Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

f V \ * t) K V4\il DELMAGYAR0RSZA6 81. évfolyam, 66. szám 1991. március 20., szerda ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Eles- és gyakorlóaknák Lesz, aki ítélkezzen — Tőzsderöntgen — Hoby Dick Fel! Támadunk! — Utcára velük! — Fotóalbumunkból Bíróság és koncesszió T

ovábbra is heves harcok dúlnak Cszak-Irak kurdisztáni területein a kurd felkelők és Szaddam Húszéin hadserege között. Az iráni ÍRNA hírügynökség jelentése szerint a kurdok ellenőrzésük alatt tartják az északi olajmezők legnagyobb részét. Ugyancsak Iránból származik az értesülés, hogy az iraki katonák eddig több mint tizenkétezer polgári személyt mészároltak le, köztük sok a mustárgázzal meggyilkolt gyermek. Somron izraeli vezérkari főnök kijelentette, hogy az elfoglalt területek visszaadása megéri a tartós békét, hiszen ezen területek jelentősége békében átértékelődik. Ezzel szemben az izraeli miniszterelnök azt közölte, hogy semmilyen körülmények között nem lehet szó a Golánfcnnsik szíriai kézre adásáról. A szovjet parlamentben elhangzott, hogy a tagköztársaságokban a szovjet polgárok átlag 80 százalékban vettek részt a népszavazáson, s mintegy kétharmaduk az egységre szavazott Itthon a Magyar Nemzeti Bank tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a jövő hét elejétől megkezdődik az 5000 forintos bankjegyek kibocsátása. Az új bankjegyet szépen kivitelezettnek és nehezen hamisíthatónak ígérik. Folytatta munkáját az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Antall József kormányfő, s 1944. március 19-ére, Magyarország fasiszta megszállásának napjára emlékezve kijelentette: a kormány szembeszáll minden szélsőjobb, vagy szélsőbaloldali eszmével. Ordas eszmékkel szemben A hitleri német csapatok magyarországi bevonulására emlékezett napirend előtti felszólalásában kedden reggel az Országgyűlés ülésén Antall József miniszterelnök. A miniszterelnök hangsúlyozta: az 1944-es példa, az tehát, hogy az akkor felelősen gondolkodók — politikai nézeteiktől függetlenül — figyelmeztetni, segíteni tudták egymást, mert egyek voltak a nemzeti gondolkodásban, a demokrácia igenlésében, a hitleri Németországgal való szembenállásban, a mai politikusokra is felelősséget ró. „Abban áll a közös felelősségünk, hogy milyen politikai erők aktivizálódásának adunk teret, mit engedünk ki a palackból" — mutatott rá, leszögezve, hogy a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali törekvések egyként veszélyeztetik a kibontakozó demokráciát. „A kormány a nemzeti szuverenitás jegyében minden szélsőjobb vagy szélsőbaloldali ordas eszmével szembe fog szállni. Lehetnek, vannak a mai pártok között politikai véleménykülönbségek, de vannak olyan közős alapeszményeink, amelyek vállalásában egyeknek kell lennünk" — mondotta. Tegnap az Országgyűlés megkezdte a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat, valamint az 1991-es évi költségvetésről és államháztartás vitelének ez évi szabályairól szóló törvényt módosító javaslat együttes általános vitáját. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában kijelentette: a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetősége nem jelenti azt, hogy a 'közigazgatási szervek a bíróság alárendeltjei lennének. Céljaik megvalósításához kellő cselekvési szabadságot, önállóságot kell biztosítani. Emlékeztette a plénumot, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében április l-jétől lehetővé válik valamennyi közigazgatási határozat bírósági úton való megtámadása. A miniszteri előterjesztést követően a parlamenti pártok megbízott képviselői fejtették ki frakciójuk álláspontját. A kormánypárti képviselők az egységes bírói rendszer megteremtése mellett érveltek, s indokoltnak tartották az összesen 1,3 milliárd forint megszavazását a költségvetési tartalékösszegből. A felszólaló ellenzéki képviselők szakmailag számos ponton kifogásolták a javaslatot. Véleményük szerint helyesebb lett volna, ha az igazságszolgáltatás egészéről nyit koncepcionális vitát az Országgyűlés, s csak utána tárgyal a közigazgatási bíráskodásról. A képviselők ezután a koncesszióról szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatták. Szűcs István (MDF) időszerűnek nevezte a törvénytervezet napirendre kerülését, de kifogásolta, hogy a javaslat koncessziós kérdésekben az önkormányzatoknak csupán véleményezési jogot kíván biztosítani. Az önkormányzati vétójog mellett érvelt Boros László (MSZP) is. Mintegy félórás tárgyalás után az elnöklő Dornbach Alajos — több hozzászóló nem lévén — lezárta a törvénytervezet általános vitáját. Jön az ötezres Jövő hét elejétől a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az új bankjegycímlet, az 5000 Ft-os kibocsátását — erről tájékoztatta az újságírókat Bódy László, az MNB elnökhelyettese kedden a Magyar Nemzeti Bank székházában. Az új 5000 forintos mérete megegyezik az 500-as és az 1000 forintoséval. Az új bankjegy előoldalán Széchenyi István, „a legnagyobb magyar" portréja látható. a bankó hátoldalát a Magyar Tudományos Akadémiáról készült metszet díszíti. Az 5000 forintos az első olyan magyar bankjegy, amely a külföldről már ismert biztonsági szálat is tartalmazza. Még mindig a Fotex a sztár Külsőben alig változott valamit a Budapesti Értéktőzsde a tavaly nyári nyitás óta. Továbbra is ideiglenes helyén működik, a Váci utcában, s a terem egyre szűkebb már az értékpapír-forgalmazáshoz. Nemcsak a brókerek könyökölnek egymás hasába, a közönség is szorong a rendelkezésre álló néhány négyzetméteren. Talán ezért is váltotta fel a jelképes korlátot egykét méter magas üvegfal. Míg korábban a bámészkodók, ma már a valódi játékosok vannak többen, akiket már érdekelnek az árfolyamváltozások. A fél tizenegykor nyíló tőzsdén tegnap 20 percig kellett várni az első üzletre. addig csak próbálgatták a hangjukat a brókerek. (Túlságosan mesz6ze voltak egymástól a vételi, illetve az eladási ajánlatok.) Változatlanul legnépszerűbb részvény a Fotex, kedden 265 forintról indult. Az OTP vett ennyiért a Budapest Banktól néhány száz darabot. Ugyanilyen árfolyamon még jó néhány üzletet kötöttek, majd egy esetben 264-en is cserélt gazdát a részvény. Ezután beindult a gépezet, a Girozentrale — a Fotexrészvény forgalmazója — vásárolt kétszer tízezer darabot, 266-ért. Közben természetesen más részvények is forogtak, az IBUSZ-t kezdetben 5 ezer 400-ért kínálták, az első üzletek azonban en nél 200 forinttal alacso^ nyabb árfolyamon köttettek. Vett valaki két darab Dunaholdingot 22 ezer 150-ért, majd a sörgyári részvények következtek. Eközben azonban igazából mindenki a Fotexre figyelt, nyilvánvaló volt, hogy a Girozentrale vásárol, csak az a kérdés, meddig hajlandó elmenni. A negyvenötödik üzletkötésnél már 267 volt a Fotex, Tőzsdézni csak pontosan... Z

