magával ragad bennünket a zenészek temperamentuma. A két gitár, a hegedű, a szaxofon, az elektromos orgona mellé előkerül a harmonika is. A jó hangosítás szerves része a mai lakodalmas zenének. A jugoszláviai zenekarok nem használnak dobot a pengetős hangszerek gyakori alkalmazása déli hatást tükrözi. Szűnni nem akaró tapsi tör ki, amikor a banda rákezd a „Felszállott a vadgalamb a nyárfa tetejére" című dalra Jól mulatunk. Huszonöt perc után új együttesé 9 porond Ez a szabály. Kasza Béla és csapatai Orosházáról érkezett. Egész más a hangzás, a felállás inkább cigányzenekarra emlékeztet bór itt is van elektromos orgona, sőt dob is. A Kikindai Betyárok és a Nefelejcs együttes Jugoszláviából jöttek. Repertoárjuk tükrözi a helyi igényeket arrafelé nem divat annyira a szalonzene. főleg népzenét játszanak. Romániából Vas Péter és zenékara, valamint a 4 + 2 Aszinkron együttes érkezett Színpadra lépésiük első pillanatától elsöprő a hangulat pedig már későre jár. A szegedi Mizsei Zoltán zenekara mellett a másik magyar banda az orosházi Hangulat együttes. A rock oh népzene, szalonzene melletti műdalok is előkerülnek. Alig akarják elengedni őket Amíg a szavazatszedő üvegek körbejárnak, dr. Molnár Gyula a legjobb szólistákból verbuvált bandával fantasztikus egyveleget ad elő. A bravúros hangszerszólók a kényes fülnek is gyönyörűséget nyújtanak. Szűnni nem akaró taps. Megszületik a döntés. Három első dijat adnak ki. Minden országból a legjobbat jutalmazzák. A győztes az orosházi Hangulat, a romániai 4+2 Aszinkron és a Kikindai Betyárok. Dr. Molnár Gyula értékelésében elmondja: a döntés alapja az volt milyen hangulatot képes a zenekar teremteni. A zsűri jutalmazza a kiemelkedő szólistákat is. Tódor Béla klairinétművészetét. Vass Péter vokális teljesítményét és Manga Zoltán hegedűjátékát emeli ki az elnök. A szponzorok ajándékesője után végül is mindenki győztesen távozik. A rendezők komoly sikert könyvelhetnek el. Ezért már most elhatározzák: két év múlva ismét megszervezik a versenyt ezzel Magyarországon is hagyományt teremtve e találkrwóknak. Tóth Éva