Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
81. évfolyam, 40. szám 1991. február 16., szombat Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint A Visztulától a Dunáig Csehszlovák—lengyel—magyar csúcstalálkozó — Szaddam Húszéin békét kíván? — A legfelsőbb bíró Szegeden — Kifosztott telefonfülkék A Parlamentben plenáris tárgyalással kezdődött meg tegnap Magyarország, Lengyelország, Cseh-Szlovákia állam- és kormányfőinek csúestalálkozója. A liármas csúcs nyitóeseményeként a küldöttségek teljes létszámban tárgyalóasztalhoz ültek a Parlament nemzeti lobogókkal díszített delegációstermében. A magyar tárgyalócsoportot Antall József miniszterelnök vezette, a küldöttség tagjai között volt Jeszenszky Géza külügyminiszter, Kádár Béla külgazdasági miniszter. A csehszlovák tárgyalócsoportot Váelav Havel köztársasági elnök vezette. A delegációban foglalt helyet Marián Calfa szövetségi miniszterelnök és Jiri Dientsbier külügyminiszter. A Lech Walesa államfő vezette lengyel küldöttség tagjaként jelen volt Kryszíof Bielecki miniszterelnök és Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter. Az eszmecsere után a vendégek és a vendéglátók Visegrádra indultak, az együttműködési dokumentumok ünnepélyes aláírásának helyszínére. A ceremóniának a visegrádi Mátyás Múzeum adott otthont. Az ideérkező vendégeket korhű jelmezekbe öltözött zászlótartók, lovas és páncélos vitézek fogadták, és vezették az egykori királyi palota egyik restaurált altermébe. A történelmi levegőt árasztó falak között látta el kézjegyével az együttműködési nyilatkozatot Antall József, Váelav Havel és Lech Walesa. Ugyancsak az Anjou-lobogókkal. címerekkel díszített teremben irták alá az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó ünnepélyes nyilatkozatot. E dokumentumot Göncz Árpád. Váelav Havel és Lech Walesa után a kormányfők is aláírásukkal erősítették meg. Az állam- és kormányfők időt szakítottak arr? is, hogy a megemlékezés virágait helyezzék el az 1335-ös visegrádi magyar—cseh—lengyel királyi kongresszus emlékét megörökítő táblánál. Visegrád Az idők változnak, a diplomácia alapvonásai nem. Hat és fél évszázaddal ezelőtt, amikor KözépEurópában a mostanihoz hasonlóan megszaporodtak a térség megoldatlan gondjai, Károly Róbert magyar, III. Kázmér lengyel és János cseh király ugyanúgy üdvösnek látták, hogy találkozzanak, mint ma a köztársasági elnökök. Hanem a dolog akkor sem ment minden gond nélkül — a január 21-ei budapesti külügyminiszteri találkozóhoz hasonlóan — az 1335-ös „királyi csúcs" előtt; az uralkodók meghatalmazottai is összeültek egy szeptemberi napon Trencsénben, hogy a királyok találkozóját, s a magyar—cseh—lengyel szövetség feltételeit megvitassák. A hármas királyi találkozót végül novemberben. Károly Róbert akkor még vadonatúj, öt évvel azelőtt felépült visegrádi váraljai palotájában rendeztek, ugyanabban, ahol a mostani tárgyalások is folytak. Az eredmény: uralkodók szerződést kötnek, mely szerint János cseh király lengyel trónígényéről, III. Kázmér pedig Sziléziáról mond le, s egyben 20 ezer ezüstmárka kifizetésére kötelezi magát, illetve a magyar és a cseh király békebíróként dönt Lengyelország és a Német Lovagrend területi vitájában. Közös gazdasági ügyekben is megegyeznek: szabályozzák például az északi kereskedelmi utak forgalmát, s ennek következményeként bekapcsolódik a nemzetközi forgalomba a Kassáról és Lőcséről Krakkóba vezető, illetve a kassai bányavidékről Zsolnán és Teschenen át Brünn (Brno) felé vivő út. A szerződés alapján később a magyar és a cseh király átrendezi a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Üj vámokat állapítanak meg, és Károly Róbert oltalmáról biztosítja a Magyarországra érkező cseh- és morvaországi kereskedőket. Akárha ma történne. Csak éppen Varsói Szerződés nem volt akkoriban. Persze, a történelmi párhuzamok egy bizonyos pontján mindig kénytelenek vagyunk megállni, s ez jobb is igy. mivel az 1335-ös visegrádi találkozó után 10 évvel a cseh király és (történetesen éppen) a magyar—lengyel szövetség között újra kitört a háborúság. Hja, Közép-Európa .. . Somogyi P. Sándor Közös nyilatkozat Az alábbiakban részleteket közlünk azon közös nyilatkozatból, melyet dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke; Lech Walesa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Váelav Havel. a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke írt alá teanap. a visegrádi hármas csúcstalálkozón. A Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság. valamint a Lengyel Köztársaság államtelies egészében való helyreállítása; — a totalitárius rendszer társadalmi, gazdasági és szellemi megjelenési formáinak felszámolása; — a parlamenti demokrácia. a korszerű jogállam kiépítése. az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; — a korszerű piacgazdaság megteremtése; — Európa politikai, gazdasági. biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódás. A nyilatkozat aláírói tiszteletben tartják minden más nemzet jogát identitásának egyidejű kifejezéséhez. Hangsúlyozzák, hogy a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségeknek az európai hagyományos értékeknek megfelelően, az emberi jogokról szóló nemzetközi dokumentumokkal összhangban, az összes jogokat élvezniük kell, a politikai, lilrsadalmi, gazdasági és kulturális élet, valamint az oktatás területeit is beleértve. Az egyesült Európában, melynek megteremtéséhez a heroin ország aktívan hozzá' kíván járulni, a nemzeti kultúrák, a nemzeti sajátosságok megőrizhetők, miközben kiteljesedik az egyetemes emberi értékrend érvényesülése. A közép-európai régió szellemi és anyagi fejlődésének kulcskérdése, valamint az Európa fejlett államaival és integrációival való kölcsönös előnyös együttműködés kialakításának elengedehetetlen előfeltétele, hogy következetesen megvalósítsák a polgári társadalom eszményét. Az európai örökség legfontosabb eleméül az egyetemes emberi értékekből kiindulva és saját nemzeti indentitásukra támaszkodva kell létrehozni az egymással harmonikusan együttműködő, az egyes emberek, a családi, a helyi, a regionális és nemzeti közösségek iránt toleráns, a gyűlölettől, nacionalizmustól, xenophobiától. illetve a szomszédokkal való viszálykodástól mentes emberek társadalmát. A nyilatkozat aláírói kijelentik, hogy együttműködésük semmiben sem zavarja, vagy korlátozza más államokkal fennálló viszonyukat, és senki érdekei ellen nem irányul. A nyilatkozat aláíróinak együttműködése , különböző szintű és formájú találkozók és konzultációk keretében valósul meg. Á tűzpárbaj helye is ismeretlen Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint heves tűzpárbaj, és harci gépek dübörgése hallatszott péntek reggel az Azerbajdzsánnal határos iráni területeken. A lövöldözés oka és pontos helye nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy Azerbajdzsán nahicseváni részén volt, ahol már tavaly is heves összetűzések alakultak ki az azerbajdzsánok és az örmények között. Az ÍRNA jelentése szerint csütörtökön a nahicseváni televízió örményellenes