Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

2 Röviden 1991. február 8., péntek Marad a bérszabályozás Átalakul a Kútvölgyi A kormány csütörtöki ülésén többek között szó volt a fegyvereladási ügyletről, az ez évi bérszabályozásról, valamint Magyarország környezetszennyezettségéről. László Balázs kormányszóvivő elmondotta, hogy a testület ülésén Antall József miniszterelnök tájékoztatta a kormány tagjait az Országgyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának szerdai ülésén történtekről. A kormányszóvivő az üggyel kapcsolatban elzárkózott a részletes tájékoztatástól, csupán annyit jegyzett meg, hogy az ülésen a fegyvereladással kapcsolatos további kormányzati lépések nem kerültek szóba. A kormány döntött arról, hogy az idén is megmarad — legalábbis az állami vállalatok körében — a bérszabályozás. Ennek megfelelően a vállalatok 18 százalékos mértékben adómentesen növelhetik a béreket. Efelett, 18-tól 28 százalékig terjedő bérnövekedés esetén már vállalati nyereségadót kel! fizetniük. Az adó ebben az esetben csak a 18 és 28 százalék közötti bérpövekményt terheli. Azok a vállalatok, amelyeknél a béremelkedés az jdén meghaladja a 28 százalékot, arra kényszerülnek, hogy a teljes bérnövekmény — tehát a o-étól 18 százalékig terjedő rész — után is vállalati nyereségadót fizessenek. A kormány arra kívánja ösztönözni a cégeket, hogy csak óvatosan éljenek a létszámleépítés eszközével, nehogy ugrásszerűen növekedjék az idei esztendőben a munkanélküliek száma. Ennek megfelelően a létszámleépítésből származó bérmegtakarítást adómentesen csak 5 százalékos mértékig használhatják fel bérnövelésre. A közszolgéltatást végző vagy ilyen tevékenységgel is foglalkozó vállalatok ilyen szolgáltatásaik mértékéig jelentós adókedvezményben részesülnek. Ezeknek a cégeknek csak akkor kell adót fizetniük, ha 28 százaléknál nagyobb mértékben emelik a béreket. A kedvezményes adózási sáv is megemelkedik, 28-tól 34 százalékig terjed, nem pedig 18tól 28 százalékig, mint más vállalatok esetében. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Magyarország környezett állapotáról. A megállapításokat a különböző jogszabályok és állami intézkedések előkészítésénél veszik figyelembe, hogy elkerülhető legyen a környezetszennyezés növekedése. A kormány megbízta a környezetvédelmi minisztert, hogy még ebben a« évben terjesz6ze elő a környezetszennyezés csökkentése érdekében kidolgozott tervezetet. A Kútvölgyi Kórház, amelyet a közvélemény pártkórbáznak, illetve a privilegizáltak kórházának ismer, jelenlegi formájában nem létezhet, szolgáltatási rendszenét át kell alakítani — mondotta a tárca elvi állásfoglalását tolmácsolva dr. Surján László népjóléti miniszter a csütörtöki sajtótájékozta tón. Hozzáfűzte: azt a kormányrendeletet, amely megszabja a Kútvölgyiben kezelhető betegek, az ügynevezett jogosultak körét, meg kell szüntetni. Az erre vonatkozó minisztériumi előterjesztést a kormány hamarosan megtárgyalja. A tárca elgondolása szerint, legalább fél év az a szükséges periódus, amely idő alatt az intézmény jelenlegi betegeinek gyógykezelése elvégezhető. S hogy azt követően, a kórház miként működik, és kiket fogad, erre vonatkozóan több elképzelés is megfogalmazódott A Kozpontj Állami Kórház további működéséről szólva a miniszter pontosította azt, hogy ott olyan kórháznak kell működnie, amely nem egy foglalkozási ágat szolgál ki, vagy extraagényeket elégít, ki, hanem mindenekelőtt a betegellátás érdekeit képviseli. Az ügynevezett elitkórház létét Surján László akkor tekinti elfogadhatónak, amennyiben az extraszolgáltatásokat igénylök saját maguk fizetik meg a különbséget, s nem a többi biztosított terhére — miként ez eddig történt — oldják meg a kezelést. Az ország megkülönböztetetten fontos személyiségeit — 8 fő — pedig betegségük esetén a Központi Katonai Kórházban látnák el, miként az a fejlett országokban szokásos. Erre elképzelhetőnek tart egy másik gyakorlatot is: a kórházat, a klinikát a 'betegség típusának megfelelően választanák ímeg számukra. A sajtótájékoztatón a népjóléti tárca irányítója tisztázta azt a félreértésnek alapot adó kérdést, miszerint: a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz kinevezett miniszteri biztos nem a TB igazgatásában bekövetkezett változást jelenti. A TB-hez — é* nem annak élére — kinevezett biztos feladata az, hogy ósszehangölja a TB-reform lefolytatásához, a TB önkormányzatának 'megteremtéséhez szükséges kormányzati munkákat. (MTI) Ellenzékben a kisgazdák? Amennyiben elveiktől eltérő szellemű kárpótlási torvényt szavaz meg az Országgyűlés, elképzelhető, hogy a kisgazdák, konstruktív, esetleg kemény ellenzékké válnak, s az is lehet, hogy viszezahívják minisztereiket és államtitkáraikat a kormányból — jelentette ki Oláh Sándor, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt főtitkára a pártszékházban csütörtökön tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Az Országgyűlés elé terjesztett törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartják, mivel az megítélésük szennt szakmailag megalapozatlan, sőt, több vonatkozásában törvényellenes is. Ömolnár Miklós szóvivő összességében úgy ítélte, hogy hiányzik a törvénytervezet két fontos alapja; a politikai közmegegyezés és a gazdasági racionalitás. Aszálykárhitel Egymilliárd forintos célhitelkeretet hozott létre a kormány a tavalyi aszály sújtott kistermelőik megsegítésére. A kedvezményes kamatú kölcsönhoz azok a gazdálkodók juthatnak hozzá, akik részére a helyi önkormányzat igazolja az aszálykár tényét. A célhitel mértékének megállapításához az önkormányzati igazolásban fel kell tüntetni, hogy mekkora szántó művelési ágú földterületet ért aszálykár. Ettől függ ugyanis az igénybe vehető célhitel nagysága, ami az igazolt terület első hektárjáig (de csak fél hektárnál nagyobb terület esetén) 5000 forint, s minden további hektár után 7000— 7000 forint A gazdálkodók február 14-étől március 15-édg nyújthatják be hitelkérelmüket az OTP-fiókokhoz. j váltott rendszer új vezetőinek persze .nincs okuk attól félni, hogy immáron a pórnéppel együtt kell betegen fekütfni a lepusztult közkórházakban. A Népjóléti Minisztérium ugyanis — ígérete szerint — gondoskodik majd a privilegizáltak kóréról, rangjukhoz, beosztásukhoz méltó gyógyításáról. Mert, mint szóvivőjük útján hírül adták: „meg lógják találni számukra a megfelelő kórházat", hiszen a magára valamit is adó országokban mindenütt jár a kiemelt gyógyellátás a very ímportant persons-nak" (azaz: a nagyon fontos személyeknek). Persze, nálunk is pénzért, biztosítási alapon. Hát ez az. Ott, ahol igazi biztosítási rendszer működik, az extrapénzeket fizetőknek tényleg jár az exkluzív -- fekete-erdei típusú — klinika. Csak hát. minálunk egyelőre még — az „átkos régi rendszertől" örökölt társadalombiztosítás működik, és a régi deklaráció szerint: a befizetett tb-járulék fejében mindenkinek mindenfajta ellátás dukál. Vagy tévedek? S a minisztérium készen áll az új egészségbiztosítással? Ha Igy van, akkor Heuréka, hiszen nincs többé akadálya a haldokló magyar egészségügy feltámasztásának. Ha meg nincs még kitalálva — már pedig nincs akkor hagyni kéne mindent a régiben, azaz a Kútvölgyiben. Az ugyanis már egyszer ki volt találva. (kalocsai) Egy éven belül új választások? Nemzeti kisgazdák: a kormány nem akarja a rehabilitációt Nem egyszerűen a kárpótlásról, hanem a reprivatizációs, a rehabilitációs elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatót tegnap Szegeden a Nemzeti Kisgazda es Polgári Part vezetősége Mint azt Szeghó István elnök bevezetőjében elmondta, azért tartották szükségesnek a sajtó informálását nézeteikről, mert Balsai igazsáffiigyminiszter nem fogadta küldöttségüket, így a törvénv-elökészitéj szakaszában nem volt lehetőségük álláspontjuk kifejtésére Azt megjegyezte az elnök, a kárpótlásról vallott nézeteik lényege, hogy egy jogállam nem azonosulhat egv kommunista állam intézkedésével. a magántulajdon államosdásával- A visszaadó* folyamata azonban nem lehet részleges, márpedig a tsz-ekbe önként bevitt földek visszaadása megkezdődött. Az Alkotmánybíróság is kimondta: vagy mindenkinek visszaadják a tulajdonát, vagy senkinek — Szeghó István szerint a kormány ez utóbbit gondolja természetesnek. A pártnak a rehabilitációról vallott nézeteit Bába István ügyvéd, a nemzett kisgazdapárt ügyésze ismertette a sajtó képviselőivel. Először is leszögezte: pártjuk a valóságos tulajdoni rehabilitáció híve. amit azonban csak űg" tuHnav elképzelni ha előbb reprivatizáció. a utána privatizáció megy végbe az országban. Bába István szerint mindazokat, az ingatlanokat vissza kell adni a volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek, melyeknek visszaadását valamely objektii körülmény nem akadályozza. Amit viszont nem lehet valami miatt visszaadni, azért pénzbeli kártérítést kell fizetni, a tulajdonosakkal való megegyezés alapján. A megegyezés azt jelenti, — a párt ügy eszének véleménye szerint — a volt tulajdonosok az eredeti ingatlanérték bizonyos részivel, nagy értékű házak esetén például akár töredékével beérnék — csak lássanak már végre rolami pénzt belőle. Hogy miből lehetne fizet ni ezeknek az embereknek? Erről a kérdésről Bába István úgy nyilatkozott, az állami tulajdon igen jelentői részét értékesíteni kellene fa verésen, 9 ebből jelentő® bevételre tehetne szert az állam. Ha magyar vevő nincs bizonyos ingatlanokra. külföldi tőkéért is áruba lehetne bocsátani — Bába űr véleménye szerint ilyen esetben özönlene hozzánk a nyugati töke. Annak erdekében azonban. hogy minél inkább a hazai vásárlók jussanak tulajdonhoz, 1-2 évre adómoratóriümot kellene bevezetni azokra a — Bába István szerint hatalmas — összegekre, amelyek magánszemélyek birtokában vannak, de a hatóságtól való félelmükben nem merik befektetni. Az ilyen módon befolyt pénzekből jutna arra is, hogy az előbb említett, ingatlanához hozzá nem jutó volt tulajdonosokat, vagy örökösüket kártalanítani lehessen. Ilyen módon az államnak nem lenne szüksége sem pénzre, sem hitelre a rehabilitációhoz, ellenkezőleg: az ingatlanok forgalmából igen jelentós haszna is származnék Végezetül tájékoztatójához azt is hozzátette Bába doktor: „Ahhoz, hogu az ingatlanforgalom nyomán beinduló vállalkozások ne jussanak csődbe. természetesen normális adó- és társadalombiztosítási rendszert is létre kellene hozni." A beszámoló után lapunk kérdésére. miszerint: Milyen esélyt lát arra a nemzeti kisgazdapárt vezetősége, hogy az Országgyűlés figyelembe veszi ezt az elképzelést, tudván, hogy ennél kevésbé radikális véleményt sem fogad el a kormányzópárt? — nos. erre a kérdésre Szeghó István úgy válaszolt: természetesen nem sok esélyt lát erre, de a közvéleménnyel mindenképpen tudatni akarták. hogy létezik a kormányén kivül más álláspont is. Bába István egyenesen úgy fogalmazott: semmi realttasát n«r. látja annak, hogy ez a kormány, «r a Parlament elfogadjon bármilyen, kívülről jövő véleményt. Hogy más irányba haladnak, mint az — a nemzeti kisgazdák szerint — kívánatos lenne, az abból is látszik: a mai napig nem alkották meg a piacgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen jogszabályokat, ugyanakkor eltűrték azt. hogv azok, akik szocialista összeköttetéseik felhasználásával ma is a hatalom részesei, kft-kbe. rt-kbe. menekítsék az állami tulajdont. Bába István ügy fogalmazott: bíznak abban, hogy a becsapott nép rájön arc ra. hogy kire kell voksolnia az új választásokon, amelv — változatlan kormánypolitika esetén — egv éven belül bekövetkezik Balogh Tamás Tagozatok, kamarák, jószolgálati feladatok Sérülékeny kompromisszumok „A TÖOSZ (Települési önkormányzatok Országos Szövetsége) egyre apad, legutóbbi közgyűlésén az érintett közel háromezer településből alig háromszázan vettek részt, a nagyvárosok képviseletében senki sem jelent meg. Ebből is látszik a TÖOSZ mára súlyát, befolyását elvesztette." Tühegyi József szegedi alpolgármester nyilatkozott lapunkban a minap így a TÖOSZról. Véleményének tiszteletben tartása mellett azonban úgy ildomos, hogy az érintett szövetség új elnöke, a régiónkban élő Ott József, Kistelek polgármestere is s2Ót kapjon. — Szövetségünk másfél évvel ezelőtt alakult meg, vagyis senki gem tekintheti a régi rendszer átmentett fórumának. A TÖOSZ anynyira kormánypárti, amenynyíre önkormányzatpártt a kormány. Ez az alapállás sok mindent elárul, hogyan gondoljuk mi a települések érdekvédelmét- illetve érdekképviseletét. Ellentétek mindig i» voltak és lesznek a kormány és az önkormányzatok között de oldani kell a feszültséget. Nyilvánvalóan hosszú folyamatról van szó, de kölcsönösen törekednünk kell erre. Ahogyan a január 18-ai közgyűlésünk állásfoglalásából is kitűnik: a tényleges autonómiával rendelkező önkor-, mányzatok kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele az „önkormányzatbarát" társadalmi, gazdasági és jogi környezet létrejötte. Az ön kormányzatiság csak hoszszabb folyamat eredményeként alakulhat ki. Ehhez a sérülékeny kompromisszumok Jegyében született önkormányzati törvény esupár a jogi keretek minimumát biztosította Nincs megegyezés az önkormányzati tulajdon, a gazdaság és gazdálkodás, a kormányzati és települési szint közötti — az önkormányzati érdekeknek megfelelő — munkamegosztás és teherviselés, az államháztartáshoz való viszony alapkérdéseiben. Elfő gadhatatlan a közvagyon olyan megosztása, amelynek során a terhet jelentő, deficitet termelő rész az önkor mányzaté, a hasznot hajtó hányad az állami költségvetésé. Ma Magyarországon — a településeken is — a pártok tagolják a társadalmat és nem a társadalomba?. meglevő tagolódást jeleníti?. meg. Ebből következően az önkormányzati testületek Jó része belső hatalmi harcokat vív, miközben törvények születhetnek róluk, nélkülük Közös érdekünk, hogy a kormányzat ne pártellenfeilet lásson az önkormányzatokba nr. — Hány tagu jelenleg a szövetség? — Hétszáz bejegyzett tagunk van. de több mint kétszáz település jelezte belépési szándékát. — Hogyan ítéli meg, mekkora befolyással bír szövetségük a tőrvényalkotási munkában, a tervezetek előkészítésében? — Véleményezési jogkorrel bír szövetségünk. Érdemi munkát azonban csak akkor folytathatunk, ha időben kézhez kapjuk a törvényjavaslatokat, és ezeket módunkban áll szakértőink közreműködésével tanulmányozni. Természetesen arra törekszünk, hogy tevékeny közreműködői legyünk az önkormányzatok fejlődését szolgáló jogalkotási folyamatnak, lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk ahhoz, hogy az önkormányzati lét vagyoni, gazdasági alapjai mielőbb tisztázódjanak. — Ügy tudom, néhány nappal ezelőtt fogadta ont a belügyminiszter. Kapott-e tőle garanciát törekvéseik megvalósításához ? — Borosa Péter ígéretet tett arra, hogy a töOSZ időben megkapja az önkormány za tokát érintő törvénytervezeteket, következésképpen a döntés-előkészítés részesei lehetünk. A találkozón egyébként az is elhangzott, célszerű lenne egy odavissza kapcsolatrendszert kiépíteni, vagyis a TÖOSZ jelzéseire is igényt tart a Belügyminisztérium. Az információáramlás ilyen módját tekintenék csak hatékonynak. Partnernek fogadják el szövetségünket, ahogyan a többi érdekvédelmi szervezetet is legitimnek tekintik Am a pillanatnyilag meglevő 11 csoportosulást túl Hóknak véli a belügyminiszter, megítélése szerint ugyaniss. enynyi szervezettel nagyon nehéz lesz az együttműködés, 1 Januári közgyűlésük á megújulás jegyében zajlott. Mit jelent ez gyakorlatilag? — Regionális tagozatokat és külön önálló karnarakat hozunk létre. A helyi sajátosságoknak megfelelő érdekképviselet ily módon jobban érvényesülhet. Ügynevezett jószolgálati feladatokra is vállalkozunk Felajánljuk például segítségünket az egymástól elszakadó településeknek: közvetítünk a békés elválásban. Es hogy mennyire konkrétan gondoljuk rtii az érdekképviseletet, befejezésül hadd mondjak erre egy példát. Nem ért egyet szövetségünk — és ennek egy tiltakozó levéllel tanújelét is adtuk —, hogy a közműépítési célokra felvett kedvezményes kamatozású lakossági hitelek kamatkülönbözetét kiróják, Jogszabálysértőnek tartjuk az intézkedést. Gombos Erzsébet Veszélyben a szén ára Diverzifikálni kell a hazai energiaellátást, azaz min^ denekelőtt csökkenteni kell energiafüggőségünket a Szovjetuniótól — e követelményt tekintve teljes egyetértés volt a kormány és az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága között. A képviselők egyetértettek a kormányzat képviselőjével, hogy a jelenlegi helyzetben felértékelődik többek között a hazai lignit és a barnaszénkészlet. A szénbányászat helyzetét az ellentmondásosság jel'emzi; nagyok a bányák adósságai, ugyanakkor nem kel'ően tisztázottak a szénárak, valamint a bányák szervezeti és működési elvei, noha nyilvánvaló, hogy a gazdaságosságot különféle módon lehet megítélni. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy a hazai bányászkodásra szükség van, ám ennek gazdaságos feltételeit meg kell teremeni, egyebek mellett a szénárak racionális meghatarozálával. Ez a lakossági fogyasztásra szánt szén árának emelésével jár majd. de ebben a fűtési szezonban erre nem kerül majd sor