Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

4 Hetedhét határon 1991. február 20. szerda Piac a képernyőn A Szeged környéki jegyzők konzultációs fórumán érdeklődött a csengelei jegyző: vajon miért nem működik a balástya! piaci információs rendszer? Hiába hivja, onnan ugyan semmiféle tájékoztatást nem kap. Balástyát senki sem képviselte az összejövetelen, a jelenlevők is adósak maradtak a válasszal. A feleletre viszont valószínű nemcsak Csengelén kíváncsiak. Érdemes lesz tehát utánanézni a dolognak. Balástyán kezdtem a kérdezősködést. Rácz Ferenc polgármester szomorú hírrel szolgált: — Villámcsapás érte a rendszerünket, ezért nein működik. Alig pár nappal azután, hogy tavaly októberben üzembe helyezték, történt a baj, jóllehet mindenféle biztonságtechnikai mérést elvégeztettünk és villámvédelemről is gondoskodtunk. Hiába kértük és rendeltük meg a javítást, a szerelők azóta sem érkeztek meg . . . Imre Gábornét. a megyei önkormányzat termelési és ellátási felügyelőségének csoportvezetőjét hívom ezután. — A balástyai rendszert hamarosan megjavítják, az érdeklődők viszont addig is tájékozódhatnak, hiszen Kisteleken, Rúzsán, a röszkei Kossuth téesz szegedi kft.jénéi (a Szilágyi utcában található!), valamint a szentesi és a szegedi önkormányzatnál működik ez a szolgáltatás. — Mire jó ez a rendszer? Talan sokan »em is ismerik, igy eszükbe sem juthat, hogy igénybe vegyék. Ezért nem lenne felesleges, ha bemutatná. — A Földmüvelésügyi és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kísérleti jelleggel hozta létre, és működteti ezt az országos informatikai hálózatot, amely, ahogyan a nevéből is kitűnik, a jobb piaci tevékenység elérése érdekében jött létre. Jelenleg 220 önkormányzatnál dolgoznak a rendszer számítógépei, illetve tudomásom van arról, hogy 20 Hangya szóvetkezet is bekapcsolódott ebbe a munkába. Nagyobb beruházást nem igényelt a rendszer kiépítése, hiszen csupán telefonra és számítógépre volt szükség ahhoz, hogy ahol vállalták a kezeiéBalástyai útmutató Ha valaki befordul az Alkotmány Tsz majorjába vezető útra — ahogy Balástyán mondják: előbbutóbb a Tákolmány téeszbe ér. Ha csak nem követi a táblai útmutatást, mert — képünk tanúsága szerint — kötelező haladás az egyenes, miközben a kövesűt jobbra kanyarodik. Ember legyen a talpán, k ezek után tudja: melyik az igazi út, amelyiken haladnia kellene tovább. Persze, mindez csupán az idegennek okozhat fejtörést, mivel az arravalók pontosan tudják: amelyik űt kemény és kanyarodik. az visz a Zöldmező majorba, oda már nem nagyon kívánkoznak, s azt már nem is híreli a tábla. Amelyik egyenes és a homoktengerbe kígyózik, az a Népek útja, ahová az eltérített közúti jelzőtábla mutat, most még szabálytalanul, s kicsit a jövőt is jelöli, mert jelképesen Gyanes Kálmán felvétele mindnyájunknak rá kell lépnünk a régi — a kisgazdák — útjára, ha akarjuk, ha nem. Az Alkotmányból alakított újsütetű Tákolmány szövetkezésnek egyetlen útja marad, ha a maguk gazdái lesznek és sorsukat a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint kovácsolhatják, előírások, irodákban agyalt útmutatások nélkül. Az utak. amelyek Forráskút és Balástya között kínálkoztak a Gyenes—Majoros párosnak, biztos, hogy a magyar valóságba visznek bennünket, mégis azt ajánlhatjuk a felsőbb politika berkeibe járatos embereknek : vissza már ne nagyon lépjenek, ha egyszer nekiindultak a tulajdonlás ügyei intézésének. A mi kis képes útmutatásunk is erre tekintettel készült: ősi bölcseletet kölcsönözve: járt utat járatlanért ne hagvi el. Majoros Zsombó könyve Falumonográfia készül Zsombón. A község történeti. néprajzi értékeit, jellemzőit. szeretnék benne összefoglalni. A művelődési ház szervezésében. dolgozóinak aktív