Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-14 / 62. szám

MAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 62. szám 1991. március 14., csütörtök Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Tapintható ötezres Sokan akarjuk a privatizációt — Torgyánról nyilatkoznak elvtársai Egyezség a kárpótlásról — Ki a Tigris vizét issza... A z Öböl-háború után immár polgárháború folyik Irakban. Bászra város körzetében tegnap össze­csaptak a Szaddám Huszeinhez hű erők és a kor­mányellenes felkelők. Bászra a jelek szerint még az ellen­zék kezén van. Ugyancsak harcokról adott hírt Bagdadból az iráni rádió. A tudósítás szerint * jbb városrészben kor­mányellenes tömegtüntetések kezdődtek, majd a tiltako­zók a karhatalmi egységekkel csap'ak össze. Jozef Tisóról, az egykor Hitler segítségével önállósult szlovák állam vezetőjéről emlékeztek meg szerdán a szlo­vák nacionalisták Pozsonyban. Tiso sírjánál mintegy 10 ezer ember gyűlt össze a „Szlovák Nemzeti Egység" nevű csoport rendezésében, az 1939-ben kikiáltott független Szlovákia 52-lk évfordulója alkalmából. Jozef Tisót egyéb­ként 1947-ben akasztották fel, mint háborús bűnöst. Tőkés László nagyváradi református püspök tegnap délután a hollandiai Ulaardingen városában Ruud Lubbers holland miniszterelnöktől átvette a holland antifasiszta ellenállás hősei emlékének ápolására lérehozott Geuzen­verzet-alapítvány emlékérmét. Az indoklás szerint Tőkés kilátástalan helyzetben ébresztette fel népében a reményt és az ellenállás szellemét. A Magyarok Világszövetsége több mint ötven év el­teltével megrendezi a Magyarok III. Világkongresszusát. Az eseményt 1992-re hirdették meg. Széchenyi nem: a forint inflálódott A korábbi hírekkel ellen­tétben nem március 18-án, hanem március 25-én bo­csátják ki az új 5 ezer fo­rintos barikjegyet — érte­sült megbízható forrásból az MTI. Ettől a naptól a pénz­intézetek már rendelkeznek az új bankóval, amellyel a lakosság széles körben majd az áprilisi bérfizetéseknél találkozhat. Az 5 ezer fo­rintos megjelenésével egv­idejűleg itthon és külföldön színes kiadvány tájékoztat­ja a nagyközönséget az új bankjegyről, amelybe szá­mos védelmi adalékot épí­tettek be. Így például biz­tonsági szálat tartalmaz, s védett lesz a színes másola­tok ellen is. Európában egye­dülálló módon a vakok szá­mára olvasható Braille-írás­sal is kitapintható lesz az 5000-es szám. A bankjegyen Széchenyi István képmása, a hátolda­Hová tűnik hitelünk? A Magyar Nemzeti Bank szerdai tájékoztatója szerint még mindig csak elenyésző részét használták fel azok­nak a hitelkereteknek, ame­lyeket külföldi kormányok biztosítottak a Magyaror­szágon működő vállalatok­nak és vállalkozóknak. Az MNB illetékes főosz­tályának nyilvántartásai azt mutatják: viszonylag jól áll a bajor, illetve a baden­württenbergi, 250—250 mil­lió márkás német tartomá­nyi hitelkeret, amelyből ed­dig közel 130 millió márká­nyi hitelt „hívtak le". Ezzel szemben a 100 millió már­kás finn hitelkeretnek csu­pán 10-12 százalékát vették igénybe. Valamivel még en­nél is rosszabb a helyzet a 150 millió dolláros svéd hi­telkerettel, amelynek eddig csak a 4-5 százalékát sike­rült kihelyezni. Egyáltalán nem vették még igénybe a magyar vállalatok és vállal kozók az olasz kormány ál tal nyitott 200 milliárd lírás hitelkeretet. A hitelek folyósításával a nagyobb kereskedelmi ban­kok foglalkoznak. Ezekhez a pénzintézetekhez kell be­nyújtani a pályázatokat, amelyekről a Magyar Nem­zeti Bankban döntenek. Belgrád Éjjeli tüntetés, belügyminiszteri lemondás Ion pedig a Magyar Tudo­mányos Akadémia látható. Az eddigi legnagyobb címletű bankjegyet, az 1000 forintost 1983-ban bocsátot­ták ki. Hírek szerint nem kell újabb nyolc évet várni a 10 ezer forintos megjele­nésére. Illetékesek