Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2., szombat Mérleg 3 Újra az ex-KISZ-iskola (3.) „Kisfiúk vagyunk ehhez 99 Dr. Kapás Ferenc, a Talent Kft. egyik ügyvezetője jogász, korábban a megyei tanács ifjúsági és sportosztályát vezette. A G—2000 tehetséggondozó alapítvány kuratóriumának elnöke, s tulajdonképpen a szülőatyja annak a gondolatnak, hogy a tehetségeket vállalkozási formában is lehet menedzselni, a vállalkozás nyereségét visszaforgatni a tehetséggondozási célokra. Minisztériumi ismeretsége révén, ahogy meséli, szinte véletlenül sikerült keresztülvinnie, hogy a játékautomaták nyereményeiből származó, ifjúsági célokra elkülönített összegeket — használják is. 1989 közepén létrejött a Talent Kft., 23 milliós alaptőkével. A legnagyobb tökerészesedése a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának volt (a játékautomatapénzek), beszállt az OTP. és a G—2000. Az Antall-korroány nem vette át a tőkerészt, hanem a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak (amely a rendszerváltás idején jött létre) utalta. Nos, tehát ez utóbbinak van a legnagyobb tőkerészesedése a Talent Kft.-ben. A Talent szervező cég — mondja dr. Kapás. „Politikai divatoktól független" üzleti vállalkozás, amely a többi között eddig 400 orosztanár átképzésére vállalkozott, '89 végétől 1 évig 350 fiatalt 2x4 napos kurzusokon, 13 városban „készített föl politikai pályára", tehetséginformatikai országos hálózat kiépítését kezdte meg, menedzserklubjaiban „egymásnak adják a profittermelő információkat" a vállalkozók (Szegeden a Tisza Szállóban), az általuk menedzselt fiatal, tehetséges vállalkozókkal számos céget alapítottak, amelyekben a menedzseltek tőkerészesek. — Miért nem pályáztak a Fürj utcai ifjúsági központra? — Nem volt vége az évnek, nem láttuk a mérleget. Nagy összegű bérleti díjtól és beruházásoktól tartottunk, úgy gondoltuk, kisfiúk vagyunk ehhez. Aki már valaha járt ott, ha laikus is, tudja, hogy beruházás nélkül nem lehet semmi értelmeset összehozni a Fürj utcában. Nekem volt még egy szempontom: megcsömörlöttem a politikától, idegenkedtem attól, hogy közünk legyen ehhez a gyanús intézményhez. Aztán megismertük a bérletidíj-ajánlatokat, és döbbenten néztünk össze a közgazdász kollégámmal: hiszen ezt elbírjuk! Telefonáltunk Tóth Tamásnak, éppen kuratóriumi ülés következett, aláírtuk a szerződést. A mi rizikónk a bérleti díj inflációhoz igazítása, az a bizonyos értékmegőrzés, amit a Hermes nem tudott garantálni, s ami miatt eredménytelen lett a pályázat. — Honnan ismerték a pályázati ajánlatokat? — Szeged kisváros ... — Mi mindenre használják majd a Fürj utcai ifjúsági telepet? — Tehetségközpont lesz, és vállalkozói inkubátorház, elsőként Magyarországon. — Ez magyarul üzletházat jelent? — Kezdő vállalkozóknak adunk itt jogi, befektetési, vállalkozási, banki, hitelkérelmi tanácsokat, bérelhetnek irodákat, eszközöket, faxot, telefont, számítógépet. Üzleti információs bázist építünk ki, és talán létrehozunk egy kis bankot. Éppen ma megyünk ki a szegedi menedzserklubunk tagjaival, ahogy ismerem őket, lesz még egy-két ötletük. Ügy számolunk, hogy a tervezett beruházásaink nagyságrendje többszörösen meghaladja a pályázatelső Hermes ajánlatát, úgyhogy, okkal bízott meg bennünk 'az alapítvány, amikor nem kérte előre rögzíteni a beruházási összeget. Tárgyaltunk már