közreműködésével már megkezdődött az a gyűjtőmunka. ami a majdani Monori Gyula Zsolt szerkesztette kötetet alapozza meg. A községrőd a könyvben szeretnének minél teljesebb nest ' adni. A u. lepülés töt tinclére. tájneveire. a lakosok családnevei. munkaszervezetére, életmódjára, hagyományaira vonatkozó minden, írásos vagy targvi dokumentumot megpróbálnak felkutatni, s természetesen számítanak a zsomibóiak emlékezetére is. Adatközlőket várnak, keresnek. akiknek emléke van a múltról, a népéletröl. a gazdálkodásról. az építkezési jellemzőkről, a regi. népi hatirnevekröl. a családok szokásairól, a faluközösség megmozdulásairól. A forrásanyag rendszerezéséhez pedig szívesen vennék a szegedi néprajzkutató x, történészek, muzeológusok, gazdasáeföldrajzos szakemberek segítségét. Továbbá az', ha a vállalkozást. a kozseg könyvének eLkész,ültét anyagilag is minél többen támogatnák. Sz. M. sét, ott helyet kaphasson. A rendszer segítségével négy vidéki és négy nagy budapesti piac napi árufelhozataláról értesülhetnek a termelők. A számítógép képernyőjén megjelenik; mennyi gyümölcs- és zöldségféle van a piacon, és hogyan kelnek a portékák. Vagyis: mennyi a minimum. maximum és az átlagár. Egyelőre ezek az információk hívhatóak le a rendszeren keresztül, de rövidesen az oda-vissza tájékoztatásra is mód lesz. Készül ugyanis egy új program, amely már a kereslet-kínálatra épül, tehát az arufelajánlást összeveti az igényekkel. A fejlesztés egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nemcsak a gyümölcs- és zöldségfélékről informálódhatnak az érdeklődők, hanem felvilágosítást kaphatnak például az építési anyagok országos piaci helyzetéről is. Ez a jövő. A rendszer azonban, ha még nem is tökéletesen — hiszen a kölcsönös információáramlást nélkülözi —, de működik. Két órán belül sok mindenre képes „válaszolni". Próbálják ki. Gombos Erzsébet Lőtéri egyezség Megszületett a megegyezés a hódmezővásárhelyi Bercisényi katonai dandár és Dóc község önkormányzata között a falu határában levő honvédségi gyakorlólőtér ügyében. Mint ismeretes, Betovai Pál polgármester januárban a lőtér megszüntetése céliából, beadvánnyal fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz. s ennek nyomán minisztériumi kivizsgáló bizottság érkezett a helyszínre. A lőtér megmarad, de a havi lógvakorlati napok lehetséges számát 15-ről 810-re csökkentik, nem hajtanak végre robbantásokat, és az éjszakai lövészetek alkalmait is csökkentik. S. P. S. Ki álmodik az őszibarackfákról ? Fontos is e földből vétetett. S úgy megszerette a tanyai világot, a homokhoz kötődő emberek küzdelmeit, hogy festeni kezdte a látottakat, és vászonra álmodta az őszibarackfákat. Legkedvesebb és talán legsikerültebb képeiről ezek az ezerarcú fák üzennek, hogy lám-lám mégis érdemes, a sivó, posza homokon, a kéthárom aranykoronás rossz földeken is virágozhat az élet, ha hagyják, s értő kezek gondozzák. Ez volt Fontos Sándor életének legnagyobb felismerése, hogy a homoki világban bajlódó, nagyküzdelmű emberek munkáját a természet csodájával és festészetbe való átörökítésével tiszteli meg. Mennyi kép szerzett nekünk örömet. S korosodván a mester, amikor már megkapta az obsitot, a hajdani tanyai iskolákat szegedi miivészlakásra cserélte fel, de álmaiban és müvészeteben soha sem tudott elszakadni a mennyasszonyruhájú öszibarackiától. Ismét és ismét visszatért hozzájuk, pedig festett ő mást is; portrékat, halászokat, nagy, erős lábú parasztokat, de legszívesebben és legmüvésziebben Homokország arannyal felérő barackosait. Hogyan tudott 71 évesen is hűséges maradni hozzájuk? Talán bennük érezte meg leginkább a saját sorsát? A nagy szegénységből mégis gyökeret ereszteni és szolgálni tudó embert? Sándor. Sándor, hajlott hátad nem tűnik már fel többé a szegedi platánok alatt. A képeid viszont itt vannak velünk. íróasztalom fölött, egy kucsmás parasztfiú és egy fejkendős parasztlány, mögöttük szegényes léckerítés. Boldinek és Annának neveztük el őket közösen a műtermedben, úgy mint elSokan jól tudják, hogy az ósobarark-tclepitcsek leginkább a Duna—Tisza kozi homokhátságon és Buda környékén díszlenek. Nemcsak az ize, húsa rsodálatos ennek a messzi világból meghonosodott gyümölcsnek, hanem rgész léte, a virágzása különösen. Amikor először láttam virágzó öszlbarackfákat, azt a rengeteg fehérrózsas/ínü szirmot. megéreztem, hogy soha többe nem tudok szabadulni ettől a látványtól. Talán ez a ragaszkodás vezetett el egykoron az üllési halár galambosi iskolájához, ahol Fontos Sándor tanította a környezd tanyavilág nebulóit a iegtontosabbakra: a táj és a szülőföld szeretetére. Somogyi Károlyné felvétele ső regényem főszereplőit. Hová tűnt már az az idő? Ki emlékezik a rrvegszépitetlen múltra, arra a tanítóképzős sihedetTe, aki elindult az átokházi, kemény világba. tanyai tanítónak, hogy örök életében az is maradhasson! Számon tartja-e valaki. hány embert neveltél, hányat tanítottál meg a betűvetésre, s hány megélt és megszenvedett élményedből rakhattad össze a magad kis csodáit? És az életed ? Emlékeznek-e majd arra volt tanítványaid, hogy Szegeden születtél, s az újszegedi tanítóképző után mindjárt a háború következett, majd a Dobó-erdőháti iskola tanítója lehettél? Ez a szegény, átokkal, babonával vert vidék fogott meg először, ebből a szorításból nem szabadulhattál többé. Innen eredeztethető a művészeted. 1950 telén a pusztaszeri árpádhalmi iskolához helyeztek. Közben beiratkoztál •?. főiskolára, 5 esztendő múlva kitüntetéssel vehetted át a diplomát. Majd ezután következett Üllésen a galambosi iskola. Az a 13 év. amelyben már nemcsak tanítottál, hanem mint művész festetted környezetedet. A falu körülvett szeretetével, te sem maradtál hálátlan. mert egy múzeumra való gyűjteményt ajándékoztál az ottlakóknak, ahol néhány héttel ezelőtt kiállításod is nyílt. Minek most felsorolni a művészet állomásait? Még a '80-as években is a megújulást kerested, a bibliai témákat, a görög—római mitológia világát. Valahányszor eszembe jutsz, a dűlőutak, az akácosok, a homoki szántások is eszembe jutnak. A hamisítatlan természetet szeretem a képeidben, festményeidben. Sándor, Sándor, te, aki annyira szeretted a homoki világot, miért most, miért éppen ebben a kemény télben intettél végleg búcsút, amikor olyan csupaszak az öszibarackfák. s még ki tudja. mennyit késik a tavasz? Mondd meg nekem valahogyan, üzenj valahogyan, ha másképpen nem, képeiddel, vajon ki álmodik ezentúl az őszi barackfákról ? Sz. Lukács Imre Aerocaritas alapítvány Sándorfalván Adnak az egészségiikre Kevesebből többet. Ez az ellentmondásosnak tűnő feltétel-elvárás kettősség jellemzi az egészségügyi es szociális ellátást. A vágtató infláció, a társadalombiztosítás adósságai éppen akkor kevesbítik drasztikusan a forintokat, amikor az ellátásra szorulók száma és igénye rohamosan növekedik. Mit tehetnek például egv községben ennek a felemás helyzetnek a feloldására? Erről beszélgettünk a minap Sándorfalva vezető körzeti orvosával, dr. Nagymihály Sándorral és a polgármesterrel, Kónya Józseffel. — Az önkormányzat — az oktatáshoz hasonlóan — elsődleges feladatának tartja rz egészségügyi alapellátás biztosítását — mondotta a polgármester — Noha a társa dalom biztosítás még nem biztosította idénre az úgvnevezett automatizmushoz szükséges pénzeket, a bérfejlesztésre esedékes 20 százalékot sem. a dologi kiadásokra járó 10 százalékot sem. A tb-körbe tartozó kiadások '91 -ben enélkül is 5,2 millió forintot tesznek ki. Az anvasi rendelők és a védőnői szolgálat rezsiköltségére kell tobb mint 450 ezer forint. A laborok, műszerek működtetésére. fejlesztésére pedig a következő öt evben legalább 10 millió. Kozpjontj támogatás híján, sajat erőből előteremtve, fokozatosan fejlesztünk, az itt dolgozó orvosok javas, latai alapián. Idén például az egészségházban lesz átalakítás. A főorvos tájékoztatása szerint: — A fizikoterápiás eljárásokat tudjuk majd' az átépítés után kedvezőbb körülmények között végezni, az alkoholelvonó laboratóriumunk is iob'o feltetelekkel működhet, s végső soron. az új részleg kialakítása a korábbi szolgálati lakásból az egész egészségház zsúfoltságát csökkenti. — S ez — mint Konya JózDef kőz. bevetette — fontos, mert javíthatja a betegek hangulatát.- de az egész községét is. Kisbabától nagymamáig — Egyre Több a gond a családokban. Ezt a körzeti orvosok — úgy is, mint a betegeik bizalmasai, a családok orvosai — érzékelik. Többen szorulnak közgyógyellátásra. szociális étkeztetésre — sorolja dr. Nagymihálv Sándor, majd töprengve megjegyzi —: Nálunk nem jelent sem újdonságot, sem pluszmunkát az új koncepció, a családorvoslás megvalósítása. Sándorfalván szabad orvosválasztás van, a kisbabától a nagymamáig az egész famíliát ismeri, kezeli az orvos. S mert mindenkit jól ismer, reá lehet bízni azt is. hogv maga ítélje meg. döntse el. ki meddig szorul táppénzre. Egy — tízezerért — Közbeeső, ideiglenes megálló a rendelőintézet is. A gyógyulásra váró beteget nem megoldás ide-oda küldözgetni. Inkább elvégzünk itt, helyben minden vizsgálatot, ami sürgős és alapvető, a kislaborvizsgálatokkal már tudunk iránydiagnózist, alapkezelést adni. Igaz. az emelkedő vegyszer-. kötszer-, gyógyszerárak mellett egyre költségesebben. S nem lehet minden vizsgálat végzésere berendezked. ni a körzetben. Jó és kell a koz ponti diagnorsztikai. fekvőbeteg-ellátó és -gyógyító intézeti háttér. Két lábon állást, biztonságot jelent például nekem. a körzeti orvosnak a kapcsolat a kórházi ambulanciával. Ugyanakkor nincs meg a szükséges gyógyintézeti háttér, mert az integráció nem működik. Van viszont egv körzeti orvosnak négy vagy több főnöke — es rengeteg kötöttsége Hogy csak egyet említsek: a gyógyszerrendelés alaposan összebonyolított előírásait. — És a nonstop készenlét? Nagymihálv doktor derűsen válaszol ! — Ez így van jól. megszoktuk. És fogadjuk még azokat a betegeket is. akik a mi falunk határán élő. szatymazi körzeti illetőségűek. A sándorfalvi orvosok , közel tízezer ember egészségéért tevékenykednek. Ügy például, hogv ha a két körzeti orvos közül az egyik szabadságon van. egy felelős a tízezerért. S úgy, hogv továbbképzésekén a «aié< költségükön és egymás helyettesítésével kisegítve tudnak részt venni. Az újra. a modernre, a betegeik biztonsagát szolgálóra mégis nyitottak. Mentőhelikopter, rohamkocsi Amikor a közelmúltban a főorvost megkereste az Aerocaritas egv alánlattal, azonnal pozitívan reagalt. s az ügyet pártolóan, rögtön megkereste az önkormányzat vezetőiét. — A javadat úgy szpl, alakítsák meg Sándorfalván az Aerocaritas helyi szervezetét. Hogyan szolgálná ez a község lakóinak érdekeit? Kónya József szerint úgy. hogy — Ha a szervezet, létrejön, a falu igénybe veheti az Aerocaritas szegedi körzeti helikopteres mentőszolgálatát, illetve egy mentő rohamkocsit, ami bármikor az itteni orvosok rendelkezésére áll, és elemi károk esetén is szolgálja az életmentést. Tíz fő — egészségügyiekkel az élen — már vállalta is. hogv évi ezer forintot; tagdíjjal belép az Aerocaritas 1000 Alapítványig. Ami nyitott a község lakói közül bárki csatlakozhat hozzá, legkevesebb 100 forintos összeggel. Magukra, a saját egészsegükre. biztonságukra adnak, akik adnak. Szabó Magdolna