Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
1991. március 20., szerda Gazdálkodás 3 Ha felépül a házunk... „Ötletgyár" a Tisza-parton — A többség azért vállalkozik, hogy egy kicsit jobban éljen. Az elmúlt évtizedben mindenkire rásütöttük, hogy vállalkozó, akár lángost sütött, akár tökmagot árult. Az igazi vállalkozó viszont a vállalkozásért vállalkozik. Még be sem fejezte az egyik szervezését, máris nekilát a következő ötlet megvalósításának — mondja Nagy András, a Top Trade Kft. ügyvezetője. — Sokan csak a pénzeszsákokat hiszik vállalkozónak! — Egy jó ötlet többet ér, mint a milliók. Ha ehhez rátermettség, üzleti érzék is párosul, no meg kitartás, akkor szinte korlátlanok a lehetőségek. Külföldön - tőlünk nyugatabbra — úgy igyekeznek segíteni az ötletembereket, hogy vállalkozóházakat hoznak létre, természetesen ezt is üzleti alapon Itt fogadják be azokat a kezdő befektetőket, akiknek néhány hónapra van még szükségük az ötlet kidolgozásához, az üzlet beindításához. Nálunk jószerével még csak terv egy ilyen vállalkozói otthon létrehozása. Szegeden, a Tisza-parton — az egykori Vámházban -r viszont már létezik ilyen vállalkozásszerviz néven. Itt nem infrastruktúrát. olcsó irodát, hanem elvi. bonyolítói segítséget nyújtanak a vállalkozóknak — egy másik vállalkozás keretében. — Sokan csak annyit határoznak el, hogy vállalkozni fognak, a jobb élet reményében. Eddig Magyarországon ez úgy ment, hogy az érdeklődők felkerestek egy kft.-gyártó irodát, ahol jogilag összesakkozták az üzletet. — Mennyivel tud többet a Top Trade? — Mi azt feltételezzük, hogy aki nálunk kopogtat, akar valamit. de még nem tudja pontosan. hogy mit. Meghallgatjuk. tanácsokkal látjuk el, segítünk összehozni minden részletet, hogy jól működjön a vállalkozás. - Kik keresik fel az ötletgyárat? — Fél év alatt, mióta működünk, sokféle vállalkozni szándékozó megfordult itt. Olyan is akadt, akit lebeszéltünk. Ha valaki tizenöt-húsz éve alkalmazott, és úgy látjuk, nem a vállalkozásra termett, inkább másfelé irányítjuk. Igaz, mi nem vagyunk munkaközvetítők. De eddig Szegeden nem volt hely, ahová egy-egy ötlettel bárki bekopogtathatott volna. - Mondjuk, hogy van egy bombaötletem.' — Akkor mi alaposan körbejárjuk. Ha tényleg olyan bombabiztos. akkor lehet pénzt szerezni hozzá. Csak az a baj, hogy kiforrott, igazán jó ötlettel nagyon kevesen jönnek. Egyelőre mi még az amatór vállalkozók országa vagyunk. - A többség mit szeretne? — Egy kis üzletet, boltocskát. Látják, hogy a mellettük lakó butikosnak jól megy, hát ók is megpróbálnák. De ezeknek a vállalkozásoknak nem jósolok nagy jövöt. Az elmúlt hónapokban megjelentek azok az emberek, akik már nagyban gondolkodnak, a termelésbe igyekeznek befektetni. Egyre többen látják, kedvező alkalom a privatizáció. Van már olyan ügyfelünk is, aki magánpékséget szeretne alapítani Szegeden. A többség azonban a kereskedelmet, vendéglátást favorizálja. — És a külföldi befektetők? — Újdonság, hogy nagyon megélénkült a jugoszláv és a ro-' mán befektetési kedv. A határok közelsége egyszer még jól jöhet a városnak. — Mi lesz a jövője azoknak, akik a vállalkozásra vállalkoztak? — Még jó ideig szükség lesz ránk. Sót, most bővíteni szeretnénk a hálózatunkat. Szegeden több helyen is amolyan kihelyezett tagozatot szeretnénk nyitni. Meghatározott fogadóidóben várnánk a vállalkozni szándékozókat. Azzal, hogy segítettünk életre kelteni egy ötletet, még sempiinek sincs vége. Az alapítás után is kapcsolatban maradunk az új cégekkel, segítjük óket: többek között piacot keresünk. marketingmunkát végzünk vagy arculatot tervezünk. Nyugaton, ahol egymást érik a vállalkozások, még mindig rengeteg ilyen iroda működik. Ennek a körforgásnak soha nem lesz vége. Úgy gondolom, az igazi, nagy vállalkozási hullám, a nagytöke kialakulása még csak ezután jön. Rafai Gábor tó Munkanélküli tulajdonosok A munkanélküliek minden gondját igazából az tudja átérezni, aki maga is hasonló cipóben jár. így nem állítom, hogy jómagam képes lennék felfogni mindazt az anyagi és erkölcsi veszteséget, amit ez az átmeneti létforma hoz. Mégis elgondolkodtat az az eset. ami a téeszirodáról kikerült, új munkahelyet nem találó hölggyel s vélhetően másokkal is megtörtént. Munkanélküli-járadékért jelentkezett. s közölték vele. hogy csak akkor kaphat, ha téesztagságát felmondja. A jövőben mindinkább szaporodhatnak a hasonló esetek. hisz a szövetkezetekben is gazdasági törvényszerűségek szorítanak az ésszerű foglalkoztatásra. Nem tartható az a korábbi gyakorlat, hogy a téesz a tagjai részére rendszeres munkát biztosítson. Márpedig ily módon a munka és kereset nélkül maradt tagok méltánytalanul esnek el az állampolgárokat munkaviszony megszűnése esetén megillető járadéktól. Közbevethető érv: aki pénzt akar kapni, miért ragaszkodik a tagsági viszonyához? A ragaszkodás érthetó. hisz a foglalkoztatás szüneteltetése átmeneti is lehet. Különben is. aki öt vagy húsz évet töltött a gazdaságban, részese volt a vagyon gyarapításának. A privatizáció során e tagok között osztják ki a vagyonjegyeket, akkor önként miért fosztaná meg magát e lehetőségtől? Tulajdon és munka — két különböző fogalom. S e tulajdon nem készpénz, amiból élelmiszert lehetne vásárolni, vagy OTP-kölcsönt törleszteni. Ezen az alapon az sem kaphatná a járadékot. aki takarékos volt. s most betétkönyvekre kamatot vagy más befektetéseire osztalékot kap. Vagy talán a háztáji föld lehet a kizáró ok? Az viszont az elmúlt év közösben végzett munkája után jár. utólag. Ha most nem dolgozik, jövóre az sem lesz. Próbált-e már valaki egy hektár földből megélni csak úgy, mellékesen? Egyébként mindez februárban még nem volt gond. A munkanélküliek ellátásáról szóló '91. évi négyes törvény szelleme vagy értelmezése vetette fel a problémát. Újabb feladata az érdekképviseletnek, hogy mindezt tisztázza. A megyei agrárkamara nemrégiben alakult jogi kollégiuma megtette a szükséges lépéseket, hogy mielőbb rendeződjék e méltánytalanság. Csak addig ne legyenek újabb munkanélküliek r. sz. i. „Kérem az ecsetgyárat" A törvény még várat magára. ám a szegedi polgármesteri hivatalba is számtalan kárpótlási kérelem érkezett: lakást, földet, gyárat, üzemet követelnek vissza a levélírók. Egyikük például az ecsetgyárat, meglévő pénzével, készletével, az elmúlt negyven esztendő használata fejében... A helybéli kérelmezők mellett akadnak jelentkezők Csehszlovákiából, Németországból, még a távoli földrészről, Ausztráliából is. A föladók nem is tudják, hogy kinek címezzék leveleiket, írnak a polgármesternek, a különböző osztályoknak. Egyszerre akár több helyre is. így a földhivatalba, a minisztériumokba. A tavaly ösz táján éledt különben teljesen érthető és indokolt érdeklődés mit sem csökken az utóbbi hetekben sem. Kivált, ha a tömegtájékoztatás országos médiája, a rádió is foglalkozik a témával, oly módon. mintha a kárpótlási kérelmek intézésének hogyanjáról, mikéntjéről már rendelkeztek volna. Pedig, ahogyan azt Tóth László, a szegedi önkormányzat megbízott jegyzője kérdésünkre elmondta, erről szó sincs. Éppen az ellenkezője igaz: csak tervek, elképzelések vannak a kárpótlás hogyanjáról. így például önálló, a megyékben is fölállítandó kárpótlási hivatalokról hallani, amelyek dolga lesz a kérelmek öszszegyűjtése. kielégítése. Tehát, minden ellenkező híreszteléssel szemben, míg a kárpótlási törvényt nem hozza meg a parlament. addig hiábavaló a levelezgetés bármely magyar közhivatallal is. nincs hatáskörük semmiféle intézkedésre. A városházára küldött kérelmekre egyképpen reagálhatnak: udvarias válaszukban türelemre intik a kérvényezőket, várják meg a törvényt. Azért nyoma marad a levélváltásnak, az igényeket nyilvántartásba veszik, hogy továbbíthassák a majdani illetékesnek. A jegvzó úr szerint érdemesebb most az idót az igények jogosságát bizonyító dokumentumok beszerzésére fordítani. Persze, hogy ezek az okmányok pontosan melyek is. arról .is a törvény rendelkezik majd... -magBordány új szárnyra kelt Balogh Ferenc, Bordány új polgármestere március 15-én, jó hangulatú ünnepségen jelentette be: elkészült, s átadták a helyi iskola új épületszárnyát. A beköltözés ugyan várhatóan csak a tavaszi szünet után lesz lehetséges, a tanítás megkezdése az új termekben pedig talán a következő tanévre marad, de az épületrész elkészültével a bordányiak már bízhatnak abban, hogy a község diákjainak idővel nem három iskolaépületben elosztva kell tanulniuk. Eddig ugyanis a magas létszám és a nemrég beindult párhuzamos osztályok száma miatt kisegítő épületekben kellett tantermeket keresni, és így — szaktantermek híján — az osztályok egy-egy órára más-más terembe vándoroltak át. Az új iskolaszárny a régivel egyforma nagyságú, de a tetőtér beépítésével nagyobb teret tesz hasznossá. Három tanteremnek, az igazgatói és tanári irodáknak, s » szertáraknak ad helyet A teremgondok persze nem oldódnak meg egy csapásra. Mindenekelőtt az új rész berendezését kell befejezni, s egy tornateremre is szükség van. Aztán pedig megkezdődhet a régi épület tetőterének átalakítása. A bordányi önkormányzat ugy vélt, mindez megvalósítható. (Somogyi Károlynéfelvétele) S. P. S. Új vezetőség a kórház élén Pazarlás helyett ésszerű gazdálkodás Hónapokig tartott a tisztújítás az ország kórházaiban. Az orvosigazgatók mólt év végi megválasztását a gazdasági és az ápolási igazgatók pályáztatasa követte. A szegedi kórházban az elmúlt hónap végén zárult az ój vezetőségválasztás, s hétfőn iktatták be munkakörébe az ój gazdasági, illetve ápolási igazgatót. A kórház ój orvosigazgatóját, dr. Hampel György szájsebész-főorvost már bemutattuk olvasóinknak, most ismerkedjenek meg az ój vezetőség másik két tagjával és elképzeléseikkel. Dr. Baráth Lajos Göndös Rozália A három pályázó közül kilencvenegy százalékos szavazattöbbséggel — a gazdasági és műszaki dolgozók — dr. Baráth Lajost választották gazdásági igazgatónak. A hódmezővásárhelyi kórház volt gazdasági igazgatója húsz éve dolgozik az egészségügyben. Jogászdiplomája mellé felsőfokú menedzserképző, valamint államháztartási képesített könyvelói oklevelet szerzett. — Az ön elképzelései szerint lesz-e változat a korház-rendelőintézet gazdasagi életében a korábbiakhoz képest? — A teljesítményarányos finanszírozásra kell felkészülnünk, hiszen a társadalombiztosítás — remélhetőleg most már hamarosan megtörténő \— reformjának bevezetésére tudnunk kell, hogy a kórház, a rendelőintézet, illetve az alapellátás milyen költségekkel dolgozik. Ennek a közel háromévesre tervezett felmérő programnak az a lényege, hogy valamennyi osztály, valamennyi egység megkapja a működéséhez szükséges költséget, és ezzel az összeggel maga gazdálkodik. Év végére tudni szeretnénk, hogy az egyes osztályok, körzeti rendelők, a rendelőintézet szakambulanciái mennyi pénzből tartották fenn maguk aí. — Lehet-e reális képet kapni a költségekről akkor, amikor — mint köztudott — nagy pazarlás folyik az egészségügyben és akkor, amikor az állami intézményekben történik az orvosok magánbetegeinek számos, költséges vizsgálata? — Minden részlegnek abból az összegből kell gazdálkodnia, amit előzetes számítások alapján számukra biztosítunk. A pazarlás, a sokszor felesleges párhuzamos vizsgálatok, avagy a magánbetegek vizsgálata azt eredményezi majd, hogy esetleg már októberre elfogy a pénzük. Ez pedig senkinek sem érdeke. — Mekkora összegből gazdálkodhat ez évben a kórház-rendelőintézet? — A társadalombiztosítás finanszírozza a működést, a fenntartás költségeit. Ez évre 587 millió forintot biztosított. Az intézményfejlesztés költségei az önkormányzatra hárulnak. A várostól negyven-ötvenmillió forintot kértünk. Még nincs döntés arról, megkapjuk-e ezt az összeget. — Milyett fejlesztésekre futja az önkormányzattól kért pénzből? •— Ha megkapjuk a kért öszszeget, mindenekelőtt a műszerpark korszerűsítésére fordítunk jelentősebb összeget. Felújításokba nem kezdhetünk, hiszen örülünk, ha a már elkezdetteket befejezhetjük Az ápolási igazgatói posztra egyedül pályázó Göndös Rozáliára. az ápolók és az asszisztensek nyolcvannyolc százaléka szavazott. A kórház korábban intézetvezető fónóvére az egészségügyben eltöltött harminckét év alatt az ápolás csaknem valamennyi területén dolgozott. Munkája mellett szerzett diplomát az egészségügyi főiskola intézetvezetői karán. — Mire szól a jogosítványa az ápolási igazgatónak? — Az intézet valamennyi szakdolgozójának — nővéreknek, asszisztenseknek — szakmai irányítására. az ápolás szervezésére. ellenőrzésére, a követelményrendszer kidolgozására. — Milyen változtatást tart elsődlegesnek az ápolás terén? — Az ápolószemélyzet létszámának emelését tartom a legfontosabb feladatnak, hiszen az általam támasztott követelményrendszer egyik lényeges pontja: a személyre orientált ápolás, ami azt jelenti, hogy a rutinnóvért felváltja a gondoskodó, a beteggel töródó ápolónó. A jelenlegi növérlétszám mellett ez a követelmény nem teljesíthető. — Mennyi most az orvos munkáját segítő személyzet létszáma 0 — Összesen nyolcszázkilenc szakdolgozónk van, de úgy gondolom, ez az adat nem sokat jelent a laikusok számára. Inkább azt mondanám, míg a legtöbb nyugat-európai országban az orvoskisegító személyzet aránya egy a háromhoz, illetve négyhez, addig nálunk, Magyarországon ez az arány egy a kettőhöz. Ezért az arányon szeretnék változtatni a szakdolgozók javára. — ...és meg kellene fizetni az ápolónőket, asszisztenseket. — Tény, hogy igen alacsony fizetésért szolgálnak és azok sem kapnak munkájukhoz mért béreket. akik lelkiismeretesen, kemény fizikai munkát végeznek. A teljesítménybérezés változtat e helyzeten is. De addig csak annyit tehetünk, hogy létszámemeléssel megosztjuk a nővérekre háruló terheket és az eddigieknél jobb munkaszervezéssel próbálunk emberi energiát megtakarítani. Tisztában vagyok azzal, hogy a pillanatnyi bérezés mellett nem könnyű érvényt szerezni az ápolási követelményeknek, de a minőségi változás a betegek érdekében sürgető. Kalnrasi Katalin