Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2M szombat DM1 lúgozta HORVÁTH CSABA Nietzsche Palimpszeszt Nem! Az élet nem csapott be! Sót évről évre igazabbnak, kívánatosabbnak és titokzatosabbnak találom magamat. Legyen áldott a nap. melynek udvarában megszállt a felszabadító gondolat: az életemet magamnak is feláldozhatom! Az élet nem kötelesség és nem végzet, hanem szemfényvesztés! Az idegen tárgyak és életek felszínén fortélyosan megtörő fény! És maga az áldozat vagy nevezzük egyszerűen kísérletnek, ám legyen másoknak valami más, például nyugágy, vagy a medence vizén táncot lejtó fény, vagy kimerítő napfürdó - nekem a veszélyek és hódítások világa, amelyben a hősi érzéseknek is megvan a tánc-, és küzdőterük. „Az élet a lélek szerve" — ezzel a tudattal nemcsak bátran, hanem még vidáman is élhetünk, és vidáman nevethetünk is magunkon! És ugyan ki tudna jóízűen nevetni magán, ha előbb nem értett volna jól a harchoz, s a győzelemhez mások fölött?! HEMRIK LÁSZLÓ A szavak lexikona A folyók szépen lelassultanak, a tengerek nekilódultanak... Pilinszky néma romja felé közeledem, honnan színes porszalagok tekeregnek elő, mint egykoron cigarettájából a füst. Közelebb nem jutok, de egyre több Pompeji és Babilon sóhaja szól, a teheré, mely magára vonta a falakat. Ki így, ki úgy lett önmaga múzeuma, mint ahogy vadász is ezerféle. Ki tudja, talán csak a gyermekek lepkeszárnyra tempózó kacagásában, vagy az utcába forduló rezesbanda röntgen-zörejében él? Ki tudja? Ki tudja nekem adni a szavak lexikonát? MÁRKUS KRISZTINA Három kérdés Vénei? 0, dehogy. Csak meggyet szedtem és kifakadt húsa a nyakamra fröccsent Fázol? Ó, dehogy. Bohócot játszottam és fehérre, meszeltem azpreomat. Elmégy !? Csupán kikisétem a kabátomat. Fuldoklik a míszűk kis szobánkban PETRÖ JÁNOS Szerit Mihály utca i Hogy mikor és miért múlt el az álom? A piac, a víztorony, a Szent Mihály utca," egy vizes szuterén. Mégis visszavágyom. Az udvarra teregetett pelenka', a gyerekágy, az asztalt nyolcan ültük körül, a téren éltünk így nyár derekán Az asztalos műhely, a forgács friss illata, a mindig megérkezés. Mit írhatok még egy utca ürügyén? Az árnyékom kiindulási pontja a tér sarka volt. A víztoronyhoz érve lettem óriás. Aztán kisebb és kisebb, féltem szinte már, hogy mi az, mi marad, árnyék vagy emlék, egy esti séta utolsó pillanata csupán. Munkaerövaltozatok easllemi fogl 300* sáliam fogl 11.0% sogedm 100% r Kereslet HA LENDÜL A LAPAT Kinalat TAVLAT Súlyos fordulatot hozott a múlt esztendő a munkaerőpiacon: a demográfiai okok miatt csökkenő munkaerő-állományt sem tudja foglalkoztatni a magyar gazdaság, azaz rohamosan nő a munka nélkül maradók száma. Magyarországon tavaly év vége óta a szabad munkahelyek A kisvállalkozás sem menedék Ott még nem tartunk, mint a '30-as évek nagy gazdasági válságának idején. hogy a mérnök örüli. ha havat lapátolhatott, mert tömeges volt a munkanélküliség. Lehet, hogy csak azért nem tartunk még itt. mert az elmúlt esztendőkben nem esett elég hó? A számok mindenesetre egyre rémisztóbbek: nyolcvanezren vannak ma Magyarországon munka nélkül. A hivatalos statisztika legalábbis ennyit mutat ki. A valóságban minden bizonnyal jóval többen vannak. Az aktív keresők 2 és fél százaléka munkanélkülivé vált az elmúlt esztendőben. Csongrád megye még szerencsésnek is mondhatja magát az 1,8 százalékos értékével és 180 ezres aktív foglalkoztatott rétegével. — A farkas már jó esztendeje a kertek alatt jár. A munkanélküliség már nemcsak rémkép, hanem egyre növekvő tömeg számára valóság — fogad Vladiszlavjev András, a munkaügyi szolgáltató iroda vezetője. — Tavaly több mint ötezren kaptak munkanélküli-segélyt. Átlag4 hónapig voltak kénytelenek ebből élni. — Az összeg sem lehet túl biztató. — Bruttóban nem érte el a 7 ezret. Nettóban éppenhogv megkapta a többség az ötezer forintot. Kik a legveszélyeztetebbek? A két szélsó pólus: a legképzetlenebbek és a szellemi dolgozók. Most csak minden tizedik állástalan embernek tudnak szellemi munkát keresni. — A valóság azonban a statisztikánál is sokkal szomorúbb. Mérnököknek, tervezőknek, tanároknak, jogászoknak egyáltalán nem tudunk munkát találni. Az elmúlt években elöször a segéd- és betanított munkások kerültek egyre nehezebb helyzetbe, majd a szakemberek is elhelyezkedési gondokkal kezdtek küzdeni. Ma már 1161 állást kereső szakmunkásra mindössze 629 munkahely jut. Az olló legnyitottabb vége a szellemi rétegeket sújtja: 1038 állást keresővel''szemben 144 munkahely áll — Tavaly 8250-en kerestek állást nálunk. Áz is új tendencia, hogy ebből 5125 férfi, azaz családfenntartó volt. Korábban zömében nők próbálkoztak a munkahely-változtatással. De hol vannak már azok az idők. amikor válogatni lehetett a belvárosi egy műszakos, elegáns munkahelyek között. Pedig nem is olyan régen — másfél, két esztendeje — még így volt. Jó éve még olyan cég is akadt Szegeden, ahol szabályszerű „fejpénzt" fizettek annak, aki új dolgozót vitt a vállalathoz. Azóta a nagyvállalat osztódással szaporodott, a munkások egy része lapátra került. Bár a kormány a sokkoló gazdasági változás helyett inkább a „puha munkaeró-politika" irányába menetel. így tartós munkanélküliségre kell berendezkednünk. Igaz, a szereplők menet közben változnak majd. — A teljes foglalkoztatás illúziójával mára mindenki leszámolt. Áz egykori vándormadarak sem repülnek. Örülnek ha egyáltalán biztos helyük van. A vállalatok nagy része viszont a legegyszerűbb megoldást választja: ha költséget akar csökkenteni, nem a hatékonyságot javítja, hanem elküldi a vattaembereket. — Mik a kilátások? — Szomorúak. Változás egyelőre csak kedvezőtlen irányba várható. Az év végére kétszázezer munkanélkülivel számol a kormány, de szerintem ennél jóval többen, akár három-négyszázezren is az utcára kerülhetnek. A keresó lakosság 8-10 százaléka válhat munkanélkülivé. A kisvállalkozások sem jelentenek menedéket. Általános a tökeszegénység, a vállalkozókészség hiánya, a bankok egyre inkább teljesíthetetlen feltételei, a csillagászati kamatok mellett aligha van olyan vállalkozás, amely képes még a megélhetésre valót is kitermelni. — Nemhogy felszívná a privatizáció a munkaerőt, inkább újratermeli a munkanélküliséget. A kereskedelemben és vendéglátásban hamarosan számítani lehet tömeges utcára kerülésre. A vállalkozási alapon működtetett üzletek jó része családi körben üzemel majd tovább. Egy szerencsénk van csak. az E75-ös út mellett épülő áruházegyüttes. Számításaink szerint háromezer kereskedőt fog felszívni ez a mamutintézmény. — Mire számiihatnak a pályakezdők? — Tavaly 300 fiatal nem kapott állást az általános és középiskolákból kikerülve. Óket átképzéssel próbáltuk segíteni. — Kik számíthatnak biztosan munkahelyre? — A jó pénzügyi szakemberek, a számítógépesek és az univerzális munkaerő indul viszonylag jó eséllyel. Egv kft.nek nem kell külön gépíró, könyvelő és bérszámfejtő. Olyan munkaerőt keres, aki mindenre használható és a számítógéppel is tud beszélgetni. Márciusban kerül a Parlament elé az új foglalkoztatási törvény. Várható, hogy áprilistól már életbe is lép. Többek között olyan új fogalmakat is meghonosítva a hazai munkaerőpiacon. mint az előnyugdíj és a részmunkaidő. — A passzív munkaeró-piaci beavatkozás, azaz a munkanélküli-segély helyett az aktív, munkahelyteremtő beruházások és az átképzés felé kell elmozdulnunk, ha nem akarunk tömeges, tragikus munkanélküliséget Magyarországon. Márpedig ezt senki sem szeretné. Az elsó próbálkozás a mostanában alakuló helyi Érdekegyeztető Tanács, ahol az önkormányzatok. a munkavállalók és a munkaadók együtt'igyekeznek úrrá lenni a nehéz helyzeteken. — Ez csekélyke vigasz a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek! — Januártól egy rendelet is védi a munkavállalókat. Ha tíz főnél többet, vagy egy harminc fős üzemben 25 százaléknál több munkavállalót akarnak elküldeni. azt egy hónappal előre a dolgozóval és velünk is közölni kell. Csak ezután ketyeg a felmondási idó. így a vállalatokat arra kényszerítik: hogy legalább fél évre elóre tervezzék munkaerőszükségletüket. Mi várható Szegeden? Az idén a szakemberek szerint legalább ezren lapátra