Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

2 Körkép 1991. március 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) nagykövetség nyomban visszaköltözik Kuvaitba — közölte az MTI kérdésére Hermán János külügyi szó­vivő. Emlékeztetett továbbá ar­ra, hogy a magyar nagykö­vetséget hivatalosan nem zártak be, munkáját a tart­hatatlan életkörülmények miatt szüneteltették. Azt as közölte, hogy pén­teken várhatóan döntés szü­letik arról, hogy ismét teljes 'létszámmal működjön az iz­raeli, a szíriai és a jordániai magyar nagykövetség. ga 13 205 forint, a nettó: 9960. A jogi személyként bejegyezett gazdasági szer­vezetek száma 14 ezerrel nőtt, az új vállalkozások többsége kis tőkével dolgozó kft. A tavaly alakult gazda­sági szervezetek 28 százalé­ka — több mint 3800 — kül­földi tőke részvételéve] ala­kult. Az országban összesen 43 800 lakás épült fel, 92 százalékuk magánerőből. Kínai kapcsolat A város biztonsága Európai körútjának egyik fontos , állomásaként márci­us 4-én, hétfőn Magyaror­szágra érkezik Csien Csi­csen, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere. A kí­nai diplomácia Irányítójá­nak látogatásától a magyar külügyi és gazdasági veze­tés azt reméli, hogy hozzá­járul az elmúlt másfél év­ben „ellanyhult" politikai és gazdasági kapcsolatok fel­melegítéséhez. A kontaktusok újraélesz­tését segíti, hogy Kína be­fejezett tényként, politikai realitásként értékeli a kö­zép-kelet-európai történe­lemformáló átalakulásokat. Másfelől Magyarországnak fontos érdeke, hogy élén­kítse kapcsolatait a vezető politikai és feltörekvő gaz­dasági nagyhatalommal. E megfontolásban kulcsjelen­tőségű szempont, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Taná­csának állandó tagjaként is a világpolitika alakulásának egyik formálója. Gazdasági síkon pedig a világ egyik legígéretesebb piaca, amely különleges gazdasági öve­zeteinek köldökzsinórján ke­resztül összeköttetésben álla dinamikusan fejlődő dél-ke­let-ázsiai régióval. Európai körútjának máso­dik állomásán, Varsóban folytatott megbeszéléseket tegnap Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Tárgyaló­partnere Krzysztof Skubi­szewskl lengyel külügymi­niszter volt, aki megnyugtat­ta vendégét, hogy kormá­nyának nem áll szándéká­ban diplomáciai kapcsolatok létesítése Tajvannal. Dolláraktívumunk van! Az elmúlt évben 824 mál­adó dollár bevétele volt az országnak a nem rubelel­számolású turizmusból, s ez 52 százalékos növekedést je­lent 1989-hez képest — kö­zölték a Magyar Nemzeti Bankban most összesített adatot. A kiadás 476,5 millió dollár volt, ami. viszont csak 50 százaléka az 1989. évi­nek. (A jelentős csökkenés oka. hogy 1988 végén évi 50 dollárban korlátozták az egyénileg kiutazó magyar turisták valutakeretét.) így 1990-ben végül 347,5 millió dolláros aktívum ala­kult ki, szemben az 1989. évi 405,4 milliós passzívum­mal. Az elmúlt evl rubelbevé­tel 366 millió rubel volt, 30 százalékkal kevesebb, mint 1989-ben. A rubelkiadás 248,4 millió volt, s ez 213 százaléka az 1989. évinek. Az egyenleg 117,6 millió ru­bel aktívumot mutat. Mint Ismert, 1990-ben, mintegy 38 millió külföldi látogatott Magyarországra, 50 százalékkal több mint 1989+ben. Az ún. tőkés országokból 9,3 millióan ér­keztek, s ez 21 százalékos emelkedést mutat. Szeged közbiztonsági hely­zetéről tanácskozott tegnap a közgyűlés jogi és igazgar tási bizottsága dr. SzilvásSy László elnökletével. Megje­lent dr. Lippai Pál polgár­mester. Túhegyi József al­polgármester, Koha Róbert közbiztonsági tanácsnok, Tóth László megbízott jegyző, dr. Szőke Péter vá­rosi rendőrkapitány, dr. Bá­lint Gyula büntetőbíró és dr. Jármai Tibor városi ve­zető ügyész. Márton István rendőr őr­nagy ismertette a helyi bű­nözési statisztika legfon­tosabb mutatószámait, és tájékoztatott városunk rend­őrségének korlátozott lehe­tőségeiről a bűnüldözés te­rületén. A képviselők felve­tették: a bűnelkövetésben megtörtént a rendszerváL, tás. szerencsés lenne, ha ez végbemenne a rendőrségnél is. — Pénz-, létszám- és eszközgondjaik vannak. Le­hetőségeik csak különböző erőátcsoportosításokra kor­látozódnak, ez nem elégsé­ges a sok esetben korszerű technikával felvonult bűnö­zők visszaszorítására — vá­laszolta Márton István. A rendőrség és az önkormány­zat kapcsolatáról elmond­ta, szabályozatlanságának oka elsősorban a rendőrségi törvény hiánya. A közbiz­tonsági tanácsnok jelezte: igen nagy a társadalmi nyo­más, hogy a rendőrség a törvényt és a közrendet sér­tőkkel szemben szigorúan járjon el, ugyanakkor a tár­sadalom és a sajtó lojalitá­sát kérte azokra az esetek­re, ha a rendőrök valóban szigorúan intézkednek. Egy­úttal szólt a legfontosabb problémákról, s az önkor­mányzati kezdeményezés főbb irányairól. Egy úr — miként azt Hor­váth Balázs volt belügymi­niszter ittjártakor tette — a lovas rendőrséget hiányol­ta. A Centrum Áruház ve­zetője fokozott rendőri je­lenlétet kért az üzlet elé — ennek elriasztó hatása len­ne; eddig, mondotta, ha fel­bukkant egy-egy járőr, az hírláncukon azonnal végig­futott, s a kétes elemek be­menekültek az áruházba. — Ez is növelte a forgalmat jegyezte meg tréfásan a bi­zottság elnöke. A rendőrka­pitányság vezetőinek el­mondása szerint azonban erejükből csupán az Árpád tér ellenőrzésére futja. A bizottság ellenszavazat nélkül elfogadta Koha Ró­bert tízpontos előterjeszté­sét, amely a rendőrség te­hermentesítését is nagy mértékben szolgálja. (A bi­zottsági ülésen tárgyalt kérdésekre — nagy fontos­ságukra való tekintettel —­holnapi lapszámunkban viaszatérünk.) 0. s. Késlekedő törvények miatt Még piros a jelzés Indokolt volt szakmai-társadalmi vitára bocsátani az új oktatási törvénytervezetet, hiszen a szegedi pedagóguso­kat nagyon is érdeklik a jüvó oktatási rendszer kérdései — ez volt a tudósító első benyomása a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola dísztermének zsúfoltsága láttán, ami­kor a szakmai vita elkezdődött. A tervezet szövegét előre elküldték az oktatási intézményeknek, így az annak meg­alkotásában részt vevő dr. Gazsó Ferenc professzor egy többé-kevésbé ismerős szöveget mutathatott be hallgató­ságának. Pusztamérges: túlélésre elég Kevesebb a magyar A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az or­szág társadalmi-gazdasági helyzetét áttekintő összesí­tés. Néhány adat a kimuta­tásból: 1990. január l-jén Magyarország lakossága 10 millió 375 ezer fő volt, 3,1 százalékkal kevesebb, mint az 1980. évi népszámlálás­kor. Az elmúlt évben 66 ezer házasságot kötöttek, csaiknem ezerrel 'kevesebbet, mint egy évvel korábban, de 1500-al csökkent a válások száma is, kereken 23 500-ra. Tavaly 18 200 menekült ér­kezett az országba, 97 szá­zalékuk román állampol­gár. Az egy lakosra jutó át­lagjövedelem csökkent, a bruttó keresetek havi átla­Képviselő-testületi ülést tartottak szerdán (estébe hajlóan) Pusztamérgesen. A tét az 1991-es költségvetés részletező, felelős áttekintése éj elfogadása volt. Az ön­kormányzat már a lakosság előtt részletesen ismertetett, falugyűlésen megvitatott pénzcsoportosításról kellett, hogy döntsön, amellyel leg­alább az oktatási, illetve szociális intézmények mű­ködését biztosítja. Az elfo­gadott költségvetés valójá­ban ennél többet nem nyújt­hat: csupán az alapellátás szinten tartását teljesítheti, felújításra, bárminemű na­gyobb munkára a? idén nem jut. összességében alig több, mint 20 millió forintból gaz­dálkodhatnak az idén, ami annyit jelent, hogy az alap­ellátáshoz hiányzik még egymillió-négyszázezer fo­rint, s ezt a forráshiányt az állami tartalékalapból igény­li a községi önkormányzat. Vitaindító előadásában elmondta, hogy 1991-ben három képzéssel foglalko­zó törvény kerül majd a plénum elé: az első önálló felsőoktatási törvény, a most vitatott közoktatási törvény, és a szakképzési törvény. Sajnos nem egy időben. A szakképzési tör­vény csak most kezd kör­vonalazódni, a felsőoktatási tervezet koncepciója pedig még kész sincs. A közokta­tás parlamenti vitája is vá­rat még, hiszen ezzel meg kell várni a májusi állam­háztartási törvényt, amely után eldől, hogy az állam­nak milyen kötelezettségei legyenek a közoktatásban, Az állam szerepének újra­szabályozásával megszűnne a kizárólagos fenntartási rendszer, de megmaradna a közoktatás minden elemé­re kiterjedő ellátási köte­lezettség, vagyis a működés, és az iskolakínálat biztosí­tása. A tervezet sarkalatos pontja az ellátási kötele­zettség módja. A finanszí­rozás kétféleképpen történ­hetne: a fenntartáshoz szük­séges pénzt vagy közvetle­nül az iskola kapná, s ez esetben évi elszámolást kel­lene benyújtson, vagy az iskolát fenntartó önkor­mányzat, amelyik a kapott állami támogatást akár újra is oszthatja. Ha a garantált finanszírozást nem sikerül kialakítanunk, az egész tör­vény labilis lesz — hang­súlyozta dr. Gazsó Ferenc. Az oktatás központi tar­talmi szabályozásáról el­mondta, hogy törvény hatá­rozná meg az általános kö­vetelményeket, létrejönne egy standard vizsgarendszer, illetve az érettségi igazod­na a nemzetközi szabvány­hoz, ami legalább egy ide­gen nyelv középszintű is­meretét feltételezi. Az érett­ségi szabvány által szükség­telenné válna a központi felsőoktatási felvételi rend­szer is. Bővülne a/, iskolák autonómiája, intézményen belül határozhatnák meg az óraszámot, illetve az órák hosszát, tehát az állam ál­tal kínált tantervet, és tan­könyveket az iskolák sza­badabban adaptálhatják majd pedagógiai program­jukhoz. A tervezet nem rendelke­zik arról, hogy milyen szer­kezetű iskolákat működtes­senek. Amint elhangzott, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban jelenleg 67 kérelem van különböző Szerkezeti átalakításokról; ezek kapcsán bizonyos moz­gás figyelhető meg: a gim­náziumok lefelé terjeszked­nek. hogy magukba foglal­ják az általános iskolai osz­tályokat is, a kisvárosok, községek iskolái pedig föl­felé, hogy 9-10 osztályos rendszert alakítsanak ki. A kérdésben egyelőre a peda­gógusok véleménye is meg­oszlik. Szó esett az iskola—ön­kormányzat kapcsolatról is, de mint dr. Gazsó Ferenc elmondta, ennek beiktatásá­hoz a tervezet meg akarja várni az önkormányzati tu­lajdontörvényt. Panek József A világ ötödik iszlám országa Modern birodalom? Egy világgazdasági és nemzetközi politikai rend­szerváltás küszöbén állunk. Ebben összekapcsolódnak a kelet-európai problémák és az üböl-konfllktus. A konf­rontációi szakaszból átléphetünk-e a konszenzusos sza­kaszba? — ez ma a világpolitika legfőbb kérdése, mon­dotta dr. J. Nagy László, a JATF. Politikatudományi Tanszékének Vbzctöje — az arab népek történelmének kutatója —, akivel az aktuális világhelyzetről, s a for­málódó, új szovjet magatartásról beszélgettünk. — A szovjet tábornoko­kat bizonyára érzékenyen érintette az óriási közel­keleti hadi felvonulás, — Érveiket már tavaly ősszel elmondták, csak most talán élesebben fo­galmaznak. Az ideologi­kum most mellékes, az iga­zán fontos az állam bizton­sága. Márpedig a hadszín­tér túlságosan közel van a Szovjetunió déli határai­hoz. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha ez az óriási erő, vagy annak egy résza hosszabb-rövidebb ideig ott is marad. Kétségtelen azon­ban, hogy az USA lépései a konzervatívokat erősítik: a katonai szembenállás megszűnt ugyan, de a ver­seny nem. — Kialakulni látszik egy új válságkezelő technika az ENSZ és a Biztonsági Ta­nács keretei között, ám a Szovjetunió mégsem vállalt feladatokat. — Sok oka lehet ennek. Talán nem is tudtak, de szerintem inkább egy hátsó gondolat húzódott meg emögött; hagyták belesé­tálni az Egyesült Államo­kat a bejrúti csapdába, — A visszafogott szovjet magatartás magyarázható-e azzal, hogy a szuperhata­lom saját óriási tömegű iszlám népességének; déli köztársaságainak foglya? — Ez is egy szempont, de a jelek azt mutatják, hogy a Szovjetunió iszlám közös­ségei alapvetően más hely­zetben vannak. A Közel­Kelet erősen frusztrált tér­ség; csődöt csőd követett. 1018-tól, mióta felszabadult a török birodalom fennha­tósága alól, nem 6zólhat be­le a saját ügyeibe. Állandó vereségélménye van. Ke­let-Európában ismerjük ezt a problémát. A Szovjetunió muzulmán népei ettől mentesültek. A sztáliniz­mus — minden hibája elle­nére — e területeken nagy­fokú kulturális fellendülést hozott. Ezt egyszerűen nem lehet letagadni, A húszas­harmincas évek nagy val­lásellenes kampányai után békésebb időszak követke­zett: ha az ember a Brezs­nyev-korszakban ellátoga­tott például Buharába, a hívők éppúgy imádkoztak délben az utcákon, mint társaik a Közel-Keletén. Az óriási különbség: frusztráció hiányában itt nincsenek szélsőséges irányzatok sem. A Közel­Kelet utóbbi negyven-öt­ven évének történelme két dologra épült; az erőszakra és a nemzetközi jog soro­zatos megsértésére. Ebben a térségben még semmilyen nemzetközi határozatot nem tartottak be; Szíria Li­banonban van, Törökország Cipruson, Palesztináról nem Is beszélünk. Mindez természetesen termeli ki a terrorizmust, a diktatúrá­kat; Szaddám Huszeln is tipikus eset. Ez a problé­makomplexum nincs meg a Szovjetunióban. — Elképzelhető-e mégis, hogy a Szovjetunió föladja az iszlám pozíciókat, fölad­ja ezeket a területeket, s kiengedi e köztársaságokat a föderációból? — Nem hiszem. Senki nem léphet ki. A baltiak sem. Bizonyos gazdasági érdekek is közrejátszarak ebben, de a politikai szem­pontok a meghatározók. Egy ország s«m engedheti, hogy feldarabolják. Köz­bülső megoldást tudok el­képzelni. Az egyik legna­gyobb probléma az, hPgy Oroszországnak soha nem volt, és ma sincs modern birodalmi koncepciója —, amellyel például Anglia és Franciaország rendelkezett annak idején —, s a hiányt általában kozákcsapatokka] pótolta. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a Szovjetuniót ma már nem­csak a fizikai erőszak tart­ja össze. Nem egy köztársa­ságai számára alternatívát csak a föderáció jelent. Mit tehetnének egymagukban a déliek? Hova mehetne pél­dául Üzbegisztán? Csatla­kozna Iránhoz? Nem va­gyok meggyőződve arról sem, hogy a kiválás stabili­zálódást eredményezne a Szovjetunióban és a világ­ban. Ellenkezőleg. Ha ki­válnak — például a kauká­zusi köztársaságok — azon­nal megjelennek a törökök, a távol-keleti határokon pedig esetleg a kínaiak. — Ha kialakul egy új külpolitikai fenyegetettség­érzés, milyen belső változá­sokat eredményezhet, van-e félnivalónk n?künk, magyaroknak? — A peresztrojka lelas­sul, esetleg megáll, de vip?