a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetőjével, valamint a Mark Palmer, volt amerikai nagykövet kezdeményezésére létesült Seed Alapítvány képviselőjével. Azt remélem, a Fürj utcában jutnak majd hozzá a vállalkozók a legolcsóbban, és minden tekintetben a legjobb feltételekkel a helyhez is, az információkhoz is. — Mi a véleménye arról, hogy személyi összefonódásokat sejtetnek a létrejött üzlet mögött? — Tudom, megkérdezték a kuratóriumban a volt KISZiskolaigazgató szerepét. Németh István világosfejű, karakán ember, örültem, amikor átjött hozzánk a Talent — informatikai és árutőzsdei — alapítvány igazgatójának. A Szegeden működő menedzserklubnak is ő a •titkára. Azt gondolom, abba kéne már hagyni — az üzleti életben legalábbis — a mindenáron politizálást, az átmentésemlegetést. Arra kellene koncentrálni, hogy minél több tisztességes, vagyis a felek számára hasznos üzlet köttessen. Sulyok Erzsébet (Vége.) flz istenek egyszer itthon is a fejükre esnek A magyar politikai közgondolkodás ismét csapdába eshet: a jó és rossz ember népmesei romantikájába. A csalhatatlan vezér, az abszolút tekintély és a derék ember mítoszát temetni kell. Ha egy rendszer rossz, az tényleg rossz. Javulni nem fog, legföljebb tovább romlani. Azon nem segítenek a massianisztikus küldötteik sem. Csak a totális rendszerváltás. A fejek porba hullása, a személyi nagytakarítás és az alkalmas vagy annak vélt személyek kinevezése fabatkát sem ér addig, míg életképtelen rendszerbe illeszkedik. A magyar társadalmat nem véletlenül nevezik rendi társadalomnak, a feudálkapitalizmusból lépett át — igaz, kényszer alatt — egy szovjet típusú feudálkommunizmusba. A személyi kapcsolatoknak, ajánlásoknak, protekcionizmusnak döntő szerep? volt bárminemű ügyintézésben, egzisztenciális előrehaladásban. Még a mindenható (h/egypárt hierarchiájában is alapvető volt az oldalvíz vagy hátszél erőssége: tagjai ez alapján tagozódtak be mezei vagy udvari pozícióba. A problémát bonyolítja, hogy a válságos időszakban is sokáig tartotta magát az a nézet, hogv alapvetően nem a rendszer rossz, hanem maguk az emberek. A vezetők korruptak, heraálják és megcsapolják a közvagyont. Teszik ugyanezt a dolgozók is, hazahordják a szajrét, ráadásul ők még le is. buknak. Az elmélet és a gyakorlat között támadt ellentmondás — világosodott meg nyomban a „társadalomfilozófusok" számára. Ilyenkor történt némi személycsere, leváltottak egy-két politikust és vezérigazgatót, és becsuktak néhány megtévedt tulajdonost, azaz; kétkezi munkást. A reménv hullámai ilyenkor újrastabi. lizálták a rendszert. Tudomásul kell venni, hogy a rendszerváltás célja nem ad-hoc személyi változásokban keresendő, hanem a meglévő, idejét jóval túlélő rendszerek, struktúrák megváltoztatásában, a tudati reflexek újrahangolásában. A vállalatok privatizáció és piaci megmérettetés híján vegetálásra ítéltetnek — akár alkalmas, akár alkalmatlan vezérigazgatójuk van. A régi társadalmi szervezetek egy totalitárius államhoz kapcsolódtak, annak a képére formálódott alapszabállyal és működési feladatokkal. A privatizált vállalatok a piaci viszonyok között megizmosodnak vagy tönkremennek. A piac nem istápol tehetetlent. Az új társadalmi szervezetek (érdekképviseletek, kamarák, szövetségek, egyesületek) szabad egyének szabad társulásán kell, hogy alapuljanak, a maguk