Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 7. szám

1 Karácsonykor ugy tet­tem, mint az emberek többsége szeretne. Turkál­tam a tejfölös töltött ká­posztában, lestem az ünne­pi halászlé bíb orszinü bugyborékolását, későn kel­tem, és fekve bámultam a televízió képernyőjét. Vár­tam az esti sorozat követ­kező részét, a Názáreti Jé­zusról. Mikor megfeszítet­ték, s ezzel majdnem vége lett a filmnek, elszívtam egy cigarettát a kihűlő konyha hokedlijén. Azon gondolkodtam, vajon miért kellett a rómaiaknak min­dig az utak mellé állítani a kereszten meggyalázott embert. 1 Ot. Hogy szerettem min­dig úton lenni! Volt idő, mikor fizetésért tehettem ezt. Mint gépkocsirakodó, egy maszek fuvaros öreg és zajos tehergépén zöty­kölődve, mégis örömmel. A tulaj, aki a kocsit vezet­te, minden útszéli feszület­nél keresztet vetett. Egyéb­ként soha nem járt temp­lomba. De mivel úton volt, és félt, hogy esetleg nem ér haza. hát fohász helyett tisztelgett a köböl, festett fából gipszből, vagy csak plehból megmintázott, ha­lálos görcsbe merevedett 1991. január 9., szerda Hetedhét llCltü!'OH Feszületek Krisztus-testek előtt. Amit jobbára tisztes családok adományai teremtettek meg, és én továbbra sem tudtam, miért az utak mel­lett állnak azok is. Kök­szemlére? Kóbor utasok védelmére? Hagyomány­tiszteletből? Lehet-e jám­boran gyilkos hagyományt tisztelni? Űtszél és keresztek. Mö­göttük, ha nem hegyvidé­ken jár az utazó, messzi területeket láthat át. Ta­nyákat övező, borzas fák intenek, 6 tán úgy érzi, feléje, de hát ki tudja, nem téveszthető meg: mindenfelé. A házakban emberéletek fogynak. Alla­tok kószálnak a bérelt le­gelőn, siarkák és varjak titkos beszéde hangzik. A létezés jól ismert. tanult hangjai i Messze előttük, az utak­hoz közel pedig a keresz­tek fenséges testet ' tartó sziluettje, fenséges árnyé­kuk nem ér a házakig, mint ahogyan a házak ár­nyéka sem vetődik soha rájuk. Nem úgy, mint a kerékpáron tovatűnő em­berre, alkonytájt, a nap megdöntött sugarainál. Mi­kor a kereszt alakú oszlop megnyúlt, eltorzult árnyai átbilincselik a szürke út­kígyót, a végtelenek és bi­zonytalanságok otthonát. Egy pillanatnyi simítás a vállon. Ez a jel. És az utat szegélyező feszületek ta­lapzatán mtndtg van. és mindig száraz a virágcso­kor. (czégéay) Dóc, Röszke, Zsombó, Ásotthalom A dóci „haditerv" Dóc polgármestere, Belo­vai Pál az önkormányzat ön­állóságán töpreng, és köz­ben haditervét szövi: — A település tavaly "ok­tóber 14-ig Sándorfalva társ­községe volt, s jóllehet, az új évben már teljesen ön­álló, jegyzővel és saját mun­kaközösséggel rendelkezik, a ' vagyonmegosztás még fo­lyamatban van. Az első ön­álló lépésünk a falu közvet­len közelében levő katonai lőtér megszüntetésére irá­nyult. mivel ez, a nappali és éjszakai lögyakorlatokkal zavarja a község nyugalmát. Arról nem is beszélve, hogy a gyakorlatra vonuló csapa­tok nehéz járművei azt az útszakaszt használják, amit a falu lakossága önerőből javított kl. Az ügyben be­jelentéssel fordultam a Honvédelmi Minisztérium­hoz. Egy másik célunk a községi éltalános iskola tel­jes alsó tagozatának vissza­állítása. Jelenleg a' diákok egy ré­sze Sándorfalvára, illetve Balástyára jár elemibe. Nyá­ron gondjaink voltak az ivó­víz tisztaságával is; a há­lózat állandó tisztítását kell biztosítanunk. A költségve­tési pénzből útépítésre már nem jut ugyan, de há a lakosság igényli, önerős jár­dajavításba és útburkolásba foghatunk. Plusz terheket azonban semmiképp nem ró­hatunk az emberekre. A kis­vállalkozókat telekjuttatás­sal, esetleg adókedvezmény­nyel várjuk; szükség van háztartásigép-javításra, ci­pészre, műszaki cikkek áru­sítására. Egy januárban in­duló kisvállalkozás nyomán a faluban palackozott ita­lok árusítására szolgáló ü£­let nyílik, és nemsokára új felvásárlótelepet is létesí­tünk. A helybeliek munka­lehetőségeit a sándorfalvi téesz Dócon megnyíló lucer­naszárító üzeme növeli majd. S. P. S. Telefon, tornaterem, telek A röszkei polgármester. Magyari László igen komoly elképzelésekről beszél: — Több sarkalatos kér­dést kell az idén megolda­nunk, ezek közül elsőnek a kábeltelevíziós hálózat be­fejezését említeném. A törzshálózat, elkészült, a to­vábbi munkák elvégzésére egy kft.