Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

8 Kapcsolatok 1991. január 14., hétfő m ObUflSÓSZObGAbflT Q Pf.: 153. Telefon: 12-K47^ Játszótér is kellene Köszönet ajándékcsomagokért A Petófitelcpi Időskorúak Szociális Otthonának igazgatója. lurnui Lászlóm! kérte szerkesztőségünket, tolmácsoljuk az otthon lakóinak és dolgozóinak köszönetét a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnak figyelmességükért: a karácsonyi ünnepre 230 édességcsomagot ajándékoztak — térítésmentesen — gondozottaiknak. akiknek így gazdagabb és hangulatosabb karácsonyuk lett. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Tisza Füszért, a konzervgyár, a tejipari és a paprikafeldolgozó vállalatoknak, melyek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy karácsonykor a Tarján városrész 5-ö.v választókerület nagycsaládosai és nyugdíjasai a karácsonyfa alá élelmiszercsomagot is kaphattak. Reméljük, hogy az idei — talán meg szegényebbnek túnó — karáckotryi ünnepek fényét és hangulatát is melegebbé tudjuk varázsolni, ha a fenti adakozók köre kibővülne. Mészáros József az 5. sz. vk. képviselője Tihanvi Zsigmond SZDSZ Nyissák meg a kupolát! A Délmagyarors/ágban megjcléntcikk késztetett arra. hogy én is írjak a „Termál-kupola" megnyitása érdekében. En és a 82 éves édesanyám rendszeres látogatói voltunk a „kupolás fürdőnek", egészségünk érdekgijen. De sajnos, amióta javítgatják, azóta nem marad más. mint a szintetikus uton előállított tabletták sge-, dese. Ma már kimbndhatjuk. hogy a legszennyeíeltébb és a legporosabb városok közé lehet sorolni Szegedet is. A szegény ember,részérc elérhető távolságon belül nincs hegyes es erdós terület, ahol esetenként lehetne oxigént is tartalmazó levegőt szívni az alföldi por, pi-. szok helyett. Nincsenek kgrekpárutjaink .7- főleg olyan'helyen, :'mof a szén-monóXidtól nem fulladnánk meg kerékpározás közben pedig a lábizmok bénulása és a csontok clmcszesedésének elkerülése érdekében szükségszerű lenne az egészséges kerékpározás is. (Már aki meg tudja venni a kerékpárt.) Azok a városatyák, akik eddig is tehettek volna valamit Szeged város érdekében, nem tettek semmit, hiszen ók el tudtak Szegedi madarászok Szatmárnémetiben és környékén Két szegedi természetvédő, Hencz Alájos és Puskás Lajos diavetftéscs előadást tartott a dél-alföldi védett növény- és madárvilágról Szatmarncmetiben a Kölcsey Líceumban. így emlékeznek az útról: „Hosszú, izgalmas, csúszós, sáros úton érkeztünk meg a helyi RMDSZ-székházba. Rövid ismerkedés, terepszemle és már rakjuk is ki áz általunk hozott szép természetfotókat a szomszéd líceumban. Délután 5 óra és a jó szervezés eredményeként már jönnek is a tanárok és diákok, Nemsokára minden készen van és az út sarát a másik ruhánkon hagyva megkezdjük a programunkat előadás, dia, mozgó film és közben madárhang. Lelkes, népes társaság jött össze. Figyelmesen hallgatják. hogy mi hogyan csináljuk, ami) látnak és hallanak. A másfél órás program jócskán megnyúlt. Ezután lehetett jelentkezni az ottani madártani és természetvédelmi közösségbe, aminek alakulásához akaratlanul is segítséget nyújtottunk. Másnap a Tur által felduzzasztott tárolóhoz kirándultunk és munkaebéd tarisznyából. ízlésesen földre terítve. Este egy kis református magyar faluban. Kökényesen fnlvtattuk prog Önkormányzati képviselők fogadóóráján jártam a napokban. Szerettem volna fölvilágosítást kapni, mivel már a harmadik beadványunkra nem kaptunk választ a polgármestertói, illetve az építési osztálytól. A; első levél október elején érkezett a városházára, melyben 120 család aláírásával az a kérés állt, hogy az adott helyre játszóteret építsenek ház helyett, mivel az egész városrészben egyetlen játsiótér sincsen, gyerek pedig van — és lesz — bóven, ahogy ez már új lakótelepeken lenni szokott. Ez a hely különösen kritikus, mivel nemhogy zöld terület, de még járda sincs a ház körül, rögtön az úttestre lép a házból az ember és gyerek. A második levél ugyanezt vázolta az akkor (október 23-án) megválasztott polgármesternek. Az utolsó segélykiáltást szintén hozzá intézték az utca házainak közös képviselői és az itt levó általános iskola igazgatója. Válasz nincs, illetve van: már lerakták a ház alapjait. Játszótérről nincs tudomásunk. Szóval ez ügyben kívántam — és kívántunk — informálódni (jár-e egváltalán postás a városháza felé?) Először a Fidesz-képviselók fogadóóráján voltam, ahol a képviselő nem jelent meg, másodszor a körzetünkben, ahol képviselő volt ugyan, de semmivel nem tudott többet a dologról. mint mi, sót. Tudtunk neki újat mondani. Ahogy szó szót követett, az derült ki. hogy aki nem itt lakik, nem tudja átérezni a problémát (aki itt lakik, az meg nem szólhat, mert ó, ugye, érdekelt és ezáltal még elfogult is lehet!). Ezek után egy javaslat fogalmazódott meg bennem (fontolják meg, uraim!). Bővítsék ki az önkormányzatot legalább 170 ezer főre és akkor igazán önkormányzat lesz és demokrácia. Mert most úgy tapasztaltuk, az önkormányzat 53 ember problémáit tudja átérezni és ettől a szó legszorosabb értelmében ön-kormányzat ugyan, de ezzel rajtunk nem segít. Székely Anna „képviselt" Körtöltés u. 40.. III/9. menni, térítésmentesen az ország különböző gyógyüdülőibe. Most még a drágább benzin mellett is élvezhetik i természet (gyógyító) kincseit, mert ezek az „elvtárs-urak" kít.-k. ... vezetői lettek, esetleg korkedvezményes vagy öregségi — kiemelt — nyugdíjjal, rendezett vagyoni helyzetű polgárokká váltak. De. kérdem én — mit tegyen az. akinek a „szocializmus építésében" tönkrement az egészsége. és a betegsége ellenére is dolgoznia kell. hogy a mindennapi kenyere meglegyen, és csak uszas jutott neki pluszként osztályrészül — és most még ezt is elvették. Bár Szeged (poros egyetemi város) is fejlődik; egymás után nyílnak meg a játéktermek (bünbarlangok), erotikus masszázsszalonok (pl. Jakab L. utca) és a sötét képű, riasztó külsejű urak és hölgyek (?) miatt már fél az embeí egyedül közlekedni fényes nappal a Belvárosban. Az erkölcstelenségre és a bűnre van pénz. csak a kis pénzű, beteg emberek gyógyító termálfürdőjének üzemeltelésére nincs anyagi fedezet? B.J.-né (név és cím a szerkesztőségben) Nem piszkos 12... hanem piszkos hatvan. Egy tízemeletes házról van szó. ahol én is lakom, hatvan család otthona. Rettenetesen piszkos a lépcsőház, nem találok jelzőt, amivel kifejezhetném, hogy néz ki ez a ház (így nézett ki karácson) kor, újévkor is). Milyen emberek azok. akik így piszkítják a lépcsőházat, a liftet? Milyen a tányérjuk, az ágyuk azoknak, akik nem tudnak a környezetükre vigyázni? Mert itt mindenféle „csemege" megtalálható. Puticsné Kés ész Erzsébet Idegenszó-járvány Ez a járvány, az idegenszavak terjedése, melynek ez idó szerint hatásos gyógyszere még nincs, már régen meghaladta az anyanyelvápolók tűrőképességének határát. Dacára annak, hogy több cikkben sokan helytelenítjük e jelenség terjedését, az mégis vészesen terjed és fertőzi a szép anyanyelvünket. Hát ennyire védhetetlenek vagyunk? Csak néhány példát említek a sok közül. Nem hívnak, csak invitálnak, nem közölnek csak publikálnak. nem tájékoztatnak, csak informálnak, bizonyos posztokra voksolnak, precíz, exkluzív motiválásról beszélnek, kreatív koncepciót, speciális fesztivált, szubjektív tendenciát, rutinos kuriózumot, pejoratív módon latens gondolatokat hangoztatnak, de sorolni lehet még: szféra, platform, rutin, kampány, delegáció stb. Fóleg a napilapokban olvassuk, s halljuk a rádió és televízió szövegeiben azokat az idegen kifejezéseket, melyek miatt elfogja az embert a félelem. Sanyargató az a tény. hogy a nagy megbecsülést érdemlő nyelvművelók ellenében a nyelvünket rontók hada ramunkat az ottani iskolában, ahol a tantermet rendeztük be képekkel és itt volt a vetítés is. Kint vigasztalanul esett az eső. bent apró magyarok lelkes csapata tanárokkal, a falu lelkészével és egy pár szülővel, akik restellkedve nézték sáros csizmájukat és várták a sötét utcán jövő gyermekeik érkezését. Az igazgató bemutatott bennünket és elkezdtük a Szeged környéki élővilág, valamint a téglagyári kubikgödrök madarainak. virágainak bemutatását. Egy-egy ismerős virágnál, madárnál a felismerés hangos tetszésnyilvánítása tette közös programmá a vállalkozásunkat. • Nagyon hálás közönségünk volt. hozzájuk még nemigen jutott el szegedi madarász. Megcsodáltuk a sok kíváncsi, élénk tekintetű, őszinte érdeklődésű gyereket. Nekünk itt. Szegeden könnyú magyarnak lenni! S nekik elvinni a szót és a képet nagy örömünkre szolgált. Örültünk, hogy hívásukra el tudtunk menni, és környékünk élővilágáról be tudtunk számolni képben és hangban. Szívből kívánjuk látogatásunk kölcsönös folytatását." PusVá* Lajos Kedves „drusza", tisztelt Molnár György! Miután kb. 60 évvel ezelőtt e városban én is ezen a néven láttam meg a napvilágot, s néhanapján cikkeket, tárcákat publikálok a lapban, szerkesztőségi engedélyt kértem, hogy reflektáljak az ön 1990. december 27-ei, a taxisblokádról írott levelére. Hát... mint mondhatok?... Az a Molnár György, aki e sorokat írja, nézeteiben, felfogásában nem azonos önnel, a föntebb említett levél írójával. Ezért kértem a hozzászólás lehetőségét. Hogy írásában mennyi az igazság, s mennyi az elfogultság, nézőpont kérdése. ls-is. Egy dolog azonban kritikára késztet, s — ne haragudjon az őszinteségért — azt hiszem, ez már blöff a javából. En viszont egyetlen százaléknyi esélyét sem vállalom. hogy valaki az ön véleményével azonosítson A kérdéses kitétel az, hogy ön a Himnuszt éneklő, az alkotmányos rend védelmében tüntető tízezreket, hogy úgy mondjam, idiótáknak, a benzinár emelése érdekében tüntetőknek titulálja. Ez — már megbocsásson — szerény véleményem szerint otrombának, alpárinak tűnik, s roppant kínosan érintene, ha egy ilyen megfogalmazás nyilvánosan a nevem fölött szerepelne. A taxisblokádról nekem, aki vasvillával a kézben magam, s egy-két taxis testi épségét egyaránt veszélyeztetve tudtam csak kitörni egy külvárosi, félreeső átkelőhelyen, hogy két nap után a negyven kilométerre levő otthonomba hazajuthassak, nos, erről a blokádról nekem egészen más a véleményem: De lidt miután druszák vagyunk, véleményemet megtartom magamnak. Meglehet, jobb lett volna, ha ön is hasonlóképpen cselekszik Molnár György Öttömös Emlékművek az áldozatoknak Várakozással, tisztelettel olvasom a II. világháború áldozatai felkutatásával és összeírásával kapcsolatos közleményeket. Fájó gyerekkori emlékek elevenednek fel. Édesapám búcsúzik a családtól, indul a frontra. Vártuk, ígérte, de nem jött a szeretet ünnepére karácsonyfát díszíteni. Bujtársa hozta a szomorú hírt, elesett 1944 karácsonyának ünnepén, december 26-án Budapesten a Tőzsde-palotában. Évtizedek óta keresem sírját, hogy tisztelegjek emléke és földi maradványa előtt, nem találom. Az illetékes hivatal némán tanácstalan. A Magyar Köztársaság területén sok család él még hasonló emlékekkel. Elérkezett annak ideje, hogy társadalmunk megfelelő tisztelettel és kegyelettel megemlékezve emlékművet állítson az áldozatoknak. Úgy gondolom, hogy Szeged lakossága, egyházi, állami, párt-, kulturális, gazdasági szervezetei képesek példamutatóan megszervezni és végrehajtani az elkésett megemlékezést. Köztársaságunkban már sok helyen alakult emlékbizottság. Szegeden még nem. Kérem, Szeged városanak vezetőit, szíveskedjenek a bizottságot megalakítani és munkáját támogatni. Dr. Gurka Zoltán Szeged. Boldogasszony sgt. 7. sz. Nem kifosztás - szerződés Az 199(1. december 20-án megjelent „Kifosztás és sajnálkozás" címú írásra a Del-Alfüldi Állattenyésztő Állami Gazdaság Csongrád Megyei Állomásától kaptuk a következő választ: korlátozás nélkül mind nagyobb tevékenységet fejt ki. Csokonai irta a következőket: ., Síiért nem táncol magyart az anglus, francia? Csak a magyarnak kell más módja? Igy vesztjük hazánkat a magunk kárara, •külső tánccal, nyelvvel, szokással, ruhával." Javaslom egy olyan munkacsoport megszervezését, medf'országos mozgalmat fejtene ki, megfelelő, határozott felvilágosítással jobbításra serkentené a rádió, a televízió és a napilapok, folyóiratok szerkesztőit, művelődési és oktatási főhatóságokat, az irodalmi és művészeti köröket, s alamint a társadalmi szervezeteket. Szükségesnek tartom az állandóan szinten tartott, megfelelő hírverést is. Közösen, egyesített eróvel, kitartó és türelmes munkával megfelelő eredményt fogunk elérni. Végre cselekedjünk is! A Haza, a beszéd és magatartásművelődés indítson bennünket cselekvésre! Oláh Pál Hullám u. 2. „A Cikket aláíró két kistermelő 1988-ban kötött állomásunkkal szarvasmarha bérhízlalási szerződést. Minden partnerünket, így Sebők Istvánt és Bigors Imrét is értesítettük az 1989. évi felvásárlási árainkról. Levelünket válasz nélkül hagyták. így elfogadottnak tekintettük közölt árainkat Sebők István 1989. harmadik negyedévére kötött szerződést, azt .határidőre nem teljesítette és kérte a negyedik negyedévre való módosítását Kérelmét méltányoltak.,, azonban az, állat értékesítése 1989-ben nem történt meg Sebők István hibájából, de a szerződésszegésből eredően sem kötbért, sem egyéb szankciót nem alkalmaztunk. Tanácstalanul állunk a 47 kilogramm súlyelvonást reklamáló panaszával szemben, ugyanis az átvételi jegyen a következő szerepel: az állat mért súlya 610 kilogramm, levonás 6 százalék: 37 kilogramm, nettó súly: 573 kilogramm. A szerződésben 43,50 forint vételár szerepel, de 1990 februárjában, mikor az állatot leadta, 66,50 forintos áron, tehát a szerződöttnél lényegesen magasabb összegben történt az elszámolás. Korábbi gyakorlatunktól eltérően 400 forint szállítási költséget is elszámoltunk a szerződésben rögzített állatorvosi költségtérítés mellett. Bigors Imre 1988 januárjában 6. júliusban további 6 bikára kötött szerződést állomásunkkal. Tudtunk és beleegyezésünk nélkül ebből 1989 márciusában tízet exportcélra értékesített, azok pénzügyi elszámolását követően panasszal, kifogással nem élt. 1989 júliusában megtörtént a fennmaradt két szarvasmarha értékesítése is. szinten panaszmentesen. Az 1988 januárjában szerződött 6 darab bika után a 47.70 helyett 68,50. a juliusban szerződöttek után 50,20 helyett 71 forintot fizettünk kilogrammonként. Természetesen kifizettük a teljes exportfelárat is a tíz szarvasmarha'után.-1989 végén Bigors Imre részére az export-során realizálódott nyereségből további 2 Ft/kilogramm elszámolására volt lehetőségünk, az összeget részére postán ki is utaltuk. Ekkor kaptuk tóle az első reklamációt, melyet válhatunk vezető jogtanácsosával körültekintően megvizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy panasza alaptalan, kérése nem teljesíthető, ezt az álláspontot változatlanul fenntartjuk. Sebők István és Bigors Imre szerződéses fegyelme, mint az a fentiekből kitűnik, hagy némíi kívánnivalót maga után. Ennek ellenére velük szemben szankciót nem kezdeményeztünk. Arról viszont mi nem tehetünk. hogy 1989. január l-jétől az állam megvonta a nagyüzemektől a 7 forint árkiegészítést, ami az érdekeltséget jelentette a háztáji gazdaságok integrálását illetően. Dr. Bálint János állomásigazgató Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége, Szeged, Sajtóház, Pf, 153.6740. Munkabér orvosi vizsgálat idejére D. S. azt szeretné tudni, mikor jár a kötelező orvosi vizsgálat idejére munkabér, s milyen vizsgálatokat kell ebből a szempontból kötelezőnek tekinteni? A dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt. Kötclezó orvosi vizsgálat esetén a teljes mulasztott idóre átlagkereset jár. Kötelező orvosi vizsgálatnak csak azokat a vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a dolgozó — egészségi állapotától függetlenül — jogszabály rendelkezése alapján köteles részt venni A beteg dolgozó ellátásához, illetve rendszeres kezeléséhez szükséges orvosi közreműködés nem minósü! tehát kötelező vizsgálatnak akkor sem, ha az csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Az ilyen címen történő távolmaradás igazolt távollétnek minősül, de díjazás a mulasztott időre nem jár. Kivételes rendelkezések alapján történő kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni a terhes nő terhességi vizsgálaton való négyszeri, koraszülésr, nél egyszeri részvételét is, ha erre csak a munkaidőben van lehetőség. Dr. V. M.