Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök Hetedhét határon 3 Akiknek Jézus kétszer születik Szerb karácsonyi előadás Deszken Öttömös, Csengele, Domaszék, Ópusztaszer Ha Deszk községében fel­elevenítenék a népi szoká­sokat, január 6-an a házról házra járó haromkirályos házszentelő menet esetleg ta­lálkozhatna az erdőről fa­ágakkal hazafelé tartó szerb legényekkel, akik karácsony ünnepére készülődnek ép­pen. A találkozásból persze semmi baj nem származnék, csak: különös lenne. De a dolog időrendi bonyodalmai már az Istenben rég meg­boldogult Gergely pápára tartoznak, aki a nyugati ke­reszteny egyház számára új naptárat vezetett be. s eb­ben a karácsonyi ünnep, el­lentétben a pravoszláv egy­házéval, december végére esett. Így aztán mára, Víz­kereszt után, amikor az utolsó fenyőfák is kikerül­nek a lakásokból, kissé fur­csa átérezni azt, hogy példá­ul a szerbeknek ekkor van karácsony. Szégyen vagy nem, ami­kor átvettem a deszki szerb Bánát kulturális egyesület ünnepi műsorára szóló meg­hívóját, azon is gondolkod­nom kellett, vajon szokás-e | karácsonykor fenyőfát állí­tani a szerb házakban. S 'egyáltalán, hogyan zajlik Deszken ez a számunkra rendhagyó ünnep. Szerencsé­re segítségemre sietett Rusz Borivoj, a műsor főrendező­je és hoppmestere. — A községben ez az év egyik legnagyobb kulturá­lis eseménye, mert ekkor fellép a helybeli, de Desz­ken amúgy is ritkán szerep­lő Bánát néptáncegyüttes. 15 éve, amióta a csoport lé­tezik, minden évben megün­nepeljük a szerb karácsonyt. A hagyomány szerint janu­ár 7-én a reggeli mise és a délelőtti nagymise után a szerb férfiak a kiskocsmá­ba mennek, s ott megün­neplik a karácsony első napját Persze, nem töltik ott egész napjukat, ebédre hazamennek, a családhoz. Itt, Deszken. a legújabb ha­gyományt mi teremtettük, az ünnepi műsorral, s az utána kővetkező bállal. Másnap a karácsonybúcsúztató követ­kezik, ami valamikor abból állt, hogy az emberek gya­logosan vagy fogatba ülve a falu széléig kísérték, majd elbúcsúztatták a karácsonyt A régi szokásrendből az ajándékozás és a fenyőfaál­lítása hiányzott, ezeket nem­rég vettük út a magyarok­tól, habár a karácsonyi fa szimbóluma a szerbeknél is megtalálható volt: szent­este előtt a férfiak kisebb fákat hoztak az erdőről, hogy az udvaron, dísztelenül felállítsák Hogy ki, mikor hagyta el a régi szokást, és mikor vette fel az újakat, már nem lehet tudni, A fa­luban sok a» vegyes házas­ság, amelyek mindkét ka­rácsonyt megünneplik. A deszki mozi előcsarno­kában már fenyőfa áll, igaz, szerény díszítéssel. Amúgy csak a vendégek ünneplőjén, és a találkozásokkor szlá­vosan kijáró háromszoros üdvözlő csókokon érezhető a karácsonyi hangulat, de az ember még el sem töpreng­het a karácsony halványu­lásán, mert amint megérkez­nek a népviseletbe öltözött táncosok, és elkezdődik az előadás, az ünnep újra ki­világosodik. (Gyenes Kálmán fotói a műsorról készültek.) Somogyi P. Sándor 0 béresfiű Hamar csonkává vált széteső családban azülett-tt a Fekete gyerek, ahogyan az egész falu ismerte a szőke legényt. Anyja egy napon megunta a férj örökös részeg kotoalcödéset s nyomtalanul eltűnt az éj egy csendes órájában. Az. apa a fiúval, s annak húgával maradt folytatva eddigi életmódját így hát nem csoda, hogy (ha­marosan minden romlani. koszolódni, pusztulni kezdett a ház környékén. A gye. retek, ha ettek, az a szomszédok könyö­rületességén. ha nem fáztak, az csak az idő kegyén imúlt A Fekete gyerek, akinek A bel volt a neve, munka után kellett hogy nézzen, hiszen szeretett válna minél messzebb kerülni az egyre elvadultabb otthontól. Félénk próbálkozásait véletlen siker ko­ronázta A falu egyik igen jeles és köz­tiszteletben álló gazdája, látváa hogy a növekvő gazdasághoz felesége és az ő munkás kezei immár kevesek. segítség után nezett. így akadt a szép nevű. de szerencsétlen sorsú Abel nyomára, felfo­gadta. házának nyári konyhájába költöz­tette Dolgos, ám mégis nyugodt és biztonsá­gos napok következtek Ábelre. A reggeli jószágé tetősek és az istállók, ólak tisztí­tása mellett, az évszakoknak megfelelően ültetett, vetett, kapált, kertet csinosított, szénát kaszált és hordott, kazlat rakott, havat söpört. Naponta meleg étel. rendes fizetési lett része, megértő, jóindulatú, bár idegen család tagjaként élte életét Mígnem, nagykamaaszá cseperedvén ap­jától örökölt gonosz tulajdonságai egyre inkább elhatalmasodtak rajta Szemtelen es hangoskodó lett. a munkában kevéshé igyékvő, s havi bérének többségét italra költötte. De az erélyes gazdasző még kor­dában tudta tartani. Karácsonyra ajándé­kot kapott, sőt a háztól nem messze le­vő. elhagyott tanyát is felajánlották neki, tegye rendbe, álljon legalább részben a saját lábára. Abel dünnyögött szemét for­gatta. ügv tetszett, habozik, de közben már szőke fejében sötét terveket forga­tott Egy reggel hűlt helyét találta csak a gazda, s mint később kiderült a hűtőlá­da hús- és kol básztartalekaiból csinos úti csomagot készített magának, azzal tá­vozott. Nagy volt a házban a felháborodás és a harag, de a feljelentés elmaradt, an­nak ellenére, hogy Abel nem hagyta el a falut a vasúthoz szerződött, fizikai mun­kára. Találkozáskor még 'csak el sem dön­gette a gazda Halk szavú feleségé kérése tartotta vissza, aki többször célzott a fiú szerencsétlen sorsára, apja vérének örök­Telt-múlt az idő, s az asszony egyre többet panaszkodott nem bírja a rengeteg munkát A gazda ilyenkor töprengve hall­gatta Egyszer csak híre érkezett hogy Abel fene természetét a vasutasok sem viselték jó szívvel, kitették a szűrét, má­sutt berzenkedjék átkos szavakkal a mun­ka ellen. Es egy napon, az asszony kérlelései, pa­naszai hatására, Ábel űjra visszaköltözött a nyárikonyhába, újra háromszor kapott enni naponta, űjra félretehette keresett pénzét paskolhatta a jól ismert lovak po­fáját, simogathatta a házat vigyázó ebek fejét Azóta ismét csendesen telnek nap­jai. Csak reggel, mikor a vödrökkel ita­táshoz ballag, mikor a teheneket a lege­lőre hajtja ki. van mélyebben hajtva a feje. mint egykoron Czégénv József Mozi és önvédelem Az Öttömösröl származó vezető hír Bata Ferenc polgármester szerint az, hogy önvédelmi csoport alakult az önkormány­zati testületből, hét taggal. Szomorú tény. hogy már a perifériális területeken is kénytelenek az Ott lakók saját összefogás­sal megpróbálni gátat vetni a bűnözésnek. Reméli, az önvédelmi csoport úgy műkö­dik majd. hogy megfelelően pótolja a kis falu hiányzó körzeti megbízottját — Legyen-e továbbra is mozi ? — tet­ték fel az önkormányzat tagjai a kérdést a közgyűlésen. — És csodát láttunk — folytatja beszámolóját — A lakók úgy döntöttek, hogy veszteséges üzemeltetése ellenére is fenn kell tartani a kultúra közvetítésének ezen hanyatló eszközét. A közköltséglekből továbbra is biztosítjuk a kis moziüzem működésének költségeit — Megítélésem szerint, mivel még ter­mészetesen itt sem adottak a feltételek, nagyon óvatosan kell kezelni a helyi adók ügyét. Nem szabad tovább feszíteni a húrt. És rendbe kellett hozni, rendesen ki. építeni a szeméttelepet, mert bár akartuk volna, áttelepíteni régi helyéről mégsem lehetett Hogy mi lesz a jövő? Kiterjedt tanyai kerületeink ellátását szeretnénk a lehetőségek szerint javítani, a régen di­vatos szociálpolitikai elképzelések szerint. Arra már megvan a pénz. hogy a hiány­zó tűzoltószertárt megépítsük, s hogy az igen rassz szagú sertesfelvásárló helyet kitelepítsük a falu központjából. A többi dolog? A többi dolog megoldá­sát egyelőre nem lehet biztosan eltervez­ni. De hát majd az élét... C. J. Öltözd készül a gyerekeknek Huszonhat millió forinttal gazdálkodhat az idén a csen­gelei önkormányzat. Ez az összeg az infláció miatt jó­formán ugyanannyi, mint amennyit tavaly kapott e 2370 lakosú település. Kordás István polgármester a legsür­getőbb tennivalókat veszi sorba. — öt éve épül az iskola tornaterme. Végre ideje len­ne befejeznünk. Tavaly hoz­zá sem fogtunk a munkála­tok folytatásához, mert már eleve látszott, a rendelkezé­sünkre álló összegből képte­lenség befejezni ezt az elhú­zódó beruházást. Itt van egy fűtött, huszonnégy méter hosszú, tizenkét méter széles csarnok, felszerelésben sincs hiján, csak éppen nincs hol tisztálkodniuk, öltözködniük a gyerekeknek. Ez a bővítés van hatra, amit ha törik, ha szakad, az idén meg kell ol­danunk. Kétszáznegyven gyerekről van szó< Ugyan­csak jogos igénye a lakosság­nak, hogy sajat benzinkúttal lássuk el a falut. Pályázatot hirdettünk, amelyben egysze­ri vissza nem térítendő támo­gatáshoz juttatjuk azt, aki mielőbb vállalja a kivitele­zést. A 600 ezer forintos tá­mogatáson kívül a község négy teli tartállyal, azaz mintegy 25 ezer liter benzin­nel tudja elősegíteni, hogy a kutat minél előbb üzembe helyezhessék. Afféle garanci­át kívánunk adni ezzel a „gesztussal" a jövendő tulaj­donosnak. Tíz telek vár vevőre, jelen­leg a házhelyek kialakítását végzik. Megemlítem, bár ko­rántsem vagyok bizonyos ab­ban. hogy sikerül aszfaltoz­tatnunk azt a 6.5 kilométer hosszúságú földutat. amely még hátra van a Csengelét Kiskunmajsával összekötő 13 kilométeres útszakaszból. Ügy tudjuk, erre az útkor­szerűsítésre pályázatot írnak majd ki, amely lehetővé te­heti, hogy akár a két telepü­lés együtt oldja meg ezt a feladatot. Közös érdekünk, hogy végre teljes hosszában, évszakoktól függetlenül jár­ható legyen ez a szomszédos megyébe vivő út. Nyilván­való. az átmenő forgalom számára sem mindegy, mikor kap végre szilárd burkolatot ez a hat és fél kilométer. G. E. Adók helyett saját erő Nem tagadja Dobó Szil­veszter polgármester, hogy nehéz helyzetben van Doma­széken is az önkormányzat. — Ügy látom, a települé­sen a legfőbb, konkrét prob­lémát az űj házhelyek kia­lakítása jelenti, hiszen mint­egy 200 portát igényeltek a letelepülni vágyó fiatalok. Az új portákon természetes módon jelenik meg a köz­művesítés. a szennyvízelve­zetés, a csatornázás megol­dása. A járdaépítést tovább­ra is önerőből kívánjuk megvalósítani, mi biztosít­juk az építési anyagokat, s a családok munkaerejüket ad­ják az új sétálóutak megte­remtéséhez. A gázbeveze­tés a faluban már megtör­tént, 50 híján minden porta igényelte, s be is kötötték a vezetékeket, ezekből nyolc­vanat már használnak. Mi­vel a tanyákra szintén meg­kezdtük a bevezetést. ezt folytatni akarjuk az idén, mintegy 30-at szeretnénk a rendszerbe bekapcsolni. Ez csak a kivitelezőkön múlik. — Mint minden más tele­pülésen, a helyi adózásról még itt sem döntöttünk, hi­szen a feltételek még nem ismeretesek. Én inkább a személyes, falut építő rész­vételben bízom, mint a sze­mélytelen jövedelemadók kiterjesztésében C. J. Kincset érhet az emlékpark Öpusztaszeren egyelőre ta­lány az önkormányzat szá­mára, mennyiből gazdálkod­hatnak az idén. Márpedig ad­dig csak feltételes módban összegezhetik elképzelései­ket. Kecskeméti János pol­gármester bizonytalansága tehát érthető, amikor a falu jövőjét illetően faggattuk: — Természetesen minden attól függ. milyenek lesznek a pénzügyi lehetőségeink. adódik-e módunk tartalékok képzésére, mennyi bevétel­hez juthatunk. Előbb ezt kell tudnunk, csak azután tervez­gethetünk. Máris kijelenthe­tem azonban: szerény lesz ez a terv. Megítélésem sze­rint, már azt is eredménynek könyvelhetjük el, ha a község működőképességét fenn tud­juk tartani, nem kell bezár­ni egyetlen közintézményt sem. Ha 1991-ben a kilenc­venes év gazdálkodási- szín­vonalát elérjük, már nem dolgoztunk rosszul. És ez nem pesszimizmus, csak reá­lis helyzetértékelés. A leg­fontosabb lesz tehát az alap­tevékenységek fenntartása. Nagyon oda kell figyelnünk az energiaköltségekre, a bé­rekre, hiszen ezek a kiadások viszik el a legtöbbet. Takaré­koskodni immáron aligha tu­dunk, hiszen eddig is min­dent megpróbáltunk, ami a költségeink lefaragását illett Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk résen, ha valamilyen gazdálkodási szférában kiaknázatlan tar­talékokra lelnénk . . . Össze­gezve: a túlélés politikája jellemzi' majd elsősorban erő­feszítéseinket, ám hozzáten­ném, azért megpróbálunk egy-két sürgető feladatot megoldani. Ilyen például a vízhálózat bővítése, a köz­ponti és az emlékparki kút összekötése. Terveink szerint 46 építési telket osztunk szét. Máris hatvan igénylőt tart számon az önkormányzat, vagyis letelepedni vágyókban nincs hiány. Az új falurészt a község és az emlékpark kö­zött jelöltük ki. Ügy gondol­tuk ugyanis, ha a települést idegenforgalmi centrummá kívánjuk a jövőben fejleszte­ni, márpedig ez a célunk, ak­kor célszerű a munka-, fog­lalkoztatási lehetőséggel is kecsegtető emlékpark közelé­ben helyet adni az új házak­nak. Jövendő lakólkat pedig szeretnénk — ahogyan az ed­digi építkezőket is segítettük — kedvezményes hitelfelvé­telhez juttatni Az önkor­mányzat feltétlenül vállalko­zásbarát lesz Vagyis támoga­tunk minden olyan kezdemé­nyezést, amely a falu jobb el­látását, működtetését szolgál­ja. Ugyancsak kész az önkor­mányzat az emlékparki fej­lesztéseket segíteni, hiszen közös érdekünk, hogy vonz­zuk ide a látogatókat, együtt használjuk ki e történelmi emlékhely lehetőségeit. Eh­hez azonban partnerek, tőke­erős vállalkozók kellenek, mert a falu ereje kevés ah­hoz, hogy színvonalas szol­gáltatásokkal tegye fogadó­képessé Opusztaszert (g«imbn*>

Next

/
Oldalképek
Tartalom