-t hoztunk létre, amelynek tagjai az önkor­mányzat, a Szőreg és Vidé­ke Takarékszövetkezet és a Szegedi Kábeltelevíziós Té­vétársaság. A kft. előre el­adott az igénylőnek bizo­nyos szolgáltatásokat, így némi tőkére tettünk szert, és volt erre a célra félretett pénzünk is. Ezek alapján remélhetjük, az első félév­ben befejezzük a munkál, hiszen az állampolgári hoz­zájárulások is jelentős be­vételt hoznak. Az előfizetésix díjat 150 forintra tervezzük, ebben a javítások költsége már benne foglaltatik. Ez­zel párhuzamosan folytat­juk a már szintén megkez­dett telefonhálózat kiépíté­sét. — Egyik legnagyobb gon­dunk a határátkelő környé­kén kialakult helyzet meg­oldása. Az útmenti tanyai lakosság helyzetét igen meg­nehezíti a bevásárlóturiz­mus és a kitelepült Csere­pes sori maffia által okozott felfordulás, a rengeteg sze­mét. Az embereknek lakó­helyük, földjeik megköze­lítése is gond, s hiába igye­keztünk eddig mindent el­követni a megoldásra, erre önerőből nem vállalkozha­tunk. Ugyancsak szeretnénk a tornaterem építését elkez­deni, a tervek készen van­nak, erre is tettünk félre valamennyi pénzt, de bí­zunk ezen felül a központi céltámogatás elnyerésében. Folytatjuk a gázprogra­mot, a vezetéket egész a ha­tárátkelőig vinnénk le, hozzákapcsolva az útba eső tanyákat, ami körülbelül 100-250 házat érintene, igény szerint. Mivel a fiata­lok egyre kevésbé kívánnak elvándorolni, itt építkezné­nek, de az utolsó szabad telket is eladtuk, ezért szükséges újak kialakítása, amihez viszont a földtör­vényt feltétlen meg kell várni. C. J. Hagyományok, vállalkozások A zsombói polgai"mester. Faragó M. Vilmos terveik­ről, teendőikről tájékoztat­va régi alapelvet idéz: — Ha valaki szép nótát akar hallani, akkor nem az eneklést kell erőltetni, ha­nem a bort kell önteni. A bor. azaz az ösztönző szá­munkra a, vállalkozói kedv, aminek erős hagyományai vannak a községben —, sez ma előnyt jelent. 2010-ig el­készített terveinkben nem­csak Zsombó, de a Dél-Al­föld és Szeged adottságaira is épitünk, hogy minél job­ban megteremthessük a vállalkozói magatartás és megélhetés lehetőségeit a faluban. Tudjuk. villany, gáz. víz, telefon _ nélkül ez nem megy, s a nálunk lete­lepedett fiatalokat is csak városi szintű szolgáltatá­sokkal lehet megtartani Burkolt utak. gáz, viz, vil­lany már van a belterüle­ten, ezer közművesített tel­aet osztottunk ki. Most a ta­nyás térség van soron, a Demász már elkészítette 800 életképes tanyánk villamo­sítási tervét, a kivitelezést idén szeretnénk megvalósí­tani. Szükséges ez ahhoz, hogy az itt élők áttérhesse­nek a farmertípusú gazdál­kodásra, hogy a községben ipari-polgárosodó életmó­dot, kultúrát alakithassunk kí. (Ehhez fontos a kommuni­kációs lehetőségek fejlesz­tése. A telefonhálózat kiépí­tése idén megkezdődik, '92 végére lesz egy 2000-es köz­pontunk, amit '93-ban Sze­gedhez be tudnak kapcsol­ni. A helyi kábeltévé már 300 lakásban vehető, év vé­gére ezer családot informál — például a piaci lehetősé­gekről. A helyi tájékoztatás javitása érdekében egy me­nedzserirodát is alapozunk már, ahol állandó szolgálta­tásként szakemberek adnak tanácsokat hitelről, adóról, tervezésről, szakipari cím­listákról. A vállalkozókat nem akarjuk súlyos helyi adókkal terhelni, az üzemel­tetési 'költségek előterem­téséhez a tartalékainkhoz — ingatlanok, vállalkozási osztalékok, adományozá­sok, társadalmi munkák — is nyúlunk. Szerencsénkre a közhasznú munkáknak ná­lunk hagyományai vannak. Ezért még azzal is lehet kalkulálni, hogy az adót így is ki lehessen egyenlíteni. Ügy véljük, az is hozhat valamennyit a kasszánkba, ha a kevesebb adót év ele­jén beszedve a pénzt kama­toztatjuk. Pénzt ér most az