ezzel kapcsolatban most csak any­nyit mondtak, hogy egy-két éven belül nem bocsátják ki a 10 ezrest. A nagyobb cím­letű bankjegy kibocsátása önmagában nem növeli az inflációt, sokkal inkább an­nak következménye. Az 5 'ezer forintos megjelenésé­nek következtében csökken a forgalomban levő bankje­gyek darabszáma. Ausztriá­ban például már hosszabb ideje forgalomban van az 5 ezer schillinges bankó, Né­metországban pedig az 1000 márkás. Előbbi értéke 35 ezer, utóbbié pedig mintegy 50 ezer forint. Belgrádban kedden a ké­ső esti órákban hatalmas tüntetéssé szélesedett az egyetemisták harmadik nap­ja tartó megmozdulása, úgy tűnt, szinte az egész főváros talpon van. A tüntetés nagy­gyűléssé vált, s bár a fiata­lok voltak túlsúlyban, sok volt a középkorú és idősebb résztvevő. A tömeg betöl­tötte az egész Terazijét, s kitartóan követelte Radmilo Bogdanovics belügyminisz­ter lemondását, az összes le­tartóztatott szabadon bocsá­tását, demokráciát. * A belgrádi rádió szerint benyújtotta lemondását Radmilo Bogdanovics szerb belügyminiszter, akinek tá­vozását vasárnap óta kitar­tóan követelték a fiatalok, mivel főként őt tekintik fe­lelősnek a szombati tünte­tés szétveréséért. A hírt hi­vatalosan még nem erősítet­ték meg. Az új temetőben szerdán délben vettek végső búcsút a szombati összecsapás ha­lálos áldozatától, Branivoje Milinovics harmadéves kö­zépiskolástól, akit a rend­őrök hátba lőttek, s a kór­házban már nem tudtak raj­ta segíteni. A gyászszertar­tásra eljöttek barátai és osztálytársai is, akik közül sokan szintén részt vettek a szombati tüntetésen. Töb­ben szemlátomást megsebe­sültek, s csak társaik segít­ségével tudtak részt venni a búcsúztatáson. Teréz anya Albániában Az albán belügyminiszté­rium ikedd esti közleményé­ben figyelmeztetett: a biz­tonsági erők meg fogják akadályozni, hogy bárki is behatoljon a követségek te­rületére. A rendőrök kedden este feloszlatták a követségi negyed körül összegyűlteket. Az elmúlt huszonnégy órában újabb 41 albán ál­lampolgár szökött ét Jugo­szláviába, annak ellenére, hogy a jugoszláv hatóságok az elmúlt napokban intézke­déseket foganatosítottak a jórészt makedón nemzetisé­gűek 'bevándorlásának megakadályozására. A hét végén két csoportban több mint kétezer szerb és mon­tenegrói nemzetiségű albán szökött át Jugoszláviába. Ramiz Alia albán államfő kedden fogadta a Nobel-bé­kedíjas albán származású Teréz anyát — jelentette az albán hírügynökség. Az ATA tájékoztatása szerint a találkozó „igen szívélyes" légkörben zajlott. Teréz anya a közeljövőben meg­nyitja Tiranában az irgál­mas-rendiiek házát, amely az első ilyen intézmény lesz, amióta Albániában, 1967-ben a vallásgyakorlásit , betiltot­ták. Deltatromf Kerekes néni bírósági ügye, divatos szóval mondva, modellértékű. A történetből világosan látszik, mennyire nem vállalkozóbarát környezetben élünk, pedig régóta az ellenkezőjét hangoztatják. Találkozhat az olvasó egy, nem is tudom hányadik, megkövesedett rendelettel, mely megle­hetős erővel, súllyal konzerválja az állami vállalatok pri­vilégiumát mindennel és mindenkivel szemben — még most is. S a monopolhelyzetű cégek nyeregben is érzik magukat, kényelmesek — mit nekik szerkezetváltás, mo­bil gazdaság, kisvállalkozások ..., jogosultság, igazság — kényük-kedvük szerint játszadoznak árakkal, üzletfeleik­kel. Meddig még? Vásárhelyen, a város szí­vében visz a Lenin utca, ab­ból nyílik a Deák Ferencről elnevezett. Ott, a Deákban, van egy 54 négyzetméteres üzlethelyisége Kerekes néni Szegeden élő családjának. Ez a jó helyen lévő kis üzlet va­lamikor a nagypapa vegyes­boltjaként funkcionált. Míg­nem ezt az épületet is, sok százezerrel egyetemben, ál­lami rendelkezés alá von­ták. A család csak arra em­lékszik, ki is utalták vala­kinek, valamikor, valamed­dig, egy bizonyos, el nem vették tőlük. Hogy a tulajdo­nukban maradt, azt akkor kezdték értékelni, amikor némi bevételük is lett az üz­letből: a Delta Kereskedelmi Vállalat bérelte tőlük évti­zedeken át. A legutolsó szerződést 1976-ban kötötték a jelenlegi tulajdonos édes­anyjával. A szerződés sza­bályszerű, amit papírra ve­tettek, abban nincs kifogá­solható. Mégis e szerződés­nek lett kulcsszerepe a bíró­sági perben is. A szűk család múlt nyáron úgy döntött, hogy kereskedelmi vállalko­zásba fog, méghozzá a nagy­papa üzletében. Betéti tár­saságot alakítottak, időben felkeresték a Deltát is. Kö­zölték szándékukat, s közös, mindkét félnek megfelelő megoldást javasoltak. Egy lépéssel sem jutott előbbre a család, a mai napig tét­lenségre vannak ítélve. Már a bíróságot is megjárták ahol egyébként még sosem volt dolguk. Igaz, most is a kényszer vitte őket a tör­vényesség házába. A Deltának nem tetszett az ötlet, s erre jó oka volt. Az általa bérelt Deák utcai boltot ugyanis tovább adta bérbe, 3 évre, egy vállalkozó kedvű alkalmazottjának, aki egyébiránt jócskán adósa. Ám az üzlet szép forgalmat bonyolít, rendesen törleszt az alkalmazott, a Delta tehát pénzénél van, anélkül, hogy a kisujját is mozdítaná. A vállalat kezére játszik egy majd húsz esztendős kor­mányrendelet is: az 1/1972­es. Ez akkora adu a Deltá­nak, melyet egyszerűen nem lehet felülütni. A rendelet lényege: a tulajdonos (Kere­kesék) fölmondhatják a bér­leti szerződést, de csak ak­kor, ha biztosítanak a bér­lőnek egy ugyanolyan újat, mint amilyen a régi volt. Mindaddig, míg a tulajdonos erre képtelen, a bérlő bérlő marad. A rendelet kívánságának eleget tettek, kerestek Vá­sárhelyen egy, az övékhez hasonlóan jó helyen lévő he­lyiséget. Aj. a Deltának is­merős lehetett, hiszen évti­zedekkel korábban a válla­lat vas-edény üzlete volt, sőt most is a Delta használja, raktárnak. A szomszédos szerelvényáru bolt készletét tárolják a főutcára nyíló, ki­rakatos helyiségben. De ne­kik így jó. Az ember azt gondolná, amit Kerekes né­ni családtagjai: milyen szép kis boltocskát lehetne abból a raktárból csinálni. Java­solták is, költözzön a deltás vállalkozó oda, vagy ha neki nem tetszik, hát bocsássa a vállalat a betéti társaság rendelkezésére, míg tart a 3 éves szerződés. Előálltak különféle ötletekkel, me­lyekkel a raktárhelyiséget könnyedén, olcsón át lehetne alakítani. Nem és nem. A Delta számos kifogást talált. Mi mást tehetett a család, a bírósághoz fordult. A vá­sárhelyi bíróság első fokon elutasította a keresetüket. Az ítélet indoklása számta­lan apró részletre kiterjed, a fő érv, természetesen, a cso­dálatos kormányrendelet. Kérdés, hogy másodfokon hogyan látják a törvény szolgái az ügyet. Életszerű­en, vagy tartják magukat szigorúan az idejét múlt elő­íráshoz. Kerekesék kálváriá­ja bárkivel megeshet. Há­nyan pereskednek maid? Mag Edit Az ember kegyetlenségének nincs határa. Különösen akkor nem, ha mókázó kedvében tipor el valakit, vagy valamit. Itt van például a Tra­bant, letűnt korunk szelíden szol­gáló hőse, sokunk egyetlen vagyo­na, némelyikünk utolsó megbízható bárátja, aki ma gúny és nevetség tárgya a világ műveltebbnek mon­dott részében, mert ott összetévesz­tik a hasonlítót a hasonlítottál, ma­gyarán az avult bolsevizmust egy általa meghatározott technikai meg­oldás elszenvedőivel. Sebaj, legalább én is fölhaszná­lom ezt a kétütemű jelképet, hogy az ő engedékeny segítségével érzé­keltessem; a sziv-sűrít-robban-ki­pufog négyesében minő gondok fe­dezhetők föl itt és most, vagyis az átalakulóban lévő magyar politikai rendszerben, az össztársadalmi tű­réshatáron, a szabad választások közelgő első fordulóján. Hát először is van a szívás. Ka­tonaviselt ember — és a közeli hoz­zátartozó — tudja, hogy ez mit je­lent. Ebből volt elég, rendszerváltó autónk motorjába beszívódott min­den, ami a nemzeti tartályban ösz­szegyűlt ezeregyszáz év alatt, külö­nös tekintettel a legutóbbi negy­venre. Kétütemű rendszer A sűrítés ezután bizony nehezen ment. Végül is ezt a műveletet ke­leti rendszerekben a szívással egy ütemben kell végezni, és ez túlzott terheket ró a közreműködőkre. Tu­lajdonképpen ezért nem sikerült sűríteni például a parlamenti mon­dandót, és ezért komcsiztak (lásd szívás) még akkor is a duhaj hon­atyák és honanyák a patinás falak között, amikor már a legutolsó té­eszpárttitkár is átmentette vagyo­nát és hatalmát ebbe a demokrati­kusnak nevezett anarchodiktatúrába — hála a törvényhozás felelőtlen takubak jzásának. Csak egyetlen momentumra hívom föl a figyelmet. A legnagyobb kor­mánypárt tézishordozói gyakorta mondták ki 1989—90 fordulóján azt a kétségkívüli igazságot, hogy a múlt bűneit meg kell nevezni, a bűnö­söket meg kell büntetni, ha más­ként nem, hát úgy, hogy nyilvános bocsánatkérésre idézik a nép kép­viselői elé. Hát ez elmaradt. Közben meg szó­nokolnak a lózunggyártók a magas nyugdíjakról, az érdemtelenül osz­togatott ingatlanokról, holott csak törvényt kellene csinálni, azaz jó törvényt az igazságosság mentén. Tudom, ez nem egyszerű. Talán éppen azért nem, mert érzelmeink fogságában élünk, s ugye, aki túlon­túl emocionális lény, nem fedezi föl önnön igazi érdekeit. Nos. a rend­szerváltós években egy egész ország lett ilyen érzelemközpontú, s ezzel az indulatos ítélkezés foglalta el az elemzés helyét, mivel az elöbb'i az érzelmek túlfűtöttségében melege­dik, utóbbi viszont a józan ész hi­degfényénél érvényesül, és az első­höz — lássuk be — jóval rövidebb az út. Ilyen módon állandóan robbanás­közeli a helyzet (második ütem), ám ezzel nem tudunk eléggé gyorsulni, ráadásul a kipufogón szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. Ugyanakkor egyszerre akarunk megcsinálni mindent, hisz kétütemű ez a rendszer, lehet vele ugyan ha­ladni, de nem kimondottan elegáns. Így csak tapossuk, padlóig tapos­suk. Az is lehet, hogy a saját beleinket. (dlusztus) Erdély Veszélyes ünnep Romániában szélsőséges félkatonai szervezetek meg­kísérelhetik a március 15-ei megemlékezések meghiúsítá­sát. Ezt Szőcs Géza, a Ro­mániai Magyarok De­mokratikus Szövetségének (RMDSZ) főtitkára, a UPI hírügynökségnek adott in­terjújában jelentette ki. Szőcs Géza úgy véleke­dett, hogy tavaly március óta — amikor az ünnep ide­jén halálos áldozatokat is követelő összecsapások vol­tak a románok és az erdé­lyi magyarok között — to­vább romlott mind a romá­nok, mind a magyarok hely­zete. A román tömegtájé­koztatás magyarellenes pro­pagandája miatt sokat rom­lott a románok és magyarok kapcsolata. Az RMDSZ-nek hírei vannak arról, hogy egy új nacionalista szervezet van alakulóban. Nemzeti Gárda néven, amely az ország min­den részére kiterjedő félka­tonai szervezet része lehet — mondta az RMDSZ veze­tője. Szőcs Géza nyugalmat és türelmet kért a március 15­én Romániába látogató ma­gyaroktól, hogy ne ismétlőd­hessenek meg a múlt év ta­vaszán történtek. Mint ki­fejtette, nagy hiba lenne nemzetiszínű zászlókat be­vinni az országba. A Ma­gyarországról érkezők nem mindig látják tisztán a ro­mániai helyzetet, és köny­nyen provokálhatják őket — mondta az RMDSZ vezetője. Közölte azt is, hogy a ro­mán biztonsági rendőrség vezetője megkérte őt: már­cius !5-én Aradon személyes jelenlétével próbálja meg enyhíteni a feszültségeket. A főtitkár tájékoztatása sze­rint az RMDSZ keddtől sze­mélyes képviselőket állított a hat magyar—román határ­átkelőhelyhez, hogy mérték­tartásra figyelmeztessék a.z Erdélybe ünnepelni érkező magyarokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom