Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. január 31., csütörtök Kapcsolatok 7 m OlAJflSÓSZOLGÍÍLfl1 T 22 Pf.: 153. Telefon 12-825 Udvarház az egészségnek A MAV válaszol Január 10-én „Vonat a sötétben" címmel közölték Takács Viktor írását, amelyben az esti békéscsabai személyvonat kihasz­náltságát tette szóvá. A cikk írója jól látta és érzé­kelte azokat a problémákat, amelyek előttünk is ismerete­sek, s amelyek megoldása nem kis gondot okoz igazgatósá­gunknak. A cikkben szereplő vonat Békéscsabáról közlekedik Szegedre és útközbeni utasfor­galma nagyon változó. A tapasz­talatok szerint főleg Orosházáig közlekedik kihasználtan a vonat (amit a cikkíró is feltételezett). onnan viszont már kevesebben / utaznak. A vonatok menet­rendje nem teszi lehetővé, hogy útközben a szerelvényeket csök­kentsük. illetve növeljük. Annál is inkább, mivel szerelvényeink meghatározott rend szerint, úgynevezett szerelvényforduló­ban közlekednek és az egyes vonatokon az utasok száma nagy eltérést mutat. így előre nehéz megjósolni, melyik vona­ton hányan utaznak. Ennek el­lenére - lehetőségeinkhez mér­ten — törekedünk a gazdaságos szerelvény hossz megállapítá­sára és közlekedtetésére. Az említett személyvonat szerelvénye másnap kora reg­gel Békéscsabára indul vissza. Hódmezővásárhely, Orosháza és Békéscsaba vonzáskörzeté­ben levő útszakaszon a vonat kihasználtsága megfelelő, in­dokolt tehát a hat kocsiból álló szerelvény közlekedtetése. Takács Viktor észrevételeit köszönjük. Személyszállítási munkánk során továbbra is arra törekedünk, hogy szerel­vényeink gazdaságosan, kel­lően kihasználtan és az utazó­közönség megelégedésére köz­lekedjenek. A lap január 2-ai számában közölt „Szív az utas, hála MÁV!" című cikkre pedig a következőket közlöm: A MÁV a korábbi gyakorlat­nak megfelelően az alacsony utazási igények miatt a kará­csonyi és újévi ünnepek alatt kihasználatlan vonatokat nem közlekedteti. Azon vonatok, amelyek nem közlekednek, a menetrend életbe léptetésévél meghirdetésre kerülnek. A Hi­vatalos Menetrendkönyv, amely 1990. május 27-étól 1991. június 1-jéig érvényes, tartalmazza a MÁV közleke­dési rendjét, valamint külön megjelöli (csillaggal) az elma­radó vonatokat is. amely elke­rülte a cikkíró figyelmét. A rádió, a televízió az ünne­pek alatt külön felhívja az utazni kívánók figyelmét, hogy indulás előtt informálódjanak, ami által elkerülhetőek a cikk írójával történt bosszúságok. Kérem az önt ért kellemet­lenségért szíves megértését, to­vábbá javaslom: a jövőben az utazásai elótt vegye igénybe a MÁV információs szolgálatát, melynek postai telefonszáma: 10-906. Ábrahám Lajos igazgatóhelyettes Lakótelepek átalánydíja Panellakásban lakom, egyedül. Sérelmesnek tar­tom. hogy a múlt rendszer óriási hibája miatt kialakított lakótelepek átalányáras re­zsielszámolása még érvény­ben van. A korábban köz­pontilag dotált szolgáltatá­sok idején mindez kevésbé jött a felszínre, bár akkor is mélységesen igazságtalannak tartottam. Miről is van szó? A meleg víz, gáz. hideg víz, háztartási szemét fizetésére gondolok. Ezen szolgáltatások igénybe­vétele a lakásban élők számá­tól függ. Mivel nem mérhe­tők. átlagot számolnak. Az eddigi szemlélet egyáltalán nem mondható demokrati­kusnak, amely a lakásnégy­zetméter függvényéhez köti a fizetendő összeget és átjag három főre számol — kivéve a távfűtést és a villanyáramot Az utóbbi mérhető. Az im­már megfizethetetlen árak mellett ezt a fajta elméletet felül kellene vizsgálni. Csak egy példa: havi kilenc köb­méter meleg vizet számolva egy emberre napi háromszáz liter meleg víz hódija, ivóvíz­és csatornadíja jut. Ez képte­lenség, hiszen így az elfo­gyasztott mennyiség három­szorosát fizetik az egyedül élők. Szögi István Római krt 14 Rendkívül nagy örömmel ol­vastam a január 5-ei számuk­ban megjelent „Szegedi Alapít­vány. Udvarház az egészség­nek" című cikküket. Ennek a műemlék jellegű épületnek a sorsa évek óta szívügyem, ami­óta egy tanácstagi beszámolón hallottam róla, a telekszom­szédjában lakó. idős. lelkes űr­tói (név szerint Rigó Balázs ny. vasutastól), akinek szó szerint köszönhető, hogy a ház még nem ment teljesen tönkre. Aki beázástól, vandál pusztítóktól óvta. védte. Vele régebb óta felvettem a kapcsolatot és min­dig szomorúan nyugtáztuk, hogy az „illetékesek" még min­dig veszni hagyják! Műit év novemberében az­tán fogtam magam és Ráday Mihálynak írva. segítségét kér­tem. tegyen valamit ennek a Csaba utcai háznak az érdeké­ben. Ó december 5-ei kelettel értesített, hogy levelem