Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
1991. február 11., hétfő Fegyverüzlet — Konferenciák 3 Akadály Nincs jobb... Ügy érzem, hogy mifelénk minden felnőtt polgárnak van egy Kalasnyikov-története — nekem is. Katonakoromban úgy készítettek föl minket, alighónapoe. kopaszokat az első lövészetre, hogy előtte napokon át bif láztuk a héthatvankettő kaliberű tízparancsolatot. Belénk is sulykolták. Dóc felé a teherautó hideg platóján kórusban rikkan-tgattuk, hogy mikor nyúlunk az elsütő billentyűhöz, s hogy a cél a fekete kör alsó széle közepe. Ment is minden simán, a honvédek ellőtték a puskaporukat, jelentettek, és elVonultak. Az utolsó körnél jártunk, amikor egyik társunk elmé. Iázott a fegyver felhúzásakor, s a lőszer átlósan beragadt a tár és a cső közé. Ilyen esetre írta elő a lŐ6zabályzat, hogy a katona fekve maradva jelenti elöljárójának: akadály. Társunk azonban csak az utolsó momentumot véste be elméjébe, föltápászkodott hátrafordult, és a liadnagy elvtársi rangban szolgáló századparancsnokra irányítva á géppisztolyt, jelentett: — Százados úr, akadály. A hadnagy és a közelében nagyfőnökösködő főhadnagy azonnal földhöz vágta magát, s a hitvány őszi füvet harapdálva üvöltött a szerencsétlen honvéddel, aki végül viszszafordult a törvényileg előírt pozícióba. Valami hasonló a helyzet most ezzel a horvátországi fegyverbalhéval. Aki visszafordul, kezében a KalasnyikowaL abban is kárt tehet, akiben nem akar. Igaz, a most lapulók között ott van az is, aki rosszul tanította meg a lőszabályzatot Magyarán: az alkalomra váró liberális ellenzék — miközben él a bírálat demokratikus jogával — kárt okozhat Magyarország különösen jó külpolitikai tekintélyének. Ugyanakkor a titkolózó, sőt hazugságoktól sem tartózkodó kormányzat — míg k ül érdekű minisztereit védelmezi — léjáratja a parlamentarizmust Az ügy rendkívüli kényességóre hívja föl a figyelmet az MSZP külpolitikusainak magatartása. Sem Szűrös, sem Horn nem érvel a parlamenti különbizottság fölállítása mellett azaz tettekkel is kifejezésre juttatják: most többre értékelik külpolitikai pozícióinkat, mint a kormányzati hatalom lejáratásának lehetőségét. A különbizottság ugyanis — efelől nem lehet kétségünk — kevésbé lenne lojális a hibázó miniszterekkel szemben, s ha ajánlásai között esetleg egy bizalmi szavazás lehetősége is megfogalmazódna. a plénuman már bármi történhetne. Különösen pikáns ízt adna ez az erősen fűszerezett helyzet egy koalíciós közös főzt elkészítéséhez. A kisgaz. dák ez esetben akár borsot is törhetnének a miniszterelnök orra alá, emlékeztetvén ót a földprivatizáció kérdéseiben tanúsított hajthatatlanságára. Sőt talán épp most mondhatnák azt: egyétek meg magatok, amit főztetek. A helyzet természetesen korántsem ilyen tragikus, A kisgazdák ugyanis számtalanszór jelét adták a hatalomszeretetnek. ráadásul a liberális—kisgazda koalíció oly messzinek tűnik, mint egy Európa-szerte jól ismert miniszteriális mondat elhangzásának lehetősége. Ez a mondat pedig sok-sok nyelvről lefordítva így hangzik. — Elnézést, uraim, hibáztam. S mivel várnunk kell még a beismerés szavaira, ráadásul a hét vége vihar előtti csönddel zárult, emlékeztetnék egykori katonatársamra, aki nem akart ugyan roszszat, mégis, kis híján csípőből tüzelt Vagyis, itt még bármi történhet. Dlusztus Imre Egy ország várta felfokozott érdeklődéssel tegnap este a miniszterelnök szavalt. Antall József nyolc órakor, a Hét és a Híradó után adott interjút Feledy Péternek. A beszélgetés két főtéma köré csoportosult: a jugoszláviai fegyvereladási és a kárpótlási törvény. A bevezetőben a kormányfő elmondta, hogy egészségi állapota stabilizálódott, a gyógyszeres és a radiológiai kezelés várhatóan másfél hónap múlva befejeződik. Naponta 16 órát dolgozik, ami munkaképességének bizonyítéka. A fegyvereladásokról szólva összefoglalta az ügy menetrendjét. (Lásd alábbi anyagunkat.) Elmondta, hogy a magyar kormány nem sértette meg a fennálló rendelkezéseket. A fegyverüzlet engedélyezése az úgynevezett államtitkári bizottság hatásköre, amelyben a Honvédelmi, a Belügy-, a Külügy-, a Nemzeközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára, valamint a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára vesz részt. A HM és az (NGKM képviselője egyetértett az ügylettel, a BM pedig nem emelt kifogást, és azt az elvi álláspontját hangoztatta, hogy csak fegyverimport esetén szavaz. Igy a többség megvolt. — Mi a véleménye arról, hogy az ügyet az ellenzék politikai hibának minősítette? — kérdezte a riporter. — A rendelkezések szerint csak háborús-, és válságövezetbe nem szabad fegyvert szállítani, és Jugoszlávia bizonnyal nem vette volna jónéven, ha azon a címen nem szállítunk neki, hogy „válságövezet" — válaszolta a miniszterelnök, A Varsói Szerződés tagjaként a Szovjetuniónak is szállítunk katonai eszközöket, hoiou számtalan ottani esemény miatt tekinthetnénk ezt az országot is válságövezetnek. A jugoszláv fél diszkréciót kért az ügyben, ezért a magyar kormány csak azután foglalhatott állást, hogy a jugoszlávok már reagáltak az ügyre. „Az ügyben csak részfelelősségek állapíthatók meg. — mondta Antall József — egyszemélyi felelőst nem lehet megnevezni, ezért személyi konzekvenciákat nem kívánok levonni. A politikát nem az alvilágban tanultam, ezért nem is fogok olyan megoldást keresni, hogy valaki elvigye a balhét." Más kérdésről szólva a miniszterelnök elmondta, a kárpótlási törvényben azért olyan nehéz egységre jutni, mert mindenki más szempontból, saját érdekei alapján ítéli meg azt. Ezért természetes, hogy ebben a kérdésben nincs egység. A kormányon belüli ellentéteket a nyugati demokráciákban szokásosnak nevezte, ám arra nem vállalkozott, hogy megjósolja, mi történne, ha a Kisgazdapárt nem szavazr ná meg a tervezetet. Ügy vélte: ez a törvénytervezet biztosítja, hogy az FKgP programjának jó része megvalósuljon. — Tudna-e mondani ezentúl valami biztatót a jövőre nézve? — tudakolta Feledy Péter. A miniszterelnök szerint ma senkinek nincs jobb programja az országoan, mint a kormánynak. „Lehet, hogy ma nem állok túl jól a népszerűségi listákon, de én bízom benne, hogy az emberek néhány év múlva, ha bekövetkezik a javulás, emlékezni fognak arra, hogy ki mondott igazat, hogy ezt kinek köszönhetik." M, T. Erdély-körök Szegeden Botrány — időrendben Plasztika Emlékeznek még arra a plakátra, amivel a választási kampány zavaros napjaiban ragasztgatták tele lelkes pártaktivisták az ország vakolatot pergető falait? Antall József méltóságteljesen ült. egyik kezével megtámasztotta fejéi, s arca nyugalmat és derűt árasztva oda nézett — a jövőbe —, ahol például most vagyunk. De akkor, néhány nap múlva ez az ember V betűt formált az ujjaival, talán utoljára mutatott valami mást, ami tőle megszokott, joggal tehette, hiszen ő győzött. Aztán teltek a napok, s Antall József továbbra is nyugodt és megingathatatlan maradt. Ha pártja, kormánya nem is, 6 valahogy megbízhatóságot sugallt. Nem voltak különleges és kikezdhető emberi és politikusi megnyilvánulásai, és azt hiszem, az öreguras és felszabadult Göncz Árpáddal jól kiegészítették egymást a két, oly fontos közméltóságban. az egyik: akiben hinni, a másik, akit — politikusnál nagy szó ez! — szeretni lehet. Tegnap este először személyét érintő kérdésekre válaszolt a miniszterelnök. Keserűnek és ingerültnek látszott, de csak addig, amíg betegségéről s arról beszélt, hogy valóban ő. nem pedig hasonmása Ül ott a kamera figyelte pasztellszínű karosszékben. Akinek kétségei voltak Antall József egészségével, pontosabban munkabírásával kapcsolatban, most tehát megnyugodhatott. Es akit más természetű nyugtalanságok gyötörtek? Mert ahogy megkezdődött a fegyverkereskedési ügy „szakmai" tárgyalása, újra a „réoi" miniszterelnököt láthattuk. A keze most is V betűt formált, igaz, a betüszárakat jelképező karok most lefelé mutattak. Alig tíz percet szánt a témára, jelezve, hogy nem érdemel többet, s meg kell vallani, nem is érték igazán kényelmetlen kérdések. Antall József miniszterelnöksége előtt orvostörténészként dolgozott. Olvastam egy múlt századi sebészről, Lumniczer Sándorról írt tanulmányát. Lumniezer a plasztikai sebészetről írta orvosi disszertációját, melyben, többek között, egy nagy kiterjedésű ajakrák eltávolításának illusztrációit is bemutatta. Antall József nyilván tisztában van azzal, hogy a mindenkori orvos dönti el betegénél a beavatkozás mikéntjét. Itt van például a kormány. Elég-e a politikai plasztika. avagy belső beavatkozás kellett volna? Mert ha a kezelés nem volt sikeres, és itt most természetesen nem a miniszterelnökre gondolok, biztosak lehetünk abban, hogv a betegség újra jelentkezik. Hárvául László Január II.: Azedsó jel arra, hogy valami nincsen rendjén: kormánykörökből cáfolják azokat a belgrádi lapértesüléseket, melyek szerint Horvátországba illegálisan fegyvert adott el Magyarország. Január 25.: A belgrádi tv dokumentumfEmet sugároz horvát félkatonai szervezetek felfegyverzéséről, az üggyel összefüggésbe hozva hazánkat is. Január 26.: A CNN az egész világnap továbbítja a belgrádi dokumentumfilmet. Még e napon a jugoszláv kormány visszautasítja azt a magyar jegyzéket, amelyben a Külügyminisztérium tiltakozik a jugoszláviai vádaskodások ellen. Január 29.: Lemond Martin Spegelj horvát védelmi miniszter, vele tart Joszip Boljkovac belügyminiszter. Január 30.: Belgrádban nyilvánosságra hozzák Veljko Kadijevics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter októberben Für Lajoshoz intézett levelét, amelyben választ kért a fegyverszállítási üggyel kapcsolatos kérdéseire. Január 30.: Keleti György isimerteti a sajtó képviselőinek az októberi levélváltást A szóvivő szerint a fegyverüzleteket a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) engedélyezi, a Honvédelmi Minisztérium (HM) ezt a területet nem irányítja és nem is ellenőrzi. Február 1,: Annus Antal honvédelmi államtitkár a Panorámában nem zárja ki annak lehetőségét, hogy tranzi tszál M tmányok mentek Horvátországba hazánkból. Este a kormány már ki is jelenti: a két ország között rendszeresen folytak fegyverüzletek. Február 2.: Jeszenszky Géza a 168 óra adásában kijelenti. hogy a fegyverszállítás nem tartozik a KülSzegeden, a helyőrségi klubban tartotta II. országos tanácskozását szombaton és vasárnap 15 Erdély-kör. Megfigyelőként jelen voltak a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Arad, Bihar és Temes megyei, valamint Lúgos városi szervezetének képviselői. Az összejövetelen megalakult az Erdély-körök Országos Szövetsége (EKOSZ), s Szeged székhellyel létrehoztak egy koordinációs irodát, amelynek vezetősége ideiglenesen az Erdély-körök április 20— 21-ei, debreceni találkozójáig, a szegedi Erdély-kör vezetőségével azonos. Az EKOSZ az alabbi kérdésekben foglalt állást: — meg kell oldani az 1988 —89-ben menekültek vagyonának transzferálását forintra; — szeretne á vállalkozásorientált gazdaság létrehozásában, s a Romániával való szoros gazdasági kapcsolatok kiépítésében közreműködni — ehhez az egzisztenciahitelhez hasonló támogatást kér; — a marosvásárhelyi fiatalok koncepciós pere s az ítélet ellen tiltakozik,; — méltánytalannak érzi a 10 ezer forintos állampolgári illetéket, s mérséklést kér; — s a kolozsvári magyar konzulátus működési feltételeinek biztosítását; — igyekszik segíteni a Magyarországon tanuló erdélyi fiatalok nehéz helyzetén; — sérelmezi a Ceausescuidőkre emlékeztető, úgynevezett bejelentési kötelezettség romániai bevezetését; — s a bukaresti tévé nwfo gyar adásának időtartamcsökkentését. ó. J. ügyminisztérium (KM) illetékességi körébe. Február 4.: Antall József bejelenti, hogy a kormány tájékoztatni fogja az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságát az ügyről. A liberális ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli: az SZDSZ paritásos, a Fidesz mandátumarányos alapon. Szűrös Mátyás a bizottság felállítását elsietettnek tartja. Február 5.: A Népszabadság közli az 1990. február 2án Jdadott és június 11-én módosított kormányrendeletet, amely szerint a haditechnikai eszközökkel kapcsolatos külkereskedelmi szerződéskötéseket egy kormánybizottság ellenőrzi. Ennek tagjai a Belügyminisztérium (BM), a HÍM, a NGKM és a Külügyiminisztérium politikai államtitkárai, elnöke pedig a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkára. A rendeletben említett funkciókat Mor.vay István (BM), Raffay Ernő (HM), Bogár László (NGKM) és Katona Tamás (KM) tölti be, a bizottság elnöke Boross Péter volt. Február 6.: A Magyar Hírlap információja szerint a fegyvereladások engedélyezésére hivatott államtitkári bizottság ebben az esetben nem ült össze, bár ötük közül hárman aláírták az engedélyt. Boross Péter állitólag magára vállalta a felelősséget. Február 8.: A Kurír listát közöl arról, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter hová utazott hivatalos minőségben: Stockholm,, Teherán, Bangkok, Canberra, Wellington, Párizs, Bonn, New York, StraSbourg, London, Pózsony, Prága, Santa Barbara, Velence, Koppenhága és Bécs. Nem járt a következő városokban: Moszkva. Bukarest, Belgrád Őstulokfiak egy lerobbant hodályban Minálunk minden az ellenkezőjébe fordul. A tragédiából komédia lesz, és a komédiából tragédia. Ez járt a fejemben, ahogy tizenkilenced-magammal ültem a Szegedi Textilművek lepusztult ebédlőjében. Nagykabátban — mert a hodályban hideg volt —, s némileg bambán szemlélődve kifelé. Tán a pártállami megalománia emlékműveként, itt-ott összetöredezve, de megmaradt a ..szociális gondoskodás" eme prototípusának, az ebédlőnek az üvegfala. Kaszáin át bóklászó emberek tünedeztek föl, zavartan kapirgálták az üveget, egyikük sem tudta, hogy a sok egyforma ajtó közül melyik maradt használatban, amin bejöhetne, s melyeket helyezték használaton kívül — e