Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
MAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 62. szám 1991. március 14., csütörtök Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Tapintható ötezres Sokan akarjuk a privatizációt — Torgyánról nyilatkoznak elvtársai Egyezség a kárpótlásról — Ki a Tigris vizét issza... A z Öböl-háború után immár polgárháború folyik Irakban. Bászra város körzetében tegnap összecsaptak a Szaddám Huszeinhez hű erők és a kormányellenes felkelők. Bászra a jelek szerint még az ellenzék kezén van. Ugyancsak harcokról adott hírt Bagdadból az iráni rádió. A tudósítás szerint * jbb városrészben kormányellenes tömegtüntetések kezdődtek, majd a tiltakozók a karhatalmi egységekkel csap'ak össze. Jozef Tisóról, az egykor Hitler segítségével önállósult szlovák állam vezetőjéről emlékeztek meg szerdán a szlovák nacionalisták Pozsonyban. Tiso sírjánál mintegy 10 ezer ember gyűlt össze a „Szlovák Nemzeti Egység" nevű csoport rendezésében, az 1939-ben kikiáltott független Szlovákia 52-lk évfordulója alkalmából. Jozef Tisót egyébként 1947-ben akasztották fel, mint háborús bűnöst. Tőkés László nagyváradi református püspök tegnap délután a hollandiai Ulaardingen városában Ruud Lubbers holland miniszterelnöktől átvette a holland antifasiszta ellenállás hősei emlékének ápolására lérehozott Geuzenverzet-alapítvány emlékérmét. Az indoklás szerint Tőkés kilátástalan helyzetben ébresztette fel népében a reményt és az ellenállás szellemét. A Magyarok Világszövetsége több mint ötven év elteltével megrendezi a Magyarok III. Világkongresszusát. Az eseményt 1992-re hirdették meg. Széchenyi nem: a forint inflálódott A korábbi hírekkel ellentétben nem március 18-án, hanem március 25-én bocsátják ki az új 5 ezer forintos barikjegyet — értesült megbízható forrásból az MTI. Ettől a naptól a pénzintézetek már rendelkeznek az új bankóval, amellyel a lakosság széles körben majd az áprilisi bérfizetéseknél találkozhat. Az 5 ezer forintos megjelenésével egvidejűleg itthon és külföldön színes kiadvány tájékoztatja a nagyközönséget az új bankjegyről, amelybe számos védelmi adalékot építettek be. Így például biztonsági szálat tartalmaz, s védett lesz a színes másolatok ellen is. Európában egyedülálló módon a vakok számára olvasható Braille-írással is kitapintható lesz az 5000-es szám. A bankjegyen Széchenyi István képmása, a hátoldaHová tűnik hitelünk? A Magyar Nemzeti Bank szerdai tájékoztatója szerint még mindig csak elenyésző részét használták fel azoknak a hitelkereteknek, amelyeket külföldi kormányok biztosítottak a Magyarországon működő vállalatoknak és vállalkozóknak. Az MNB illetékes főosztályának nyilvántartásai azt mutatják: viszonylag jól áll a bajor, illetve a badenwürttenbergi, 250—250 millió márkás német tartományi hitelkeret, amelyből eddig közel 130 millió márkányi hitelt „hívtak le". Ezzel szemben a 100 millió márkás finn hitelkeretnek csupán 10-12 százalékát vették igénybe. Valamivel még ennél is rosszabb a helyzet a 150 millió dolláros svéd hitelkerettel, amelynek eddig csak a 4-5 százalékát sikerült kihelyezni. Egyáltalán nem vették még igénybe a magyar vállalatok és vállal kozók az olasz kormány ál tal nyitott 200 milliárd lírás hitelkeretet. A hitelek folyósításával a nagyobb kereskedelmi bankok foglalkoznak. Ezekhez a pénzintézetekhez kell benyújtani a pályázatokat, amelyekről a Magyar Nemzeti Bankban döntenek. Belgrád Éjjeli tüntetés, belügyminiszteri lemondás Ion pedig a Magyar Tudományos Akadémia látható. Az eddigi legnagyobb címletű bankjegyet, az 1000 forintost 1983-ban bocsátották ki. Hírek szerint nem kell újabb nyolc évet várni a 10 ezer forintos