Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. február 7., csütörtök Kultúra 5 SifeJf! A legtiszteletreméltóbb művészek' közül tekig őrző parasztokkal. Nemcsak életfor­való volt. Talán azért, mert nem kapta in- májukat, mindennapi nehéz munkájukat gyen az elismeréseket, mert sohasem vá_ ismerte meg testközelből, de szellemi ka­lasztotta a könnyebb ellenállás csábításait, rakterűket is. profán hitvilágukat és isten­Sorsa. művészi pályája jellemzően kapcsó- félő vallásukat, vajákosságból és hitből lódik az elmúlt évtizedek társadalmi törté- Összeépülő szellemi terrénumukat is. nőseihez, a hazai művészet — elsősorban Festői értékeit már a hatvanas évek kö­az alföldi piktúra — fejlődési áramlatai- zepén jó érzékkel fedezte fel egyik Kritj­hoz. Mindezt gazdagítja, színezi az egyéni kusa. azt írván: „Festésmódja egyszerre vállalás megszenvedett bátorsága, felemelő érzékelteti a rendteremtő értelem bizton­hűsége. tiszta szépsége. ságát. a természetből az emberbe átsugárzó Fontos Sándor eredeti módon kötődik a harmóniát, de ugyanakkor elemi erejű in­szegedi piktúra azon vonulatához, melv a dulatok bontják dinamikus energiává a fe­századfordulótól. de mindenekelőtt Nyilasv lületet. és a vonalakban ott érzem azt a Sándor. Károlyi Lajos. Dorogi Imre és feszültséget is. És ez a kettősség nem a Dinnyés Ferenc munkássága óta a Szeged művész bizonytalansága, amely az idő ál­környéki tájábrázolást tartja elsődlegesnek, lapota, amelyben élek." de sohasem klisék, hanem mindig a megélt Ám az idő is változott, s Fontos Sándor élmények, a megszenvedett tápasztalatok szembekerült önmagával. Könnyen megte­művészi szemüvegén keresztül. Fontos Sán- hette volna, hogy enged a piac csábításai­dor élete fordulataiból következően a na- rtak, és nem tiltakozik az „őszibarackos" gvohb horizontok mestere. Több évtizedes festő címke ellen. Ám ő töprengő, vívódó tanyai ' tanítóskodása során megismerhette alkat volt, tisztában küldetésével. 'Egyre az Alföld tágasságát, -szántóföldestül, •• őszi- inkább a nép lelkéhez akart közelférkőzni, barackostul, dűlő menti akácosaival, ta- olyan - tárákat olyan problémákat, keresett, nyákat jelző jegenyéivel, színes évszakvál. amelyek Bartók. Kodálv. Nagv László. Ju­tásaival és kétkezi munkásembereivel hász Ferenc, Csoóri Sándor példája nvo­egvütt. A megismerésen túl hitelesen tudta mán, az illusztráción túl, a magyar nép ábrázolni mindazt, amit tápasztalt megélt, lényeges karaktereit ragadja meg. De nem Már pályája első szakaszában fölhasznál, akart ő sem néprajzos, sem illusztrátor len­ta a kubizmus és a konstruktivizmus meg- ni. ..csak" festő, aki képes megjeleníteni annyi elemét. E szellemben fogant alkotá- mindazt, amit erről a népről tud és fontos­sait az erőteljes és határozott képcsontváz nak tárt. Nem véletlen hát. hogy eljutott az és a mélv tüzű színek szintézise jellemzi, itt élő emberek szellemi néprajzához, hit­A bevetett földek végtelenbe vesző baráz- világához, mélyben gyökerező világképéhez, dái. a törpe őszibarackosok ágszerkezete. a Mindezt fűtött expresszivitással és bölcs levelek dekoratív pompája éppúgy sajátja jelképiséggel. Egyszerre' ket irányból táp. ezen képeknek, mint ahogy a szimbolizmus lálköz.ik: részint a Biblia Pauperum sajátos érintéséből formálódó napkorongok, drámai optikájú forrásaiból, részint a megélt kül­föld—ég találkozások, melyek kozmikus tikus élmények emlékeiből. E szándékból távlatokat nyitnak festményeinek. Fölké- születtek az idős művész megújuló pálya­redzkednek a jól ismert parasztfigurák is: szakaszának képei: a biblikus motívumok, idős tanyai házaspárok, a termésre büszke példabeszédek, profán jelképek. Egyik utol­parasztasszonyok. a szerszámokkal össze- só alkotása, a Kálvária mintegy pontot is nőtt kétkeziek, a magányos viláavégiek tesz egv nehéz, de annál gazdagabb festői Az ásotthalmi, árpádhalmi és üllési tanyai életpálya végére. tanítóskodás éúei egyszerre voltak az' em- ' A 71 éves korában elhunyt Fontos Sán­berség próbái és a mesterségbeli feltöltő- dor. festőművészt ma délután 1 órakor he­dés időszakai. A közösségvállalás évei vol- lvezik örök nyugalomra a Belvárosi teme­tak ezek a tanyák népével, a földközeli tőben. emberekkel, a magyarságtudatukat végle- Isten veled. Sanyi bátyám.' T. L. Oda és vissza Egyenesen át — amerikai produkció. Rendező: Joel Schumacher. Főszereplők: . Júlia Ro­bcrts, Kiefer Suthcrland, Kevin Bacon. William Bolduin. Olivér Platt. Jó nap ez a halálra mondja a főszereplő mind­járt az elején, s a követke­ző kockák sem hagynak két­séget afelől, hogy miről szól majd a fiilm. A boncterem­ben egy szikes kéz a fekvő test pucér talpába metsz, de ver nem folyik; halálból Visszatért betegek mesélik e). milyen volt odaát, es ót fiatal orvostanhallgató arra készül, hogy átelje a klini­kai halai allapotát, s aztán beszámoljon róla, hogy a sötét alagút végén valóban gyönyörű hangok és csodá­latos fény várja-e az élet­ből kilépőt. . Oj amerikai kommersz filmtémát láthatunk, és -ter­mészetesen ezt is egy si'ker­kónyv előzte meg, R. A. Moody, Élet az élet után címmel kiadott, a tetszha­lálból visszatérők beszá­molóiból összeállított gyűj­teménye Hogy hthetőek-e Uj film ezek az elbeszélések, az a film szempontjából közöm­bös lehetne, hiszen a kame­ra segítségével akár csupa képzelődésböl is új és átél­hető világ teremthető. A rendező számára azonban, úgy tűnik, a hitelesség -mégsem közömlbös. A tör­ténetet — régi sci-fi fogás­sal — mint valós cselek­ményt igyekszik tálalni, s amíg a yállalkozó orvosno­vendékek kísérleteiről van szó, ez többé kevésbé sike­rül is. Hanem az orvosi kí­sérletek tényszerűsége ok­vetlenül megkívánná, hogy a halálról, pontosabban az élet utáni életről is valami bizonyosságot nyújtson, de ott -múltbéli megrázkódtatá­sok vannak, az egykori bű­neink ós csalárdságaink, s ezek az életbe is visszakí­sérnék sőt! nem tágítanak, amíg bűnbánatot nem gya­koroltunk. S itt fordul ví&z­szájára a film mélyen filo­zofikusnak szánt ethosza Ettől kezdve olykor meg­jelenik a gyermeki kímélet­lenséggel halálos balesetbe sodort egykori játszótárs, és kilencévesen több ízben vé­resre veri a meglett • fősze­replőt; a tévéadást megsza­kítva szemréhányó szavakat szólnak a szeretkezés köz­ben titokban filmszalagra vett szeretők; az apa, aki rég véget vetett életének, néha megjelenik és. rejté­lyesen bámul véres lyukkal a fején; s remek svádával Lendületes trágárságokat zú­dít a már felnőtt iskolatár­sa fejére az egykor örökké gúnyolt színes'bőrű kislány. Ám a szűrre a-lihztikusan megtervezett látványhoz és a neves színészgárda kiváló alakításához egy butácska erkölcsi megoldás társul. Mit lehet tenni, hogy leszá­moljunk a rossz élmények­kel? Egyszerű: keressük meg a sértetteket és kér­jünk tőlük bocsánatot. Az sem baj, ha elhunyták már. Persze, rendbe jón minden, s a halálról megtudjuk, hogy mégsem jó dolog, s az a nap sem volt annyira al­kalmas rá, S. P S. Csákányi és Kulka Á Bohóc és a Gentleman Gulácsy Lajos, a szent-őrült festő szellemét segített megidézni. (Partnerei Hass János es Huszár Lajos voltak.) Emlékszem, ahogyan selyemsállal nyakában, a gyertyafé­nyes teremben Nakonxypanról mesélt. Mint friss diplomás színész, akkor szerepelt először „hazai közönség" előtt Kulka János. S emlékszem egy megríkató „bohóctréfára" is. Csáká­nyi Eszter édesapjával (Csákányi Lászlóval) és egy vödör vízzel lépett színpadra néhány évvel ezelőtt, egy gálamű­sorban. Szívszorítóan kegyetlen, szomorú játékot játszot­tak. A 'Siulietta Massina-tekintetű lányra akkor figyeltem fel igazán először. Vasárnap este sokadma­gammal beülhettem az im­már Kaposváron innen és túl is jegyzett két művész, Csákányi Eszter és Kulka János színházába. Az ifjú­sági ház lefüggönyzött szeg­letében igazi színházat lát­tunk. Kerek történetet, szel­lemes dramaturgiával. Meg­kapó mesét, melynek esemé­nyeit a sanzon- és musical­irodalom gyöngyszemein pergették tovább. G. B. Shaw Higginse nyugodtan randevúzott itt Szép Ernő Tóth Mancijával. A Kabaré­ban fogant (meg sem szüle­tett) gyermeket a Hegedűs­beli Tevje és neje adták férjhez. S az is kiderült: a .Köszönöm, hogy imádott... de ne küldjön virágot..." nóta köré milyen parádés féltékenységi jelenetet lehet kanyarintani. A Mondd, sze­retsz te engem? pódiummű­sor nem- sanzonok, kontex­tusból kiszakított színpadi jelenetek sora, hanem a műfaj kellemesen laza artis­tamutatványa. Kulka János a biztos, nyugodt pont, tőle rugaszkodik el Csákányi Eszter, hogy aztán, néhány dupla szaltó után, újra és újra visszatérhessen. Mutat­vány közben a két „artista"­aktor a közönség kezét sem engedi el, egy pillanatra sem. Kulka finom eleganciá­ból, Csákányi női szeszély­ből, kacagó önfeledtségből és clownszomorúságból épít színházat. Az öltözőben Esztertől megtudom, csak harmadszo­ri próbálkozás után vették föl a főiskolára. „Akkoriban a magas, karcsú lányoknak volt esélyük. A bohócalkat — amilyen az enyém — csak később kapott helyet a színpadon." Elmondja még: az est műsorát Fekete Ka­talin állította össze évekkel ezelőtt a két Csákányinak. „Imádom édesapáVnat, de vele ezt az estet nem tud­tam elképzelni. Nekem ö a színpadon is az apám, ezt egy pillanatra 6em tudom elfelejteni. Inkább Jánost választottam..." Kulka Jánost a gyermek­kori emlékek Szegedhez kö­tik. A nézőtéren ülők őt nemcsak a tévéből ismerhe­tik. „Ügy izgultam, mint valami vizsga előtt" — vall­ja be a többszöri vastapssal díjazott műsor után. Beszél­getés közben édesapját is emlegetem. Kicsit meg is bánom, érzem, megszomorí­tom vele. „Amíg ő volt — mondja —, addig éreztem igazán, hogy érdemes ját­szani. őrületesen elfogult volt, s mi tagadás, ez na­gyon jólesett." Mikor meg­kérdem, doktor urazzák-e már a Szomszédok Magen­heimje miatt, elmosolyodik. „Persze, de nem zavar. Sze­rencsére Kaposváron annyi­ra mást csinálok, hogy a te­leregénybeli szereplést telje­sen pénzkereső foglalkozás­nak tudom tekinteni. „Har­mincas éveid elején a koros Higginshez és Tevje-szere­pekhez vonzódsz ..." — cso­dálkozom. „Valamikor én is szerettem volna lobogó hajú Ifjú titán lenni — mutat magasodó homlokára —, de úgy tűnik, ez már kimarad az életemből." Mindezt ele­gáns lemondással jegyzi meg. Ahogyan a finom an­gol urak szokták. Pacsika Emília Ha lenne Havana Beszélgetés Sydney Pollackkal A barackostól a Kálváriáig Szilánkok Fontos Sándor sírjánál Sydney Pollack amerikai rendező európai körútján el­látogatott Budapestre is. Tegnap délelőtt a Duna Film Kft. felkéréséré sajtótájékoz­tatót tartott a Hotel Átrium Hyatt-ben legújabb, Havana című filmjéről, amelyet Amerika és Anglia után Ma­gyarországon is bemutatnak, még februárban, az új alko­tás története Kubában, 1958 utolsó napjaiban játszódik, közvetlenül Batista diktátor menekülése előtt. Egy meg­szállott kártyás (Róbert Red­ford) és egy, a politika vilá­gában élő asszony (Lena Olin) szerelméről szól. a saj­tótájékoztatón Sydney Pol­lack először a film.elkészíté­sének körülményeiről be­szélt : — A komplex történettel már a '70-es évek végén megismerkedtem, de gondok voltak a forgatókönyvvel, ezért föladtam, hogy filmet készítsek belőle. Majd a '80­as évek elején újra elővét­tem a forgatókönyvet, ami a közben eltelt időben ért sze­mélyes élményeimnek kö­szönhető. Ekkor határoztam el, mégis lesz belőle film, csak éppen az amerikai kor­mány nem járult hozzá, hogy Kubában dollárért forgas­sunk. Rengeteget utaztam, hogy mégis megtaláljam a megfelelő helyet. Végül a Dominikai Köztársaságban kötöttem ki. Hollywood át­költözött Santo Domingóba, óriási mennyiségű diszletet, közel 150 darab korabeli autót kellett a helyszínre szállítani. A film elkészülté­vel azonban, a hagyomá­nyokkal ellentétben, mindent le kellett bontanunk. — önt nem úgy ismeri a filmes világ„ mint aki a poli­tikáról beszél filmjeiben. — Egy filmet megvédeni vagy támogatni szinte lehe­tetlen — főleg a rendezőjé­nek. A politika ebben az esetben számomra csak dísz­let.-Szerintem a filmművé­szet nem más, mint fantasz­tikus látómások sorozata, egymásutánja. A politika le+ het hasznos vagy sem, de a művészet nem ismeri ezeket a kategóriákat. Én nem poli­tikai szemszögből készítet­tem a Havanát, engem első­sorban a figurák, a figurák alakulásai érdekeltek. — A Távol Afrikától cí­mű filmjében Róbert Red­forddal dolgozott egyiitt. Miért pont rá osztotta a fő­szerepet ebben a filmben is? — Róbert Redforddal kö­zel 20 éve dolgozom együtt. Ez alatt az idő alatt — szinte folytatásokban —, megpró­báltam egy tipikusan ameri­kai szerelmi történetet feli építeni. A Havana ennek egyik állomása. Redfordot kiváló színésznek tartom és egyben jó barátom (bár ha színésznek pocsék lenne, akkor lehetne akármilyen barátság, a szerepet nem ő kapta volna), ezenkívül az ő egyéniségét tartottam leg­megfelelőbbnek erre a sze­repre. Hosszú munkakapcso­latunk lehetővé teszi, hogy kizárólag csak a rendezői munkámra koncentráljak. — Legtöbb filmjében erös női karakter áll a férfi mel­lett. Ez csupán a témaválasz­tástól függ, vagy ilyennek látja a világot? — A világ persze nem ilyen sarkított. Soha nem előre megfontolva választot­tam ilyen női karaktert. Kö­rülbelül a tizedik filmem után vettem észre, hogy a filmjeimmel azt bizonyítom, hogy a nők erősebbek, mint a férfiak. Nagy László felvétele — Miért L,ena Olinra osz­totta ezt a szerepet? — Először is szerettem volna egy olyan „arccal dol­gozni", amelyik nem annyira ismert a filmvilágban. Má­sodsorban pedig olyan nőt kerestem, aki nem frivol, nem könnyed, hanem egyé­niségének súlya van, szinte külön kis „gravitációs térrel" rendelkezik. — A Távol Afrikától elké­szítése után öt évig hallga­tott. Miért? — Belekezdtem egy kísér­leti munkába, kis filmgyárat hoztam létre, ahol, mint pro­ducer. sok film elkészítésé­ben részt vettem. Dolgozlak első, második filmes alkotók a „kezem alatt", és mond­hatom, elég sok jó film szü­letett. Számomra fontos volt ez a néhány év, de éreztem, újra rendezni akarok. — Kísérteties a hasonló­ság a Havana és a Casablan­ca cimü filmek között. — Ha báimilyen téren is összehasonlítást nyer ez a két film, akkor — azt hi­szem — jobb lett volna meg se csinálni. De véleményem szerint apró momentumokon kívül nincs más alapja az összehasonlításnak. Podnuaiczky Szilárd t

Next

/
Oldalképek
Tartalom