képére formált alap. szabállyal, működési feladatokkal. A rátalált érdekek alapján kell szerveződniük, mert csak így válhatnak a civil társadalom bármely területén működő ..pártjaivá", azaz részeivé. A magyar társadalomnak nem új istenekre, hanem működőképes rendszerre van süksége. Várnagy Tamás Pálmaolaj A hrazi! kormány bejelentette, hogy 'Braziliában pálmaolajat hoznak forgalomba nehéz mezőgazdasági gépek és szállítójárművek dízelmotorjainak meghajtására. Az új alternatív energiahordozónak számító olajat a dendee nevű pálmából nyerik és „dendízel"nek keresztélték el. összetétele 74 százalékban pálmaolaj, 26 százalékban di„Tűzoltást végzünk" n polgármester az elmúlt 100 napról, s a jövőről — A Délmagyarország hasábjain egymásnak is 'ellentmondó képviselői vélemények jelentek meg az önkormányzat 100 napjáról. Hogyan ítéli meg a testület munkáját a polgármester? — Az önkormányzat eddigi tevékenységét joga van minden képviselőnek és állampolgárnak bírálni. A Délmagyarországban közzétett vélemények is igazolják: mennyire különböző lehet ugyanannak a teljesítménynek a megítélése. A polgármesteri székből azt látom, hogy a testület munkájában a szakmai szempontokat egy pillanatig sem szorítják háttérbe politikai érvek. A jegyzőválasztás sikertelenségének se ez az oka. Az kétségtelen, hogy a bizottságok megalakitásakor volt egyfajta kompromiszszum a két nagy frakció között. De azt hiszem, ez megfelel az országos és a nemzetközi normáknak is. Ugyanakkor az itteni „keresztbe szavazások" ' igazolják: szakmai kérdésekben nem politikai szempontok alapján alakítják ki a képviselők önálló véleményüket. Kétségtelen: eddigi munkánk fő jellemzője, hogy az évek alatt felgyülemlett megoldatlan problémák miatt még most is tűzoltást végzünk. — Elégedetlen képviselők és a kívülállók is sürgetik az apparátus átalakítását. — A késlekedés oka, hogy nincs meg a pontos hatásköri lista, ezt hétfőn . vitatja meg az Országgyűlés, így nem tudjuk, hogy mely feladatok maradnak az önkormányzatnál, s melyek kerülnek a „dekoncentrált szervekhez". Három struktúraátalakítási javaslat van jelenleg előttünk: az egyik a polgármester alá csak a jegyzőt rendeli, aki felügyeli a különböző osztályok munkáját; a másik szerint létezik a csak állampolgárokkal foglalkozó hatósági osztály, és mellette az önkormányzati feladatokat ellátó funkcionárius osztályok; a harmadik az előző kettőt ötvözi. A Parlament döntését követően, az apparátus „átvilágítását" végző Entrópia Kft. kidolgozza azt a végső javaslatot, melyet a testület megvitat. Tehát nem politikai szempontok alapján döntünk az apparátus sorsáról. Csak azután foglalkozunk átalakításával, A 100 nap „türelmi Idő" végén, egy sikertelen jegyzőválasztás után tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót a szegedi önkormányzat három vezetője. A december közepe óta eltelt időszak történéseiről, a közgyűlés fontosabb határozatairól dr. Lippai Pál polgármester és az alpolgármesterek adtak vázlatos képet, majd válaszoltak a megjelent újságírók kérdéseire, reagáltak a sajtó munkatársainak megjegyzéseire. ha a feladata pontosan ki rajzolódik. — „Ismét suttog a város" — kezdődött egy jcérdéscsokor. Azt beszélik, hogy a város új vezetői tizenharmadik havi fizetést vettek föl, továbbá azt, hogy a sok bizottság, s a konzervatív frakció vezetőjének tanácsnoksága azt a célt szolgálta, hogy elejét vegyék a testületen belüli ellenvéleménynek. Érdemtelen személyek különböző külföldi útjáról is hirek keringenék. — A tizenharmadik havi fizetés jelentette jutalmazási formával azért éltünk, mert a frissen választott alpolgármesterek előtt is olyan mennyiségű feladat tornyosul, melyek megoldása a nyolcórás munkaidőt meghaladó erőfeszítést igényel. (Ez az összeg az alpolgármesterek esetében 16 ezer 720 forint volt). A kérdésre adott válaszhoz " tartozik, hogy az apparátus év közben két ízben kapott a fizetéssel egyenértékű jutalmat. A bizottságok alakításakor a két nagy frakció álláspontja az volt, hogy az átmeneti időszakban indokolt (az ideálisnak tartott hat helyett) tizenkét szakbizottság létrehozása. A közbiztonsági tanácsnoknak kétharmados többséggel ' való megválasztása bennem nem ébreszt olyan kétséget, melyet a kérdés sugall, vagyis, hogy „a konzervatív frakció vezetőjét kívánta volna a polgármester magához édesgetni". A szegedi tudományegyetem közreműködésének köszönhetjük a lehetőséget: egy évben két alkalommal három szegedi szakember tanulmányozhatja az angliai jogrendszert, és az önkormányzat működését. Ezt az ösztöndíjat most az egyetem egyik fiatal kutatója mellett két képviselő kapta meg. — Az „elégedetlen képviselők" kritikájának fontos eleme, hogy az önkormányzatnak nincs programja. — Ennek a koncepciónak nem egyetlen tisztségviselő fejéből kell kipattannia, csakis csapatmunka eredménye lehet a program. A bizottságok január végéig megfogalmazták elképzeléseiket. Ebből áll össze május 15-ig az önkormányzat rövid távú programja. — Az önkormányzat 1991ben milyen költségvetés alapján dolgozik? — Több mint egymilliárd forint hiányzik a város működőképességének biztosításához. Az idén 1400 forint/fő normatívát kaptunk a központi költségvetésből a közvilágítás, a temető- és útfenntartás, valamint a lakásgazdálkodás céljára. Á korábban „címkézett" központi költségvetési támogatásnak felel .meg ez a normatíva, melynek egy részét most is meghatározott célra fordíthatjuk. Így az idén kommunális feladatra Szegeden közel 156 millió forintot költhetünk. Lehetőségeinket jelzi, hogy e tevékenységre tavaly 243 millió forintunk volt (20 százalékos inflációval számolva ez ma 317 millió forint lenne). Ilyen pénzügyi arányok mellett elkerülhetetlennek látszik a helyi adók kivetése. A lakosság terheit azonban nem áll szándékunkban növelni. Ezért arra törekszünk, hogy lefaragjuk kiadásainkat, s újabb adó< lehetőleg csak a vállalatok fizessenek. — A város lehetetlen gazdasági helyzete is indokolja, hogy mielőbb megválasszák a harmadik alpolgármestert, Mikor számíthatunk arra, hogy a város gazdálkodását gazdasági alpolgármester felügyeli? — Ügy látjuk, hogy a képviselők között nincs olyan személy, aki megkapná a bizalmat. Kívülről kellene gazdasági alpolgármestert hozni. Ám ezt lehetetlenné teszi két, egymásnak ellentmondó jogszabály. Ha ezt a korlátot országos jogszabály alapján megszüntetik, akkor pályázatot írunk ki. Üjszászi Ilona Alkotmánysértő rendelet? Független tájékoztató A tájékoztató bevezető részében Csapó Balázs bejelentette, nem csupán fenntartja, de meg is erősíti a nyilatkozat (lapunk csütörtöki számában közölt) tartalmát. Az első ponttal kapcsolatosan, mely az önkormányzat felépítményét kritizálta, Csapó Balázs elmondta: a racionalizáláshoz szükséges felmérés, átvilágítás lassan halad, hónapok teltek és telnek el, míg valami eredményről be lehet számolni, s a változásokban bízók türelme véges. A nyilatkozat második pontja a döntések politikai jellegét kifogásolta — a szakmai hozzáértés elsődlegessége helyett. A képviselő erre példaként a csütörtöki jegyzőválasztást említette ahol a szakmai alkalmasság kérdése teljesen háttérbe szorult. Az egyik csoport — emiitette a képviselő — azért nem támogatta az egyetlen jelöltet, mert úgymond részt vett „Papp. Gyula és Csonka István korábbi tanácselnökök megbuktatásában". Csapó Balázs ezt erényként értékelné — Tudott dolog volt, hogy tegnap Csapó Balázs független képviseio is tájékoziaiot tart a sajtó munkatársainak, ám az a tény, hogy a képviselő (Békési Zoltán aláírásával is ellátott) nyilatkozata több ízben is szóba került a polgármesteri tájékoztatón, fokozta az érdeklődést Csapó Balázs mondanivalója iránt. mondta —, ha igaz az állítás. Egy másik csoport szerint korrupt a jegyzőjelölt ezért nem támogatják. Megemlítette azt is a tájékoztató szónoka: azt hogy a polgármester megválasztása politikai konszenzus eredménye, természetesnek gondolja. Azt azonban, hogy az alpolgármesterek, majd a bizottságok elnökei, titkáVai — állítása szerint — mind politikai megegyezés, s nem rátermettség, szakmai erények alapján választattak ki — igen komoly hibának tartja. A továbbiakban Csapó Balázs kifogásolta az információáramlás rendjét, a döntések mechanizmusát azt hogy későn kapják meg a tervezeteket, s így nincs idő érdemi felkészülésre, valamint, hogy nem tartják' be a maguk alkotta szervezési és működési szabályzatot túlméretezettek a bizottságok is — máris 12 létezik a tervezett 6 helyett. A tájékoztatón részt vevők közül az MTI tudósítója arra kérdezett rá: mi volt a célja Csapó Balázsnak e beszámolójával. Ügy nyilatkozott: véleménye szerint 12 képviselő ért egyet abban, hogy komoly hibák vannak az önkormányzat tevékenységében, abban azonban nincs teljes egyetértés, hogyan lehet változtatni. Csapó képviselő, mint elmondta, nem bízik abban, hogy belül, saját maguk tudnak eredményt produkálni, ezért fordult a nyilvánossághoz. A Magyar Nemzet tudósítója arról kérdezett: a képviselő szerint az önkormányzat gyermekbetegségeiről van-e szó, vagy ennél többről, netán botrányokról. Ezek tisztázásához egyébként a tudósító fölajánlotta újságírói nyomozati tevékenységét mire Csapó Balázs úgy nyilatkozott, jóllehet a történteket többnek tartja, mint gyermekbetegség, bízik abban, hogy nem merevedik be ez a sokat- bírált struktúra, s akkor — véleménye szerint — van esély változtatásokra. A tájékoztatón megjelent Ökrös Tamás is (lapunk szerdán közölte értékelését az önkormányzat 100 napjáról), s érdekes bejelentést tett. Miután elmondta, csütörtökön „hallva az önkormányzat több mint egyórás, primitív vitáját, azt, hogy a képviselők alapvető jogforrásoknak nem néztek utána", szerette volna megkímélni a testületet attól, hogy alkotmánysértő határozatot hozzon, ezért szólni szeretett volna. Ezt a lehetőséget — mint mondta — a sokat bírált Csonka István testületétől megkapta, most viszont nem. Nos, ezek után a részönkorm ány za tokról megalkotott rendelet alkotmánysértő — mondta Ökrös Tamás, s bejelentette, hogy az üggyel az Alkotmánybírósághoz fordul. Balogh Tamás