Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök Hetedhét határon 3 Akiknek Jézus kétszer születik Szerb karácsonyi előadás Deszken Öttömös, Csengele, Domaszék, Ópusztaszer Ha Deszk községében felelevenítenék a népi szokásokat, január 6-an a házról házra járó haromkirályos házszentelő menet esetleg találkozhatna az erdőről faágakkal hazafelé tartó szerb legényekkel, akik karácsony ünnepére készülődnek éppen. A találkozásból persze semmi baj nem származnék, csak: különös lenne. De a dolog időrendi bonyodalmai már az Istenben rég megboldogult Gergely pápára tartoznak, aki a nyugati kereszteny egyház számára új naptárat vezetett be. s ebben a karácsonyi ünnep, ellentétben a pravoszláv egyházéval, december végére esett. Így aztán mára, Vízkereszt után, amikor az utolsó fenyőfák is kikerülnek a lakásokból, kissé furcsa átérezni azt, hogy például a szerbeknek ekkor van karácsony. Szégyen vagy nem, amikor átvettem a deszki szerb Bánát kulturális egyesület ünnepi műsorára szóló meghívóját, azon is gondolkodnom kellett, vajon szokás-e | karácsonykor fenyőfát állítani a szerb házakban. S 'egyáltalán, hogyan zajlik Deszken ez a számunkra rendhagyó ünnep. Szerencsére segítségemre sietett Rusz Borivoj, a műsor főrendezője és hoppmestere. — A községben ez az év egyik legnagyobb kulturális eseménye, mert ekkor fellép a helybeli, de Deszken amúgy is ritkán szereplő Bánát néptáncegyüttes. 15 éve, amióta a csoport létezik, minden évben megünnepeljük a szerb karácsonyt. A hagyomány szerint január 7-én a reggeli mise és a délelőtti nagymise után a szerb férfiak a kiskocsmába mennek, s ott megünneplik a karácsony első napját Persze, nem töltik ott egész napjukat, ebédre hazamennek, a családhoz. Itt, Deszken. a legújabb hagyományt mi teremtettük, az ünnepi műsorral, s az utána kővetkező bállal. Másnap a karácsonybúcsúztató következik, ami valamikor abból állt, hogy az emberek gyalogosan vagy fogatba ülve a falu széléig kísérték, majd elbúcsúztatták a karácsonyt A régi szokásrendből az ajándékozás és a fenyőfaállítása hiányzott, ezeket nemrég vettük út a magyaroktól, habár a karácsonyi fa szimbóluma a szerbeknél is megtalálható volt: szenteste előtt a férfiak kisebb fákat hoztak az erdőről, hogy az udvaron, dísztelenül felállítsák Hogy ki, mikor hagyta el a régi szokást, és mikor vette fel az újakat, már nem lehet tudni, A faluban sok a» vegyes házasság, amelyek mindkét karácsonyt megünneplik. A deszki mozi előcsarnokában már fenyőfa áll, igaz, szerény díszítéssel. Amúgy csak a vendégek ünneplőjén, és a találkozásokkor szlávosan kijáró háromszoros üdvözlő csókokon érezhető a karácsonyi hangulat, de az ember még el sem töprenghet a karácsony halványulásán, mert amint megérkeznek a népviseletbe öltözött táncosok, és elkezdődik az előadás, az ünnep újra kivilágosodik. (Gyenes Kálmán fotói a műsorról készültek.) Somogyi P. Sándor 0 béresfiű Hamar csonkává vált széteső családban azülett-tt a Fekete gyerek, ahogyan az egész falu ismerte a szőke legényt. Anyja egy napon megunta a férj örökös részeg kotoalcödéset s nyomtalanul eltűnt az éj egy csendes órájában. Az. apa a fiúval, s annak húgával maradt folytatva eddigi életmódját így hát nem csoda, hogy (hamarosan minden romlani. koszolódni, pusztulni kezdett a ház környékén. A gye. retek, ha ettek, az a szomszédok könyörületességén. ha nem fáztak, az csak az idő kegyén imúlt A Fekete gyerek, akinek A bel volt a neve, munka után kellett hogy nézzen, hiszen szeretett válna minél messzebb kerülni az egyre elvadultabb otthontól. Félénk próbálkozásait véletlen siker koronázta A falu egyik igen jeles és köztiszteletben álló gazdája, látváa hogy a növekvő gazdasághoz felesége és az ő munkás kezei immár kevesek. segítség után nezett. így akadt a szép nevű. de szerencsétlen sorsú Abel nyomára, felfogadta. házának nyári konyhájába költöztette Dolgos, ám mégis nyugodt és biztonságos napok következtek Ábelre. A reggeli jószágé tetősek és az istállók, ólak tisztítása mellett, az évszakoknak megfelelően ültetett, vetett, kapált, kertet csinosított, szénát kaszált és hordott, kazlat rakott, havat söpört. Naponta meleg étel. rendes fizetési lett része, megértő, jóindulatú, bár idegen család tagjaként élte életét Mígnem, nagykamaaszá cseperedvén apjától örökölt gonosz tulajdonságai egyre inkább elhatalmasodtak rajta Szemtelen es hangoskodó lett. a munkában kevéshé igyékvő, s havi bérének többségét italra költötte. De az erélyes gazdasző még kordában tudta tartani. Karácsonyra ajándékot kapott, sőt a háztól nem messze levő. elhagyott tanyát is felajánlották neki, tegye rendbe, álljon legalább részben a saját lábára. Abel dünnyögött szemét forgatta. ügv tetszett, habozik, de közben már szőke fejében sötét terveket forgatott Egy reggel hűlt helyét találta csak a gazda, s mint később kiderült a hűtőláda hús- és kol básztartalekaiból csinos úti csomagot készített magának, azzal távozott. Nagy volt a házban a felháborodás és a harag, de a feljelentés elmaradt, annak ellenére, hogy Abel nem hagyta el a falut a vasúthoz szerződött, fizikai munkára. Találkozáskor még 'csak el sem döngette a gazda Halk szavú feleségé kérése tartotta vissza, aki többször célzott a fiú szerencsétlen sorsára, apja vérének örökTelt-múlt az idő, s az asszony egyre többet panaszkodott nem bírja a rengeteg munkát A gazda ilyenkor töprengve hallgatta Egyszer csak híre érkezett hogy Abel fene természetét a vasutasok sem viselték jó szívvel, kitették a szűrét, másutt berzenkedjék átkos szavakkal a munka ellen. Es egy napon, az asszony kérlelései, panaszai hatására, Ábel űjra visszaköltözött a nyárikonyhába, újra háromszor kapott enni naponta, űjra félretehette keresett pénzét paskolhatta a jól ismert lovak pofáját, simogathatta a házat vigyázó ebek fejét Azóta ismét csendesen telnek napjai. Csak reggel, mikor a vödrökkel itatáshoz ballag, mikor a teheneket a legelőre hajtja ki. van mélyebben hajtva a feje. mint egykoron Czégénv József Mozi és önvédelem Az Öttömösröl származó vezető hír Bata Ferenc polgármester szerint az, hogy önvédelmi csoport alakult az önkormányzati testületből, hét taggal. Szomorú tény. hogy már a perifériális területeken is kénytelenek az Ott lakók saját összefogással megpróbálni gátat vetni a bűnözésnek. Reméli, az önvédelmi csoport úgy működik majd. hogy megfelelően pótolja a kis falu hiányzó körzeti megbízottját — Legyen-e továbbra is mozi ? — tették fel az önkormányzat tagjai a kérdést a közgyűlésen. — És csodát láttunk — folytatja beszámolóját — A lakók úgy döntöttek, hogy veszteséges üzemeltetése ellenére is fenn kell tartani a kultúra közvetítésének ezen hanyatló eszközét. A közköltséglekből továbbra is biztosítjuk a kis moziüzem működésének költségeit — Megítélésem szerint, mivel még természetesen itt sem adottak a feltételek, nagyon óvatosan kell kezelni a helyi adók ügyét. Nem szabad tovább feszíteni a húrt. És rendbe kellett hozni, rendesen ki. építeni a szeméttelepet, mert bár akartuk volna, áttelepíteni régi helyéről mégsem lehetett Hogy mi lesz a jövő? Kiterjedt tanyai kerületeink ellátását szeretnénk a lehetőségek szerint javítani, a régen divatos szociálpolitikai elképzelések szerint. Arra már megvan a pénz. hogy a hiányzó tűzoltószertárt megépítsük, s hogy az igen rassz szagú sertesfelvásárló helyet kitelepítsük a falu központjából. A többi dolog? A többi dolog megoldását egyelőre nem lehet biztosan eltervezni. De hát majd az élét... C. J. Öltözd készül a gyerekeknek Huszonhat millió forinttal gazdálkodhat az idén a csengelei önkormányzat. Ez az összeg az infláció miatt jóformán ugyanannyi, mint amennyit tavaly kapott e 2370 lakosú település. Kordás István polgármester a legsürgetőbb tennivalókat veszi sorba. — öt éve épül az iskola tornaterme. Végre ideje lenne befejeznünk. Tavaly hozzá sem fogtunk a munkálatok folytatásához, mert már eleve látszott, a rendelkezésünkre álló összegből képtelenség befejezni ezt az elhúzódó beruházást. Itt van egy fűtött, huszonnégy méter hosszú, tizenkét méter széles csarnok, felszerelésben sincs hiján, csak éppen nincs hol tisztálkodniuk, öltözködniük a gyerekeknek. Ez a bővítés van hatra, amit ha törik, ha szakad, az idén meg kell oldanunk. Kétszáznegyven gyerekről van szó< Ugyancsak jogos igénye a lakosságnak, hogy sajat benzinkúttal lássuk el a falut. Pályázatot hirdettünk, amelyben egyszeri vissza nem térítendő támogatáshoz juttatjuk azt, aki mielőbb vállalja a kivitelezést. A 600 ezer forintos támogatáson kívül a község négy teli tartállyal, azaz mintegy 25 ezer liter benzinnel tudja elősegíteni, hogy a kutat minél előbb üzembe helyezhessék. Afféle garanciát kívánunk adni ezzel a „gesztussal" a jövendő tulajdonosnak. Tíz telek vár vevőre, jelenleg a házhelyek kialakítását végzik. Megemlítem, bár korántsem vagyok bizonyos abban. hogy sikerül aszfaltoztatnunk azt a 6.5 kilométer hosszúságú földutat. amely még hátra van a Csengelét Kiskunmajsával összekötő 13 kilométeres útszakaszból. Ügy tudjuk, erre az útkorszerűsítésre pályázatot írnak majd ki, amely lehetővé teheti, hogy akár a két település együtt oldja meg ezt a feladatot. Közös érdekünk, hogy végre teljes hosszában, évszakoktól függetlenül járható legyen ez a szomszédos megyébe vivő út. Nyilvánvaló. az átmenő forgalom számára sem mindegy, mikor kap végre szilárd burkolatot ez a hat és fél kilométer. G. E. Adók helyett saját erő Nem tagadja Dobó Szilveszter polgármester, hogy nehéz helyzetben van Domaszéken is az önkormányzat. — Ügy látom, a településen a legfőbb, konkrét problémát az űj házhelyek kialakítása jelenti, hiszen mintegy 200 portát igényeltek a letelepülni vágyó fiatalok. Az új portákon természetes módon jelenik meg a közművesítés. a szennyvízelvezetés, a csatornázás megoldása. A járdaépítést továbbra is önerőből kívánjuk megvalósítani, mi biztosítjuk az építési anyagokat, s a családok munkaerejüket adják az új sétálóutak megteremtéséhez. A gázbevezetés a faluban már megtörtént, 50 híján minden porta igényelte, s be is kötötték a vezetékeket, ezekből nyolcvanat már használnak. Mivel a tanyákra szintén megkezdtük a bevezetést. ezt folytatni akarjuk az idén, mintegy 30-at szeretnénk a rendszerbe bekapcsolni. Ez csak a kivitelezőkön múlik. — Mint minden más településen, a helyi adózásról még itt sem döntöttünk, hiszen a feltételek még nem ismeretesek. Én inkább a személyes, falut építő részvételben bízom, mint a személytelen jövedelemadók kiterjesztésében C. J. Kincset érhet az emlékpark Öpusztaszeren egyelőre talány az önkormányzat számára, mennyiből gazdálkodhatnak az idén. Márpedig addig csak feltételes módban összegezhetik elképzeléseiket. Kecskeméti János polgármester bizonytalansága tehát érthető, amikor a falu jövőjét illetően faggattuk: — Természetesen minden attól függ. milyenek lesznek a pénzügyi lehetőségeink. adódik-e módunk tartalékok képzésére, mennyi bevételhez juthatunk. Előbb ezt kell tudnunk, csak azután tervezgethetünk. Máris kijelenthetem azonban: szerény lesz ez a terv. Megítélésem szerint, már azt is eredménynek könyvelhetjük el, ha a község működőképességét fenn tudjuk tartani, nem kell bezárni egyetlen közintézményt sem. Ha 1991-ben a kilencvenes év gazdálkodási- színvonalát elérjük, már nem dolgoztunk rosszul. És ez nem pesszimizmus, csak reális helyzetértékelés. A legfontosabb lesz tehát az alaptevékenységek fenntartása. Nagyon oda kell figyelnünk az energiaköltségekre, a bérekre, hiszen ezek a kiadások viszik el a legtöbbet. Takarékoskodni immáron aligha tudunk, hiszen eddig is mindent megpróbáltunk, ami a költségeink lefaragását illett Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk résen, ha valamilyen gazdálkodási szférában kiaknázatlan tartalékokra lelnénk . . . Összegezve: a túlélés politikája jellemzi' majd elsősorban erőfeszítéseinket, ám hozzátenném, azért megpróbálunk egy-két sürgető feladatot megoldani. Ilyen például a vízhálózat bővítése, a központi és az emlékparki kút összekötése. Terveink szerint 46 építési telket osztunk szét. Máris hatvan igénylőt tart számon az önkormányzat, vagyis letelepedni vágyókban nincs hiány. Az új falurészt a község és az emlékpark között jelöltük ki. Ügy gondoltuk ugyanis, ha a települést idegenforgalmi centrummá kívánjuk a jövőben fejleszteni, márpedig ez a célunk, akkor célszerű a munka-, foglalkoztatási lehetőséggel is kecsegtető emlékpark közelében helyet adni az új házaknak. Jövendő lakólkat pedig szeretnénk — ahogyan az eddigi építkezőket is segítettük — kedvezményes hitelfelvételhez juttatni Az önkormányzat feltétlenül vállalkozásbarát lesz Vagyis támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a falu jobb ellátását, működtetését szolgálja. Ugyancsak kész az önkormányzat az emlékparki fejlesztéseket segíteni, hiszen közös érdekünk, hogy vonzzuk ide a látogatókat, együtt használjuk ki e történelmi emlékhely lehetőségeit. Ehhez azonban partnerek, tőkeerős vállalkozók kellenek, mert a falu ereje kevés ahhoz, hogy színvonalas szolgáltatásokkal tegye fogadóképessé Opusztaszert (g«imbn*>