Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1991. január 9., szerda Kultúra 5 Könyvespolc Kolozsvári emlékírók Transilvaniae civitas pri­maria, vagyis Erdély első városa. Ezzel a címmel il­lették a XVI. század eleji kortársak Kolozsvárt, a kin­cses várost; s ha egy kö­zépkori városban a szűcs­mesterből lett királybíró, az aranymives, a sáfárpolgár tipográfus, az Európát meg­járt medikus es az unitárius egyházgondnok egyaránt pennát ragadva érdemesnek érzi írásban rögzíteni a nagypolitikától az időjárásig a „lőtt dolgokat", az feltét­lenül jóllétet jelez. Vala­mennyiük közös vonása, hogy életük dolgai, még a legszemélyesebb gondolata­ik is a városhoz kapcsolód­nak írnak, mert saját tet­teik fontosságára ébredtek, mert az apró anyagi ügyeik számbavétele is önállóságu­kat mutatja, és mert közöl­nivalójuk van polgártársaik­nak, s az Írástól önmaguk előtt is rangra emelkednek. Tehetik. Ezekből az emlékiratokból, a kolozsvári polgárok 1603. és 1720. közötti feljegyzései­ből, jegyzőkönyveiből és naplóiból adott ki váloga­tást nemrégiben a Kriterion kiadó, Kolozsvári emlékírók címmel. A kötetet Bálint József szerkesztő történelmi kútfőként ajánlja, hiszen a szerzők, a maguk módján a korszak históriájával foglal­koznak, s ugyanakkor iro­dalomtörténeti forrásmunka­ként is, amely a klasszikus erdélyi memorialisztika fej­lődését ábrázolja, a csűcstél­jesitménvek felé. Kemény János és Bethlen Miklós müveiig. A történeti fel­jegyzések szerzői: Segesvári Bálint (1606—1654 közötti időszakban), Linczigh János (1621—1675), Auner Márton, Brozer Péter és Gáiffy Mi­hály (1663—1720), Vízaknai Bereck György (1693—1720) és Szakái Ferenc (1698— 1718) igen sajátosan látják a kor történelmét; a fogsá­gok, hadviselések és koro­názások elvegyülnek a min­dennapi élet eseményei kö­zött, egyformán érdekessé válik az, hogy Bethlen Gá­bor győzelmet arat Ferdi­nánd fölött, s hogy az év­ben „ménykő ütött a pe­rengér tetejébe", és a pro­testáns ráció ugyanúgy írás­ban rögzíti a szomszéd in­timitásait, mint a fejedel­mek tetteit. Egyszóval a his­tória melleit megismerhet­jük a késői középkor hét­köznapjait is. A könyv külön érdekessé­ge, hogy benne több régert­volt kiadású, vagy ez idáig kiadatlan szöveg található. S. P. S.» Bankmankó a vállalkozóknak A piacgazdaság előtérbe kerülése törvényszerűen von­ja magával a pénz szerepének növekedését. Ez pedig együttjár a bankok fokozatos gyarapodásával. A vállal­kozóknak olyan tevékenységekkel kell megismerkedniük, amelyekkel eddig nem. vagy csak elvétve találkoztak. Sót nemcsak megismerkedni, hanem alapos jártasságra is szert tenni, hiszen az elmélyült ismeret az üzleti siker egyik forrása lehet.. A Közgazdasági Egyetemen működö Eccmomix Ht. elé­be ment a vállalkozói igényeknek. Kiadásában jelent meg a Bankjog a gyakorlatban című. nélkülözhetetlen kézi­könyv. A dr. Petrik Ferenc szerkesztette, és a. téma leg­jobb hazai ismerőiből álló nyolcfős szerzői gárda által ké­szített könyv valóban hasznos segítség a vállalkozások sok. színűségében. Tíz fejezetben foglalkozik a 'közhasznú is­meretek alapos bemutatáséval és taglalásával. Szót ejt a bankügyletekről és az ezeket biztosító mel­lékkötelezettségekről, a bankhitelezésről és a kölcsönszer­ződésekről, a bank- és csekkszámla-szerződésekről, a pénz. forgalom szabályairól, a váltókról, a kötvényekről és a kincstárjegyekről. Hadd hívjuk fel az olvasók figyelmét arra is. hogy alapos és könnyen kezelhető név. és tárgymutató könnyíti meg a könyv használatát. Az igazi értékek sorát szaporít­ja az a 25 nyomtatványminta, amely a bankok ét; az ügy­felek közti, bármely cselekményre