ajlik az élet a tőzsdén, családias hangulatban, egymás szavába vágva, tegeződve. Ez utóbbi alól egyetlen, bőven 60 év feletti úr kivétel csak, aki tulajdonképpen ki is lóg a huszonéves brókerek közül. Azt mondják róla, ő már dolgozott az egykori magyar tőzsdén is. Ritkán szólal 'meg, ilyenkor azonban senki sem mer a szavába vágni, pedig akkurátusan — az ideges üzletmenetet tekintve túlzott részletességgel — teszi meg vételi, illetve eladási ajánlatait. Pontosan úgy, ahogyan azt a tőzsdei nagykönyvben megírták. • Különben rengeteg a pontatlanság, s erre az sem lehet mentség, hogy mindössze 30-an, 50-en vannak, s mindegyikük jól ismeri a másikat. Már az sem számít szentségtörésnek, ha valaki az árfolyam közlése után elfelejti bemondani, vételre vagy eladásra vonatkozott az ajánlata, s a szpíker is békésen tűri, ha belevágnak az üzletkötést szentesítő, tömör mondatába. Tulajdonképpen tévedni is szabad, hiszen nem egyszer csak harmadszorra tudja valaki elmondani — akkor is némi segítséggel —, mire is gondolt pontosan. Lehet, hogy eddig nem kellett tanulópénzt fizetni a pongyola ajánlatért? Pedig előbb vagy utóbb erre a fegyelmező eszközre is szükség lenne, mégis csak milliók röpködnek egy-egy üzletkötésnél. K. A. ezen az árfolyamon is tízezerszámra vette a „zsiro". Az első 268-as üzletkötést többen elszólásnak vélték, később azonban kiderült, korántsem volt az. Háromnegyed tizenkettőkor már 269-ért vásárolta a Fotexet a Girozentrale, amely egyébként végig nagy csatát vívott a Conexussal. Az utóbbi jól taktikázott, volt türelme megvárni a magasabb árat, s csak akkor adott el, pedig megtehette volna ugyanezt akár 265-ön 'is. A 270-es záró árfolyamhoz, vagyis a történethez az is hozzátartozik, hogy a Fotex New Yorkban részvényeket bocsátott ki. azokat március 18-a és 25-e között lehet jegyezni, kizárólag külföldi nagy üzleti befektetőknek. Az első visszajelzések szerint a kibocsátott mennyiségre bőven akad vevő, árfolyama pedig — forintra átszámítva — pontosan 270. Az már más kérdés, hogy a szakemberek szerint a részvény túlértékelt, s az osztalék, illetve a belső tartalék szempontjából a 250 is magas árfolyamnak számít. Kovács András Drága a szovjet örökség Laktanya helyén campus? Az öthalmi volt szovjet laktanyaközpont immár több mint egy hónapja lakatlan. Az országos tapasztalatok alapján senki nem számíthatott arra. hogy kiürítése után kisebb anyagi ráfordítással rögtön lakható, illetve hasznosítható lesz; jelenlegi állapotában nem is az. A 107 holdas terület azonban így is nagy értéke Szeged városának, s bár jövőbeli gazdája, a városi önkormányzat — a szovjetmagyar megegyezés és az önkormányzati törvény híján — még nem vehette birtokba, hasznosításáról lázas tervezgetés folyik. A tervek egyike, hogy a majdan felújított épületekben kap otthont a szegedi egyetemközpont, ezért az önkormányzat tudományos és felsőoktatási szakbizottsága tegnap „laktanyalátogatásra" hívta meg a szegedi felsőoktatási intézmények vezetőit, s az épület-felújításban érdekelt szakembereket. Ez még csak ismerkedés a tereppel — mondták a látogatók, hiszen többségüknek először adatott meg, hogy a volt katonai területre látogasson. Érthető, hogy mindenki a maga szemszögéből igyekezett felmérni a lehetőségeket, és persze a várható költségeket, ami a látottak alapján igen magas, 460—480 millió forint lesz. A laktanya épületei közül egyedül a kultúrház van elfogadható állapotban, a legénységi körletek penetráns bűze és leromlottsága után nehéz ideképzelni egy modern Universitast. A jelenlévő szakemberek szerint a felújítás 30 százalékkal kerül kevesebbe, imint a lebontás és újjáépítés, 'bár a legénységi szállásból csak a tartófalak maradhatnak meg. Valamivel jobb a