Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

2 Körkép 1991. február 28., csütörtök Kárpátalja Szovjet—magyar köldökzsinór Hiányoznak ar ülnökök Működésképtelenné válhatnak Mind Kárpátalján, mind SM hol cs -fizatmár-Bereg megyében rossz álomként emlékeznek az egyszerűsített határátlépés okozta bonyodalmakra, vagyis a határátkelőhelyeknél és a pénzbe váltóknál összegyűlt tömegekre, a sok sok órás, napos sorban állásokra, a záhonyi lengyel piacra stb. Sokan bosszankodtak, de még többen utaztak, élteik a bevásánlóturizmus adta lehetőséggel. A kolhozokban pedig nem volt kinek elültetni, megkapálni, betakarítani a zöldséget, a korai gyümölcsöt A Szovjetunió •Minisztertanácsa a múlt év augusztusában egyetlen határozatával megoldotta a problémát: (elfüggesztette az egyszerűsített határátlépést. Persze nem véglegesen, hanem csak ideiglenesen, hiszen az 1983-ben erről kötött szerződést, nemcsak hogy nem érvénytelenítették, hanem meg is újították. •Bármennyire is sok problémát okozott az egyszerűsített határátlépés, a kárpátaljaiak türelmetlenül várták felújítását, ami március l-jétől végre meg is történik, igaz, a tavalyihoz kepest több megszigorítással. Akkor ugyanis a 'beregszászi, ungvári, nagyszöllősi és munkácsi járás valamennyi községének lakosa élhetett az egyszerűsített határátlépés lehetőségével, most viszont csak 62 határ menti település kapja meg ezt a privilégiumot. Az egyszerűsített határátlépésre feljogosító betétlapot moatmár nem a határőrség adja ki. hanem a területi vízum- és útlevél osztály, de csak azoknak, akiknek közelebbi rokonuk (szülő, gyermek, testvér, nagyszülő, unoka, dédunoka) él Magyarországon, amit a helyi szervektől kapott bizonylattal is igazolniuk 'keli Kérni fogják a vízum- és útlevélosztályon a •Magyarországról kapott meghívólevelet, vagy a hivatalos szervek által hitelesített táviratot, esetleg a látogatás okát taglaló levelet is, mert egyszerűsített határátlépőt csakis valamilyen esemény, vagy fontos látogatás kapcsán adnak ki. A szegedi önkormányzati testület nem fogadta el a bírósági (llnök-jelöltek névsorát, legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy majd egy későbbi időpontban újra (tárgyalják, kik üljenek a hivatásosak mellett a tárgyalótermek biról pulpitusán. Csak hogy az idő vészes gyorsasággal múlik, legjobban magukat a bíróságokat sürgeti Mást ne hozzunk erre indokot, mint a köztársasági elnök rendelkezését: az ülnöíkjelöléseket február 25éig kell lebonyolítani, a vá1 osztásoknak pedig február 26. és március 17. között kell megtörténniük. Nos, félő, hogy Szegeden egyszerűen összeomlik, működésképtelenné válik a bíróság, tudniillik eddig mindössze 30 helybéli vállalta a megMórahalom bizatást, a szükséges 160-nal szemben. Valójában nem is 160, hanem 200 ülnök kellene. Számítanak ugyanis a szegediek közreműködésére a megyei és a munkaügyi bíróságon is. Ha szinte villámgyorsan nem talál a város ülnökbírákat, akkor április l-jétől Szegeden nem válhat el senki, egyetlen rabló, gyilkos sem nyeri el méltó büntetését..., egyáltalán nem lesz ítélet egyetlen társasbíráskodást igénylő perben sem. A jelenleg még aktív (1985-ben választott) ülnökök mandátuma március 31-én lejár Közülük való állítólag az a 30 jelölt is, aki vállalná továbbra is a funkciót, de az önkormányzat nem erősítette meg tisztükben őket sem (mag) A ma török A politikai amatőrizmust a sajnos gyakran előforduló szócséplest a közgyűlés munkáspárti képviselője — interjúalanyként — így minősítette: — A régi rendszerben, ha valakiről odafönt eldöntötték. hogy politikust faragnak belőle, s utána bedugják valamelyik pártbizottságba, akkor legelőször is elküldték az újszeged! pártískolára. Ott megtanították, hogyan kell rendesen felöltözni, n ha az illető még nem tudta volna, a kés és a villa helyes használatára. Legfőképpen pedig megtanították arra. mikor kell hallgatni. A politikában azonban — fájdalom — beszélni kell A fájdalom elsősorban a hallgatóságé. Hiszen az 6 füle hallatára cserélik ki a parlamenti képviselők egymás múltbéli párttagságáról. 150 négyzetméteres tanácsi lakásáról. faji hovatartozásáról, jó keresztényi mivoltáról, s legújabban: foglalkozásáról vallott nézeteiket No, persze a szegedi embernek sem kell okvetlenül a tévét bekapcsolnia, hai nem a tárgyhoz tartozó, terjedelmes gondolatsorokat vagy apró szumkapiszkákat akar hallani — elég betelepednie a városháza dísztermének karzatára Persze, ez egyúttal azt jelenti, hogv minden rosszban van valami 16 ls. Most már végképp és abszolúte meg lehetünk győzve, hogv itt tényleg rendszerváltás történt új politikusaink közül ugyanis, ezek szerint garantáltan senki nem járt az újszegedd pártiskolára Ö. J. A fiókszervezet fiókái? „Sógorok" egymás közt A Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kérdései és a visegrádi magyar —csehszlovák—lengyel csúcs találkozó eredményei Is szerepelték annak a megbeszélésnek a témái <között amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott szerdán Bécsben osztrák kollégájával. Aloas Mockkal. A két politikus eszmecserét folytatott a magyar-osztrák 'kapcsolatok és a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseiről is. Mint Jeszenszky Géza « találkozó után az MTI bécsi tudósítójának elmondta, azért tett rövid munkalátogatást Alois Mock meghívására az osztrák fővárosban, mert szükségesnek tartja e két ország közötti magasabb szintű érintkezések folytonosságát Az utóbbi hónapokban a magyar külpolitikát erősen lekötötték más szomszéd országokkal, a megszűnő VSZ- és KGSTbeli partnerekkel való kapcsolatok teendői, s emiatt valamelyest megritkultak a magyar és az osztrák vezetők találkozásai A legújabb események — a vlaegrádi csúcs és a VSZ katonai szervezetének felszámolására vonatkozó egyezmény budapesti aláírása — külön is indokolták. hogy az osztrák fél ezekről közvetlen tájékoztatást kapjon, még Alois Mock április elejére tervezett hivatalos magyarországi látogatása előtt — hangoztatta a miniszter. A bécsi megbeszélésen a külügyminiszterek áttekintették a (nemzetközi politika mindkét országot érintő fejleményeit. Tanácskoztak többek között a szovjetunióbeli helyzetről, a Szovjetuniónak a kelet-közép-európai térséghez való viszonyáról, valamint az Öböl-háború problémaköréről is. A magyar—osztrák Jószomszédi visszonnyal öszszefüggésben szóba kerültek a két ország idegenforgalmi kapcsolataival öszsze függő feladatok, így a határátkelés és általában az utazások könnyítésének további lehetőségei. A tervezett 'bécs—budapesti világkiállításról szólva Jeszenszky Géza kifejtette, hogy a magyar kormány a rendezvény vállalkozási alapon való megszervezésére törekszik Vita az utcákról Néhány változtatás a jobbára már kialakított és jóváhagyott 1991-es költségvetési tervezeten, és nagy vita a változtatásra váró utcanevek ügyében — ez volt várható a Mórahalom városi képviselő-testület tegnapi ülésén. Az eredmény késő délután született meg. „Magyarok a hazáért, Szerbiáért és Jugoszláviáért" néven Jugoszláviában új szervezet alakul. Kezdeményezője, Molnár Joszip (József) szorgalmazza, hogy a szerbiai magyarok határozottan foglaljanak állást Szerbia oldalán a fegyverszállítást ügyben a horvátokkal szemben, álljanak ki Szerbiáért más ügyekben js, így például a koszovói albánokkal szemben. Az újdonsült szervezet székhelye jelenleg Belgrádban van. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerdán, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Molnárféle szervezetet a Szerb Szocialista Párt fiókszervezetének tartja. Az idei esztendőben 950 ezer forintos támogatást kaphatnák az első lakásukat vásárló mórahalmi fiatalok. A határozat egyben kimondja hogy az összegből 350 ezer forint vissza nem térítendő segély, a fennmaradó 600 ezer pedig kamatmentes kölcsön. A támogatás mértékéről a városatyáknak úgy kellett dönteniük, hogy még nem is ismerhették az arra pályázók pontos számát (hiszen a pályázati határidő május elején jár le), s kétrendbéli szavazás után a visszatérítendő pénz összegét végül azzal a céllal állapították meg így, hogy a befolyt pénzt a következő evi nehezebb körülmények között is ugyanerre a célra fordíthassák. A lakástámogatással ellentétben idén nem lesz viszont letelepedési segélyezés Mórahalmom. Ezt a juttatási formát a testület nem vetette ugyan végleg el, de a képviselők ez ügyben egyhangúlag az eseti elbírálást látták 'helyesebbnek. Mindkét döntés az idei év már elfogadott költségvetési tervének kiegészítéseként született meg. (Emlékeztetőül: az önkormányzat itt sem vezetett be új típusú helyi adókat.) A gyűlés leghoszszabb vitáját az utcanévváltoztatások kérdése hozta. Az előzetes felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy az érintett utcákban lakók egy része inkább megbékélne pl. a Lenin elnevezéssel, mivel „se idejük, se pénzük nincs a változásból következő bejelentési kötelezettségek teljesítésére". Az amúgy is esedékes új személyi igazolvány kiváltása azonban minden bizonnyal igazolja majd a testület döntését: mégis lesz utcanévcsere. A Lenin utca ezentúl az István király, a Rózsa Ferenc és a Mező Imre utca pedig egyszerűen a Rózsa és a Mező nevet viseli majd. S. P. S. Megsemmisített ítéletek A bíráknak szent a törvény A Csongrád Megyei Bírósághoz mintegy négyszáz kérelem érkezett eddig, hogy az 1945 és 1963 között hozott, illetve az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos törvénysértő ítéleteket nyilvánítsa semmissé. A börtönben töltött hónapok. évek jóvátehetetlenek, az elkobzott értékek meg hol vannak ma már... A rehabilitáció formája egy szűkszavú. meglehetősen hivatalos hangú, rövid irat: igazolás. Arról, hogy a korabeli ítélet törvénysértő. A semmissé nyilvánítás módjáról Maráz Vilmosnét. a megyei bíróság elnökhelyettesét kérdeztem. Juhász Antal: „Amire azt mondom, elrontottuk, abban benne vagyok én is" Monológ a jegyzőválasztásról „Tóth Lászlót október 23-án, az önkormányzat alakuló ülésén ismertem meg. Akkor deklaráltuk; Szeged érdekeiért dolgozik a testület, a szakmai tudás mindenütt az első. Tóth László az ideiglenes bizottságnak is, a testületnek is csak segített. Ugyanakkor megpróbálta az apparátus kellemetlenkedő tagjait kordában tartani. Neki is köszönhető, hogy az szmsz Szeged városában készült el elsőnek. Nem ritkán irreális határidőre is elvégeztette a munkát a polgármesteri hivatal szakembereivel. Figyelmeztetett, ha egy-egy készülődésünkben benne volt a törvénysértés lehetősége, A folyosói hangulatból érezhető volt: a megbízott jegyző nagy hozzáértéssel teszi a dolgát. A pályázat megfogalmazásánál merültek fel az első problémák. A szakmai követelményszintet leszállítottuk — én tiltakoztam; Szeged nagysága, híre megköveteli a profizmust. A polgármester is jelezte: Tóth Lászlóval együtt tud dolgozni. A kitűzött napra négy pályázat érkezett be. Tudni kell, a jogi pálya leggyöngébben fizetett területe az államigazgatás. — A folyosói beszélgetésekből kitűnt: időközben különböző kifogások adódtak volt pártállását, a egi rendszerben játszott szerepét illetően. Én mindezzel nem értek egyet, mert rövid ideje volt vb-titkár, nem lehet elkötelezettje a régi rendszernek. Azon persze senki nem akadt fönn, hogy a köztársasági megbízott tíz évig volt az MSZMP tagja. „A két tanácselnök elmozdításában is benne volt a keze. Homályosak körülötte a dolgok'• — mondogatták. De én úgy vélem, ez az ember szólni fog, ha baj van, ezért szükség van rá; mi is visszaélésektől mentesen akarunk dolgozni. De ha kiskirálykodik, akkor meneszteni kell „Tóth Lászlónak voltak más ügyei is" — pusmogtak többen. „Mi, hol, mikor?" — kérdeztem. Nem tudtak rá válaszolni. Ez a Rákosi-érára emlékeztetett: „Osztályellenség" — fogták rá valakire, s már el lehetett vitetni. Szerintem a szakmai tudását kihasználni, utóbb pedig elküldeni — ez nem tisztességes. — Tóth László az én szememben alkalmas a jegyzői posztra. Megerősített ebben, hogy a bírálóbizottság véleménye is ezt tükrözte. Ami még nagyon zavaró volt, a zárt ülés megszavazása. Az alpolgármester-választás idején leszögeztük Koha Róbert a konzervatív frakció nevében mondta, hogy a posztra választunk embert — és nem fordítva; a liberálisok is a nyílt szakmai munkát helyezték előtérbe. Nem értettem, miért kell ehhez zárt ülés. Nem a testület tagjáról döntünk, ő csak alkalmazott, megválasztása nem akkora horderejű dolog Emlékeztetőül: a polgármestert is nyílt ülésen választottuk meg. Az eljárás engem a volt Központi Bizottság tanácskozásaira emlékeztetett Miért kellett a titkos szavazás? Ezzel nem egyezik a nyilvánosság elve. A véleményt vállalni kell. A hetek megegyeztek; ha Tóth Lászlónál van jobb. azt választjuk — de nem volt. Mindnyájunkat meggyőzött, alkalmas: kitűnően eligazodik a jogszabályok között, s átlátja az államigazgatási munka folymatait. A közgyűlés végül is nem választotta meg. A szakmai követelményeket viszont még lejjebb szállítottuk — két év államigazgatási gyakorlatra —, hátha több pályázó lesz. De a második, harmadik vonalból nem lehet szegedi jegyzőt válasz tani! Egy ekkora városba, a mi városunkba a legjobb kell! Ekkor mondtam azt, csökkentsük a pályázati fel tételeket nyolc általánosra, egész biztos akad valaki ..." akkor Lejegyezte: Odor Jómét — Tudják-é az egykori elitéltek, hogyan kell beszerezniük ezeket az igazolásokat? Egyáltalán, van-e valamilyen statisztikájuk arról, hogy az elitélések számához képest a kérelmező sok vagy kevés? — Már a témára vonatkozó törvények parlamenti tárgyalásakor óriási volt az érdeklődés, a várakozás, hiszen az érintettek igazságuk visszaadását várták. Sokan fordultak kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz már a törvényalkotás idején. Miután pedig a törvényeket meghozták, hálunk is folyamatos, napi munkát jelent az igazolások kiadása. Ebből arra következtethetünk, hogy az érintettek tudják, mit kell tenniük. A törvénysértő perek számáról nincs külön itatisztikánk, nem tudok /iszonyítani, sok-e. vagy Kevés a kérelem. Ügy gondolom, ez a procedúra még vekig eltart. Egyértelműnek látszik, hogy az időközben elhunyt elítéltek gyerekei, a rokonok, fontosnak érzik az igazolás beszerzését; sok leszármazott fordul hozzánk. A kegyeleti okok legalább olyan fontosak, mint a személy szerinti elégtételek. Az utóbbiak esetében ez az okmány befolyásolja például a nyugdíj összegét, tudniillik a börtönéveket is be kell számítani a szolgálati időbe. — Ügy gondolom, nem várható el a kérelmezőktől, hogy minden dokumentumot be tudjanak mutatni. Az ítéletek elveszhettek, a leszármazottak, ugy lehet, nem tudják pontosan a fogvatartás idejét. Önök pedig 25 évig őrzik a közvádas iratokat. Hogyan járnak utána o tényeknek? — A hiányzó iratok, a felületes Információk nem okozhatnak megoldhatatlan problémát; ugyanis mi „nyomozzuk ki" a történteket A bírósági névmutatóból megtudjuk, volt-e eljárás nálunk a megadott nevű személy ellen ha igen. hányas ügyszámon szerepel. Az ügyszám (mely a lajstromunkban van) birtokában utána nézhetünk, hol az irat, a levéltárban-e, vagy saját archívumunkban, netán selejtezték. Megjegyzem, a legsúlyosabb közvádas iratok — s a szóban forgó perek többnyire annak minősültek — nem selejtezhetők 25 év után sem. A fogvatarások idejéről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán van nyilvántartás. Biztos tehát, hogy megtaláljuk az okmányokat. — Eljárásuk során bizonyosan beleolvasgatnak a peranyagokba. Fölidézne néhányat? — A közellátás érdekeit veszélyeztette, aki disznót vágott, másfél évet is kaphatott érte. Izgatásért két évet is kiszabtak. A szovjet hősi emlékmű lerombolása miatt egy földeáki embert tíz hónap börtönnel, ötszáz forint vagyonelkobzással büntették. Tiltott határátlépésért volt, akit két és fél évvel sújtottak ... — ön, mint aktív bíró, hogyan vélekedik ezekről a régi ítéletekről? — Nézze, az akkori bíráknak a korabeli törvényeknek megfelelően kellett cselekedniük. (A törvények voltak rosszak, nem az ítéletek törvénysértők.) Ha nem engedelmeskedtek, elvesztették az állásukat. Büntetendő volt a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása. a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása, a közellátás elleni üzérkedés, nem szólva a népfelkeléssel összefüggő politikai és harci cselekményekről. A bíráknak a törvények szentek, annak kell lenniük, még ha tudjuk némelyikről ma is, hogy rossz, akkor is. Egyébként az ítéleteket hozó bírák kózül ma már egy sem vesz részt a jogalkalmazásban Mag Edit