megjelenésére. Illetékesek ezzel kapcsolatban most csak anynyit mondtak, hogy egy-két éven belül nem bocsátják ki a 10 ezrest. A nagyobb címletű bankjegy kibocsátása önmagában nem növeli az inflációt, sokkal inkább annak következménye. Az 5 'ezer forintos megjelenésének következtében csökken a forgalomban levő bankjegyek darabszáma. Ausztriában például már hosszabb ideje forgalomban van az 5 ezer schillinges bankó, Németországban pedig az 1000 márkás. Előbbi értéke 35 ezer, utóbbié pedig mintegy 50 ezer forint. Belgrádban kedden a késő esti órákban hatalmas tüntetéssé szélesedett az egyetemisták harmadik napja tartó megmozdulása, úgy tűnt, szinte az egész főváros talpon van. A tüntetés nagygyűléssé vált, s bár a fiatalok voltak túlsúlyban, sok volt a középkorú és idősebb résztvevő. A tömeg betöltötte az egész Terazijét, s kitartóan követelte Radmilo Bogdanovics belügyminiszter lemondását, az összes letartóztatott szabadon bocsátását, demokráciát. * A belgrádi rádió szerint benyújtotta lemondását Radmilo Bogdanovics szerb belügyminiszter, akinek távozását vasárnap óta kitartóan követelték a fiatalok, mivel főként őt tekintik felelősnek a szombati tüntetés szétveréséért. A hírt hivatalosan még nem erősítették meg. Az új temetőben szerdán délben vettek végső búcsút a szombati összecsapás halálos áldozatától, Branivoje Milinovics harmadéves középiskolástól, akit a rendőrök hátba lőttek, s a kórházban már nem tudtak rajta segíteni. A gyászszertartásra eljöttek barátai és osztálytársai is, akik közül sokan szintén részt vettek a szombati tüntetésen. Többen szemlátomást megsebesültek, s csak társaik segítségével tudtak részt venni a búcsúztatáson. Teréz anya Albániában Az albán belügyminisztérium ikedd esti közleményében figyelmeztetett: a biztonsági erők meg fogják akadályozni, hogy bárki is behatoljon a követségek területére. A rendőrök kedden este feloszlatták a követségi negyed körül összegyűlteket. Az elmúlt huszonnégy órában újabb 41 albán állampolgár szökött ét Jugoszláviába, annak ellenére, hogy a jugoszláv hatóságok az elmúlt napokban intézkedéseket foganatosítottak a jórészt makedón nemzetiségűek 'bevándorlásának megakadályozására. A hét végén két csoportban több mint kétezer szerb és montenegrói nemzetiségű albán szökött át Jugoszláviába. Ramiz Alia albán államfő kedden fogadta a Nobel-békedíjas albán származású Teréz anyát — jelentette az albán hírügynökség. Az ATA tájékoztatása szerint a találkozó „igen szívélyes" légkörben zajlott. Teréz anya a közeljövőben megnyitja Tiranában az irgálmas-rendiiek házát, amely az első ilyen intézmény lesz, amióta Albániában, 1967-ben a vallásgyakorlásit , betiltották. Deltatromf Kerekes néni bírósági ügye, divatos szóval mondva, modellértékű. A történetből világosan látszik, mennyire nem vállalkozóbarát környezetben élünk, pedig régóta az ellenkezőjét hangoztatják. Találkozhat az olvasó egy, nem is tudom hányadik, megkövesedett rendelettel, mely meglehetős erővel, súllyal konzerválja az állami vállalatok privilégiumát mindennel és mindenkivel szemben — még most is. S a monopolhelyzetű cégek nyeregben is érzik magukat, kényelmesek — mit nekik szerkezetváltás, mobil gazdaság, kisvállalkozások ..., jogosultság, igazság — kényük-kedvük szerint játszadoznak árakkal, üzletfeleikkel. Meddig még? Vásárhelyen, a város szívében visz a Lenin utca, abból nyílik a Deák Ferencről elnevezett. Ott, a Deákban, van egy 54 négyzetméteres üzlethelyisége Kerekes néni Szegeden élő családjának. Ez a jó helyen lévő kis üzlet valamikor a nagypapa vegyesboltjaként funkcionált. Mígnem ezt az épületet is, sok százezerrel egyetemben, állami rendelkezés alá vonták. A család csak arra