propagandát tartalmazó műsort sugárzott, ami a megfigyelők szerint összefüggésben lehet a tegnap észlelt lövöldözéssel. Iránban számos azeri él, akik közül sokan rokoni kapcsolatban vannak az Azerbajdzsánban élőkkel. * Ennyiről szól a lapzártakor a Reutertől kapott jelentés, s ebből nem vonható le egyértelmű következtetés, miszerint a belvillongás összefüggésben lehet-e az öbölbeli háborúval, vagyis a keresztények és mohamedánok közötti konfliktusról van-e szó Azerbajdzsánban. Mert ha igen, akkor, az iraki békejavaslat ellenére — amelyet Bush kíméletlen bionnek nyilvánított — a háború könnyen átterjedhet a Szovjetunió területére is. Öböl Irak kivonul? elnökeinek, miniszterelnökeinek, külügyminisztereinek ás parlamenti küldötteinek pozsonyi találkozója a KczépEurópában megváltozott helyzetben ezen országok között a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés új alapjainak. formáinak létrehozását indította meg. Az elmúlt évtizedek során kialakult helyzet hasonlósága a három államot alapve. töen megegyező célok elérésére ösztönzi: — az állami függetlenségi a demokrácia és a szabadság Irak pénteken kilátásba helyezte, hogy 'bizonyos feltételek mellett kivonja csapatait Kuvaitból. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsának a déli órákban nyilvánosságra hozott közleménye sezrint Irak kész „foglalkozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 60. határozatával, hogy méltányos és elfogadható megoldást találjanak (az Öböl-válságra), beleértve a kivonulást is". „E készségét kinyilvánítva Irak megtette az első lépést a kivonulás érdekében, melyet össze kell kapcsolni a szárazföldön, a tengeren és a levegőben megvalósuló teljes és általános tűzszünettel és a Biztonsági Tanács döntésével, amely semmisé nyilvánít minden (Irak elleni) határozatot" — hangzik az iraki közlemény. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa szerint a Kuvaitból történő kivonulást össze kell kapcsolni Izrael távozásával Palesztinából és a megszállt arab területekről, valamint Szíria libanoni katonai beavatkozásának megszüntetésével. * Az iraki közlemény első hivatalos amerikai visszhangja tartózkodó volt, s nyitva hagyta az ajtót az érdemibb válasz élőtt. — Az iraki bejelentés nyilvánvalóan feltételeket tartalmaz a Kuvaitból váló kivonulásra. Az ENSZ BT határozatai azonban Világosan előírják, hogy a kivonulásnak teljesnek kell lennie, minden feltétel nélkül. Az ígéret magában nem elég, Iraknak nemcsak azt kell vállalnia, hogy teljesíti az ENSZ BT minden határozatát, hanem a bejelentést konkrét lépéseknek kell követniük a harctéren — közölte pénteken Mariin Fitzwater £k% új adó S zemélyiség általános sérülése nélkül jutottunk el odáig, hogy ma már mindenki potenciális adócsaló. Így szólhat az az összegezés, amelynek elkészítésére különös sorsunk késztet. Mindenekelőtt láttassuk a tényt: lélekben megromolva eljutottunk a ki. sértésig, s ahogy tekerik rajtunk az adóprést, egyre kevéssé mormoljuk az igét: szabadíts meg a gonosztól. Igaz, talán nem is romlásról van itt szó. csupán kérgesedésről, elvégre szemünk sem rebben, ha áfáról vagy eszjéáról beszélgetnek sorstársaink, st csak a benzin habjába kódolt különféle adónemek megnevezésekor éreztük magunkat kényelmetlenül. Bizonyítja ezt az is, hogy a köznyelvbe visszakerült két közéDkoros kifejezés (áldott visegrádi találkozó): a füstadó, meg a kamatadó, mint reménytelen sorsunk szarkasztikus verbalizmusa. (Magyarán: annak kivetülése a nyelvbe, hogy juszt sem akarunk megdögölni.) Nos, a számtalan adóforma közepette, míg lakásunkra. kocsinkra és előre megsarcolt gyermekeinkre veti szemét a pénzügyminiszter, nem vesszük észre, hogy új adóformát nemzett és hozott világra rendszerváltós korunk boldogtalan házasoárja, a Darlamenti fe. lelőtlenség és az önkormányzati tehetetlenség. S már cseperedik is az ifjú, itt totyog közöttünk, persze álnéven, mert oly időket élünk, melyben a KISZ-titkárokat menedzserekként, a vagyonkiárusító igazgatókat pedig részvénytársasági elnökökként rejtjelezik. De azért mégsem lefordíthatatlan, dekódolhatatlan ez a világ. Vessünk például egy hosszabb pillantást lapunkra, s keressük ki a hírek, tudósítások, interjúk és egyebek között, különösen pedig a közlemények rovatában, hány alapítvány nyomára bukkanhatunk. Mert ugye támogatásra szorulnak az elesettek, legelőször is a rokkantak, majd az önhibájukon kívül állásukat vésztők az átképzésre szorulók, a nyelvet tanulók, de az egészséges életmódot hirdetők és a Trabant-alkat, részt keresők is. És mindenki, aki csak él és mozog; rövidesen utcák, terek, sőt panelházak hozzák majd létre önsegélyező, vagy — nevezzük nevén — kolduló alapítványaikat, mert akinek dolga volna, nem biztosítja a járandóságot az alapműködésre. O lvashatjuk, hogy egy helyűt a városházi bizottság' megtárgyalta a bölcsődék jövőjének ügyét, majd létrehozott egy albizottságot a témához rendelve speciálisan, meg egy alapítványt az összes bölcsődékhez általánosan. Másutt arról ad hírt a kolléga. hogy egymás torkának ugrottak a sportegyesület vezetői, azután pedig alapítványi felhívást tettek közzé az élsport finanszírozására. Szép arcú kisfiú néz rám plakátról a közért ablakában. A szöveget el s.em kell olvasnom, alul a tragikusan hosszú, sokjegyű számlaszám. A gyerek halálos beteg, ezerszeresen megadóztatott szülei segítséget kér. nek. Tőled, tőlem, tőlünk. Benyúlunk a zsebbe, és fizetünk, ha van miből. Ez a lelkiismeret-adó. Az új adóforma, amit bárhol, bármikor kivethetnek ránk, és ha a krajcár halkan cincog már. lelkiismeret a polgári kéreg alatt még mindig akad. De meddig? Dlusztus Imre Fagyos panaszosok Höfokviták Amikor hidegre fordul az idő, menetrendszerűen terítékre kerül a távfűtés. Ritkán dicsérik ... Vérmérséklettől is függ, kinek elég a kötelezően biztosítandó 20 Celsius-fok, és ki az, akinek még föl kell vennie egy melegítőréteget. Amíg nem lehet fűtőtestként szabályozni a meleget, mindig előfordulhat, hogy a lakót legföljebb a vitatkozás heve melegíti föl. Örökzöld kérdés; ki, hol és hogyan ellenőrizze, fölfűtik-e a lakásokat az előírt módon. Most a távfűtők önmagukat ellenőrzik. Mindenkinek jó tudnia, hogy a mérés a padlótól számított 1,5 méteres magasságban szabályos. Ha tehát azt látjuk, hogy a mérést végző ellenőr lábujjhegyre áll, és a hőmérővel megkísérli elérni a mennyezetet, hívjuk föl a figyelmét a helyes testtartásra Gyanakvóbb fogyasztók úgy érzékelik, hogy mindig csak akkor jönnek mérni, amikor a fűtőházakban éppen rákapcsolnak egy kicsit. A távhőszolgáltatók szerint ez azért sem lehetséges, mert egyszerre sok helyen mérnek, és lehetetlen minden alkalommal egyeztetni a fűtőkkel. Sárkány László, a VGV távhőszolgáltatást főosztályának vezetője azt javasolja, az ellenőrző mérések hitelességének biztosítása érdekében egy külső szervezet lássa el ezt a feladatot, például az önkormányzat felügyelete alatt. A mostani — sok vitára okot adó — helyzetet már csak az érintett 27 ezer lakás és a bennük lakó 70-80 ezer ember érdekében is tisztázni kellene. Ny P A.