mai. szűkü; időkben. i Bévül rajtunk kívül (tizenkilencünk közé értve az esemény fővédnökét. Siklósi Andrást, aki költőnek és geofizikusnak mondja magát, amúgv a független kisgazdapárt szegedi titkára, s kinek rendezvényétől a pártja nyilvánosan elhatárolta magát) fölfedeztem még egy, üdítőt és egyebeket áruló embert Huszár Imre, a Hypó Kft. lapunkban is sokat szereplő fdnöke volt. A kétes múltú vállalkozó ezúttal társszervezője lett a Magyar szó magyar ég alatt című országos rendezvénynek, amelyet ezentúl évente meg akarnak itt isméteLni. szegedi nemzeti napok néven. S amelyen a többi között az a kérdés, mi ..a magyar szellemiség lényege, népünk küldetése", miben áll .zivataros múltunk, fajdalmas jelenünk, bizonytalan jövőnk", és persze mik „az egyetemes magyarság egysége megteremtésének és megmaradásának esélyei". Arany Jánossal szólva: gondolta a fene, mikor ama nevezetes temetés napján mindannyian ott szorongtunk a szerkesztőség egyetlen tévékészüléke előtt, s hallgattuk Orbán Viktor meglepő szónoklatát, és. mondtuk. Gyerekek, lehet, hogy demokráciában fogunk élni? — gondolt arra a fene, hogy majd a demokráciában zavaros fejű költőnk országos fórumot szervez egy lepusztult szo, ciális helyiségben, „minden hazánkfiának", ingyen belépéssel. És „egy megcsonkított boldogtalan ország" nagyvilágból vagy itthoni (al)világból hirtelen előkerült fiai rég elfeledettnek hitt ősmagyar igéket hirdetnek a fehér leples pulpitusról, amely mögött ott az „Isten, haza. család" lózungja minden elhatárolódás ellenére. És az asztalon citerák, úgyis, mint ősi. tán Mezopotámiából magunkkal hozott hangszerek. Az aktualis szónok, a Buenos Airesből hazaszármazott ..történész" pedig minden gátlás nélkül, sőt büszkén meséli, nekünk. Nimród kései leszármazottjainak, miként lovasitotta meg a dél-amerikai nemzet könyvtári kincseiből a térképmellékleteket, hogy itthon visszaterelhessen bennünket — a finnugrászok tévelygő nyáját — a sumér nyelvrokonság-hívők táborába. Tényleg együttjár az ilyesmi a demokráciával? Tévések jönnek, megzavarják a mi szkíta lovaskultúránk arcátlan kisajátítóiról szóló előadói téziseket, ifjoncok vihognak, „Hát kikre lesz bízva ez az ország!", szisszen az őstörténet tudora, nincs viselkedéskultúrájuk a mai fiataloknak, még az sincs nekik, csak az a mérhetetlen államadósság van. aminek „a visszafizetését erőltetik a nemzetközi liberalizmus és a fojtogató fi? nánctöke" most hatalmon levő képviselői, miközben „hagyják garázdálkodni a kommunista maffiát". És persze jön Trianon, meg „egy elfogadható területi rendezés szükségessége". Ugyanebben az időben egy valóban tudományos konferenciát is tartottak Magvar országon, a román és a magyar nacionalizmusról; Békés megye szlovák lakta településeit látogatta északi szomszédaink magas rangú vezetője; no és a fegyvereladási botránytól hangos a környék, a „magas, ősz férfi felemás igazsággal" nem akar ugyan lemondani, viszont Katona magyarázkodni megy a déli szomszédokhoz. Az államférfiak, diplomaták és történészek realitásérzékkel megáldott töredéke kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy elemi érdekeink szerinti, normális kapcsolataink legyenek a szomszédos államokkal. Mi pedig itt, három határ találkozásánál — egyelőre tizenkilencen — a szittva mezőkön vágtatás érzejnénveitől megacélosodva, bátran lépünk az útra, a mély Sovéniába vezet? Komédia? Tragédia? Politikai analfabétizmus. Közveszélyes! (sulyok)