helyzet az újabban épült, volt tiszti lakásokkal; ezek tűnnek kollégiumi szállásként legkönynyebben hasznosíthatóaknak. A terület felhasználására már javaslati terv is született. Eszerint az egyetemi mellett kutatási, kiállítási es bevásárlási központ is alakulhatna, s maradna hely park számára is. Mécs Imre, a látogatást szervező önkormányzati bizottság elnöke elmondta, hogy az önkormányzat az egész terület kiépítésére szóló pályázat kiírását látná legcélszerűbbnek, ez azonban, akárcsak az Universitas, a jövő elképzelése, hiszen a kultúrház kivételével egyik épületről sem maradt tervrajz, nem ismertek az építészeti paraméterek, a víz-, villany-, gázvezetékek elhelyezése; átfogó feltérképezésre van szükség. Az önkormányzati bizottság szeretne már most minél tágabb szakmai nyilvánosságot biztosítani a problémáknak, hogy a birtokba vétel senkit ne érjen felkészületlenül. „Ha megütnélek az Ausztria lottó főnyereményét, nem is volna semmi gond, de komolyra fordítva a szót, láttam néhány objektumot, amit a SZŐTTE jól tudna hasznosítani. A lakóépületekből kollégium lehetne, akár családosok, akár külföldi diákok 6záímára is, de a klinikák miatt nem költözhet minden egyformán ki" — mondotta dr. Szilárd János, az orvostudományi egyetem rektora. A SZOTE küldöttségétől a felmerülő költségekről mára tájékoztatást kért a Népjóléti Minisztérium. A JATE rektora, dr. Róna-Tas András szerint az épületek, a kultúrház kivételével, jelenleg eredeti értékük 20—30 százalékát érik. „Első lépésként most a mérnöki munkák, illetve az épületfunkciók és a felújítási költségek előíelmérése folyik. A költségek fedezésére kormánydöntésre van szükség, a város pedig felhasználási prioritásokat kellene felállítson. Körülbelül 2000-re lehetne itt egyetemi campus" — mondta a JATE rektora. A szegedi Universitas öthalmi elhelyezéséről felgyorsultak az egyeztetések: ma a felsőoktatási intézmények vezetői tanácskoznak, pénteken a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása következik, jövő héten pedig tárcaközi bizottság tárgyalja majd a kérdést. Panek József Á közigazgatás bálnája Megalakult a Magyar Közigazgatási Kamara szegedi csoportja. Alapszabálya szerint a közigazgatási szakemberek demokratikus önkormányzattal rendelkező szakmai érdekvédelmi szervezete pártoktól független, politikai tevékenységet nem folytat. Központi szervei Budapest székhellyel már korábban létrejöttek. Dr. Günther Béla a szegedi csoportnak a városházán tartott tegnap délutáni ülésén ismertette az országos elnökség diagnózisát a magyar közigazgatás állapotáról: — krónikus méreteket ölt a szakemberek elvándorlása; — rendezetlen a közszolgálati dolgozók munkajogi státusa; — nincsenek koherens jogalkotási elképzelések, csupán rögtönzések és hiányok; — példátlan mértékű a szétaprózottság; elszaporodtak a centrális irányítású szervek, nagy létszámú apparátus jött létre, amelynek természetesen jelentős költségvonzatai is vannak. A közigazgatás az állampolgárok számára lassanként áttekinthetetlenné válik. (Az elnökségben kisebbségi véleményként az is megfogalmazódott, hogy a közigazgatás nem az önkormányzatokra épül, jelentős az államhatalmi jelenlét.) — nincs szervezett továbbképzés. Dr. Günther Béla szerint a kamara nem konkurál sem a szakszervezetekkel, sem az önkormányzatok szövetségeivel. A közigazgatási szakma elismertetésére törekszik, s kapcsolatokat kíván kiépíteni azokkal a kormányszintű szervekkel, amelyek a közigazgatási munka feltételeit biztosít(Folytatás a 2. oldalon.)