Délmagyarország, 1991. február (81. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

1991. február 14., csütörtök Gazdaság 3 Ki mit vetf úgy arat Megyénkben az Agrosiid Kft. meghatározó szerepet tölt be a vetőmag-termeltetésben és -értékesítésben. A cég tájékoztatása szerint a tavaszi vetőmagellátásban nem várható lényeges zökkenő. Tavaszi árpából az előző évinek két és félszeresét rendelték meg a termelőik. Ügy tűnik, a gyengébb ku­koricatermő évek sokakat más takarmánynövények felé orientálnak. A hibrid kukorica vetőmagvakból az aszály miatt a vártnál kevesebb termett. így pél­dául a 3732-es hibrid helyett hasonló termöképességűt ajánlanak. Mennyiségi hi­ány nincs sőt! egyes kedvelt, fajtákból a pótigényékre is futja. A vetőburgonya vá­lasztékuk a Desirére korlá­tozódik, a többit rnár az ősszel értékesítették. Mini­gumóból a Desire mellett a Gülbabát kínálják. Lucerna, cirok, borsó, napforgó bő­séggel van sőt! az utóbbi 8­faj tájából árengedményt is adnak. Más termékeik álta­lában 20-30 százalékkal drá­gultak egy év alatt. A kistermeJők a legtöbb zöldségféle tasakos magvá­ból sok-sok fajta közül vá­logathatnak. Borsóból do­bozba csomagolt fajtasort vetve biztosítható a csa­lád folyamatos ellátása. Ju­liska-bab helyett mást kell választani az idén, rendkí­vül kevés termett belőle. A dinnyefélék választéka a megszokottnál szűkebb. Üj donság, hogy kistermelók részére egy hold bevetésé­hez elegendő 12 kilogram­mos hibrid kukorica egység­csomagot hoztak forgalom­ba három fajtából. A mezőgazdasági termelés bizonytalansága a vetőmag­vasokat is sújtja. Így az idén a szovjet exportra szánt és ellentétel problémák miatt ki nem szállított áru raktáron maradt. Ipari zöldségnövényekre a feldol­gozók nagy része piaci bi­zonytalanságok miatt nem mer szerződni a termelők­kel. Így a vetőmagtermelő is gondban van, neki kell kitalálnia, hogy egy-két év múlva miből és hova lesz export. Ugyanis a termesz­tésben használt vetőmag­vak magvát már most el kell vetni. T. Sz. I. Tej ár(adás) Egyedenkénti szerződéskötés Tejügyekben nehéz újat mondani, hisz még ma is át­meneti állapotok uralkod­nak. A termelök és a feldol­gozóvállalat között egyelő­re a tavalyi árak és feltéte­lek között megy az adásvé­tel. A fogyasztói áremelés vargabetűje szintén nem le­zárt téma. Tegnap a Csong­rád Megyei Tejipari Válla­lat nái termelők és érdékvé­delmi szervezetek próbál­tak egyezségre jutni, vagyis az 1991-es szerződés alapel­veit kialakítani. Az „egye­denkénti'- szerződésköté­sek a jövő héten várhatok. A megyei agrárkamara kép­viselője nem támogatja e formában a megállapodást, míg a mezőgazdasági szö­vetség jobb híján bele­nyugvásként, s nem .meg­egyezésként kommentálja, s ajánlja azt. A döntés fele­lőssége az adott gazdaságé. Eszerint az ajánlott ár a fizikai minőség szerint át­vett tejre az I. és II. osz­tályban 14, illetve 13 forint 20 fillér. Ez 30-40 filléres minimális emelést jelent. A bakteriológiai vizsgálat alap­ján vásárolt extra minőségű tejért 15,60-at kínál az ipar, a további osztályokban 14,80; 14 és 11,20 a sorrend. Tekintve, hogy szigorúbb osztályba sorolási feltételek lépték életbe, így a tavalyi­val való összevetés félreve­zető lenne. A termelők sze­rint mindez épphogy meg­haladja az 1990-es átlagárat. Ugyanakkor a 15 százalékos termeléscsökkentés kény­szere megmarad. A normá­lis fizetési határidők betar­tására a vállalat csak akkor ad garanciát, ha tényleg megjelenik a számláján az a kedvezményes hitel, amire ígéretet kapott. Amennyiben ezen az ala­pon megszületnek a megál­lapodások, március elsejé­től változnak