példával szolgálhat. Az egyik szerző szerint a tanulmányok a bankjog egy szeletét vizagáliák éá tárják a felhasználók elé. Ez való­ban így igaz. Ám az is igaz. hogy e szelet nélkülözhetet­len. mert az egész minden aUrotóelejnét magában hor­dozza 8 Oriosi szakkönyvekben is azt találjuk a kóroktan neveként: etiolójgfa. Holott a latin aéiiotogia szóban arc — görög eredetű lévén (aitia — ok) kivételként — ejtendő, akár az aéro- kezdetű szavakban, mert itt meg a szintén görög aér (ájer!) az eredeti. Ma azonban egy re kevesebb az orvos, aki középiskolában latint tanult, görögöt meg már szinte senki. Ezért vállalkozott Simon Miklós nv. egyetemi tanár. 1965-1987 közt a SZOTE bőrgyó­gyászati klinikájának igazgatója, hogy a kiváló klasszikus filoló­gussal. a szegedi egy etem hajdani magántanárával, Visy József c. egy etemi docenssel szótárt szerkeszt mintegy ötezer leggy ako­ribb műszó eredetéről, etimológiájáról. Visy József elhunyta után Dér Terézia egy etemi adjunktus lektorként működött közre a szófejtő tár bővítésében, magyarázatában. Szavak Bár a szavak zöme görög-latin eredetű, számos új szakszó mo­dern nyelvből, fóként az angol­ból származik, jóllehet végsó so­ron ez is többnyire a görögből, latinból táplálkozik. Mint napja­ink sokat emlegetett betűszava is, az AIDS (acquired immuné rfeficiency syndrome: a szervezel ellenállóképességének fertőzés okozta gyöngesége) vagy a lézer, azaz a laser (/ight amplification by stimulated emission of radiation: radioaktív sugárzással fokózott fényerősítés). Lézerrel pl. el lehetne tüntetni a Gorba­csov fején látható tűzfoltot (ruzevus flammeus), amelyet a német szellemesen gólyacsípés­nek nevez, érzékeltetve, hogy veleszületett „anyajegy". A holocaust mindkét eleme görög: egészen elégetett (holos = egész, kaustos = megégett). Jellemző, hogy a nemi beteg­ségek eredetét minden nyelv más népre hárítja. A gumióvszer (condom, kondom, koton) a 17. századi angol Contonról kapta nevét; a franciák la capote angla­ise (angol köpeny), a németek viszont paríser (párizsi) néven ismerik. A spanyolgallér is a nemi betegség fajtája. Szállóigék Szavakon kívül tanulságos szállóigéket is találunk a szótár­ban. Egy részük egyetemes élet­bölcsesség. Cogito, ergo sum (Descartes). (Gondolkodom, te­hát vagyok). Omnia vincit amor (Vergilius). (A szerelem min­dent legyóz). Omnia mutantur, nihil interit (Ovidius). (Minden változik semmi el nem enyé­szik.) Homines dum docent. discunt. (Seneca). (Tanítás köz­ben az ember maga is tanul.) Aethiops non albescit. (Erazmus). (Az etióp bóre soha­sem lesz fehér; azaz a természet ellenére nem lehet tenni.) Tantum scimus, quanium memó­ria tenemus. (Annyit tudunk, amennyit emlékezetünkben megtartunk.) Ut ameris, amabi­lis esto. (Ovidius). (Ha azt aka­rod, hogy szeressenek, légy sze­retetre méltó.) Non mortem ti­memus, sed cogitationem mortis, (Nem a haláltól félünk, hanem a halál gondolatától.) Omnia mors aequat. (Claudianus). (A halál mindent elsimít.) Vivitur inge­nio, cetera mortis erunt. (Vesalius). (Az ember a szelle­mében él tovább; többi része a halálé.) Auctor abit operis, sed tamen extat opus. (A mű szerzője meghal, de műve mégis fönnma­rad.) Az orvosi aforizmák egy része a hivatás öntudatát hirdeti. latros gar philosophos isotheos. (Hippokratész). (Az orvos Is­tenhez hasonló bölcs.) latros gar anér pollon autaxios állon. (Homérosz). (Az orvos olyan ember, aki egymagában sok mással fölér.) Der Dermatologe muss ein besserer Internist sein als der Internist Dermatologie. (Vonkennel). (A bőrgyógyász legyen jobb belgyógyász, mint amilyen bőrgyógyász legyen a belgyógyász.) Ez a szakterületek vetélkedését is tükrözi. A sebé­szek is azt tartják: a jó sebész egyszersmind jó belgyógyász is. Viszont: Supervacuus intersanos medicus. (Egészségesek közt fö­lösleges az orvos.) A kórboneno­kok jelmondata általános érvé­nyű: Mortui vivos docent. (A halottak tanítják azélöket.) S itt olvassuk a szegedi belgyó­gyászati klinika bejárata fölötti föliratot is: Mille módis mortmur mortales nascimur uno Sunt hominum morbi mille sed una salus. (Halandók, bár egyféleképpen születünk, ezerféleképpen ha­lunk meg. Az emberek betegsége ezerféle, de egészsége csak egy van.) Az orvosság, ha túladagolják, méreg; ezt az ósi tapasztalatot tömöríti e mondás: Sola dosis facit venenum (Paracelsus). (Csak a mennyiség teszi a mér­get). Szintén egyetemes tanul­ság: Omnis cellula ex cellula. (Vichow). (Minden sejt sejtből izármazik.) Néhány tanács: Non intellecti nulla est curatio morbi. (A föl nem ismert betegséget nem lehet gyógyítani.) Operatio non sit gravior ipso morbo. (A szentesi kórház műtőjének föl­irata.) A műtét nem lehet veszé­lyesebb magánál a betegségnél.) Ubipus, ibi evacüa. (Ahol genny van, ott ürítsd ki.) A placebo elvét is rég megfogalmazták: Ut aliquid fieri videatur. (Úgy lás­sék, mintha valamit tennének, ti. gyógyítanák a gyógyíthatatlant.) Seneca örökké tdószerű erköl­csi tanítása: Gravissima infamia es: medici opus querere. (A leg­nagyobb alávalóság, ha az orvos a betegségből üzletet csinál.) Néhány helyen hiányérzetünk támad. Érdekelne, ki volt az a Kaposi, akinek nevét egy daga­natos betegségfajta órzi. Az onania szófejtésében említést ér­demelt volna, hogy névadója a bibliai Onan (Teremtés könyve 38A) A RIST puszta föloldása (Radio /mmuno Sorbent Test) nem elég értelmezéséhez. A szófejtó szótár, amelyet az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával a Szent­Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem adott ki, fontos segéd­eszköz. Nemcsak, mint szerzói szánták, gyakorló orvosok, or­vostanhallgatók számára, hanem ápolónók, sőt a művelt olvasók is kézikönyvként forgathatják TV-napló A nővéred készüléke Egy asszony meséli: — Néha napokig nem tudok aludni. Ha sötéten hallgat a világ az ablakom mö­gött, csak néhány percre hunyhatom le a szemem. Magányom félelmetesebb a bacchánsnők öröménél. A húgom a2t ja­vasolta, ha már nem mentem • férjhez (természetesen, ezt is a húgomnak kö­szönhetem, de erről majd máskor beszé­lek), legalább vásároljak magamnak égy televíziót — gyerekek, család nélkül ne legyen olyan szomorú, néptelen az éle­tem! Soha nem voltaik anyagi gondjaim, ez nálam elvi kérdés... Egy hét múlva­szemben az üveges szekrénnyel elhelyez­hettem a hosszú lábú hokedlin az új ké­szüléket Minden másnap átdörzsöltem szépen politúrozott borítását Eleinte ab­laktisztítót használtam erre a célra (azt a süvegcukor álakű, piros műanyag flakon­ban levőt). Ráspricceltem a berendezés oldalára. . s mis mielőtt szapora könny­cseppenként lefolyt volna a vegyszer, (ite. mes, de gyengéd mozdulatoktól eldörgöl­tém a barna, erezett fabóritáson. (Később a húgom azt tanácsolta, használjak e cél­ra gyönge citromléoldatot. Azt hiszem, be akart csapni) Néhány napig be se kapcsoltam az üj vendéget: először szokja meg a helyet Nagyon elégedett voltam az élettel, a sor­sommal ezekben az időkben. Éjszakánként feloldódott bennem a szorongás: nem igaz, hogy F. Péter miattam hagyta el az országot. Zavaros idők voltak. Biztosan elvesz feleségül, ha anyám a halálos ágyán nem esketi meg a húgomat, hogy megakadályozza a frigyünket. .. ... a húgomat nem láttam két hete. a telefonját kihúzta, ajtót nem nyit. Igazán .kitűnő a televízió műsora. Minden csa­torna, amit fogni tudok. Szinte egész nap a képernyő előtt ülök. Az éjszakai reklá­mokat szeretem a legjobban, amik meg­szakítják azokat a „borzalmas" filmeket! Egyre inkább arra az álláspontja jutok, hogy Agatha Christie egy elhízott szakács­nő volt, a Liverpooltól délre eső. kis fa­lucskában. Mr. Harrisonék farmján. Persze, meg kellett kérnem: a húgomat: éjszaka ne zavarjon! Négy nyelven beszé­lek, megértem a legkülönbözőbb adótót. Így fejleszthetem a nyelvtudásomat: az is lehet, hogy ezen a nyáron elutazom kül­földre. Oda, ahol az a sorozat játszódik, amiben a feleség úgv csalja az urát, hogy hetente háromszor törülközőt megy vásá­rolni a városba, mert a gyerekektől rend. szeresen ellopják az uszodában. Ó, ér, a reklámok boldog emberei! Meg­szakad az adás. és nekem ajánlanak a jól festett urak. nagyszerű házakban, szép gyerekek között mosóport, szintetikus kö­tőelemeket, bonboniert (a múlt héten meg­csináltattam a fogaimat, hosszabb útra nem indulhat az ember hibás fogaktól'), gyerekpelenkát és annyi mindent... A faltod, nagy tappancsű kutyát szeretem a legjobban. Aki bekapcsolja a porszívót. Azt hiszem. Burkusnak hívják. De az is lehet, hogy ez a porszívó neve... * Televíziózási szokásaink változása na­gyon sok tényezőnek tudható be. Közvet­len mikrokörnyezetünkben: a családon be. lül számtalan feladatnak tesz eleget a televízió. A család' legidősebb tagjainaik „nyugdlj-kiegószités". Elfoglaltságaiktól (?) függőén, szinte mindig „kaphatók" a legkülönbözőbb műsorok nézésére. Az apuka a anyuka, mint az eltelt dolgoé nap utolsó (előtti) aktusára tekint, mikor leül. hogy megnézze a híradó(tó)t, az esti fil­m(ek)et. A pubertás kord nézőknek re­ménytelen vállalkozás műsort szerkeszte­ni. Lelki életük s képzeletbeli világuk gaz­dagsága, színessége kizár a versenyből minden rrás médiát. (V. ö.: Halálvadász. 100 karabély. Friss vér Hollywoodnak ptb.) A légid sebbeké a legrövidebb mű­soridő: este fél héttől alig egy órányi. (A matinékról egy más alkalommal) A televíziót megjelenésekor mint a mo­zi sírásóját emlegették. Ma már tudjuk, hogy ez legalább akkora szamárság volt. mint ahogv korábban a festészetre nézve veszélyt láttak a fotográfia elterjedésében. Napjainkban anyagi megfontolások is kényszerítenek arra, hogy többet tartóz­kodjunk otthonunkban — m televízió előtt —, mint moziban, színházban, vagy kon­certeken ... Az 1958-as évben a magvarországi mo­ziknak több mint 131 millió látogatója volt. A televíziókészülékek száma ekkor: 16 ezer 38 darab. Becslések szerint nap­jainkban á televízió-előfizetőik száma 4 millióhoz közelít, s az elmúlt évben alig több mint 40 millió jegyet adtak el a mo­zipénztárakban. A mozi látogatóinak száma, föltehető­en, nem fog az elkövetkező időkben jelen­tősen csökkenni. Akár a hazai vagy a mű. holdas csatornákat nézzük, moziélményt nem tudnak, s nem is kívánnak nyújtani. A jelenleginél praktikusabb, szolgálta­tó. műsorszerkezetét tekintve homogénebb háttér-televíziózásnak jósolnak jövőt a, szakemberek. Ahol az egyes műsortípu­sok csatornánként, illetve egy csatornán belül időzónánként oszlanak fel. így a rétegműsorok a megfelelő időben, s a megfelelő helyein kerülnek az érdekeltek elé. (Természetesen akkor, ha a szakem­berek jól mérték fel az igényeket...) E modell a leírtaknál a valóságban sokkal bonyolultabban, rugalmasabban, s folya­matosan változva működhet csak. Sajnálatos, hogy Magyarországon csak két tv-csatorna (s hamarosan talán még 1) áll rendelkezésre. Annak ellenére, hogy Vitray Tamás, a Tv 2 intendánsa azt nyilátkozta. szerinte a Magyar Televízió miisora nem is olyan raisz, s hogy nem válik egyetlen televí­ziós sem munkanélkülivé — bízzunk ben­ne, hogy vannak szakemberek a Szabad­ság téri házban, akik utat engednek fris­sebb. nem a ..bejáratott" módszerekkel számoló műsortervek célba érkezéséhez U. Talán a legsajnálatosabb. hogv nem csak módszerekrőL hanem a kapcsolatokról is elmondhatjuk: igencsak bejáródottak. * (Drága Húgom! Sajnálom, hoay nem lát­hatod ezeket a tájakat! Délelőttönként fürdőzöm, a medence kékes QÖzeiben né­ha úgy tűnik fel. hogy valóban oly bol­dogító az élet, ahogy abban a tv-sorozat­ban láttam... De a törülközőt senki nem lopkodja •) Lengyel Zoltán Csekkszámlaszám: 280-11082 Színészek adománya Néhány nappal ezelőtt hí­rül adtuk, újabb szegedi alapítvány született, a Moz­gáskorlátozott Fiatalok Re­habilitációs és Sport Centru­máé. Csepp ez az alapítvá­nyok tengerében, s jóval ki­sebb hatással robbanhat be a köztudatba, mint mondjuk a nagy hírrel beharangozott Nemzeti Alapítvány. A min­den látványosságot és a po­litikai erők népszerűsítését mellőző vállalkozás a Sze­ged és a városkörnyéki moz­gáskorlátozott gyerekek és fiatalok — felnőttek — re­habilitációjára vállalkozik Az alapítványt kezelő ku­ratórium tagja Király Le­vente, a Szegedi Nemzeti Színház művésze is. — Hogyan került kapcso­latba az alapítvánnyal? — Valamikor, úgy másfél évvel ezelőtt, egy folyosói beszélgetés — vagy inkább szájtépés — alkalmával mondtam, jobb lenne, ha az elesettekkel, a következőge­nerációval foglalkoznánk, ahelyett, hogy politikai vi­tákban öljük egymást. Va­lakik emlékezhettek e kije­lentésemre, mert szavamon f alak. Dr. Salgó László, a "* iskorlátozottak egye­sületének ügyvezetője meg­keresett, és elmondta a re­habilitációs központtal kap­csolatos tervüket. Örömmel vállaltam a kuratóriumi tag­ságot, elsősorban azért, mert gyermekcentrikus vagyok. S azért is, mert tudom, mit jelent az, ha a mozgássérül­tek időben megfelelő keze­lést kapnak. Sokan szinte teljesen meggyógyulnak, de legalábbis képesek lesznek arra, hogy teljes életet él­jenek, hogy. keresőképes, boldog emberek legyenek. Egy ilyen intézmény hosszú távra szóló befektetés. Ha létrejön, a társadalom vál­láról is leveszi a terhet, hi­szen a sérültek nem szorul­nak a társadalom, más em­berek állandó segítségére. — A színház is besegít az alapítvány tökéjének gyara­pításába ... — Igen. Már korábban is beszélgettünk arról, hogyan lehetne segíteni a rászoruló­kon. Kollégáim örömmel fo­gadták az ötletet, hogy most az alapítványhoz kapcso­lódjunk. Többféle elképzelé­sünk is van. Egyelőre a január 13-i. vasárnapi elő­adások bevételét tudjuk fel­ajánlani. (Délután 3 órától a Furcsa pár — férfiak, es­te 7-től pedig a nők válto­zatát játsszák kollégáim.) Miután ezek kisszínházi pro­dukciók, bevételük nem lesz mamutösszeg, de a nézőté­ren urnákat is elhelyezünk. — S milyen elképzeléseik vannak a Nagyszínházban? — Erről még csak félve merek beszélni, hiszen le­het, hogy terveink csak ál­mok. Például jó lenne Bes­senyei Ferencet megnyerni, játssza el egy este nálunk Tevjét a Hegedűsben. Vagy azt is el tudnám képzelni, hogy a Leányvásár kocsma­jelenetében, Szegedről el­származott humoristák amo­lyan betétjeleneteket adja­nak elő. A kuratórium ne­vében a szabadtéri igaz­gatóját is készülök meg­keresni. Ha az egyik kész előadás főpróbáját „elad­nák", annak bevétele is be­folyhatna a csekkszámlára. A vendégművészek bizto­san nem zárkóznának el, hi­szen a főpróbára egyébként sem kapnak gázsit. Ügy ér­zem, Szeged város ügye, hogy a rehabilitációs köz­pont a helyi és a környék­beli lakók életét segítse (pacaitól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom