Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

1901. március 12., kedd Gazdaság 3 Termelőszövetkezetek Aszályos gazdálkodás Megyénk 60 termelőszövetkezetének mérlegadatait öszszegezve megállapítható, lejtőn van a mezőgazdaság. Az eredménycsökkenés egyik főösszetevője, hogy míg 1989ben 9 téesz 63 millió forint veszteséget hozott össze, addig a tavalyi 153 milliós hiányon 16 gazdaság osztozik. A kíméletlen aszály a felmérések szerint 700 millió forintot „vett ki" a közös kaszszából. A számok szerint növekvő árbevétel az inflációt figyelembe véve mennyiségben kevesebb értékesített mezőgazdasági terméket takar. A pár százalékos létszámcsökkenést figyelembe véve a ma 130 ezer forintos átlagkereset gyarapodása fele, harmada az infláció ütemének. Az év végi vásárolt készletérték az idei indulópozícióra világít rá. Ha tekintetbe vesszük az ipari eredetű anyagok évközi drasztikus drágulását, bizony szegényesnek tűnik a felhalmozott árutömeg. A működést alapvetően meghatározó pénzügyi helyzet megítélése rengeteg összetevőtől függ. Az általános fizetőképesség romlásával a tartozások egyenlege a szövetkezetek rovására nőtt. Emiatt egyre több drága kamatú forgóeszközhitel felvételére kényszerültek. Összességében a rövid lejáratú követelések és kötelezettségek egyensúlyt mutatnak, de emögött hatalr mas feszültségek rejtőznek. A gazdaságok differenciált ságát a veszteségesek számának ugrásszerű emelkedé se is jelzi. Sajnos a lecsúszás inkább tendencia, mint egyszeri kisiklás. Hiszen ez az év is jelentős anyag- és energiaköltség-növekedéssel kezdődött, s mindezt az öszszeszűkült külpiacokon, s a vásárlóképességében megroggyant belföldön aligha lehet továbbhárítani. T. Sz. I. 140 szazalek Eredmany 0 0 Md Arbevetel 22.2 Md Bertomeg 2.6 Md Keczlet 1.9 Md Napfényes jövő, cégtáblacserével Manapság cégtáblát akkor szokás cserélni, ha a régi vállalat összeomlott, s a romjain valami új próbál meg életre kapni. A Csongrád Megyei Zöldért székházán a napokban cserélték le a táblát. Az új relirat: Agora Zöldért. Szeged. Az arra járók kérdezik Is tőlem, mit tudok: tönkrementek? A válaszra a legilletékesebb Vörös Pál. a régi és új vállalat vezérigazgatója. — A névváltozás jó féléves, a tábla csak mostanra készült el. Kifejezi arculatunk formálódását, kereskedelmi és gazdálkodási szemléletünket. Az agora jelentése piac, s ez érzékelteti leginkább törekvéseinket. Szó sincs itt veszteséget átfestő manőverről. 40 esztendős fennállásunk legeredményesebb évét zártuk. — Mindezt egy aszályos évben? Enyhén szólva meglepő. — Tevékenységünk sokrétűsége meghozta gyümölcsét. A felvásárló zöldség-gyümölcs nagykereskedelmünk az igények szerint szakosodott A lakossági forgalmasás ma már nem leosztott feladat, „szívesség". Azt a részét csináljuk, ami hasznot hoz. A domináns a friss export és a saját, illetve a társ feldolgozóipar áruellátása. A boltjaink épp olyan széles tevékenységi körrel dolgoznak, mint más kiskereskedelmi egységek. Tavaly jól tették a dolgukat. Az ipari, feldolgozó vonalunk elsősorban a zöldségszállítmányok exportjában érdekelt, de az ősszel Szentesen a mirelitüzem is beindult. Szatymazon egy betéti társaság keretében üdítőket gyártunk, emellett más ipari munkákkal is igyekszünk gyarapítani bevételünket. — Konkrétan? — Tavaly több mint 3 milliárd forintos forgalmat bonyolítottunk, a bt.-vel együtt 97 milliós nyereséggel. Dolláros exportunk tízmilliót meghaladó, s az óceánon túl is sikerült megvetni a lábunkat — Nyersanyag nélkül nincs termék. Miként jutottak a kellő mennyiséghez és minőséghez? — Korábban elpártolt partnerek is visszatértek hozzánk. Mi mindig időben fizettünk. Szerződéses kapcsolatainkat igyekszünk komolyan venni. A hagymatermesztésben például ezelőtt a gt. keretében végtermék-érdekeltséget hoztunk létre. A gt. megszűnt, de továbbra is ennek szellemében kötünk üzletet. Az idén 70 ezer tonna hagymára, burgonyára, zöldségfélére kötünk szerződést. Ez olyan tétel, amely mögött konkrét értékesítési lehetőség áll. — Miben látják a jövőt? — Az iparosítás folytatásában. Szegedi telepünkön lecseréljük az elavult, húszéves szárítónkat. A hagymaszezonra fog elkészülni. Egy olyen Solar rendszerrel látjuk el, ami a napfény energiáját hasznosítva csökkenti a költségeket T. Sz. I. pyMssés befektetések Fix kamatozású — évi 18,4 százalék nettó hozamot garantáló — célrészjegyet kínált az elmúlt év januárjában egyik takarékszövetkezetünk. A cikk formájában megjelent hirdetés túlontúl közérthetőre sikerült, egyszerű számtanpéldán is bemutatta a kínált befektetés tízezer forintokban mérhető hasznát. „Jelentós változás 1990-től, hogy a bruttó kereset 30 százaléka leírható az adóalapból, ha azt a munkavállaló befektetésre fordította. Ha valaki például évi bruttó 300 ezer forintot keres 1990-ben, és ebből 90 ezerért a • • • Takarékszövetkezetnél célrészjegyet vásárol, akkor csak 210 ezer forint után adózik. Az adóbefizetésből 27 ezer forintot magának tarthat meg." Ennek a csábító tájékoztatásnak legalább három hibája van, közülük a legenyhébb a már emiitett közérthetőség. A második: nem folytatta — soha egyetlen hirdető pénzintézet sem folytatja —, hogy amennyiben a befektetést újra forintra váltják, akkor a kapott pénz növeli az adott év adóalapját, és persze adófizetési kötelezettségét. A harmadik, talán legsúlyosabb hiba, hogy a sokkal később megkért APEH-állásfoglalás szerint ez a megtakarítási forma nem tartozik a kedvezményezett körbe, értéke nem vonható le az adóalapból. Egy telefonáló olvasónk itt áll például 70 ezer forintnyi célrészjeggyel, szerette volna levonni ezt az összeget az adóalapjából. Igazolást kért a takarékszövetkezettől, de nem kapott, mert az APEH állásfoglalása után ilyet a pénzintézet nem is adhat ki. Az ügyfél nem tehet mást, mint befizet terven felül 20 ezer forint adót, és zsebre teszi — sokadmagával — a szövetkezeti bocsánatkérést. Kovács András Tőzsde Pezsdülésre várva Jövőre a budapesti értéktőzsdén átlagosan napi 250, 1995-ben már akár ezer ügylettel is lehet számolni. Ez utóbbi — az elmúlt év 30 üzletkötéses átlagát Ismerve — optimista előrejelzés egy brit szakértői cégtől származik, azzal a megjegyzéssel, hogy ez csak óvatos becslés. Egyelőre azonban nagyon változékony még a tőzsdei üzletmenet, a napi forgalom 2-3 millió forinttői sok tízmillióig terjedhet, felismerhető tendenciák nélkül, az Öböl-háború után élénkülve. Még mindig kevés a részvény. Tavaly év végén szinte egymást érték a kibocsátások, a Fotex, a Dunaholding és a MÜSZI részvényeit kisebb-nagyobb csinnadratta közepette jegyezték le. Közülük mái- csak a Fotex árfolyama van stabilan a kibocsátási fe_ lett. a Dunaholding csinosát bukott. A nem is olyan régen 38 ezer forintért vásárolt részvények darabjáért ma senki sem akar 22 ezernél többet adni. Idén eddig egyetlen cég. a Nitroil Rt. jelentkezett, különösebb hírverés nélkül emelte tőkéjét 275 millió forinttal a tőzsdén keresztül. A január végi akció érdekessége: cz volt az első olyan részvény. amelyet döntően a külföldi üzleti partnerek vásárollak meg. Jelenleg is a kibocsátási árfolyam felett adják-veszik az értékpapírt de kevés a kötés, hiszen a külföldi befektetők hosszabb távon gondolkodnak, nem kezdték el mozgatni ezeket a részvényeket. „Arccal a lakosság, a kisbefektetők felé" hirdették fennen a korábbi kibocsátóé:, az azonban közel sem biztos, hogy ez lesz a jövő útja. Kis pénzzel igazán még a tőzsdén sem érdemes játszani, s a „lejegyzem rnajd maítas áron, mindjárt a forgalmazás elsó napjaiban megszabadulok töle" gondolatmenet az utolsó néhány részvénynél már hibásnak bizonyult. Aki pedig a Dunaholdinggal próbált nagyot fogni, egy időre bizonyosan kerüli maid a tőzsdét. A cég egyébként, nem titkoltan, kockázati tőkeként kezeli a befektetők milliárdjait, veszelad ... ahogv az üzlet hozza. Mindenki új részvények megjelenésére, vérfrissítésre vár. Ez ügyben a Kontrax — száz százalékban magántulajdonú cég — neze hangzik fel leggyakrabbaa De várják a Vidiát is a tavalyi, elhalasztott színre lépés óta. A szakemberek sokat remélnek a japán befektetőktől, akik a közelmúltban jelentek meg Magyarországon. Néhány millió dollárral — ez nekik igazán aprópénz — felpezsdíthetik a tőkét Emelkedhetnének a részvényárfolyamok, végre elszakadhatnánk valamelyest a bécsi tőzsdétől. (kovács) Földtörvény előtt Bizonytalan ingatlanok Nem akar jönni az annyira áhított külföldi töke, s ennek egyik okaként a mindmáig rendezetlen ingatlanviszonyokat jelölik meg a szakemberek. Betoppan egy külföldi állampolgár, vállalkozó Szegedre, tele zsebbel, vásárolhat-e építési telket az önkormányzattól? — kérdeztük Nagypál Miklóst, az építési osztály vezetőjét — A ma érvényben lévő jogszabályok szerint, beépítetlen telekre állandó létesítményhez nem adható hozzájárulás, ha annak kezelője állami szerv... — ... és a német bevásárlóközpont? — Azt a telket nem adtuk el, az bérleti jogviszony. A város a föld értékével szállt be vállalkozásba, a német partner a közművesítéssel. Ebből a szempontból az már nem érdekes, hogy az így kialakított telket kinek adjuk bérbe. Lényeg az, a városra eső díj befolyjon az önkormányzati kasszába. — Egyébként lenne eladó telek? — Nincs az önkormányzatnak területe, az állami tartalék földeket a tsz-ek kezelésébe kellett adni. egykor. Most is a tulajdonukban vannak ezek a területek. A közeljövőben különben az újszegedi kendergyár, illetve a pesti út mellett szabadulhat fel néhány tíz hektár. — Mit mondanak akker, ha egy szálloda privatizálásánál az épület alatti telket is kérné a vevő? — Ma még semmit, a terület a magyar állam tulajdonában van ... — ... s jöjjenek vissza később, ha már volt ideje átadni azt az önkormányzatnak? — Húzódik a földtörvény, vele együtt ez az átmeneti állapot. A tervezet szerint, a volt állami területekkel a váro6 rendelkezik majd. Ez nem jelenti azt, hogy a nagy szegénységben eladogatnánk, felélnénk azokat, helyette telkek kialakításában és tartós bérietekben gondolkozunk. — Pedig mostanában inkább tulajdont szeretnének a privatizációba beszálló vállalkozók. — Egy ABC-telekért kapott 4 millió forintot nagyon könnyen elkölt a város, a tartós bérlet — inflációhoz igazítva — állandó bevételi forrás. Olyan ez, mint amikor régen, a mindenkori búzaárhoz viszonyították az örökbérletet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez egy biztos, költségvetés szempontjából tervezhető pénz. (kovács) Csirketartás - takarékon A Szentesi Baromfi-feldolgozó Vállalat átlagos termeléssel 10 millió broilercsirkét dolgozott fel, a csúcson 18 milliót. Most 5 milliót vásárol fel, s kizárólag az általa integrált kistermelőktől. Pulykából 700 ezer darabot vágnak, ez nem csökkent. A tervezett lrbavágás 350 ezer, ami a tavalyihoz képest 100 ezer darabbal kevesebb. Más féldolgozók is hasonló cipőben járnak, kivétel egy-két kisebb cég, külföldi érdekeltségű, exportpiaccal rendelkező társaság. A nagy árutömeget felvenni képes szovjet és arab vevőkör jórészt lemorzsolódott. Ha nem sikerül a régi partnereket visszaszerezni, vagy újabbakat fellelni, akkor ez a belföldi keresletet alig meghaladó szint állandósul. Megyénkben átlagon felüli a visszaesés, mivel az utóbbi években ez az ágazat fejlődött a legdinamikusabban Nagyüzemi telepek, vállalkozók fóliaólai váltak mára feleslegessé. Az égbe szökő takarmányárak, az exporttá mogatások lefaragása, a dráguló energia, egyértelműen veszteségbe sodorta a gazdálkodást. Térségünk termálvízzel fűtött telepein sem elég az így megtakarított energiaköltség a kedvezőtlen tényezők ellensúlyozására T. Sz. I. Kamionok a Dunán A külföldre irányuló árufuvarozás felszabadításával „aranylázhangulat" lett úrrá a kamionosok között: nagy volt a vállalkozási kedv. Torma Imre, a Hungarocamion vezérigazgatója — a közelmúltban újságírókkal találkozva — emlékeztetett rá, hogy idén 25 éves a vállalat. Hat éve nem nőtt a gépkocsipark, a kamionok egyre többet futnak (1985-ben 85 ezer, 1990ben 110 ezer kilométert évenként). Tervezett vásárlásaikkal Is a piachoz igazodnak: Rába-kocsik legfeljebb DAF-motorral maradnak a járműparkban. A Hungarocamiont is privatizálják, idén már kialakul az önelszámoló egységek rendszere. Tervezik, hogv vállalkozóvá teszik a gépkocsivezetőket is, lízingbe adják a kamionokat. Részt vesznek a „dunai tervben", azaz részben vízi úton szállítják a kamionokat. Készültek a kuvaiti háború végére is: a SzíriaJemen—Szaúd-Arábia útvonalon szállítanak húst Boros Béla karikatúrája KORAVÉN CSECSEMŐ