az árak. Te­kintve, hogy a kereskedelmi árrések nem csökkennek, és a tejipar is áthárítja az energia- és csomagolóanya­gok drágulását, a szabad­áras termékek fogyasztói árát ismét megpróbálják „feizárkóztatni" a már meg­emelt 2,8-as tej hatósági árához. Mindez átlagosan 20-25 százalékos drágulás­nak felel meg. Tóth Szeles István A pörkölt kávé: Délibáb... Kávépörkölót létesített a magot pörkölnek, amelyet a Sámson Kft. Nagyrédén. A helyszínen csomagolva Dé­német berendezéssel napon- libáb néven hoznak íorga­ta hat mázsa brazil kávé- lomba Ujszentiváni falugyűlés Zsúfolásig megtelt terem fogadta hétfőn este 5 órakor az önkormányzat önállóso­dása utáni első falugyűlésre érkező újszentiváni képvise­lőket A gyűlést megnyitó Talpai János polgármester beszámolójában bemutatta hivatalának dolgozóit, majd az eddig elért eredmények­ről és a jövő lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy leg­közvetlenebb feladatnak a temető elmúlt évben meg­kezdett ravatalozójának megépítését tartja, s hogy az iskola zavartalan működé­séhez csak hiányos pénzfel­tételek állnak az önkor­mányzat rendelkezésére. Gu­lácsi János iskolaigazgató szerint a nevelők mindent megtesznek e hiány ellensú­lyozására, ám ha az óvodai csoportok száma lecsökken­ne, az a nevelői munkára is óhatatlanul hatással volna. A sokakat érintő kérdések, a helyi adók kapcsán a pol­gármester elmondta, hogy ez évben elkerülhető a spe­ciális adók kivetése, s a jö­vőben is inkább a szociális szolgáltatási formát vezetik be. Így a lakosságnak — amellett, hogy látja a célt, amire a pénzét adja — szá­monkérési lehetősége is lesz. Nem sikerült dönteni a sze­métszállítás és -tárolás mód­ját illetően. Remény van vi­szont a telefonhálózat újbó­li bővítésére, a közvilágítás javítására és az autóbusz­közlekedés korszerűsítésére. T. Kádár Piroska Kermi-mérleg Nem mind jó, ami import Vizsgált Import előmlnték Vizsgált cikkek száma összesen Minőségi szempontból me< cikkek részaránya (% ifelelt Megnevezés Vizsgált cikkek száma összesen Minőségi szempontból me< cikkek részaránya (% ifelelt Megnevezés 1988 1989 1990 1988 1989 1990* Élelmiszerek ós ólvszsti cikkek Ruházati termékek Iparcikkek 874 1451 2526 1009 2246 3247 2499 2422 4623 88 74 86 92 76 92 24 46 66 összesen 4851 6502 9550 83 86 50 Kereskedelmi ós vendéglátóipari gépek, berendezések 10 11 6 100 73 17 EGYÜTT 4861 6513 9556 83 86 50 1990-un a kaMWiánytIs minöaághfcaMnt értéket* A Kermi elkészítette az importtermékek mérlegét: A külföldről behozott áruk fele osztrák, olasz, német és csehszlovák „illetőségű" volt — se tény a külkeres­kedelem „földrajzi „áthangolódisát" mutatja. Nem javult azonban a helyzet a magyar nyelvű tájékoztatók, kezelési, használati útmutatók, jelképsorok terén, s még mindig sok a külföldön elfektetett készletből származó, lejárt szava­tosságú áru. Voltak persze újdonságok, sikerre számító termékek is: a vítaminozott, nyomelemek­kel dúsított tejfehérje-sűrít­mények, a magas rosttartal­mú szárított kenyerek, az olasz szójás és a német, tel­jes kiőrlésű lisztből készült tészták, az osztrák, francia fűszerkeverékek, salátaön­tetek, a német és olasz fagylaltok s alapanyagaik. Megélénkült tavaly a ru­házati termékek és textíliák importálói kedve — török és hongkongi fehérneműktől az iraki, kínai szőnyegekig sok mindent lehetett kapni, mi­nőségileg is igen széles ská­lán! Az a tapasztalatuk a kermiseknek, hogy a keres­kedelmi vállalkozók gyak­ran a gyenge minőségű, ol­csó, elfekvő készletekre akarnak idehaza üzletet Köt­ni, piacot találni. Szinte elárasztották a ha­zai üzleteket a háztartási gépek, híradás-technikai cik­kek! Fél év alatt 31-féle por­szívó, 76-féle hösugárzó, 42­fajta mikrohullámú sütő, 50 színestévé-márka, 270-féle kazetta járta meg a Kermi laborjait — s elgondolkozta­tó, hogy jó részük olcsó, külföldön már elavult, ener­giapazarló tipus volt! Remélhetőleg segíthet az ezutáni vásárlóknak, hogy cseh porszívót, svájci olaj­égőt, francia grillsütőt, német olajsütőt, angol mikrohullámút nyugodtan választhatnak, viszont, óva­kodjanak a lengyelek és a franciák robotgépétől, az an­golok olajsütőjétől. S ha elfogadják a Kermi véleményét. autós rádió­magnót a japán Pioneertól vesznek, abból is a KE, KEM, vagy KEX típust. Hi­fitornyoknál a Kenwood a listavezető, kamcordereknél a JVC GR S 77E. S most vessünk egy pil­lantást az autótesztekre: a Maruti 800 jó „városi" ko­csi. a Yugo Skála 45 és 55 a közepesnél alig valamivel különb, a Dacia TLX Com­bi műszaki színvonala vál­tozatlanul gyenge, csakúgy, mint a terepjáró ARO-é. A gépkocsik alkatrészellátásá­ban, a jótállás, szavatosság tekintetében tovább nőtt a káosz az értékesítésre ala­kult társaságok szaporodtá­val. A külföldről származó áruk legnépesebb tétele — csak kozmetikumból és test­ápolóból 540-et vizsgáltak! — a vegyi áruké. A mosó­és tisztítószerekkel elégedet­len minőségvizsgálók véle­ménye az, hogy o pipere­piac viszont örvendetes vál­tozáson ment keresztül: az ismert kozmetikai világcé­gek árui valóban kiválóak. (Hiszen azé<" Pálfy Katalin (Folytatjuk.) Privatizációs kutatóintézet Matolcsy György vezetésé­vel privatizációs kutatóin­tézet kezdte meg működé­sét. A tudományos műhely 11 főállású alkalmazottat foglalkoztat, szinte vala­mennyien a kormány volt gazdaságpolitikai titkársá­gának munkatársai voltak — tudta meg az MTI mun­katársa szerdán a volt mi­niszterelnökség! államtit­kártól. Porciózzák a szenet Támogatásaink | Harmincezer — átlagosan Minden három forint személyes keresetünkhöz további egy forintot ka­punk a társadalomtól az elvont 310 milliárd újrael­osztásából, Átlagosan. A társadalmi juttatásokból, a különféle dotációkból a háztartásoknak 80 ezer, egy-egy személynek 30 ezer forint jutott 1989-btn, ugyancsak atlagosan. A támogatások legna­gyobb hányada az oktatás­hoz, az egészségügyhöz, il­letve a lakásépítkezéshez és -vásárláshoz kötődik A látszat ellenére a társadal­mi juttatásokra, dotációkra jellemző, hogy o jövedel­mekben meglevő különb­ségekhez képest jelentós a kiegyenlítő hatásuk. Ez legszemléletesebben abban mutatkozik meg, hogy a tá­mogatásokból a legszegé­nyebb népességtizedek na­gyobb, a felső sávokba tar­tozók kisebb arányban ré­szesednek, mint a szemé­lyes jövedelemből. Ez utób­biakból az alsó 10 százalék 4,7, a felső 20,7 százalékkal részesedik, a jövedelmi kü­lönbség tehát 4,4-szeres. Ha ezekhez hozzáadjuk a támogatásokat, 3,2-szeres­re csökken az eltérés. Ez a kiegyenlítő hatás erőteljesen érvényesül a bölcsődei és az óvodai el­látásnál, az alapfokú okta­tásnál, valamint a szociá­lis támogatásnál. Árnyal­tabbá válik a kép, ha a tá­mogatásokat a dotációktól élesen különválasztjuk. Az egészségügyi, oktatási és egyéb társadalmi juttatá­sok szociálisan viszonylag hatékonyak, hiszen míg egy háztartásra jutó értékük a magas jövedelműeknél éves szinten 34 ezer forint volt, addig az alacsonyabb jövedelműek egy-egy ház­tartására 65 ezer forint ju­tott. Ezzel szemben a fo­gyasztói ártámogatások, a lakással kapcsolatos dotá­ciók általában növelték az abszolút jövedelmi különb­ségeket. Szám szerint: a szegény háztartásban élők jövedeimét ezek mintegy 34 ezer forintnyi kiadástól mentesítették, a magas jö­vedelműekre — fogyasztá­si szintjükkel összefüggés­ben — ennél mintegy 10— 12 ezer forinttal nagyobb dotáció jutott. A képhez tartozik az is, hogy ugyanolyan vagy ala­csonyabb összegű támoga­tás a kisebb Jövedelműek­nél gyakran sokkal fonto­sabb szerepet tölt be Az átlagos 32—33 százalékos támogatási aránnyal szem­ben, az alacsonyabb jöve­delmű háztartások körében jelentős számban vannak olyanok, amelyeknél e tá­mogatások jövedelemhez mért aránya az átlagosnak kétszeresét, tehát a saját kereset 50—70 százalékát is elérik. (kovács) Fejkvóta, ezer forint/ev •gsszsógugy 6.1 •portkult. atb 4.4 :: :v aktalis 72 • artamogataa 2 3 snarga 2 koziakadéa 1.4 gyogysz»r 1 6 lakás 6 3 Forrás KSH Hudák András kisteleki Tüzép-telepvezetőtől meg­tudtuk, városukban, sőt a kisteleki áfész tulajdonában levő baksi, balástyai, csenge­lei és pusztaszeri tüzelő­anyag-telepeken is üresek a tárolóhelyek. A beszerző Tranzit Kft. a folyamatos szállításra nem tud garanciát adni, így teljes a bizonyta­lanság a jövőt illetően. A februárra megrendelt 250 tonnából eddig egyetlen k ­logrammot sem kaptak meg a községek. Kisteleken is csupán egy megkésett, janu­árra várt, ám csak most be­érkezett szállítmányt tudtak szétosztani. A mindössze 29 tonnát kitevő rakomány egy óra alatt elfogyott: a sorban állóknak tízmázsánként mér­ték ki a szenet. A kisteleki telepvezető, ta­pasztalva a reménytelen hely­zetet. a személyes kapcsolat­teremtésre is vállalkozott, amikor felkeresett jó néhány bányavállalatot. Jart Orosz­lányban, Tata bányán, Doro­gon, ám tárgyalásai nem hoz­tak eredményt. A bányák el­zárkóztak attól, hogy a kiste­lekiek saját járműveiken szállíthassák a szenet a bá­nyákból. Még átmeneti meg­oldásként sem járultak hoz­zá ehhez a lépéshez, mond­ván: saját dolgozóik igényeit sem tudják kielégíteni. Szén­re pedig — bármennyire is elterjedt immáron a gázfű­tés — szükség lesz. Még drá­gábban is elvinnék, csak lenne; Az árakat illetően, nyilván nem mindegy, vas­úton, vagy közúton érkezik az áru; ki viszi a fuvart, a megrendelő vagy a bánya­vállalat járműve, ha közúton Szállítják a szenet Es az sem akármilyen szempont az ál­lampolgár számára, maszek­tői, vagy áfész-, tüzéptelep­ről szerzi be a szükséges tűzrevalót. Akár 100 forintos mázsánkénti eltérések is le­hetnek mindezekből adódóan. Egyelőre azonban semmilyen szén sincs a kisteleki régió­ban. A lengyel kazánszén be­hozataláról gondoskodó Hal­dex Rt. sem ígért segítséget. A vásárhelyi bióbrikett­gyártásban történt technoló­giai módosítás miatt erre a fűtőanyagra sem számíthat­nak. Pótlásként tehát marad a tűzifa a kisteleki erdészet jóvoltából. Az elörelátóak tartalékoltak, de egyszer a házi készlet is kifogy. És mi lesz azokkal, akik zsákonként tolják haza a tűzrevaűót? Szatymazon a háztartások több mint 60 százaléka gáz­tüzelésű. Vagyis kisebb a szénigény, mint a gázvezeté­ket nélkülöző településeken. Egyelőre folyamatosan kapja a tüzéptelep a szénszállítmá­nyokat. Februárban 2500 má­zsa szenet várnak, és ebből maris több száz mázsa meg­érkezett. A konfliktusok el­kerülése érdekében 15 má­zsánál többet azonban senki­nek sem mérnek ki. Hét vé­gére újabb fuvar érkezését jelezték, mintegy 260 mázsa tatai brikett lesz a szatymazi telepien. A gázfűtéssel ellátott ópusztaszer, — hasonlóan Szatymazhoz — nem szen­ved a szénhiánytól. Csupán a vegyes tüzelésű kazánokat üzemeltető falusiakat sújtja a szénmizéria, akik egyelőre az erdészet hozzájárulásával hulladékfával pótolják a hi­ányzó fűtőanyagot. (gnmhos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom