Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 48. szám 1991. február 26., kedd Havi előfizetési díj: 148 forint Ara 5,80 forint Varsóban született, Budapesten kimúlt Felszámolták a YSZ katonai szervezetét — Püspökök a szabadkai merényletről — Magánkézben a Kárász utca? Új személyiigazolványunk lesz H

étfőn délelőtt 9 órakor Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének soron kívüli ülése. Az utolsó heteit számláló katonai szövetség hat tagállama — Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — külügy- és honvédelmi miniszterei néhány órás, mindenféle feszültségtől mentes eszmecsere után, délben aláírták a VSZ katonai struktúrájának felszámolását kimondó dokumentumot. (Az erről szóló közös nyilatkozatot külön közöljük.) A tanácskozáson magyar részről Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter vett részt, a szovjet küldöttséget pedig Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter és Dmitrij Jazov hadseregtábornok, védelmi miniszter vezette. A dokumentum ez év március 31-ét jelöli meg a Varsói Szerződés katonai tevékenysége beszüntetésének határidejeként, arra viszont nem tér ki, hogy az egyelőre még fennmaradó politikai szervezetnek mi lesz a sorsa. A sajtótájékoztatón adott válaszokból is csak annyi derült ki, hogy a politikai tanácskozó testület július elején. Prágában tartja soron következő ülését, s a kérdés a megfelelő előkészítés után ott kerül inajd szóba. A dokumentum aláírását követően a VSZ-tagállamok képviselőit előbb Antall József miniszterelnök, majd Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. Magyarország—Szovjetunió Egymásra utaltan Antall József miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában hétfőn másfél órás megbeszélést folytatott a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének soron kívüli ülésére Budapestre érkezett szovjet delegáció vezetőivel, Alekszandr Besszmertnih külügyminiszterrel, Dmitrij Jazov honvédelmi miniszterrel. A megbeszélésen jelen volt Julij Kvicinszkij külügyminiszter-helyettes és Ivan Aboimov nagykövet is. A megbeszélésen a felek áttekintették a magyarszovjet kapcsolatok fő kérdéseit, igy különösen nagy hangsúlyt helyeztek a kölcsönös érdekeken alapulj gazdasági együttműködés javítására. A két ország gazdaságát összeköti a szomszédság, valamint az elmúlt évtizedekben kialakult hasonló struktúrákból adódó gazdasági egymásra utaltság. Szovjet részről is hangsúlyozták, hogy megvan az érdekeltség a kapcsolatok bővítésére a legelőnyösebb formák megtalálásával. A kétoldalú kapcsolatok mellett a regionális együttműködésekre is szükség van. A két ország közötti együttműködés új alapokra helyezése szempontjából meghatározó jelentőségű lesz a közeljövőben megkötendő új típusú — és precedens értékű — kétoldalú szerződés; ennek előkészítése már folyik. A kétoldalú kapcsolatok megvitatásán túlmenően a felek véleményt cseréltek az Öböl-háborúval kapcsolatban, és a közel-keleti rendezés lehetőségéről. * A délutáni nemzetközi sajtókonferencián nagy feltűnést keltett, hogy a szovjet delegátusok hiányoznak a sajtótájékoztató résztvevőinek köréből. Az ezzel kapcsolatos ismételt érdeklődésre a rendezvény magyar házigazdája, Jeszenszky Géza elmondta: a népes szovjet delegáció más irányú elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a tájékoztatón; programjuk mibenlétéről nem tudott részletesebb tájékoztatással szolgálni. A külügyminiszter egyébként leszögezte, hogy a szovjet delegáció távol maradását nem lehet összefüggésbe hozni a tanácskozás légkörével; hiszen sikeres, mj több, baráti konferenciát tartottak Budapesten, amelyen semmiféle nézeteltérés sem fogalmazódott meg. Közös nyilatkozat Európa országai megszabadulnak a múltnak, a konfrontációnak és a kontinens megosztottsága korszakának örökségétől. A Párizsi Chairta meghirdette a demokrácia, a béke és az egység új karszakát Európában Az; összeurópai folyamat részt vevő államai baráti kapcso. latokat építenek a helsinki záróokmány tíz elvének tiszteletben tartásával és a demokrácia, a jogállamiság és az; emberi jogok iránti közös elkötelezettség alapján. Az Európában levő hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést aláíró 22 állam közös nyilatkozatban kijelentette, hogy többé nem tekintik egymást ellenfeleknek, új partneri és együttműködési kapcsolatokat építenek ki. Megerősítést nyert, hogy minden államnak joga van szövetségesi szerződésben részt venni vagy nem részt venni. Európa megosztottságának megszűnése történelmi lehetőséget nyújt új minőség elérésére a biztonsági kapcsolatokban, teljes mértékben tiszteletben tartva az államok választási szabadságát. Tekintettel az Európában végbemenő mélyreható változásokra, és végrehajtva a ptt 1990. június 7-i, moszkvai ülésének határozatát, a Varsói Szerződés tagállamai szuverén és egyenjogú államokként cselekedve eldöntötték, hogy 1991. március 31-éig felszámolják a szerződés katonai szerveit és struktúráit. Az ülés résztvevői megállapították ez a döntés arra hivatott, hogy hozzájáruljon a katonai potenciálok további csökkentéséhez Európában, és a tömbökre épülő biztonsági struktúrákról az összeurópai struktúrákra való áttéréshez az európai biztonsági és együttműködési értekezlet párizsi csúcstalálkozóján elért megállapodások szellemében. Állást foglaltak amellett, hogy közös erőfeszítésekkel biztosítják a párizsi találkozó során kitűzött célok felé való következetes előrehaladást. Az új helyzetben az ülésen képviselt államok egymás közötti kapcsolataik fejlesztését következetesen kétoldalú alapokra helyezik át. Ez megfelel mind a konstruktív, baráti kapcsolatokban való kölcsönös érdekeltségnek, mind az új európai realitásoknak. Az ülés résztvevői kiemelték hogy az Európában levő hagyomanyos fegyverekről szóló szerződés és a bizalomerősítő intézkedésekről szóló bécsi dokumentum maradéktalan végrehajtása különösen fontos feltétele a földrész stabilitása és biztonsága erősítésének ós a helsinki folyamat továbbfejlesztésének. (MTI) Kuvait ünnepén Tűzijáték, élesben A sors iróniája talán: Kuvait vasárnap, az átfogó szárazföldi támadás első napján „ünnepelte" függetlenségének harmincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból esz-Szabah, SzaúdArábiában tartózkodó kuvaiti emír rádióbeszédet tartott, melyben elmondta, a háború utáni emirátus nem fog hasonlítani az iraki lerohanás előttihez. Az uralkodó kilátásba helyezte, hogy az ország felszabadulása után visszaállítja a demokratikus parlamentet. Időközben az Irak elleni szárazföldi hadműveletek a tervezettnél gyorsabban ha(Folytatás a 2. oldalon.) Különös dolog; ha a háborúnak s a békének azonos célja van Mondhatnánk: elkeserítő. Szaddam Húszéin új arab hatalomra tör, s ezzel két nagyhatalom érdekeit is sérti. Egyik a harccal próbálkozik, a másik persze a békeközvetítéssel. Azt elmúlt hét véglén e két — nagyon is célzatos — törekvés diplomáciai csatája került az Öböl-események előterébe. Történt, hogy amiért augusztustól január közepéig hiába utazgattak Irakba ég vissza a világ legkülönfélébb politikusai, azt Gorbacsovnak és külügyi megbízottjának egyetlen hét alatt sikerült elérnie: Irak — számára előnytelen feltételek mellett is — hajlandónak mutatkozott Kuvaitból kivonulni. Csakhogy ebben a szövetséges fegyvereknek is része