kerülnek. Persze mindez csak spekuláció. A valóság minden bizonnyal rácáfol erre — szomorúan. Arról egyelőre beszélni sem érdemes, mi lesz azokkal, akik az elmúlt hónapokban vágtak bele egy-egy vállalkozásba és tömegesen mennek majd tönkre a fizetőképes kereslethiányában. , RAFA1 GÁBOR Botladozó támogatások Kezdetben, vagyis a munkanélküliség kényelmes korszakában a legnépszerűbb támogatási formának az újrakezdési kölcsön számított, melynek bevezetésével kettős célja volt a kormányzatnak. Egyrészt munkahelyeket akart teremteni. másrészt a vállalkozásokat kívánta élénkíteni. Talán az utóbbi hatás volt az erósebb, magát a konstrukciót azonban mindvégig sokan megkérdőjelezték. A maximum 400 ezer forint kedvező kamatozású kölcsönhöz mindössze az kellett, hogy valaki szakmájában 30 napon belül ne tudjon elhelyezkedni a munkaközvetítőn keresztül. Néhány telített foglalkozásnál — fodrász, kozmetikus, fogtechnikus — még erre sem volt szükség, a kérvényezők azonnal megkapták az engedélyt. Nagyobb próbatételt inkább az a 150százalékos hitelfedezeti biztosíték jelentett, amit lehetőleg nem lakott ingatlanban, illetve nyugati autóban kért a kölcsönt folyósító bank. Hogy kik vették fel ezeket a hiteleket? Jobbára a dörzsöltek, a hamarabb eszmélók, illetve akik családostól mentek az engedélyért. Az utóbbiaknál csak az volt a kérdés, hányadik nap unja meg a folyosói „műsort" az ügyintéző. Gazdaságossági számításokra nem mindig volt idő. Természetcsen volt legalább egy tisztességes harmad, ahol jó helyre került a pénz Tfzentizenoten összefogtak, s 4-6 millióból már sikeres kft.-ket is alapíthattak. Egyéni induláshoz már akkor is kevés volt a 400 ezer. kivéve ha valaki ebből kezdett el taxizni. Neki ugyanis ekkora ősszeg elég volt egy Ladára, CB-rádióra. taxiórára. A másik sláger a mezőgazdasági kistermelés volt, ehhez elvileg semmilyen végzettség nem kellett. Ennek köszönhetően a sebtibén indult vállalkozások eredménye is változó volt. Az egyik hitelfelvevő három napon belül elkártyázta a pénzt, a másiknál szakszerűtlenség miatt megdöglottek az állatok, de természetesen sikeres vállalkozások is alakultak. Tavaly márciusban már kezdtek akadozni ezek a kölcsönök, először csak felfüggesztették folyósításukat, nyáron azután Végképp búcsút vehettünk tólük. Még élt az újrakezdési kölcsön, amikor először röppent fel az Egzisztencia Alap híre. Nagy volt a várakozás, hiszen elsó hallásra sokkal kedvezőbbnek tűnt, mint az egyre szigorodó feltételekhez kötött újrakezdési kölcsön. Az alap elképzelése az volt. hogy a privatizációt — az állami tulajdon megvásárlását — segítő kölcsönnél a bankok nem vizsgálják a hitelfedezetet, illetve az így alakuló vállalkozás életképességét. A vissza nem fizetés kockázatát pedig a folyósító pénzintézet, illetve az E-alap fele-fele arányban vállalja Ezek a feltételek egyáltalán nem nyerték meg a bankok tetszését. így hosszabb időre holtpontra jutott az ügy. Az eredeti variáció értelmében ugyanis akkor is folyósítani kellett volna a hitelt, ha az állami vagyonra licitáló belefeledkezik az árverésbe s háromszoros áron veszi meg a felkínált üzletet. Egy eleve halálra ítélt vállalkozás finanszírozásához pedig nem sok kedvük volt a bankoknak. Tavaly novemberben azután új kormányhatározat született, melynek értelmében a pénzintézet már vizsgálja a hitelfedezetet . illetve a vállalkozás életképességet Elvileg akár indulhatna is az E-alap. ha... érdemben elkezdődött volna a privatizáció a kereskedelemben és a vendéglátásban..., illetve ha befejeződtek volna a hitelkonstrukció előkészítő munkái. A legújabb határidő április, s az is biztos, hogy ez a privatizációhoz kapcsolódó hitelkonstrukció már szinte semmiben sem hasonlít az eredeti elképzelésekhez. Laikusok minderre azt is mondhatnák: két szék — vagyis az újrakezdési kölcsön és az E-alap — közé estünk, pedig ez a két ülőalkalmatosság nagyon is különböző. Az, hogy kezdetben mégis sokan összemosták, abban a választási kampányok felelőtlen ígéretei mellett az előkészítés hiányosságai is szerepet játszottak. KOVÁCS ANDRÁS