emlékszik, ki is utalták valakinek, valamikor, valameddig, egy bizonyos, el nem vették tőlük. Hogy a tulajdonukban maradt, azt akkor kezdték értékelni, amikor némi bevételük is lett az üzletből: a Delta Kereskedelmi Vállalat bérelte tőlük évtizedeken át. A legutolsó szerződést 1976-ban kötötték a jelenlegi tulajdonos édesanyjával. A szerződés szabályszerű, amit papírra vetettek, abban nincs kifogásolható. Mégis e szerződésnek lett kulcsszerepe a bírósági perben is. A szűk család múlt nyáron úgy döntött, hogy kereskedelmi vállalkozásba fog, méghozzá a nagypapa üzletében. Betéti társaságot alakítottak, időben felkeresték a Deltát is. Közölték szándékukat, s közös, mindkét félnek megfelelő megoldást javasoltak. Egy lépéssel sem jutott előbbre a család, a mai napig tétlenségre vannak ítélve. Már a bíróságot is megjárták ahol egyébként még sosem volt dolguk. Igaz, most is a kényszer vitte őket a törvényesség házába. A Deltának nem tetszett az ötlet, s erre jó oka volt. Az általa bérelt Deák utcai boltot ugyanis tovább adta bérbe, 3 évre, egy vállalkozó kedvű alkalmazottjának, aki egyébiránt jócskán adósa. Ám az üzlet szép forgalmat bonyolít, rendesen törleszt az alkalmazott, a Delta tehát pénzénél van, anélkül, hogy a kisujját is mozdítaná. A vállalat kezére játszik egy majd húsz esztendős kormányrendelet is: az 1/1972es. Ez akkora adu a Deltának, melyet egyszerűen nem lehet felülütni. A rendelet lényege: a tulajdonos (Kerekesék) fölmondhatják a bérleti szerződést, de csak akkor, ha biztosítanak a bérlőnek egy ugyanolyan újat, mint amilyen a régi volt. Mindaddig, míg a tulajdonos erre képtelen, a bérlő bérlő marad. A rendelet kívánságának eleget tettek, kerestek Vásárhelyen egy, az övékhez hasonlóan jó helyen lévő helyiséget. Aj. a Deltának ismerős lehetett, hiszen évtizedekkel korábban a vállalat vas-edény üzlete volt, sőt most is a Delta használja, raktárnak. A szomszédos szerelvényáru bolt készletét tárolják a főutcára nyíló, kirakatos helyiségben. De nekik így jó. Az ember azt gondolná, amit Kerekes néni családtagjai: milyen szép kis boltocskát lehetne abból a raktárból csinálni. Javasolták is, költözzön a deltás vállalkozó oda, vagy ha neki nem tetszik, hát bocsássa a vállalat a betéti társaság rendelkezésére, míg tart a 3 éves szerződés. Előálltak különféle ötletekkel, melyekkel a raktárhelyiséget könnyedén, olcsón át lehetne alakítani. Nem és nem. A Delta számos kifogást talált. Mi mást tehetett a család, a bírósághoz fordult. A vásárhelyi bíróság első fokon elutasította a keresetüket. Az ítélet indoklása számtalan apró részletre kiterjed, a fő érv, természetesen, a csodálatos kormányrendelet. Kérdés, hogy másodfokon hogyan látják a törvény szolgái az ügyet. Életszerűen, vagy tartják magukat szigorúan az idejét múlt előíráshoz. Kerekesék kálváriája bárkivel megeshet. Hányan pereskednek maid? Mag Edit Az ember kegyetlenségének nincs határa. Különösen akkor nem, ha mókázó kedvében tipor el valakit, vagy valamit. Itt van például a Trabant, letűnt korunk szelíden szolgáló hőse, sokunk egyetlen vagyona, némelyikünk utolsó megbízható bárátja, aki ma gúny és nevetség tárgya a világ műveltebbnek mondott részében, mert ott összetévesztik a hasonlítót a hasonlítottál, magyarán az avult bolsevizmust egy általa meghatározott technikai megoldás elszenvedőivel. Sebaj, legalább én is fölhasználom ezt a kétütemű jelképet, hogy az ő engedékeny segítségével érzékeltessem; a sziv-sűrít-robban-kipufog négyesében minő gondok fedezhetők föl itt és most, vagyis az átalakulóban lévő magyar politikai rendszerben, az össztársadalmi tűréshatáron, a szabad választások közelgő első fordulóján. Hát először is van a