Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. február 7., csütörtök fjg[yZCt Még nyílnak a gyilkos sóvirágok Harmadszorra esett igazi hó. Felpompáztak a cicomás jégvirágok... és .. . talán minden eddiginél nagyabb ..vitalitással" szirmot bontottak a sóvirágok! Bontogatják sófehér. szép pártáikat aszfalton, cipón, gumikeréken es (kő)falakon egyaránt. Öröm ez embernek, fának. álLatnak — de még gépeknek is. Egy mindenkiert' De hogyan? Döntéshozatalhoz illő bölcsesség, képzettség es lelkiismeret híján!? Felmérte valaki: naponta hang tonna so fogy a közterületekre? Ne is ábrándozzunk, ez az akármekkora mennyiség nem tűnik el nyomtalanul, úgy. mint a be-, vagy inkább kisózott növényzet. „Aláaknáztuk" magunkat! Ez az időzített ökológiai bomba majd a nyár végén robban. Minél tovább, többet sóztunk, annál nagyobb lesz pusztítása. Ez a .„só" köztudottan kősó (konyhasó. NaCl). kevésbé köztudottan a növényeknek „tavaszi sejtméreg". Bűnbak a kora őszi levelszinpompában, a nyár derekán tapasztalható lombhullásban, -ritkulasban. Okozója a növényzet fokozottabb kiszáradásának (városi korosodásának), a talajkiszáradásnak. az út menti enyészetnek egyaránt! Természetesen így rendre tovább romlik a város levegője is . Nem lidérc-, rémálom ez. Ha valakit az nem hat meg, hogy nemcsak növényeinkben megy fel a „pumpa", de kisaskósodnak az új cipők, tönkremegy az ódon vakolat, rozsdásodva ..töredező" közmüvek, szétporladó (autó)alvázak is figyelmeztetnek. Az áhított Nyugat nagyvárosaiban már közel tiz éve tilos a sózás. A magánsózás Marad a máit lehetőség: — 1. Mechanikus: úttisztítás (Bécs!). Frissen esett havat söpörni! Bis dat. qui cito dat! (Kétszer ad. ki gyorsan ad!) Feddjenek meg erte. de akar kisiskolások örömére is . . . (tanári felügyelettel). Esetleg „hőfelmentő" hadseregattak havas napokon. A munkanélküli tömegeket is lehetne mozgósítani. (Havatlan télen a munkanélküli •= hómunkás. szolgálaton kivül.) A sőzatlan havat a fák tövére! Ez gyökérvédelem, megerősített szigetelés, melengető hópaplan is. — 2. A sőzatlan (puszta) homok (Bázel!). — 3. Valamint, s nem utolsósorban: a „kálisózás" (KCl-műtrágya). Ember, láss tovább a bankód gyűrött sarkánál, és a behavazott napoknál! Egy télre lehet drágább, de egy teljes ébre beláthatallanul olcsóbb! Nem lehet túlhangsúlyozni a felvilágosítás szerepét: ember, a saját portádat irtod! Ha idén meg a sózás a divat, legalább takarékosan! Tisztelettel az ódon műemlék, meglett lombkorona és emberi munka előtt! Valamikor a só fizetőeszköz volt. Szegednek városi kiváltságokat is szerzett. Most újsznobokhoz stílszerűen, kifizetjük anyatermészetünket?! Ismét havazik. A fák ne sózva haljanak meg. Szabó László ZÖLDfiüű Szegény szegediek krónikája 3. A Huszár-konyha végnapjai Októbertől decemberig IS fölnőtt, 10 általános iskolás és egy óvodás kisgyerek kapott a Gondoskodás alapítvány jóvoltából r\aponta meleg, főtt ételt — ingyen. Csak emlékeztetőül: a 368 ebédért 18 ezer 400 forintot fizetett az alapítvány, saját tőkéjéből. Volt pénz, nincs pénz Huszár Imre azonban továbbra ,is u 150 ezer forint kifizetését követelte. A minisztérium válságstábja által Szegedre utalt, negyedévre szóló pénzt viszont nem adta át a vállalkozónak az alapítvány, mondván: erre nincs jogalapja. Ha nem az ingyenétkeztetésre szánták ezt az összeget, hanem személyesen Huszár Imrének — mondták —, visszaküldik a minisztériumba: lelkük rajta. adják át neki ők. A szóbeli huzavona vége: január 17-én egyeztető tárgyalásra Szegedre utazott a kormánybiztos megbízottja Az alpolgármesterek jelenlétében súlyos vádak hangzottak el az alapítvány kuratóriumának(!) eljárásaival kapcsolatban. Az eredmény: két bába közt elveszett a 150 ezer forint — visszaküldte az alapítvány a minisztéri-. umba. Január 18-án a Gondoskodás ügyvezetője levelet irt Lakner Zoltán kormánybiztosnak, amelyben egyebek között ez állt: „Tekintettel arra. hogy a fenti megbeszélésen áz alapítvany költségvetésére, az ügyvezető személyére és bérezésére, a főfoglalkozású munkatárs szükségességére vonatkozó alaptalan vádaskodások hangzottak el, amelyeket magánokirattal, továbbá az alapítvány érdemi tevékenységével cáfolni tud a szakemberekből álló kuratórium... továbbiakban is kérjük a Népjóléti Minisztérium Válságirodájának sát." támogat áVálasz eddig nem érkezett Főzőcske, de okosan Közben a ruhagyári dolgozók legtöbbje elpártolt volt konyhájától, és inkább a közeli Démászhoz jár ebédelni. Az utca felé is kitárt kapuk sem csábítják eléggé az idegeneket, legalábbis nem azokat, akik bendőjük megtöltendő térnének be oda. Bizonyos videofelvételekről, és egyéb, e falak között játszódó huncutságokról is szól a szóbeszéd. Dr. Balogh Tamástól, a ruhagyár vezérigazgató-helyettesétől érdeklődtem a konyha sorsáról.. Elmondta; örömmel- fogadtak ősszel Huszár Imrét, amikor bérlőként jelentkezett. Konyhájuk önköltsége megnőtt, tizedére esett az igénylők száma, föl kellett számolniuk. Ésszerűnek tűnt hát az ötlet: ha III. osztályú étteremként működne, megoldódna a dolgozók étkeztetése az üzemelési költség terhei nélkül, a Hypo Kft. nyereségéből fizetné a rezsiköltséget, ugyanakkor a vállalatnak bevételi forrás lenne az évi 2 millió forint. Megegyeztek: negyedévenként fizeti Huszár Imre a bérleti díj esedékes összegét. Hogy kifestette, berendezte á konyhát, az o dolga. Az 'első fizetési nap. december 20 a körül azonban jelentkezett, mondván: pénzzavarban van. Egyhavi haladékot kért, vállalva a késedelmi kamatot is. Időközben módfelett meglepő levelet kapott a vezérigazgató a kormánybiztostól. Lakner László hálás köszönetét fejezte ki amiatt, hogy a gyár elengedte Huszár Imrének a 2 millió forint bérleti díj kifizetését. Juhász Géza vezérigazgató ezt olvasván. igen megijedt, hiszen ígéretet tett, hogy ezt a pénzt saját dolgozói és 540 nyugdíjasának megsegítésére fordítja és nem is gondolt egy Városi népkonyha, még kevésbé a Huszár-konyha támogatására. Válaszlevelében sürgősen közölte is ezt a kormánybiztossal. Hogy ő honnan szerezhette a fals információt? Az újabb határidő, január 31. előtt ismét fölkereste Huszár Imre a vezérigazgatót, széttárta karját, és azt mondta: „Nincs pénzem". A válasz: a gyár a határidő letelte után jogi úton hajtja be követelését, ragaszkodik a szerződésben foglaltakhoz. Huszár Imre erre a bérleti szerződést január 31-étől fölmondta. A gyár vezetői fölmondását elfogadták, és ha a hónap utolsó napjáig nem kapják meg pénzüket, valamint a 44 százalékos késedelmi kamatot, február l-jén postázzák a bírósági keresetet — mondták. Aznap Huszár úr kifizette tartozásainak 65 százalékát. S hogy jelenleg hol főz, és mit forral? A textilművek étkezdéjét bérelve gyakorolja szakácstudományát; ott etet. Elsejétől — máshol S hogy annak a néhány szegénynek most jut-e meleg étel a tányérjába? A Mentái február l-jétöl a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat, a Démász üzemigazgatóság és a lak(V;örzetekben lévő, iskolai és óvodai konyhák közreműködésével ad ebédet mindazoknak, akiknek már erre sem telik. Következő cikkünk arról szól, miként próbálkozik megbirkózni vállalt szociális feladataival az önszerveződéssel létrejött társaság. Chikán Ágnes Vigyázat, befagy I a cso is! Váratlannak ugyan nem mondható, hogy tíz-tizenöt fokos mínuszokat mutatnak a hőmérők, mégis meglepődhettek ezen sokan. Leginkább úgy, hogy reggelre kelvén hiába nyitották ki a vízcsapot, az bizony befagyott. A vízművek hibabejelentőjénél február első öt napján igen élénk volt az ügyfélforgalom. Kétszáznál is többen kérték a vállalat szerelőinek segítségét, mert szétfagyott a vízórájuk, vagy befagyott a vezeték A vízművek munkatarsainak tapasztalata szerint e károk nagyobb resze megelőzhető lett volna, ha a háztulajdonosok az ingatlanukon levő vízmérőaknát, kerti csapot felkészítik a hidegre, s gondoskodnak lefedésükről, betakarásukról. (Ez ugyanis nemcsak érdeke. hanem feladata is a tulajdonosnak. A kellemetlenségen, a pluszmunkán túl az őt terhelő pluszköltségtől is megszabadulna ugyanis.) Tehát kérjük, gondoljon rá: télen befagyhat a cső, a vízóra is! Hosszú listát tett elém dr. Szócs l-ajos. a SZOTE gazdasági főigazgatója. Azt a felterjesztést, amit a Népjóléti Minisztériumba küldtek, * amelyben a felújításra váró épületek neve szerepel. A többi között: a szemészeti, a női. a bel- és bőrgyógyászati, a, gyermekklinika tetőszerkezeteinek; a fül-orr-gégeklinika homlokzat- és alapszerkezetének, a sebészeti klinikának rekonstrukciója, a Jancsó kollégium teljes felújítása. Jószerével az egész klinikai tömb megújhodásra vár. Minimum másfél milliárd kellene ahhoz, hogy a közel százéves épületek állaga legalábbis megóvható legyen, s a bennük folyó — vitathatatlanul — magas színvonalú gyógyító munka minőségétől ne essek oly távol a körülmenyek milyenségé. — Nehéz fontossági sorrendet állítani — mondotta a főigazgató —, hiszen valamennyi klinika állapota válságos, de a gyorssegélyre várakozók között mégis rangsorolni kell a sürgősen és még sürgősebben ellátandókat. Igy kerül az első helyre a szemészeti klinika, aminek tetőszerkezete néhány évvel ezelőtt megroppant, s évek óta húzódó felújítása immáron nem halogatható, ugyanúgy. mint a lista második, harmadik helyén szereplő Klinikák a listán női klinikáé es Jancso kollégiumé Csak e három épület helyreállítása több száz millió Nehéz persze sürgősségi sorrendet felállítani már csak azért is, mert a különböző szakmák képviselői számára természetes, hogy saját hazuk tája élvezzen prioritást, kivált, ha arra gondolnak — s mindegyikük joggal gondolhatja : az a gyógyító munka, amit ők végeznek európai — sok helyütt — világszínvonallal mérhető. Ugyanakkor a régi klinikai tömb valamennyi épületében óriási erőfeszítések árán képesek — a körülmények, a műszerek hiánya okán — úgy dolgozni, ahogyan az a modern medicinában megkövetelhető. Morgolódnak néhányan a SZOTE-n, az egy etem gazdasági épületének felújítása miatt. Lett volna helye máshol is a gh rekonstrukciójára fordított pénznek — mondogatják a megszépült Tisza Lajos körúti épület láttán. Igaza van a zsörtölődőknek, hiszen valóban tucatnyi SZOTE-s épület vár évek óta megújhodásra. De nem szabad elfelejteni, mi s hogyan volt itt évekig. Patkányokkal benépesült konyha. Raktár az udvaron. Omladozó vakolatú étterem. Aládúcolt födém. Egy 110 éves — műemlék — épület az enyészet valamennyi jelét mutatta, már jó tíz évvel ezelőtt. Igy az alsó-felső szintet — mely egyformán romosodott — együtt kellett és lehetett csak helyreállítani, s mindeközben a műemléki felügyelőség szigorú előírásait betartani. Végtére is: a SZOTE egyik központi épülete — ahol több mint kétezer dolgozó étkezik. és ahol az egész klinikai tömb betegei számára készítik elö az ételt — újult meg. tán a többség megelégedésére. (Gyenes Kálmán felvétele.) ....... jfeB ; v rf: • m # u ; lm SBpjKfe t. tffiÉRK 4SMMH)IÍISfÍíiiL mmm^ss^KI M • • f. Tymy'.m-si/vm?. f.• MMuío'-a. űí/ . «» • )i »i. . m-im-— 'c '' .„'"viV* iiíí.+'í tWII ÓK* iVj> ; i & mm • * M'-l - ...• v.r: • .-^náH WAri , ... . tc ' fi ^éWlúiitÁ m? tói M H y t v <t i.rs 7 ..• ? : i m > H m í í ' % y 5 f . w :' ' WöMsiíM • km Persze, a rekonstrukciós fejlesztési, listához, e kielégítő magyarázat nem mellékelhető Bárha Szeged meszszire is van Budapesttől, mindez ott fenn is ismerhető. A vágyott — pontosabban jogosan igényelt — másfél milliárdhoz képest csepp a tengerben az a százmillió, amennyit felújításra kapott a SZOTE. Ez a pénz csupán arra elegendő, hogy az új klinika megépúltével megüresedett ideg- és elmeklinika Pulz utcai, illetve Tiszaparti épületeinek rekonstrukciója befejeződjék, illetve az anatómiai intézet tanterme megépülhessen S hogy !az ez évre kért másfél milliárdból mennyit és mikor hagy jóvá a Népjóléti Minisztérium, ma még kérdéses: Ismervén az egészségügyre jutó változatlanul szerény összeget — és a sokszor ésszerűtlen elosztást —, az egyetem nemigen bizakodhat az igényelt pénz felében, harmadában sem. A halogatás természetszerű következménye viszont az lesz, hogy a ma még másfél milliárdból megoldható, kihozható felújítások jövőre vagy két év múlva az ideinek többszörösébe kerülnek majd. Ha addig egyáltalán (ártják még magukat az. elagott klinikaépületek. (kalocsai)