­szarendeződés nem lesz. Megtartják a választásokat, A többség feltehetően a föderáció fenntartása mel­lett szavaz. Véleményem szerint a Szovjetunió ko­molyan veszi az új világ­politikai folyamatokat, s ezzel együtt a csapatkivo­násokat is- Ennek amúgy sincs számottevő katonai jelentősége, politika) gesz­tus ez; hiszen: ha akarnak, Órák alatt jutnak el, akár Bécsig is. Magyarország jövője a semlegesség hosszú folyamata, esetleg a NATO politikai szervezetéhez való csatlakozás, de a Nyugat katonai megjelenése, ha csak a tanácsadók szintjén történne is ez, semmikép­pen sem lenne szerencsés Odor József Falugyűlés Szatymazon Nehéz párbeszéd A későn jövőknek már állóhely sem jutott szerdán a Béke Művelődési Ház nagytermében, ahol a szatymazi fa­lugyűlést tartották. Tele lett az előcsarnok is érdeklődők­kel, több mint négyszázan vettek részt ezen a késő éjsza­kába nyúló összejövetelen. Közéleti fórum soha ennyi em­bert még nem vonzott ebben a faluban. A kíváncsiság persze érthető, hiszen a település viharos rendszerváltást élt meg, a takarítónőn kívül a hajdani községházán mind­össze két régi alkalmazott maradt. Hogyne szerették vol­na megismerni a falu új elöljáróit: megtudni, mit ígérnek számukra, illetve mit várnak el tőlük És mert közmeg­hallgatásra ls szólt a meghívó, úgy vélték, itt a remek al­kalom, hogy végre „kitálaljanak". Az önkormányzat 1991. évi előzetes pénzügyi tervét tü­relmesen végighallgatták ugyan az emberek, de joggal vonták kétségbe, nem ez a fórum hivatott megvitatni hogyan, milyen előírások alapján osszák a falu pénzét. Ez a szakemberek dolga, no meg a képviselő-testületé. Tűzzék ott napirendre a kér­dést, és ne itt töltsék vele az időt. Különösen ne szemé­lyeskedjenek mindenki sze­me láttára és füle hallatára — zúgolódtak a tömegben Abba Viszont már jó len­ne, ha az embereket is be­avatnák — vetették fel töb­ben hogyan akarják meg­teremteni a falu közrendjet, közbiztonságát. Talán ez len­ne a legsürgetőbb feladat, hiszen égyre több a betörés a településen. Az önkor­mányzat egyedül nem képe,s megbirkózni ezzel a feladat­tal — hangzott a válasz, Egyetlen rendőre van a fa­lunak, ép hiába kérik, a Csongrád Megyei Rendőrka­pitányságnak nem áll mód­jában növelni a létszámot. Vagyis, a falu összefogására van szükség, ahhoz, hogy közadakozásból, alapítványi pénzből gondoskodni tudja­nak a polgárok élet- és va­gyonvédelméről. Reggelig teregették volna a falu lakói, kik követték el a „bakit" a kábeltévé szere­lésével kapcsolatban; ki a fe­lelős a tervezés és a kivitele­zés hibáiért, a beruházás el­húzódásáért, ám ez az ön­kormányzat csak örökölte ezt a zűrös ügyet, így csupán a jelen történéseivel hozakod­hattak elő. Mármint azzal, szorgalmazzák a mielőbbi bekötést, a hibákat kijaví­tották, és ahogy az időjárás engedi, beviszik a kábeleket a házakhoz. Igaz, csak a vas­úton innen élők számára adatik meg ez a lehetőség, mert hogy, hogy nem, a ki­sebbségben élő sínpáron tú­liakról elfelejtkeztek a haj­dani tervezéskor. Módjukban áll ugyan csatlakozni az igénylők közé. de már jóval mélyebben kell zsebbe nyúl­niuk, ha ők is fogni akarják az égi jeleket. Alaposan ki­babráltak velünk — jegyez­te meg az egyik felszólaló, mintegy végső konklúzió­ként. Elégedetlen, zsörtölődő emberek vették a kabátju­kat, talán sokan már nem is hallották a polgármester utolsó megjegyzéseit. Ked­vezményes cukorakció indul, a villanyszámlát ezentúl kéthavonta hozzák, a tankok útjáért kártérítést kap a fa­lu, az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság támogatá­sára Szatymazért Alapít­ványt hoznak létre (gombos) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom