Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

1991. március 22., péntek Mező-gazda 5 Üdvözlet győzőnek, vesztőnek Ma délután 2-kor a Városháza epületében atadják annak a pályázatnak a díjait, melyet a Polgármesteri Hivatal irt ki a város színházi életének üj koncepciójára. „ Elsősorban a szakértői bizottság véleményéi fogjuk figyelembe venni"- ezt hallottam azoktól a képviselőktől, akiknek véleményét kértem a pályázatról . Ez szinte tökéletesen meg is valósult - ami a díjazást illeti. Ebben jóváhagyták a szakértők véleményét, azzal az apró változtatással, hogy a díjösszeget megtoldották tízezerrel, s a Színházi Páholy elképzeléseit is díjazták. Egészen máshogy áll az ügy, ami a színházi struktúra tcnyleges átalakítását illeti. A kulturális bizottság előtt elhangzott, lapunkban is megjelent: a bizottság az intcndatúra koncepcóját támogat ja. Aztán a bizottségi ülcsen a színház képviselői elmondták: ók Korcsmáros Györgyöt tartják a legalkalmasabb reformernek, Nikolényi István személyéi semmiképpen nem tudják elfogadni. A színháziak vélemcnye tehát nem a koncepcióra hanem a személyekre vonatkozott. Úgy tűnt. a bizottság tagjait meggyőzte ez az érvelés, annál is inkább, mert élőszóban egyik pályázónak sem volt alkalma előadni elképzeléseit, a jelen lévő tudósítónak pedig gyakran volt az az érzése, hogy a bizottság némely tagjai talán nem kellő mélységben ismerik a beadott pályázatok szövegét. A színház álláspontját értem: a belső ember mögé sorakoznak föl. akit ismernek, akinek volt alkalma ígérni, akitől a legnagyobb biztonságot remélik. Az önkormányzat, úgy tűnik, megrettent a belső ellenállástól, s fontosabbnak tartotta, hogy az intézmény zökkenőmentesen megtartsa előadásait, előkészítse következő évadját, mint azt, hogy gyorsan. határozottan átalakuljon. Márpedig változásra nagy szükség volna. Egyfelől azért, mert az önkormányzat támogatása az idén legjobb esetben is ugyanakkora lesz mint tavaly, ha ugyan nem csökken. Van azonban egy tnásik szempont is. Többen máris újabb színházi botrányt emlegetnek, s Veszprémmel példálóznak. Az összehasonlítás művészi értelemben nem állja meg a helyét. Veszprémben ugyanis egy ígéretes, prosperáló teátrumot zúzott szét az önkormányzat pályázata. Szegeden a kitűnő balettegyüttes mellett egy gyengén muzsikáló prózai, és egy váltakozó színvonalon működő operatagozat van. A színháznak pillanatnyilag nincs műszaki vezetője, a gazdasági igazgató nyugdíjba készül. Lenne mit változtatni. A jelenlegi döntés, az új bizottságosdi ennek a lehetőségét persze nem zárja ki. De megint elhalasztja a dolgot. S félő. hogy az idő múlásával lassan a még meglévő újító erő, művészi kedv is kimúlik. Imárok) ÚJ FILM Nicsak, ki beszél még! Rendezte: Aim Heckerling Főszerepben: Kristie Alley, John Travolta Sokan úgy tartják, hogy a könnyű sikerhez két alapelem szükséges: ha a filmben gyermek, vagy egy jópofa kutyus szerepel. Mivel itt folytatásról van szó, ahogyan a „még" is előrejelzi a címben, egy újabb bébi születését várhatjuk „Travoltáéknál" - azt hiszem, ezzel nem árultam el titkot. A többi változatlan a családban, ktveve apa és anya reménytelen párharcát, hogy na most mikor kinek van igaza. A gyerekek ismét hatalmasat „játszottak", lévén nekik csak gyermekségükre volt szükség, a többi a szemfüles operatőr és a rendező dolga. Meglehetősen ügyes fogás a gyerekek narrációja, amivel persze szépen sarokba szorítják a felnőtteket, és ha kell. bizony kellemes paródiában is részesülünk. El nem tudom képzelni, ha nem lenne egy Mikó Istvánunk, akkor ki lett volna a fiúbébi magyar hangja, mert ez külön élvezel. Viszont kifejezetten unalmas a gyerekekhez képest, amit a szülők és barátaik rendeznek: a parttalan veszekedések, unalmas cívódások, melyeknek ugyan lehetne helye a filmben, csak éppen funkciótlanok ebben a mennyiségben, és így persze szépen belefájdul az ember feje, vagy valamilye. Úgy tűnik, felnőttek csak azért szerepelnek, hogy legyen történet, valami együgyűség, kis naiv családtörténet. Ha rendezőnk megpróbál többet foglalkozni a gyerekekkel, nem vált volna a film karara. P. Sz. „Máig is élnek, ha meg nem haltak..." Tábori György Mein Kampfja a Katona József Színházban Az új-berlini kulturális napok november ota zajló rendezvénysorozatában két színházi előadást láthatott az - elsősorban fővárosi - közönség: a berlini Zan Pollo Theater és a Makszim Gorkij Theater produkcióit. Mindkét színház játéka tagadhatatlanul német gyökerű. Játékuk felfokozottságában. a történetek extremitásában á naturalista színházi hagyományokra ismerhetünk. A berlini társulat Thoman Langhoff rendezésében mutatta be a magyar származású Tábori György-novellából dramatizált művet, a Mein Kampfot. Az IÖ87-es bécsi ősbemutató óta folyamatosan játsszák c darabot a berliniek. A darab története akkor is a fantázia szüleménye, s nem Hitler élettörténete, ha a „mese" magvában ráismerhetünk llitler eletének egy szakaszára 1907 és 1913 között. Ekkor érkezik Becsbe a merev kispolgári nevelést kapott, és művészieskedó hajlamokkal „megáldott" fiatalember, hogy jelentkezzék a Képzőművészeti Akadémiára. Egy zsidó menhelyen száll meg. s a történetírás tanúsága szennt a menhely zsidó tulajdonosatói valóban kap egy fekete kabátot. Eddig a konkrét történet, ami ezután következik, gondolatok és képek egysége Istenről, vallásról, szeretetről, halálról. Hitlerről, hitlerizmusról, antiszemitizmusról, cionizmusról - Tábori szerint -, a teológiai bohózat műfajában. Erről nem lehet pontosan tudni, mit jelent. A színpadon mindenesetre blaszfémikus játék folyik, melynek során a Mein Kampf sorai íródnak. A zsidó menhelytulajdonos harca. Tábori György, illetve mindazon művészek harca íródik, akik a tabuk ledöntésén, az emberiség kollektív tudatában létező istenségek, mítoszok istenitől való megfosztásán fáradoznak (ennyiben teológiai a műfaj?), hogy ezáltal is közelebb kerülhessenek az ember legbensőbb lényegéhez, a halál, a szerelem, a szeretet, a vallás és más szubsztanciák megértéséhez, megfejtéséhez. Mind e mögött a művészet (és művészek) kollektív felelőssége áll, az a felelősségtudat, amely például hasonló műfajban Chaplin Diktátorát remekművé avatja. A cím hallatán tehát nem a hitlcrizmus kánonára kell gondolnunk, holott ez a szinte már - a játék ismeretében - morbidnak tűnő asszociáció nyilvánvaló. A darab szerint ugyanis ezt a Mein Kampfot a zsidó menhelytulajdonos, egyben mozgó könyvárus írja. amelyben a bibliai történetekről, tanulságokról a mózesi parancsokról gondolkodik Állandó önvizsgálatának eredményeképpen arra a következtetésre jut. hogy egyszerűen csak szeretni akarja felebarátait, mint önmagái, ami nem is esik túl nehezére, mivel önmagát sem igen szereti, ley kettejük kapcsolata (Hitleré és Lobkowitzé) a darab folyamán mondhatni éxtrém, furcsán bensőséges viszony. Valódi karakterként szerepel a játékban a nő alakjában megjelenő halál (Halalné), akinek manapság rengeteg a dolga, mert megfogyatkoztak kaszáslcgényci. Ezért jött el a fiatalemberért, aki áldozatnak ugyan roppant középszerű lenne, ám elkövetőnek elsőrendű. S nem véletlenül jutott eszembe Chaplin diktátor figurája