Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. február 7., csütörtök Kultúra 5 SifeJf! A legtiszteletreméltóbb művészek' közül tekig őrző parasztokkal. Nemcsak életforvaló volt. Talán azért, mert nem kapta in- májukat, mindennapi nehéz munkájukat gyen az elismeréseket, mert sohasem vá_ ismerte meg testközelből, de szellemi kalasztotta a könnyebb ellenállás csábításait, rakterűket is. profán hitvilágukat és istenSorsa. művészi pályája jellemzően kapcsó- félő vallásukat, vajákosságból és hitből lódik az elmúlt évtizedek társadalmi törté- Összeépülő szellemi terrénumukat is. nőseihez, a hazai művészet — elsősorban Festői értékeit már a hatvanas évek köaz alföldi piktúra — fejlődési áramlatai- zepén jó érzékkel fedezte fel egyik Kritjhoz. Mindezt gazdagítja, színezi az egyéni kusa. azt írván: „Festésmódja egyszerre vállalás megszenvedett bátorsága, felemelő érzékelteti a rendteremtő értelem biztonhűsége. tiszta szépsége. ságát. a természetből az emberbe átsugárzó Fontos Sándor eredeti módon kötődik a harmóniát, de ugyanakkor elemi erejű inszegedi piktúra azon vonulatához, melv a dulatok bontják dinamikus energiává a feszázadfordulótól. de mindenekelőtt Nyilasv lületet. és a vonalakban ott érzem azt a Sándor. Károlyi Lajos. Dorogi Imre és feszültséget is. És ez a kettősség nem a Dinnyés Ferenc munkássága óta a Szeged művész bizonytalansága, amely az idő álkörnyéki tájábrázolást tartja elsődlegesnek, lapota, amelyben élek." de sohasem klisék, hanem mindig a megélt Ám az idő is változott, s Fontos Sándor élmények, a megszenvedett tápasztalatok szembekerült önmagával. Könnyen megteművészi szemüvegén keresztül. Fontos Sán- hette volna, hogy enged a piac csábításaidor élete fordulataiból következően a na- rtak, és nem tiltakozik az „őszibarackos" gvohb horizontok mestere. Több évtizedes festő címke ellen. Ám ő töprengő, vívódó tanyai ' tanítóskodása során megismerhette alkat volt, tisztában küldetésével. 'Egyre az Alföld tágasságát, -szántóföldestül, •• őszi- inkább a nép lelkéhez akart közelférkőzni, barackostul, dűlő menti akácosaival, ta- olyan - tárákat olyan problémákat, keresett, nyákat jelző jegenyéivel, színes évszakvál. amelyek Bartók. Kodálv. Nagv László. Jutásaival és kétkezi munkásembereivel hász Ferenc, Csoóri Sándor példája nvoegvütt. A megismerésen túl hitelesen tudta mán, az illusztráción túl, a magyar nép ábrázolni mindazt, amit tápasztalt megélt, lényeges karaktereit ragadja meg. De nem Már pályája első szakaszában fölhasznál, akart ő sem néprajzos, sem illusztrátor lenta a kubizmus és a konstruktivizmus meg- ni. ..csak" festő, aki képes megjeleníteni annyi elemét. E szellemben fogant alkotá- mindazt, amit erről a népről tud és fontossait az erőteljes és határozott képcsontváz nak tárt. Nem véletlen hát. hogy eljutott az és a mélv tüzű színek szintézise jellemzi, itt élő emberek szellemi néprajzához, hitA bevetett földek végtelenbe vesző baráz- világához, mélyben gyökerező világképéhez, dái. a törpe őszibarackosok ágszerkezete. a Mindezt fűtött expresszivitással és bölcs levelek dekoratív pompája éppúgy sajátja jelképiséggel. Egyszerre' ket irányból táp. ezen képeknek, mint ahogy a szimbolizmus lálköz.ik: részint a Biblia Pauperum sajátos érintéséből formálódó napkorongok, drámai optikájú forrásaiból, részint a megélt külföld—ég találkozások, melyek kozmikus tikus élmények emlékeiből. E szándékból távlatokat nyitnak festményeinek. Fölké- születtek az idős művész megújuló pályaredzkednek a jól ismert