önkor­mányzati munkában az em­berközelség, a bizalom. a jól felkészült és régen együtt dolgozó szakember­gárda. A legnagyobb gond megoldásához a nehéz hely­zetbe kerülök támogatásá­hoz azonban segítségül hív­juk a nyilvánosságot is, döntsön a lakosság, hogyne szenvedjen csorbát az igaz­ságérzet. Sz. M. Szerényeknek kell lennünk Egynapi gondolkodási idő után sem tudta másként kezdeni mondandóját Krisz­tin András. Asotthalom pol­gármestere. mint hogy na­gyon szerények lesznek idén a lehetőségeik. — Ebben az évben látvá­nyos fejlesztéseket nem ter­vezhetünk — folytatja — A tornateremre, amelynek megépítését nagyon szeret­nénk megkezdeni, van ugyan félre téve némi pénzünk, de ez biztosan nem lesz ele­gendő a kivitelezéshez. Mi­vel az Erdészeti Szak­iskolát a megyei önkormány­zat tartja fenn, megpróbál­nánk ővelük, egy közös költ­ségvetéssel a két iskolának közös tornatermet építeni. Nem tagadom, hogy ez az elképzelésünk csak a vágy szintjén létezik, nem tudom pontosan milyen eredmény­nyel játnak majd a tárgya­lások, de a létrehozás szán­déka továbbra is fennáll bennünk. Megtehetnénk, hogy hitelfelvétellel egészít­jük ki a hiányzó forrásokat, de ezt nem merjük megkoc­káztatni, hiszen az idén a tavaly, az öregek napközi otthonának átadására felvett költségek törlesztései így is nagy terhet jelentenek. Szintén távlati elképzelés, hogy kiépítsük a műholdas televízió-rendszert, de ennek a 10 ezer forint körüli, la­kásonkénti hozzájárulása egyelőre felesleges új terhet jelentene. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a mi­nimálisan szükséges 500 igénylő helyett, pusztán csak 200 jelentkező volt, aki azt vállalta volna Ugyanilyen távlati elképzelésnek tűnik a gáz bevezetése, ismét csak a várható nagy tehertételek miatt. — Tehát az biztos, hogy látványos fejlesztés a fa­luban nem történik az idén. de a létező intézmények mű­ködtetését garantálni tud­juk. Hiába, az az igazság, I íogy szerényeknek kell len­nünk most. Ügy vélem, a helyi adók kivetésével sem szabad megsarcolni a lakos­ságot, meg kell várnunk, hogy az emberek bizalmát megnyerjük, hogy elfogadja­nak bennünket és az őket szolgáló beruházások terhei­ből arányos részt vállalja­nak. Nagyon sokat várok az el­ső falugyűléstől, addig nap­jaimat az új feladatomra történő felkészüléssel töltöm. C. J. íillési mozaik A választék miatt ide még Zákányszékről is érdemes átjönni „Tudja. Piroskám, ha maródiak is va­gyunk. nem hagyhatjuk el magunkat" — mondja Farkas Istvánná "no gyí Károlyné ftelvételet* üllésről -Szegedre, van még szabad ülés Szigeti víz A tiszaszigeti gazdák szá­mára bosszantó, ha a por­tájuk előtt feltúrják a ta­lajt. Az 1970-es árvíz utáni építkezések alatt azonban a község útjai mentén jórészt eltömődtek a vízelvezető sáncok. Ábrahám János pol­gármester szerint a tiszaszi­geti utcák közel felében megkezdett földmunkák az idei nyár elejére befejeződ­nek, s ezzel nagyobb meny­nyiségű csapadék esetén is biztosítottá válik a viz le­vezetése. Porták Deszken Késik a december 20-ai árverésen elkelt deszki tel­kek átadása. xAmint a helyi polgármesteri hivatalban megtudtuk, a Kertész utcai szabad telkeket az önkor­mányzat 4 termelőszövetke­zettől vette meg, de az ügy­letet még nem tárgyalta a Vagyonügynökség, s így a földhivatal a területét egy­előre nem írhatja át az új tulajdonosok nevére A jel­zés szerint mihelyt a végzés megérkezett, a licit nyerte­sei hozzájutnak telkeikhez. A deszki önkormányzat egyébként újabb 12 telek kialakítását fontolgatja, ez­úttal a Béke utca egyik ol­dalán elterülő, körülbelül 1 hektárnyi talajfogó erdősáv helyén. Ehhez azonban az erdőfelügyelőség engedélye szükséges, továbbá az is, hogy az említett erdőterület helyett Deszk határában ha­sonló kiterjedésű erdőt tele­pítsenek. A tervezett telekkialakítá­sok nyomán befolyó összeget Czifra László, Deszk polgár­mestere az úthálózat javítá­sára szánja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom