Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

2 Röviden 1991. február 5., kedd Folytatás a szárazföldon « Fölény levegőben és vízen A szövetséges légierő gépel hétfőn hajnalban több hullámban, órákon ját bombázták Bagdadot és környékét. Ammanba érkezett szemtanúk beszámolói szerint Bagdadban több kormányhivatal, ipari létesítmény és hírközlési központ romokban hever. Nincs áramszolgáltatás és a vízellátás is akadozik: a várost öt körzetre osztották, s ezek felváltva kapnak vezetékes vizet. Mind súlyosabb az élelmiszer- és üzemanyaghiány, egy-egy gépkocsi harminc liter benzint kap 15 napra. * A nap folyamán francia Jaguar és Mirage F—1 repülőgépek iraki tüzérségi állásokat és a köztársasági gárda egységeit bombázták. Az amerikai haditengerészet tüzérsége szaúd-arábiai területről zúdított ágyútüzet egy délnyugat-kuvaiti olajmezőn létesített iraki radarállomásra, és ottani gyalogsági egysegekre. Az irakiak a támadásra rakétákkal válaszoltak, de a rakétaállást ezt követően két amerikai vadászbombázó megsemmisítette. Először lépett harcba hétfőn az amerikai hadiflotta Missouri nevű csatahajója: ágyúival a Kuvait déli részén levő, megerősített iraki állásokat lőtte. * Az iraki hadsereg egyik szóvivőjének a bagdadi rádióban ismertetett közlése szerint a szövetséges légierők hétfőn hajnalban és a reggeli órákban hetvenhét berepülést Hajtottak végre szaúd-arábiai és törökországi támaszpontokról. A jelentés szerint az iraki légvédelem kilenc szövetséges gépet lelőtt, ezek közül egy Szíriában, egy pedig az Öbölben zuhant le. — A szövetséges repülők és hadihajók önmagukban nem tudják kiűzni Irakot Kuvaitból, ezért a szárazföld i háború immáf elkerülhetetlen. Ám, mivel a szövetségesek most xnár^ megszerezték az uralmat "mind a levegőben, mind a vízen, nem kell sietniük a támadással — állapították meg a brit háborús kabinet hétfői ülésének résztvevői Közölték, hogy a brit légierő gépei is megkezdik nappali bevetéseiket: eddig a brit gépek csak éjszaka repültek. Irán semleges marad A teheráni vezetés az Öböl-válság megoldása érdekében kész tárgyaltokat kezdeni mind Szaddám Huszeinnel, mind az Egyesült Államokkal, de Irán minden körülmények között fenntartja semlegességét — hangsúlyozta hétfői teheráni sajtóértekezletén Rafszandzsani iráni köztársasági elnök. Rafszandzsani közölte hogy kész személyesen találkozni Szaddám Húszéin iraki elnökkel, ha tárgyalásaikkal megmenthetik Irak és a térség muzulmán népét, t, hogy a hét végén az Öbölháború befejezésével kaDcsolatos javaslatokat juttatott cl Szaddám Huszeinhoz. A rendezés érdekében egyébként Irán már kapcsolatba lépett több országgal, köztük Törökországgal, Pakisztánnal, a Szovjetunióval, Franciaországgal és Algériával. Enyhül a kijárási tilalom Mose Arensz izraeli védelmi miniszter hétfőn a megszállt palesztin területeken élö személyiségekkel találkozott, és a kijárási tilalom enyhítését ígérte nekik a lakosság életének megkönnyítésére — jelentette a jeruzsálemi rádió. Az izraeli hadsereg az Öböl-háború kitörése óta tartja kijárási tilalom alatt Ciszjordánia és a Géza-övezet teljes egészét, és az intézkedést csak településenként, rövid órákra oldja fel. hogy az alapvető ellátási cikkeket a lakosság megvehesse. Mose Arensz az ígért enyhítéseket ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a „terrorakciók és a zavargások" nem kezdődhetnek el újra. A palesztinok Szaddam Húszéin iraki elnök iránti rokonszenvüket jóval a háhorú előtt kifejezésre juttatták, és az Izraelt ért iraki rakétatámadások az elégtétel örömével töltötték el a megszállt területek lakóit — Mose Arensz a hétfői megbeszélésen a? izraeli közvélemény rosszallását fs tolmácsolta ezen örömnyilvánítások miatt. Tegnap ismeretlen fegyveresek a szaúd-arábiai Dzsidd'ában tüzet nyitottak egy amerikai katonákat szállító autóbuszra. A támadásban két amerikai katona és egy szaúdi biztonsági tiszt könynyebben megsebesült. Szlovák—magyar csúcstalálkozó lesz f"r antisók Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar szlovák kormányfő február 8—8-én Magyarországra látogat. A szlovák vezetők — korábban több ízben is elhalasztott — látogatásától a magyar politikai élet vezetői azt várják, hogy alkalmat kínál a kapcsolatok áttekintésére, beleértve a •kontaktusok még meglevő zavaró elemeit is — han goztatta Hermán Jánostküiügyminisztériuiru szóvivő. A szlovák—magyar kapcsolatok köréhez tartozik a hír, hogy tegnap a csehszlovákiai Együttélés Politikái Mozgalom és az MDF hivatalosan is felvették a kapcsolatot. A pártközi találkozón a teleír megállapodtak a parlamenti képviselőcsoportok kölcsönös tájékoztatásáról, illetve arról, hogy szorgalmazni fogják a települési önkormányzatok és helyi szervezetek közötti együttműködés 'kiépítését. Irakról beszélünk - magunkra gondolunk Magyarország a román jelentésben Két súlyos esemény, a marosvásárhelyi etnikai zavargások és a bukaresti „bányászrendcsinálás" felderítésétói tette függővé az Európa Tanács, hogy megadja-e Romániának a tavaly novemberben kért különleges megfigyelői státust. Mivel a múlt héten Strasbourgban összeült az ET, nem csoda, hogy tiz hónapnyi mély hallgatás után Bukarestben lázas sietséggel közzétették a két jelentést. Arra sem maradt idő, hogy a román parlament megtárgyalja azokat, pedig mindkettő, de leginkább a marosvásárhelyi közlemény, felkorbácsolta a kedélyeket, s megjelenése után pár napra máris több oldalról támadják A pogromot kiváltó Vatra Romaneasea szervezet, s a kormánypárti képviselőcsoport egyenesen nemzetárulásnak tartja, mert a márciusi kormányközleményekkel szemben felelőssé teszi a szélsőségesen nacionalista román köröket is. Romániában a románoknak van igazuk — így a Vatra. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, elismerve a vizsgálóbizottság tárgyilagosságát, az összecsapást kiváltó tényezők elnagyolását kifogásolja. Több ellenzéki frakció, köztük a liberálisok és a parasztpártiak a vizsgálóbizottság szemére vetik, hogy nem hangsúlyozza a kormány felelősségét. A kormánynak értesülései voltak a várható összecsapásokról, mégsem akadályozta meg a vérengzést, mert a választások előtt érdekében állt egy figyelemelterelő diverzió — állítják a liberálisok. A jelentés több helyen, mint kiváltó okot, Magyarország „uszító szerepét" is említi. A hatodik cikkelyben foglalt kirobbanási ok: „Az etnikumi feszültségeket fokozta olyan külső elemek uszítása is, melyek érdekeltek voltak a jó légkor esélyeinek kompromittálásában." Részletezve: 6. 1. szakasz: „A marosvásárhelyi események egybeesése a magyarországi választási kampány végső szakaszával bizonyos magyarországi csoportok számára lehetővé tette románellenes nacionalista húrok pengetését, ami kihatott a romániai hangulatra." 6. 2. szakasz: „A destabilizációs uszítás forrásaként szerepelt továbbá az is. hogv tekintélyes mennyiségű könyvet hoztak be Magyarországról, egyesek közöttük tartalmukban románellenesek voltak." 6. 3. szakasz: „Magyar állampolgárok népes csoportjai érkeztek román területre március 15-e megünneplésére, mely alkalommal magyar zászlókat tűztek ki különböző emlékművekre, e tények nem maradhattak visszhangtalanul." Az ET-vitán Magyarország tartózkodott, úgyhogy: no comment. (panek) Kiből lehet zsarnok? Szobánkban a történelem: az Öböl-háborút „egyenes adásban" közvetíti a televízió. Az esti hírműsorokból szinte többet tudunk meg a sivatagi hadszíntér történéseiről, mint országunk vagy városunk fontos eseményeiről. Háborús szakértövé formál mindannyiunkat a híráradat, ellenben a konfliktus hátteréről valójában keveset tudunk. a valódi mozgatórugókat nem ismerjük, a történések lényegét igazából nem értjük. Például az irakiak magatartásának okát. az új „vezér" karizmájának titkát. Az iszlámról, mint az irakiak „ideológiájáról" a szegedi tudományegyetem altajisztika tanszékének vezetőjével beszélgettünk (január 23.). Most a vezér, Szaddám Húszéin egyéniségéről kérdezzük az orvos-pszichológust, dr. Molnár Pétert, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem professzorát. — Keveset tudunk arról: milyen ember Szaddám Húszéin. — Szaddám Húszéin szimbólum. Mély értetlenséggel nézzük a jelenséget. Keményen arcul csap a tény: Európában, Magyarországon nem ismerjük az arab világot. Ez pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy hiányzik az antropológiai, különösen a kulturális antropológiai ismeret. Az Öböl-háború hátterének megértéséhez nem segit hozzá, részletkérdésnek tűnik például Irak történelmének kronológiája, AZ igazi tudás az okok ismerete. — A Golf-krizis okainak megértéséhez különböző fogódzókat keresünk. Ilyen például a történelmi párhuzam. a történelmi személyiségek „összehasonlítása". — Nem példátlan a történelemben, hogy nagy egyéniségek nevéhez kötnek lényeges történelmi fordulópontot. Am én azért kérdőjelezem meg a nagy történelmi személyiségek szerepét, mert a kulturális antropológia üzenete az, hogy valamennyi „vezér" az adott kor, és az adott nép terméke. Az e paraméterek által meghatározott történelmi helyzet kell ahhoz, hogy a vezérré váló erős egyéniség ne elmegyógyintézetbe kerüljön. — Mi Szaddám Húszéin karizmájának titkaf — Azzal, hogy a világ negyedik legerősebb hadseregét létrehozta, s új lehetőségeket és célokat adott népének, fantasztikus identitásfokozó hatást tudhat magáénak. A kulturális antropológia üzenete, hogy minden nép kultúrája a maga módján értelmezhető. — Mit jelent a kifejezés: „karizmatikus egyeniség"? — Garcia Lorca duentenek, vonzerőnek nevezi a karizmatikus egyéniség legfőbb jegyét, ami azonban legalább annyira jellemzi azt a személyt, akit hatalmába kerít a másik vonzereje. Pszichológiai hasonlattal élve: a karizmatikus ember olyan, mint a projektív teszt, a szimmetrikus tintafolt, aminek értelmezése jobban hasonlít ránk. mint az elénk tett „pacnira". — Ez az oka annak, hogy teljesen ellentétes véleményeket hallunk Szaddám Huszeinról. Van, aki azt állítja. hogy „buta ember", a másik azt bizonygatja, hogy mennyire „okos férfi". — A meg nem értést igazolja e két egymással szöges ellentétben álló vélekedés. Egyébként az európai szemléletű közelítést tükrözi, ha az okosságot azzal azonosítjuk, hogy ki hány könyvet olvasott, vagy milyen adatszerű isnrerete van a világról. A kérdés az. hogy okosan csínálja-e azt, amivel céljait eléri: márpedig Szaddám Húszéin a manipulációhoz biztos, hogy ért — Vonzerővel rendelkező emberek élnek közöttünk. Miiyen személyiségjegyek megléte esetén mondhatjuk valakire; karizmatikus egyéniség? — Ilyen személyiségjegy a határozottság, az ellenségesség. Ezek az emberek szinte keresik a konfliktust, könynyen hergelhetök. Fontos tulajdonság az is, ahogyan képesek vezetővé válni: előbb elfogadják annak a csoportnak a normáit, ahova kerültek, majd erőszakosan érvényesitik saját értékeiket. — A vezéregyéniség más, mint a többi. De szaddám Húszéin mássága tekinthető-e betegesnek? — Ha egy adott embertömeget a karizma szempontjából vizsgálunk, s az eredményt grafikonon ábrázoljuk, biztos, hogy gausztos görbét kapunk: lesz extrémen pozitív, illetve extrémen negatív eltérés a többség alkotta átlagtól. Szaddám Húszéin „besorolása" az európai szemléletű megközelítés kényszerét jelzi. Én kerülöm a pszichiátriai minősítést. Annyit mondhatok: nem átlagos ember. — A szaddámi-jelenség, mármint egy „vezér" félelmetes mindenhatósága és „túlsúlya" Európában és Magyarországon sem ismeretlen jelenség. Továbbá egyre erősödik az az igény itthon, melyet úgy jellemezhetünk „elég a bizonytalankodásból, mutasson már valaki kiutat". Korábban is esett arról szó; vezér úgy lesz valaki, ha a többiek is elfogadják. — Valóban; akármilyen világjelenségről ítélkezünk, tulajdonképpen magunkról beszélünk. Valóban; tanulhatunk a szaddámi jelenségből. Fontos annak kimonda6a, hogy — ellentétben a tudomány korábbi felfogásával — az embernek nincs fejlett agresszív ösztöne. Ha volna ilyen, akkor időről időre, mikor megtermelődne bizonyos mennyiségű agresszió, egyik nép megtámadná a másikat, háborúzna. Ez nem így van. A népek agressziója (ugyanúgy, mint az egyéné) frusztráció eredménye. Azaz vannak kitűzött célok, melyek megvalósításában akadályoznak bennünket, s ez frusztrációhoz vezet. Az a legtragikusabb, mikor az frusztrál bennünket, hogy a célokat sem látjuk, amikor rosszkedvű társadalommá válunk (mint most Magyarország). A pszichológus felelőssége a megelőzés. Az, hogy felhívja a figyelmet; milyen történések azok, melyek szükségszerűen vezetnek olyan frusztráció keltette agresszív indulattömeghez, mely majdnem szükségszerűen kitermeli magából a negatív karizmatikus vezéregyéniséget. A pszichológus ezzel a hatalomra kerülő emberek felelősségére is rámutat.,. — Félve pillantok embertársaimra,- kiből lehet „negatív karizmatikus egyéniség", azaz zsarnok? — Bárkiből A szakmám csodálatos, új felfedezése, hogy a szégyenlósség, a vtszszahúzódás genetikusan kódolt jelenség. Kiderült: a jelentős történelmi személyiségek egy része, és többen a — például a tömegkommunikációban szerepet kapó — véleményvezérlő egyéniségek közül visszahúzódó tulajdonságuk kompenzációjaként váltak extrémen kifelé forduló, másokat manipuláló személyiséggé. Tehát ki alaptulajdonságai, ki alaptulajdonságainak a körülmények okozta kompenzációja miatt válhat negatív személyiséggé Gjuuui ikitf Sebek gyógyítása... (Folytatás az l. oldalról.) szólalásában Orbán Viktor. a Fidesz vezérszónoka. Véleménye szerint a koaliciós pártoknak fel kellene adniuk a föld burkolt reprivatizációjára vonatkozó álláspontot. külön kellene választaniuk a privatiz.lció és a jóvátétel kérdését A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka. Füzessy Tibor kifejtette : a kárpótlási törvényben mindenképpen kifejezésre kell juttatni, hogy csupán ap első ütemről van szó, arra hivatkozva, hogy a törvénytervezetben sincs szó a kárpótlás egyértelmű lezárásáról. Alkotmányellenes rendelet Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette azt a minisztertanácsi rendeletet, amely 1990. főbruár 25-én hatályon kívül helyezte a kereskedelmi a raktári és a közforgalma gyógyszertári dol gozók tel tárhiányért való anyagi felelőssegéről szóló jogszabalyokat. Az Alkotmánybírósághoz az Altalános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége fordult. A határozat — közzététele napjával azaz január 29ével — helyreállította az eredeti állapotot. Rádiótelex NEMZETISÉGIEK — CSÖKKENTVE. Romániában csökkentik a televízió nemzetiségi adásainak műsoridejét, pontosabban — mint azt -Razvan Theodorescu, az intézmény elnöke vasárnap este a képernyőn közölte — az adásidő felét ezentúl február 18-tól a második csatornán sugározzák. Ez a csatorna azonban Erdély nagy részén nem fogható. (MTI) BULGÁRIÁBA 15 DOLLÁRRAL. Február l-jétől a balkáni ország kötelező valutabeváltást ir elő a beutazók és az átutazók számára egyaránt. A KGST-tagországok közötti konvertibilis elszámolás bevezetésének indokával ezentúl fejenként napi 15 dollárt kell beváltaniuk a Bulgáriában tartózkodóknak, az átutazóknak pedig fejenként egyszeri 10 dollárt kell átváltaniuk levára. A kötelező átváltás alól mentesülnek a többi között a 16 éven aluli gyermekek, az utazási irodák közötti szerződés alapján utazó csoportok, a vasúti és légi tranzitutasok. (MTI) GORBACSOV: 24 SZAZALEK. A szovjet lakosság egynegyede sem támogatja Gorbacsov keményvonalas politikáját a Baltikumban — derült ki egy közvélemény-kutatás hétfőn közzétett adataiból. A szovjet Nemzeti Közvéleménykutatási Központ által január 23-án 14 városban megkérdezett 1048 embernek csak 24 százaléka támogatta Gorbacsov balti politikáját, 56 százalék nem értett egyet a válság kezelésével, és 20 százalék nem volt biztos a véleményében. (UPI) MÉLYPONTON A DOLLÁR. A második világháború óta a dollár hétfőn volt a legolcsóbb Németországban: Frankfurtban délben egy dollárért 1,4639 márkát adtak. Az eddigi mélypontot november 19-én jegyezték fel, amikor a dollár—márka arány 1,4680-at tett ki. A mélypont azon a napon következett be, amikor az amerikai elnök, George Bush beterjesztette költségvetési javaslatát az 1992-es költségvetési évre, s abban 280 milliárd dolláros rekorddeficit szerepel úgy, hogy az Öböl-háború költségeivel a tervezetben nem is számoltak (MTI)