Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

1991. február 8., péntek Kultúra 5 Miniszter és akadémikus Varga Józsefre, a vegyészmérnökre, a műegyetemi professzorra, a magyar királyi iparügyi miniszterre, a kétszeres Kossuth-díjas akadémikusra. Szeged egykori országgyűlési képviselőjére, az ipari vásár nagy szorgalmazójára emlékezni kell, születésének centenáriumán. 1991. február 8-án. Csak hallgatói és a műegyetemi dokumentumok tudják. hogy milyen óriási elme volt Varga József, aki az iparügyi miniszterség mellett — négy éven keresztül — kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban. Népét, a magyar embert mindig féltő miniszter ellene volt a második világiháborúban való részvételünknek, és a doni áttörés után a kormányból kilépve, visszatért a műegyetemre, 1943 márciusában. Ezután csak tudományos munkásságának élt. és a nagynyomású kísérleti intézet igazgatójává 1951-ben nevezték ki. majd egyidejűleg a veszprémi vegyipari egyetemnek volt professzora. Ütját ide az első világháború utáni nagysármási gázmező vezette, de foglalkoztatta a hazai bauxit és a cementgyártás technológiája is. legjelentősebb eredményei a műbenzinhez és a motorhajtó anyagiok előállításához fűződnek. Foglalkozott a kőszenek nagy nyomású hidrogénezésével. és nemzetközileg is nagy elismeréseket kapott idevonatkozó találmánya. Kidolgozta az úgynevezett hidrok rak kel járást. Ennek tanulmányozására és alkalmazására közös magyar—német vállalat alakult. Kutatásainak hasznosítására számos találmányi bejelentést tett, technológiai eljárást dolgozott ki. írt le know how-ot. Eljárásait, találmányait minden, az ásványolajipar terén számottevő országban szabadalmaztatta, és alkalmazták. Varga József, a hatalmas felkészültségű elme. a nagy reálpolitikus Budapesten, 1956 decemberében halt meg. Szegednek mindig nagy szerelmese volt. és erről bizonyságot adnak a korabeli ipari vásárok, ezek megszervezése, segítőkészsége, akár államtitkárként vagy miniszterként. Reálisan látta, hogy mit jelent itt. ebben a korabeli dél-álföldí régióban a vásár az ipar és kereskedelem, s efcen keresztül az egész népesség számára. Az 1940. évi szegedi ipari vásárt ö nyitotta meg, és beszédében szólt ugyan az ipari nyersanyagok drágulásáról, de egyben a magyar szellemi tőke hátékonyságszerepét is kiemelte. A szegedi ipari vásárok jelentőségét és küldetését külön is hangsúlyozta. Ekkor az ipari vásárt a Horváth Mihály utca (itt volt az ipartestület székháza 1(1928], az iparcsarnok, 1936 óta. ma ezekből alig valami a szegedi iparosságé) és környékén rendezték meg. Varga József a Magyar Élet Pártjának volt képviselője, dó mind pártjában, mind a Parlamentben é=- miniszterihivatalaiban mindig az okös és népéletet javító ipart, kereskedelmet és közlekedést szorgalmazta; programjaival elképzeléseivel, tudományos föllépéseivel. — Szegedi országgyűlési képviselőségét igen komolyan vette, és számtalanszor megjelent képviseltjei, választói előtt, véleményét kikérve azoknak, akik őt a Parlamentbe • delegáltak, < Határozott karakterű képviselő, miniszter és tudós volt egv szemelyben. akinek a következő rezsim tudományos munkásságáért (bár nekik is visszabeszélt Dunaújváros ügyében) 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjat adott Bátyai Jenő Harc nélkül Sziilőtréfling Gordon-módra „Megáll az eszem! Egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni!" —•. vajon naponta hány szülő kebeléből szakad föl. ez a sóhaj? Thomas Gordon amerikai pszichológus úgy gondolja, ilyen helyzetekre is van megoldás. Erről szólt a Tantusz Ház minapi bemutatója. Tanulja meg szeretni a tonikot! — mondta a közelmúlt egyik agybavésődő reklámja. Tanuljuk meg kezelni a problémáinkat! — ezt meg Mr. Gordon mondja Amerikából. A Tantusz Ház i régi nevén Postás Klub) tavasszal foglalkozássorozatot indít, amelyen mindenki megtanulhatja a Gordon+ módszer legalapvetőbb szabályait. Az elmúlt hét végén ízelítőt -adtak abból, mit is jelent