parasztfigurák is: szakaszának képei: a biblikus motívumok, idős tanyai házaspárok, a termésre büszke példabeszédek, profán jelképek. Egyik utolparasztasszonyok. a szerszámokkal össze- só alkotása, a Kálvária mintegy pontot is nőtt kétkeziek, a magányos viláavégiek tesz egv nehéz, de annál gazdagabb festői Az ásotthalmi, árpádhalmi és üllési tanyai életpálya végére. tanítóskodás éúei egyszerre voltak az' em- ' A 71 éves korában elhunyt Fontos Sánberség próbái és a mesterségbeli feltöltő- dor. festőművészt ma délután 1 órakor hedés időszakai. A közösségvállalás évei vol- lvezik örök nyugalomra a Belvárosi temetak ezek a tanyák népével, a földközeli tőben. emberekkel, a magyarságtudatukat végle- Isten veled. Sanyi bátyám.' T. L. Oda és vissza Egyenesen át — amerikai produkció. Rendező: Joel Schumacher. Főszereplők: . Júlia Robcrts, Kiefer Suthcrland, Kevin Bacon. William Bolduin. Olivér Platt. Jó nap ez a halálra mondja a főszereplő mindjárt az elején, s a következő kockák sem hagynak kétséget afelől, hogy miről szól majd a fiilm. A boncteremben egy szikes kéz a fekvő test pucér talpába metsz, de ver nem folyik; halálból Visszatért betegek mesélik e). milyen volt odaát, es ót fiatal orvostanhallgató arra készül, hogy átelje a klinikai halai allapotát, s aztán beszámoljon róla, hogy a sötét alagút végén valóban gyönyörű hangok és csodálatos fény várja-e az életből kilépőt. . Oj amerikai kommersz filmtémát láthatunk, és -természetesen ezt is egy si'kerkónyv előzte meg, R. A. Moody, Élet az élet után címmel kiadott, a tetszhalálból visszatérők beszámolóiból összeállított gyűjteménye Hogy hthetőek-e Uj film ezek az elbeszélések, az a film szempontjából közömbös lehetne, hiszen a kamera segítségével akár csupa képzelődésböl is új és átélhető világ teremthető. A rendező számára azonban, úgy tűnik, a hitelesség -mégsem közömlbös. A történetet — régi sci-fi fogással — mint valós cselekményt igyekszik tálalni, s amíg a yállalkozó orvosnovendékek kísérleteiről van szó, ez többé kevésbé sikerül is. Hanem az orvosi kísérletek tényszerűsége okvetlenül megkívánná, hogy a halálról, pontosabban az élet utáni életről is valami bizonyosságot nyújtson, de ott -múltbéli megrázkódtatások vannak, az egykori bűneink ós csalárdságaink, s ezek az életbe is visszakísérnék sőt! nem tágítanak, amíg bűnbánatot nem gyakoroltunk. S itt fordul ví&zszájára a film mélyen filozofikusnak szánt ethosza Ettől kezdve olykor megjelenik a gyermeki kíméletlenséggel halálos balesetbe sodort egykori játszótárs, és kilencévesen több ízben véresre veri a meglett • főszereplőt; a tévéadást megszakítva szemréhányó szavakat szólnak a szeretkezés közben titokban filmszalagra vett szeretők; az apa, aki rég véget vetett életének, néha megjelenik és. rejtélyesen bámul véres lyukkal a fején; s remek svádával Lendületes trágárságokat zúdít a már felnőtt iskolatársa fejére az egykor örökké gúnyolt színes'bőrű kislány. Ám a szűrre a-lihztikusan megtervezett látványhoz és a neves színészgárda kiváló alakításához egy butácska erkölcsi megoldás társul. Mit lehet tenni, hogy leszámoljunk a rossz élményekkel? Egyszerű: keressük meg a sértetteket és kérjünk tőlük bocsánatot. Az sem baj, ha elhunyták már. Persze, rendbe jón minden, s a halálról megtudjuk, hogy mégsem jó dolog, s az a nap sem volt annyira alkalmas rá, S. P S. Csákányi és Kulka Á Bohóc és a Gentleman Gulácsy Lajos, a szent-őrült festő szellemét segített megidézni. (Partnerei Hass János es Huszár Lajos voltak.) Emlékszem, ahogyan selyemsállal nyakában, a gyertyafényes teremben Nakonxypanról mesélt. Mint friss diplomás színész, akkor szerepelt először „hazai közönség" előtt Kulka János. S emlékszem egy megríkató „bohóctréfára" is. Csákányi Eszter édesapjával (Csákányi Lászlóval) és egy vödör vízzel lépett színpadra néhány évvel ezelőtt, egy gálaműsorban. Szívszorítóan kegyetlen, szomorú játékot játszottak. A 'Siulietta Massina-tekintetű lányra akkor figyeltem fel igazán először. Vasárnap este sokadmagammal beülhettem az immár Kaposváron innen és túl is jegyzett két művész, Csákányi Eszter és Kulka János színházába. Az ifjúsági ház lefüggönyzött szegletében igazi színházat láttunk. Kerek történetet, szellemes dramaturgiával. Megkapó mesét, melynek eseményeit a sanzon- és musicalirodalom gyöngyszemein pergették tovább. G. B. Shaw Higginse nyugodtan randevúzott itt Szép Ernő Tóth Mancijával. A Kabaréban fogant (meg sem született) gyermeket a Hegedűsbeli Tevje és neje adták férjhez. S az is kiderült: a .Köszönöm, hogy imádott... de ne küldjön virágot..." nóta köré milyen parádés féltékenységi jelenetet lehet kanyarintani. A Mondd, szeretsz te engem? pódiumműsor nem- sanzonok, kontextusból kiszakított színpadi jelenetek sora, hanem a műfaj kellemesen laza artistamutatványa. Kulka János a biztos, nyugodt pont, tőle rugaszkodik el Csákányi Eszter, hogy aztán, néhány dupla szaltó után, újra és újra visszatérhessen. Mutatvány közben a két „artista"aktor a közönség kezét sem engedi el, egy pillanatra sem. Kulka finom eleganciából, Csákányi női szeszélyből, kacagó önfeledtségből és clownszomorúságból épít színházat. Az öltözőben Esztertől megtudom, csak harmadszori próbálkozás után vették föl a főiskolára. „Akkoriban a magas, karcsú lányoknak volt esélyük. A bohócalkat — amilyen az enyém — csak később kapott helyet a színpadon." Elmondja még: az est műsorát Fekete Katalin állította össze évekkel ezelőtt a két Csákányinak. „Imádom édesapáVnat, de vele ezt az estet nem tudtam elképzelni. Nekem ö a színpadon is az apám, ezt egy pillanatra 6em tudom elfelejteni. Inkább Jánost választottam..." Kulka Jánost a gyermekkori emlékek Szegedhez kötik. A nézőtéren ülők őt nemcsak a tévéből ismerhetik. „Ügy izgultam, mint valami vizsga előtt" — vallja be a többszöri vastapssal díjazott műsor után. Beszélgetés közben édesapját is emlegetem. Kicsit meg is bánom, érzem, megszomorítom vele. „Amíg ő volt — mondja —, addig éreztem igazán, hogy érdemes játszani. őrületesen elfogult volt, s mi tagadás, ez nagyon jólesett." Mikor megkérdem, doktor urazzák-e már a Szomszédok Magenheimje miatt, elmosolyodik. „Persze, de nem zavar. Szerencsére Kaposváron annyira mást csinálok, hogy a teleregénybeli szereplést teljesen pénzkereső foglalkozásnak tudom tekinteni. „Harmincas éveid elején a koros Higginshez és Tevje-szerepekhez vonzódsz ..." — csodálkozom. „Valamikor én is szerettem volna lobogó hajú Ifjú titán lenni — mutat magasodó homlokára —, de úgy tűnik, ez már kimarad az életemből." Mindezt elegáns lemondással jegyzi meg. Ahogyan a finom angol urak szokták. Pacsika Emília Ha lenne Havana Beszélgetés Sydney Pollackkal A barackostól a Kálváriáig Szilánkok Fontos Sándor sírjánál Sydney Pollack amerikai rendező európai körútján ellátogatott Budapestre is. Tegnap délelőtt a Duna Film Kft. felkéréséré sajtótájékoztatót tartott a Hotel Átrium Hyatt-ben legújabb, Havana című filmjéről, amelyet Amerika és Anglia után Magyarországon is bemutatnak, még februárban, az új alkotás története Kubában, 1958 utolsó napjaiban játszódik, közvetlenül Batista diktátor menekülése előtt. Egy megszállott kártyás (Róbert Redford) és egy, a politika világában élő asszony (Lena Olin) szerelméről szól. a sajtótájékoztatón Sydney Pollack először a film.elkészítésének körülményeiről beszélt : — A komplex történettel már a '70-es évek végén megismerkedtem, de gondok voltak a forgatókönyvvel, ezért föladtam, hogy filmet készítsek belőle. Majd a '80as évek elején újra elővéttem a forgatókönyvet, ami a közben eltelt időben ért személyes élményeimnek köszönhető. Ekkor határoztam el, mégis lesz belőle film, csak éppen az amerikai kormány nem járult hozzá, hogy Kubában dollárért forgassunk. Rengeteget utaztam, hogy mégis megtaláljam a megfelelő helyet. Végül a Dominikai Köztársaságban kötöttem ki. Hollywood átköltözött Santo Domingóba, óriási mennyiségű diszletet, közel 150 darab korabeli autót kellett a helyszínre szállítani. A film elkészültével azonban, a hagyományokkal ellentétben, mindent le kellett bontanunk. — önt nem úgy ismeri a filmes világ„ mint aki a politikáról beszél filmjeiben. — Egy filmet megvédeni vagy támogatni szinte lehetetlen — főleg a rendezőjének. A politika ebben az esetben számomra csak díszlet.-Szerintem a filmművészet nem más, mint fantasztikus látómások sorozata, egymásutánja. A politika le+ het hasznos vagy sem, de a művészet nem ismeri ezeket a kategóriákat. Én nem politikai szemszögből készítettem a Havanát, engem elsősorban a figurák, a figurák alakulásai érdekeltek. — A Távol Afrikától című filmjében Róbert Redforddal dolgozott egyiitt. Miért pont rá osztotta a főszerepet ebben a filmben is? — Róbert Redforddal közel 20 éve dolgozom együtt. Ez alatt az idő alatt — szinte folytatásokban —, megpróbáltam egy tipikusan amerikai szerelmi történetet feli építeni. A Havana ennek egyik állomása. Redfordot kiváló színésznek tartom és egyben jó barátom (bár ha színésznek pocsék lenne, akkor lehetne akármilyen barátság, a szerepet nem ő kapta volna), ezenkívül az ő egyéniségét tartottam legmegfelelőbbnek erre a szerepre. Hosszú munkakapcsolatunk lehetővé teszi, hogy kizárólag csak a rendezői munkámra koncentráljak. — Legtöbb filmjében erös női karakter áll a férfi mellett. Ez csupán a témaválasztástól függ, vagy ilyennek látja a világot? — A világ persze nem ilyen sarkított. Soha nem előre megfontolva választottam ilyen női karaktert. Körülbelül a tizedik filmem után vettem észre, hogy a filmjeimmel azt bizonyítom, hogy a nők erősebbek, mint a férfiak. Nagy László felvétele — Miért L,ena Olinra osztotta ezt a szerepet? — Először is szerettem volna egy olyan „arccal dolgozni", amelyik nem annyira ismert a filmvilágban. Másodsorban pedig olyan nőt kerestem, aki nem frivol, nem könnyed, hanem egyéniségének súlya van, szinte külön kis „gravitációs térrel" rendelkezik. — A Távol Afrikától elkészítése után öt évig hallgatott. Miért? — Belekezdtem egy kísérleti munkába, kis filmgyárat hoztam létre, ahol, mint producer. sok film elkészítésében részt vettem. Dolgozlak első, második filmes alkotók a „kezem alatt", és mondhatom, elég sok jó film született. Számomra fontos volt ez a néhány év, de éreztem, újra rendezni akarok. — Kísérteties a hasonlóság a Havana és a Casablanca cimü filmek között. — Ha báimilyen téren is összehasonlítást nyer ez a két film, akkor — azt hiszem — jobb lett volna meg se csinálni. De véleményem szerint apró momentumokon kívül nincs más alapja az összehasonlításnak. Podnuaiczky Szilárd t