szívás. Katonaviselt ember — és a közeli hozzátartozó — tudja, hogy ez mit jelent. Ebből volt elég, rendszerváltó autónk motorjába beszívódott minden, ami a nemzeti tartályban öszszegyűlt ezeregyszáz év alatt, különös tekintettel a legutóbbi negyvenre. Kétütemű rendszer A sűrítés ezután bizony nehezen ment. Végül is ezt a műveletet keleti rendszerekben a szívással egy ütemben kell végezni, és ez túlzott terheket ró a közreműködőkre. Tulajdonképpen ezért nem sikerült sűríteni például a parlamenti mondandót, és ezért komcsiztak (lásd szívás) még akkor is a duhaj honatyák és honanyák a patinás falak között, amikor már a legutolsó téeszpárttitkár is átmentette vagyonát és hatalmát ebbe a demokratikusnak nevezett anarchodiktatúrába — hála a törvényhozás felelőtlen takubak jzásának. Csak egyetlen momentumra hívom föl a figyelmet. A legnagyobb kormánypárt tézishordozói gyakorta mondták ki 1989—90 fordulóján azt a kétségkívüli igazságot, hogy a múlt bűneit meg kell nevezni, a bűnösöket meg kell büntetni, ha másként nem, hát úgy, hogy nyilvános bocsánatkérésre idézik a nép képviselői elé. Hát ez elmaradt. Közben meg szónokolnak a lózunggyártók a magas nyugdíjakról, az érdemtelenül osztogatott ingatlanokról, holott csak törvényt kellene csinálni, azaz jó törvényt az igazságosság mentén. Tudom, ez nem egyszerű. Talán éppen azért nem, mert érzelmeink fogságában élünk, s ugye, aki túlontúl emocionális lény, nem fedezi föl önnön igazi érdekeit. Nos. a rendszerváltós években egy egész ország lett ilyen érzelemközpontú, s ezzel az indulatos ítélkezés foglalta el az elemzés helyét, mivel az elöbb'i az érzelmek túlfűtöttségében melegedik, utóbbi viszont a józan ész hidegfényénél érvényesül, és az elsőhöz — lássuk be — jóval rövidebb az út. Ilyen módon állandóan robbanásközeli a helyzet (második ütem), ám ezzel nem tudunk eléggé gyorsulni, ráadásul a kipufogón szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. Ugyanakkor egyszerre akarunk megcsinálni mindent, hisz kétütemű ez a rendszer, lehet vele ugyan haladni, de nem kimondottan elegáns. Így csak tapossuk, padlóig tapossuk. Az is lehet, hogy a saját beleinket. (dlusztus) Erdély Veszélyes ünnep Romániában szélsőséges félkatonai szervezetek megkísérelhetik a március 15-ei megemlékezések meghiúsítását. Ezt Szőcs Géza, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) főtitkára, a UPI hírügynökségnek adott interjújában jelentette ki. Szőcs Géza úgy vélekedett, hogy tavaly március óta — amikor az ünnep idején halálos áldozatokat is követelő összecsapások voltak a románok és az erdélyi magyarok között — tovább romlott mind a románok, mind a magyarok helyzete. A román tömegtájékoztatás magyarellenes propagandája miatt sokat romlott a románok és magyarok kapcsolata. Az RMDSZ-nek hírei vannak arról, hogy egy új nacionalista szervezet van alakulóban. Nemzeti Gárda néven, amely az ország minden részére kiterjedő félkatonai szervezet része lehet — mondta az RMDSZ vezetője. Szőcs Géza nyugalmat és türelmet kért a március 15én Romániába látogató magyaroktól, hogy ne ismétlődhessenek meg a múlt év tavaszán történtek. Mint kifejtette, nagy hiba lenne nemzetiszínű zászlókat bevinni az országba. A Magyarországról érkezők nem mindig látják tisztán a romániai helyzetet, és könynyen provokálhatják őket — mondta az RMDSZ vezetője. Közölte azt is, hogy a román biztonsági rendőrség vezetője megkérte őt: március !5-én Aradon személyes jelenlétével próbálja meg enyhíteni a feszültségeket. A főtitkár tájékoztatása szerint az RMDSZ keddtől személyes képviselőket állított a hat magyar—román határátkelőhelyhez, hogy mértéktartásra figyelmeztessék a.z Erdélybe ünnepelni érkező magyarokat