mindez. Rácz Erzsébet, a Tantusz Ház vezetője kedvező benyomásokról számolt be. Elmondta, hogy olyan szülők érdeklődtek, akik az eddiginél jobban szeretnének gyermekük felé fordulni. A Gordon-módszer lényege, hogy nem kell feltétlenül rossznak tartani a gyereket még akkor sem, ha valami csintalanságot követett el. Azt kell inkább kideríteni, miért, és milyen körülmények között történt a baj. s csak a valódi okok föltárása után szabad „nevelni". * A bemutatón mindenki elméleti előadást várt. Ehelyett oldott hangulatú csoportfoglalkozáson gyakorolták a szülők a „másik ember" elfogadását. Értó figyelemmel fordulni embertársunk felé — még akkor is, ha az illető történetesen a gyerekünk. A módszer tanulmányozása szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak és mindazoknak ajánlott, akik gyermekközösségekben élnek és dolgoznak. Ny. P. Á szív szolgálatában Váratlan ajándékkal kedveskedett az új esztendő Bartók Évának, a szegedi Szívsebészeti önálló osztály nővérének. A nyír. egyházi illetősegű Magyar Szív Alapítvány ösztöndíjával' január utolsó tíz napját az amerikai Bridg.eport.ban tölthette. Az osztályvezető nóvér 34 eve dolgozik az egészségügyben.- 1960 óta pedig jelenlegi munkahelyén — Mit kellett tenni ezért az ösztöndíjért'' — írtam egv szakmai önéletrajzot, némi angol tudás is szükségeltetett, aztán fizetni kellett a repülőgépjegy árának felét, mintegy 30 ezer forintot, s persze, leginkább a szakmai tapasztalat számított. Meghívóm ós vendéglátóm Lucille Susan Soltész, a bridgeporti Park City Hospitál magyar származású növérigazgatója volt, aki tavaly a Magyar Szív Alapítvány kongreszszusán előadást tartott, egyébiránt ő az ottani Szív-alapítvány egyik szervezőtagja. Bridgeport Szeged nagyságú „kisváros", másfél órai aulóútra New Yorktól. — Mi volt az utazás célja? — Egyrészt megismerkedni az amerikai nővérek munkájával, másreszt pedig a betegellátás szervezeti felépiteset tanulmár.vortuk: Azt például, hogvan szervezték me«r — az egyszerű emberek számára is — a reanimaciót. vagyis az újraélesztés technikáját. Amerikában például a rendőröknek is kötelességük ezt tudni, s ha valaki az utcán rosszul lesz. a kiértesített mentő, vei rendre megérkezik a rendőrautó is. — Milyen a nővérek helyzete az amerikai kórházakltan? — A bridgeporti intézmény egy 200 ágyas kórház, itt például 260 nővér dolgozik, de asszisztensi feladatokat is ellátnak. A nővér az. aki először találkozik a beérkező beteggel. Éppen ezért sokszor kerülnek olyan helyzetbe, amelyekben azonnal kell dönteni, s ezek a döntések életeket menthetnek Jóval képzettebbek, mint a magyar nővérek, vannak köztük ..nőverdoktorok", s általaban hat évet tanulnak valamely szakképesítésért Nagy a társadalmi megbecsülésük. és ők büszkék is erre — Milyen egy amerikai kórház hangulata? — Ha az ember belép az épületbe, nyomban egv információs pulttal találja magát szembe, ahol mindenféle eligazítást megkap. Mindig van látogatás, de ez mégis kulturáltabb, és persze, szervezettebb, mint nálunk, Egv beteghez csak két látogató mehet. aki időközben érkezik, annak várakoz. nia kell. Egyágyas kórtermek vannak, megjegyzem, akkora alapterületen.- ahol nálunk négy ágy ..zsúfolódik", s az összes egészségügyi felszerelést a falakra szerelték. az ágy végénél tévé áll. Nagyon jó dolgozni az amerikai kórházi textíliával. A betegről például egyetlen mozdulattal le lehet venni az inget. Az ágyakat mindenütt hidraulikus szerkezettel látták el. Rengeteg egyszer használatos eszközzel dolgoznak, ellenben három dologtól rettegnek: a hepatitistől, az AIDS-tői. a kórházak meg attól, hogy az előző kettő miatt a .nővérek otthagyják őket. — Említette, hogy a szervezeti felépítést is tanulmányozták. — Jóval nagyobb az adminisztrációs rendszerük, csakhogv ők mindent számi tógéppel vegeznek Egv másik kórházban, ahol a sürgősség) szivbetegellátást figyelhettük meg, olyan haemodinamikai laborban is voltunk, melyben évi négyezer angioplasztikát végeznek el, a szívsebészeti osztályon pedig évi 40 ezer beteget kezelnek. Ezzel szemben Magyarországon szívsebészeti osztály például a Dunántúlon egyáltalán nincs, Budapesten van négy. Debrecenben és Szegeden egy-egy. Az előbb említett, sok osztályos kórház — az amerikai — 400 ágyas. Adminisztrációiát .40 ember végzi el. három műszakban. Miközben óriási az ellenőrzés. Az intézmény négy nővért csak azért foglalkoztat, hogy ellenőrizzék, megkapott-e mindent gyógyítása alatt a beteg. Mert ők azt vallják, hogv az emberek ide tulajdonképpen egy hotelbe fekszenek be, amiért persze fizetnek DalVáltozatok iskolára Napirenden az iskolareform. Mit és hogyan kell változtatni? Mert kell, ez már bizonyos. Az ötletek szaporodnak, megvalósításuk még többnyire várat magára. Kovács Lászlót, a Deák Ferenc Gimnázium igazgatóját a struktúraváltás igényéről és lehetőségeiről kérdeztük: — Az országban közel 300 középiskolából az idei évben 57-en kérték, hogy átállhassanak a 6 osztályos rendszerre: az összes középiskolának majdnem egyötöde. Ez pe_ dig azt jelenti, hogy komoly szerkezetváltásra van szükség. Mögöttünk van három olyan év tapasztalata, mikor 7. és 8. osztályosok hozzánk jártak előkészítőre, és velük elbeszélgetve kiderült, hogy oktatásuk a gimnázium egységéhez igazodik. Tehát a serdülést megelőzően. 12 éves korban van egy olyan pont, amikor — ha nem választjuk el egymástól a jó és rossz tanulókat — az osztályközösségek két részre szakadnak — kivételek a tagozatos osztályok. Ekkor két lehetőség áll előttünk. Vagy a 8. osztályra építkezve, az általános iskolák továbbfejlődnek gimnáziummá, vagy pedig a gimnázium „nyúlik le" egy kicsit — Milyen iskolamodellekben gondolkodnak? — Az egyik modell az lenne, amelyben az általánosi iskola két évet ráépít a 8. osztályra, és a gimnázium általános képzését ott kapnák meg a gyerekek. Utána pedig, — ha akarnak — szakirányban is továbbtanulhatnak. A másik pedig, hogy valamilyen szelekcióval különválasztjuk a jobbakat. Nem elitképzésre gondolok; bár ha ez lenne, az se baj. Az alapmodellek kérdé. seben még vita folyik, hogy 4 + 8, 6 + 6. vagy 8 + 4-es legyen az iskolarendszer. Mi — sokáig gondolkodva ezen — úgv döntöttünk, hogy felesleges a gyerekeket 8. osztályig egy befejezett tanulásig elvinni, mert aztán a gimnáziumban újra kezdhetik. A két képzést el kell választani valahol, mert vannak olyan tárgyak, amelyeket lelhet lineárisan tanítani (magyar, történelem, nyelvek), de például a matematikát nem lehet így. Tehát a tárgyak ezen tulajdonsága alapján kell kettéválasztani a képzést — Melyek azok az iskolák, amelyek részt vesznek a kísérletben? — A Madách, az Arany János, a Tarján 3-as és mi. Kidolgoztunk egy kísérleti programot, és a három általános iskolában elindítjuk a 6 osztályos (6 + 6) kísérleti modellt. — Mit jelentenek a 4 + 8, 6+6 és a 8 + 4-es iskolatípusok? — A 4 + 8-as szerkezet azt jelenti, hogy az. első négy év alatt a gyerekek megtanulnak írni, olvasni, számolni, esetleg nyelveket is, utána pedig a nyolcosztályos gimnázium jönne. Véleményem szerint ezt azért nem lehet megvalósítani, mert a mostani tanárképzés egyre inkább eltolódott a tudósképzés felé, és nem képezték ki a tanárakat a különböző korosztályok tanítására. A 6 + 6-os rendszer azt jelenti, hogy 6 évig egységes képzésben vesznek részt a tanulók. Ennek első négy éve után specializáció következne, amelyben felkészülhetnek a felvételi vizsgára. A 8 + 4-es modell pedig az, ami ina van. A Deák Ferenc Gimnázium meghagyja a 4 éves gimnáziumi képzést, de beindítja az iskolaszövetségen belül a 6 + 6-os rendszert is. E két rendszer egymás felé nyitott. — Szó esett itt jó és rossz tanulók különválasztásáról. Hogyan működhet biztosan egy ilyen szelekció? — A mostani módtaerek nem teljesen biztosak. Ami azt jelenti, hogy harminc gyerek közül egy-két esetben lehet tévedés. Én nem hiszem, hogy ezt fetisizálni lehetne. Mert nem azt vizsgáljuk: ki mire alkalmas, a szelekciót inkább az alapján végezzük, hogy ki mire nem alkalmas. Ez merőben más módszer. Egyébként a méréseket hosszú megfigyelés során végezzük. P. Sz. Maszk és rítus Zsúfoltságig megpakolt szoba, a fal mellett a „negatívok" sorakoznak. A polcokon több sorban könyvek és minták vegyesen. Az asztalon álló festék és ecset árulkodnak arról, hogy itt munka folyik. A maszkok készítője Rathgéber Attila épp egy utazótáskából szedte ki érdeklődésem tárgyát. — Most érkeztünk meg Angliából, s még nem volt időm kicsomagolni — hangzóit a mentegetőzés — sok a sérült darab, a rendbehozataluk is néhány hétbe telik. Yorkban jártunk, ahol egy konferencián vettünk részt, a színház tanítása és tanulása céljából. Yorkban és Londonban előadtuk az Alvó Pierott Tonaire című darabunkat. A közönség főleg kritikusokból, szakmai tanárokból és menedzserekből állt. A darab érdekessége, hogy pierott többször maszkban jelenik meg. A maszk használata teljesen másfajta, sokkal expresszívebb játékstílust igényel. — Hogyan ismerkedtél meg a maszkokkal és készítésük technikájával? — 1987-ben Szegedre látogatott Edmundo Torres perui származású Berlinben élő maszkkészítő mester, aki szemináriumot tartott a jórészt egyetemistákból álló részvevőknek. Commedia deü'arte utcai színház előadásain js álarcokat akartunk használni. Ekkor kezdett el érdekelni az álarc, es megpróbáltam magam megvalósítani elképzeléseimet. Mesteremnek Edmundót tartom, még akkor is, ha valójában kevés időt töltöttem a műhelyben.. Tudását közvetve sajátíthattam el: könyveiből rengeteget tanultam. Eredeti rajzokból és korhű maszkjai mintájára tanulhattam meg a fogásokat. — Mikor merült fel először európai szinten az igény a maszkok megismerésére? — 1920—30-as években Amoletto Sartoni szobrász Padova mellett kezdett maszkok készítésével foglalLovassy Zoltán reprodukciója Az Atlantis Színház maszkjai ma este 8-tól egy héten át megtekinthetők a Galéria kávéházban A maszk egy idős az emberi kultúrával. A hit világa a totemizmus körül forgott. A különböző népcsoportok állatoktól származtatták magukat, ősanyjuknak tekintették azokat. Ennek az állatnak a feláldozása rítust jelentett. Az erre a célra használt maszknak kettős funkciója volt: egyrészt az arc eltakarása az Isten előtt, másrészt — felöltésével egy lényegüvé válni vele. kőzni, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy kiderítse, ' milyen maszkokban játszottak az ókori színházakban. A rajzok, leírások alapján jött rá, hogy milyen módszerrel is kell dolgoznia. A modern színház és színjátszás számára ő teremtette újjá a maszkot mint eszközt. Fia. Donato Sartoni vezeté. sével ma is működik egy szabadiskola. A világon minden színházi iskolában tanítanak maszkkészítést, de Magyárországon ezt a technikát egyedül az Atlantis színház maszkkészítő műhelyében alkalmazzuk. — Hogyan maszk? készül — Legfontosabb a „negatív" megmintázás. Textilből — gézből és vattából — és különleges ragasztó összepréseléséből készülnek a fényképeken is látható darabok. Az ezzel a módszerrel készült darabok tartássá és rugalmassá válnak. Az emberbarát anyag előnye, hogy a felülete szellőzik. Más technika szükséges, ha bőrt,, vagy papírmasét és keményítőt használunk fel. A legújabb alapianyag a műanyag, amely teljesen "az archoz simul. — Csak az előadásokon láthatjuk ezeket a maszkokat? — A Dugonics téri Dohány-ajándékban, a Paletta galériában és az Otthon Luxban megtekinthetők, és meg is vásárolhatók. Az érdeklődők pedig a Nagyáruház kirakatában láthatják. Aki bővebb felvilágosítást akar kapni, az az Atlantis Színház szegedi címére írjon: (Pf.; 904). — Egyedül dolgozik? — Négy, érzékenységgel megáldott fiatal készíti jelenleg is a maszkokat. Október óta foglalkoznak ezzel, pár hónapra van szükség, hogy megismerjék a fogásokat, de még sok-sok évre, hogy kiderüljön, mire is képesek valójában, a maszkkészítés összetett tevékenvség, jelentős része megtanulható, de a mesteri tudáshoz nem kevés tehetségre van szükség. Dobesy €»H*