volt Más fegyverével pedig nehéz lehet saját békét szerezni. Illetve, Gorbacsovnak majdnemhogv sikerült. A szovjet béke. terv tulajdonképpen egyetlen, ingatag pontján bukott el: nem számolhatott azzal, hogy az iraki elnök külügyminiszterét — lesz. ami lese FF ÁZ kárvallott — a maga számára egyáltalán nem kötelező érvényű megbízatással hagyta többször is Moszkvába utazni. Gorbacsov a 8 pontos javaslat bejelentése utáni sajtótájékoztatón az újságírók szenzációt szimatoló kérdésére fontos tényt árult el. Azt, hogy semmilyen közvetlen kapcsolatban nem állt Szaddám Huszeinnal. és annak szándékairól csak Tarik Aziz révén szerez tudomást. Emlékeztetőül, Aziz volt az, akinek Szaddám politikája ellenében végül sikerült a már-már teljes kimerültségbe fulladó irak—iráni háborút nyolc év után elsimítani. Most. a visszautasítást követő amerikai ultimátum után. Aziz újra olyan kijelentést tett, amely mintha arra utalna, (személyében azi iraki diktátor megint belső politikai ellenzékre lelt. Azt nyilatkozta, Bagdad a háború beszüntetése érdekében az amerikai feltételeket is kész elfogadni. S ez a hír a bejelentéskor már ör&zehívott Biztonsági Tanács ülésén is könnyen fordulatot hozhatott volna, ha az iraki ENSZ-nagykövetet nem lepi meg éppúgv, mint a többi delegátust De minthogy így történt a szovjet diplomáciának vasárnap reggel, Szaddám Húszéin rá. dióbeszédéből („üssétek őket és győzedelmeskedni fogtok") kellett tudomásul vennie, hogy Azaz személyében egv — bizonyos mértékig — önálló politikát folytató külügyminiszterrel és nem Szaddám teljhatalmú megbízottjával tiv-gyalt a múlt hét folyamán. Hogy ennek az ellentmondásnak lesz-e következménye Irakban, azt még nem tudni. De a világpolitikában egészen bizonyosan van. Megvan az öbölbeli háborúság első politikai kárvallottja: a Szovjetunió Somogyi P. Sándor Európa átjáróháza lettünk Zavarban a béke iparága * A Központi Statisztikai Hivatalnak abból a minapi közléséből, miszerint 1991 januárjában — az előző év első hónapjához képest — 50 százalékkal több külföldi látogatott el Magyarországra, könnyen megfogalmazódik a felismerés: hurrá, élénkülőben van idegenforgalmunk! Hajlamos az ember az impozáns adatok láttán elábrándozni, s az országa iránti figyelem és érdeklődés mutatószámainak tartani azokat. Ha azonban kellő józansággal tartja kordában szárnyaló gondolatait, hamarost eszébe jutnak a kongó éttermek, a lezárt szállodai emeletek, s ugyanakkor az áruházak, a piacok környékén kialakult valutabörzék, a magyar élelmiszerrel megrakott, PL és TU felségjelű autók, a használtcikk-piacok is. Hoppá! — kap észbe az illető, s gyanítja már: a turizmust nem kéne tán összekeverni a magánkereskedelemmel, s nem nevezni azt idegenforgalomnak, ami most nálunk, Európa átjáróházában történik. Zavarban van az idegenforgalmi szakma — statisztikákat ők is olvasnak ugyanis. A magukéit. Adataik vannák róla, mennyi pénzt forgat meg rajtuk keresztül a külföldi vendég, mekkora összeget hagy szálláshelyén, s a fizetőpincérnél, meg az utazási irodában. De azt még csak becsülni sem tudják, mennyit a zugszálláson, a neppernél, a csiencselöhelyeken az, aki csák a határforgalmi statisztikában beutazó külföldi, ám igazából bevásárlökörútja (egyik) állomásának tette meg Magyarországot. ( Zavarban van a hazai idegenforgalmi szakma amiatt is, mert tudja: kis hazánk eme üzletága a világ piacán, vagy ha jobban tetszik, a világpiacon méretik meg, s nem az „átjáróház" málló vakolatú kapubejárójában. Pontosabban méretne meg, ha a világ tudna a létezéséről. Hát persze, hogy zavarban van az idegenforgalmi szakma, amikor csak az otthoninál rosszabb körülmények közé invitálhatja a vendéget — az meg majd bodond lesz kényelmetlenkedni üdülés helyett. Vagy ha mégis így dönt, luxusárakat fizettetnek vele félkomfortos, fapados szolgáltatásokért. S miközben tudja ezt a szakmabeli, s a szükséges elmozdulás iránya sem ismeretlen előtte, üres zsebének bélését húzkodhatja egyelőre csupán. E mozdulat segít elfelejteni azt az iskoláiban tanult tételt, miszerint mind közül az idegenforgalmi befektetés térül meg a leggyorsabban. Zavarbaejtően magára hagyott manapság az idegenforgalmi szakma, melynek tárcaszintű irányítás tekintetében olyan ágazatokkal kell közös kalap -alatt lennie, mint a bányászat, vagy a mikroelektronika, a textilipar vagy, a bolti kiskereskedelem. S noha minisztere vállalja, hogy a szakmai szövetség élére álljon, e sokat megért csapat már sejti: egy túlterhelt kormány túlterhelt miniszterétől mekkora figyelmet remélhet Szerkezeti, szervezeti átalakulást (legsürgősebben a nem nyereségérdekelt koordinálók és a profitszerzésre szakosodott szolgáltatók intézményes szétválasztását) egyhamar nem — pedig ez már a rendszerváltás előtt sürgető lett volna. Zavaros irányítási, tulajdonjogi problémáiknak csak egyike (de nem a legkisebbiké)), hogy a korábban helyi tanácsi alapítású, 1981-től azonban megyei hatáskörbe vont idegenforgalmi hivatalokról azt mondja az önkormányzati törvény: vissza a helyi testületekhez! Vagyis hát akkor például a Szeged Tourist makói kempingje, a csongrádi halászfalu, a szegedi Napfény kié is? S ha az a bizonyos hőn áhított tőkés tele pénztárcával és kitöltésre váró csekkjeivel itt dörömbölne az ajtón, kiVei is tárgyalhatna? Zavar és szemrebbenés nélkül állíthatja mégis, mindezek ellenére a javíthatatlan optimista, hogy az idegenforgalmi szakma helyzete nem reménytelen. Nem az, mert épp az Öböl-háború miatt változtathatnak a nyugat-európai turisták utazási szokásaikon —, s lehet, hogy repülőre nem ülnek, Törökországig nem mennék el, de a Kárpát-medencébe még él-elautózgatnak, főleg, ha olyat ígérnek néki, amit máshol nem, vagy drágábban. Emlékezhetünk rá: Spanyolország is a mélypontról hozta föl idegenforgalmát, s tán nem lenne szégyen tőlük eltanulni, hogy csinálták. (Lehet, hogy a '92-es Expót rendező . Sevilla püspökének van igaza? Szerinte csák nagyszerű gondolatot lehet nagyszerűen megvalósítani, s kisstílű lesz minden, ami annak is indul.) Nomádok és horgászok Megkérdeztük a Szeged Tourist vezetőjét, milyen programokat tart az idén eladhatónak. Varga József ugyan az igazi újdonságokat az, Utazás '91 kiállításra tartogatja s nem árult el különleges kinálatukról élőre semmit, néhány érdekességgel mégis szolgált Tavaly nagy sikert aratott biciklis „margarétatúrájukat" (ez annyit jelent, hogy a kerekező vendégcsoport minden éjszakára visszatért Ópusztaszerre) bővíteni szeretnék. Vándortúrát kínálnak a Tisza-gáton, Mindszenttel, vásárhelyi körrel fehér-tói kalandozással, s persze, az em- * lékparkkal együtt. Kifejezetten a nomád élet kedvelőinek. Csongrádtól Szegedig szerveznek kenutúrát. Mint az augusztusi hungarológiai világkongresszus és horgász-világbajnokság idegénforgalmi szervezői, az USA-beli magyarok Árpád-ünnepi látogatásának lehetséges házigazdái is kapnak feladatot S persze, szeretnének a református világtalálkozó vendégeivel is üzleti kapcsolatba kerülni. S azitán, ugye. a Feszty-körkép restaurálását is bemutatnák Csongrád megye vendégeinek — ehhez már a propagandaanyaguk is megvan. Nagy kérdés, persze, mi lesz a hivatallal: sikerül-e a dél-alföldi térség idegénforgalmát koordináló szerepkörüket elválasztaniuk a turizmus tényleges szervezésétől, kiszolgálásától. Pálfy Katalin