sem. hiszen Hitler alakjában Göt; Schubert a már ismert őrült, egzaltáll, kicsinyes, hiú. egyszerre szánandó és taszító kisembert ábrázolja, akinek legfeljebb csak a torzsága olyan nagy. mint amilyen félelmetes volt diktátorsaga. Ugyanilyen pontosak és szuggesztívek az alakításai Albert Hetterlenek (Lobkowitz), Klaus Münchennek (Isten) és Monica Lennartznak is. Thomas Langhoff rendező szinte az egész előadás idejére a realizmus határai között tartja a feszes, dinamikus játékot, kivéve azt a jelenetet, ahol egyetlen kép erejéig stílusában naturálissá válik a játék, mely ezzel együtt lassított mozgásával, tompa fényeivel egy rémlátomás képsorait idézi. A blaszfémikus játék csúcspontján a menhelyi ágyra kötözött Lobkowitz számára készít kotlettet a „mesterszakács" Himmlischst (kézenfekvő asszociációnk Mengelére enged következtetni Hansjürgen Hürríg alakítja Himmlischst) . egy csupasz csirkét (zsidó kedvesétől kapott kedvenc állatát) darabol föl és valódi ínyenc módjára ropogósra süti. A véres húscafatok látványa, a túlságosan is erős szagingerek, a színész sátáni átváltozása, Hitler kéjes vigyora, Lobkowitz rezignált, távolba meredő tekintete, a kedves riadt félelme, s Isten cinikus falatozgatása döbbenetes erejű, hátborzongató képsort alkot. Itt már elfelejtünk nevetni. Kinek-kinek a tapasztalás, vagy egyszerűen csak az ismeretlen rettenet fagyasztja arcára a mosolyt, hogy aztán a játék végen feloldásként - derülhessünk újra: máig is élnek, ha meg nem haltak... G Nagy Márta KELL-E A SZAKTANÁCSADÁS? Megújuló pedagógia Mi lesz a szakfelügyelettel? F, kérdéstől volt hangos az ország a '85-ös oktatási törvény megszuletese utan. S mi lesz a szakfelügyelőkkel? Akiket „kiemeltek" a lobbi tanár kozúl s ellenőrző feladatkörrel ruháztak fel. Mi lesz a pedagógiai intávetekkel? Röppent fel a kérdés úgy két évvel ezelőtt, mikorra ezen intézmények megszerveztek a szaktanácsadni hálózatot, mely a művelődési osztályoktól függetlenül kezdett működni, a szakmai szolgáltató feladatokat tartván szem előtt a felügyeleti funkciók helyett. Nos, a pedagógiai intézeteket ideiglenes törvény védi, a megyei önkormányzatoknak ugyanis egyelőre kötelező ezeket fenntartani. Mi a helyzet ma a szaktanacsadás,a tanárok továbbképzése területén - kerdeztük Farkas Katalint, a Csongrád Megyei Pedagógiai Intezet igazgatóját. - A tanügyi igazgatás - Időközben a pedagógiai összeomlott, s mi még mindig élünk. A szakigazgatás és a szakma '85-ben végre szétválasztódott. Ez azt jelenti, hogy a tanácsok, a műveJődési osztályok hatalma csökkent, ezzel együtt a szakfelü gyelők presztízse is. Az iskolák szakmailag önállóbbá válhattak. A pedagógiai intézetek feladata lett a pedagógusok segítése és a szaktanácsadói rendszer megszervezése. működtetése. - Mi a különbség a szakfelügyelő és a szaktanácsadó között? - A hajdani szakfelügyelő a hatóság embere volt. Adott időben megjeleni a megye valamelyik iskolájában és ellenőrzött. A szaktanácsadónak semmiféle hatalma nincs. Ot hívják, várják az iskolákba, s örülnek, ha tanácsokat ad. A jó szakember ugyanis hozza-viszi az ötletekel egyik iskolából a másikba. Szakfolyóiratokból begyűjti a legújabb programokat. Többek közön a Waldorf-iskola és a Fretner-pedagógia módszereit próbálja bemutatni a szakmának. - Kifizeti a tanácsadókat? - Eddig saját iskolájukban óraszám-kedvezménnyel tanítottak. A helyi tanács „kivallotta" őket. Vagyis nem a munkahely tartotta el a szaktanácsadókat. Tudomásom szerint az iskolák örültek, hogy van olyan szakemberük. aki a legújabb módszereket ismeri. intézetnek saját szakértői gárdája szerveződött. Most az a hír járja, ezt is szélnek kell ereszteni. - Az új oktatási törvény szakmai koncepciójában nem szerepel a szaktanácsadás. Ezért terjedhetett el az a hír, hogy szét kell a rendszert vemi. Sajnos Bács megyében ez ripsz-ropsz meg is történt. Mi nem szeretnénk az értékeket kidobni az. ablakon. Amellett, hogy a későbbiekben nyilván nem lesz szükség 68 megyei tanácsadóra. Vannak kollegák, akik képtelen megújulni. az- idővel lépést tartani. Ok máris kezdenek az. aktívabb, okosabb, frissebb szemléletű kollégáktól elmaradni Többen közülük maguk lépnek ki a hálózatból s mennek vissza iskolájukba tanítani. - Ha mégis felszámolnák a rendszert, lesz-e hely a mostani szaktanácsadóknak a: iskolákban? - Az intézet munkatársai mind a 68 ember iskoláját megkereste. A kollegák megbízatása juniusig tart„ Ha nem lesz központi szabályozás, helyi megoldást keresünk. Nálunk ez a rendszer bevált, az iskolák igénylik a segítségünket. Honnan les; pénze a pedagógiai intézetnek. hog\ a most már kisebb létszámmal működő gárdát fízes te ? - Helyzetünk továbbra is felctnás. Költségvetésünk továbbra is a megyei önkormányzati hivatalon fut keresztül. Pedig mi gazdálkodni és szolgáltatni szeretnénk. A minisztériumtól célfeladatokra lehet támogatást igényelni. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha valamennyi alaptőként már van. Ha a megyei önkormányzatnak leszünk kiszolgáltatva, akkor nehezen tudunk egyről a kettőre jutni. A mi területünkön is megjelenik a piac. A továbbképzést a kü, iönböző kft.-k is fel fogják vállalni. Várható, hogy iskolai programokat is fognak „árusítani". Nekünk is versenyképesnek kell maradnunk. - Külföldön hogyan működnek a pedagógiai intézetek ? - A múlt nyáron jártam Olaszországban. Ott a hasonló intézményeket magas állami támogatásban részesítik. A tanítási módszerekben járatos szakemberek munkáját elismerik, megfizetik. A tudományos intézetekben dolgozó kollegáknak néhány éves intézeti munka után vissza kell menniük az iskolába tanítani. A szaktanácsadói rendszer tehát ott is elengedhetetlenül szükséges. Nem hiszem, hogy .nálunk e nagynehezen kiépült hálózatot egy tollvonással meg kellcnne szüntetni. Sokaknak, akik így döntenének, fogalmuk nincs róla. mit is csinálunk valójában. Nem tudják, hogy a megyei kollegák az elmúlt években hány pályázatot nyertek, s ezzel mennyi pluszpénzt tudlak összekaparni az iskolájuknak. A szakmailag felkészült kollektívák most is ezekből a pénzmorzsákból élnek, hiszen mint tudjuk, csak néhány napja született meg a megyei költségvetés. „ Pacsika Emília SZEGEDI KÖNYVEK A különbségek kultusza Túlzás nélkül állithatom, érdekfeszítő szellemi kalandra számiihat, aki elohassa a kötetbe foglalt tanulmányokat. Nemcsak egy évtizedekig háttérbe s/oritott tudományág a pszichológia erőfeszítéseit követhetjük nyomon, amint megkísérel válaszolni az örök kérdésre: milven az ember? De a könyv különlegessége, hogy más szaktudományok művelői (például etológus, filozófus) is kifejtik sajátos megközelítésű szcmélyiségelméleteikct. A gazdag hivatkozásokkal, irodalomismcrtetésekkcl kiegészített tanulmányok jó eligazítási adnak a személyiségelméletek között tájékozódni óhajtó érdeklődőknek. A rendszerváltás evében, 89 őszén. Balogh Tibor szervezőmunkájának köszönhetően megtartott konferencián részt vett Csányi Vilmos etológus is. Előadásának az volt a különlegessége, hogy a hagyományosan a pszichológia felségterületéhez tartozó témát a természettudományok terepére tette át, s egy biológiai szemléletű személyiségmodellt vázolt fel. Pléh Csaba (ELTE, Általános Pszichológiai Tanszék) egy akkor is, most is különösen aktuális nézőpontot választott a személyiségkoncepciók tudománytörténeti áttekintéséhez. A toleráns ember dilemmáját átélve a következőket Személy iségkoncepciók címmel az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot az a kötet, amelyet Balogh Tibor tanszékvezető főiskolai tanár szerkesztett egy l*>89-es szegedi konferencia anyagaból. Az oktatási célokat is szolgáló és az általános tájékozódáshoz is nélkülözhetetlen könyv a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszékén még kapható. írja: „Ac emberi változatok értékelésének két alapvetően eltérő hangsúlya alkuit ki. Az egyik türelmes az emberi sokféleséggel szemben, sőt. annak értékét hangsúlyozza. A másik felfogás viszont abban hisz, hogy vannak jobb. vagy tökéletesebb emberek, akiknek joguk van az életben a fölényre és az előnyre." Ha toleráns emberként az intoleráns felfogást is elfogadjuk - mint a tudós teszi akkor szembe kell nézni azzal a kérdéssel: létezik-e értékelésmentes megismerés? A válasz: nem. Hétköznapi elkötelezettségeit és hiteit az egzakt megismerésre törekvő tudós sem tudja zárójelbe tenni; kétségtelenül egyfajta értékválasztás tehát, ha az emberi változatosság, változékonyság elfogadása mellett voksolunk Pléh Csaba érdekes és szemléletes példái közül íme egy: a demokratikus.'belső vezérlésű ember fölénye csak akkor magától értetődő, ha az embert egy gyorsan változó, állandóan nyitott társadalmi környezetben képzeljük el. A megmerevedett társadalmaknak nem ezek az eszményi személyiségei, hanem a tekintélyelvű. együgyű emberek A könyvet a következő szegedi kutatók tanulmányai gazdagítják: Molnár Péter (SZOTE Orvosi Pszichológiai Önálló Csoport). Gergely Jenő (JGYTF Pszichológiai Tanszék): Érték és személyiség; Balogh Tibor (JGYTF Pszichológiai Tanszék) Hamvas Béla munkásságának egyik fontos alkotóelemével, a tehetség természetének vizsgálatával foglalkozik. Benedek György (SZOTE Élettani Intézet) Személyiségtípusok összefüggése EEG és alvási jellegzetességekkel címen publikálta tanulmányát. Kiss Endre (Budapest) a sztálinizmus társadalomlélektanáról közölt tanulmányt, amely úttörő jelentőségű, hiszen az eddigi társadalomlélektani kutatások jórészt a jobboldali politikai mozgalmak tartalmainak vizsgálatára irányultak, s a sztálinizmus társadalomlélektani megközelítése gyakorlatilag el sem kezdődött (sulyok) Vonalban Bizony jó dolog az. ha az utcán sétálva megcsörren mellettünk valamely telefonfülkében a készülék, és akkor lehet gondolkozni, hogy ez melyik a három eset közül. 1. Nem engem keresnek. 2. Engem keresnek, de ezt honnan tudnám. 3. Mégis csak engem keresnek valamely égi csatornáról, ezt pedig illenék tudnom. De ez még csak hagyján, mert kis kényelmességünket feladva nem kell telefont szereltetni a lakásba. Ezzel például az is megoldható, hogy telefonpartnerünk pontos legyen, és nem fogja azt gondolni, hogy bármikor fölhívhal. mert én kényelmesen heverek a jól fűtött lakásban; így viszont ha tényleg beszélni akar velem, nem fogja eltolni 11 órára a beszélgetést, ha már egyszer 10-re beszéltük meg. Vagy ha elfogyott a pénzem, nyugodtan és büszkén mondhatom: „Most te hívj vissza, és így tovább ". Mindez viszont csak egyetlen esetben oldható meg, ha netán nekem is sikerülne az utcai fülkéből telefonálnom. Mert ha ilyen szépen haladunk, akkor az is elképzelhető, hogy minden tíz perc után kapok a készüléktől egy bögre kakaót, meg meleg kalácsot is mézzel. Dc vonalat nem. Majd rajzolok magamnak P. Sz.