fény­másolatát elküldte az Országos Műemléki Felügyelőségnek, s közölte velem, hogy amint el­fogadható választ kap, értesít. Nagyon boldog vagyok, hogy most talán én előzöm meg öt ezzel a jó hírrel, hogy jó kezek­ben lesz már e kedves, öreg ház sorsa. Legalábbis szeretném hinni, hogy ez valóban így lesz (Gyulay Endre püspök űr sze­mélye a fő garancia erre), s nem reked meg az ügy egy „hangulatos" újságírói cikk sorsaként, mint már annyi más! Még egy gondolatot szabad­jon ideírnom: végtelenül örü­lök. hogy e körengetegben, amelyben én is lakom, lesz egy kedves „színfolt", a Csaba ut­cai „Udvarház". Szeretném hinni, hogy az utcai front felőli szobában lévő kedves meny­nyezetfreskót is gondosan meg­őrzik! Kívánok minden közremű­ködőnek kitartó, örömteli munkát! Foris Erzsébet ny. gyógyszerész Áznak-fáznak a hivatalsegédek A „cikkíró" ezúton töredel­mesen bevallja, valóban csak utólag ellenőrizte a menetrend­ben : van olyan vonat. ami az év 365 napja közül 360-szor közle­kedik, s ötször nem. Minő pech: cikkíró — miután rend­szeresen jár e vonattal — külön nem kérdezősködött, s ezen öt nap egyikén akart ugyanezen vonattal utazni. Mentség: nem volt egyedül e vágyával. S a száznál több várakozó azt je­lezte, talán nem volt a legsike­rültébb döntés elhagyni a vona­tot, amely mellesleg az aműgy is mostohán kezelt Szeged — Debrecen (Debrecen —Sze­ged) „viszonylat" kevés utazási lehetősége közül az egyik. Megjegyzés: Debrecen és Sze­ged — állítólag — ezen ország második és negyedik legna­gyobb városa. Aműgy — megismétlem — élménynek élmény volt az eset... Balogh Tamás Január 2-án. az elsó munka­napon nagy meglepetés érte a hivatalsegédeket. Ugyanis a Szeged I. Számú Postahivatal minden előzetes bejelentés, tá­jékoztatás nélkül fél nyolc he­lyett nyolc órakor nyitott ki. Az ajtóban egv postás állt. aki kulcscsal a kezében várta a nyolc órát. Azt gondoltuk, hogy a Posta részéről egy újévi meglepetés részünkre. Ez a „fél órácska" viszont nekünk nagy időveszte­séget. időeltolódást jelent. Aj­tónyitáskor el lehet képzelni, hogy az az ötven-hatvan sietős ember, mint a „birkanyáj" be­tódul. és egymást nem kímélve rohan a postafiókjához A leh­leket át kellene válogatni — mivel sokszor előfordul, hogy össze vannak keverve — de erre sem idó. sem mód nincs. A változtatás oka az. hogy állítólag zavartuk a postai dol­gozokat. akiket két üvegajtó és egy előtér választ el tőlünk. Eddig is és most is jóval hama­rabb oda kellett állni az ajtó elé, hogy ne legyenek sokan előttünk, de nem mindegy, hogy az utcán várjuk „türelme­sen" a sorunkat — télen-nvá­ron. hidegben-melegben —, vagy bent. Megszerettük volna érdeklódni az osztályvezetőtől is a változás okát. de egy szi­gorú postai hivatalnoknő eluta­sított azzal, hogy „Felesleges bemenni. mert ez a döntés vég­leges. Ázzunk-fázzunk és vár­junk sorunkra." Ha végeztünk a postafiók­kal. akkor újra megindul a harc az ajánlott küldemények meg­kaparintásáért. mivel ott újból sorba kell állni. Miután mind­ezzel végeztünk, átmegyünk a főpostára. és postakönyvvel a kezünkben magunk mögött hagyjuk a „harcteret". Ezt a mindennapi „cirkuszt" el le­hetne kerülni — megkímélve a postai dolgozókat és a hivatal­segédeket az idegeskedéstől —. ha a Posta nem később, hanem inkább hamarabb, tehát hét órakor nyitna ki. mert ak­kor a ránk bízott feladatot kul­turáltan. kapkodás és türelmet­lenség nélkül el tudnánk vé­gezni. Ezúton kérjük, hogy a Posta hivatalosan is indokolja dönté­sét! Pakai Istvánné a Démász hivatalsegédje Felvásárlási láz, avagy a sütőipar nem készült fel Megnyugtatom a tisztelt ol­vasót. hogy az 1991-es évben egy termék, mégpedig egy igen fontos alapélelmiszer olcsóbb lesz. Mi ez? A kenyér. Az áremelés előtti szomba­ton 12 órakor elindultam — én kis naiv — a Belvárosba, hogy két kiló kenyeret vásároljak, mivel feleségem Észak-Újsze­geden nem kapott. Na. majd én megmutatom, bebizonyítom a férfiúi felsőbbrendűséget. Elindultam és elkezdődött a kálváriám. Nem sorolom fel, hogy a körtöltésen belül hány boltot kerestem fel — valószí­nűleg mindegyiket. Még elmúlt évi kenyeret sem tudtak adni, közben megtettem huszonhat kilométert. Igaz. Tápén sike­rült egy étteremből harminckét forintért egy kilogramm kenye­ret venni, amiért őszintén hálás vagyok és ezúton is köszönöm. Ekkor értettem meg igazán, milyen hibát követtem el ne­gyedikén. pénteken. A Napsu­gár áruház élelmiszer osztályán egykilós kalács felét szerettem volna megvenni, de az eladó nem volt hajlandó kettévágni. Mit csinál ilyenkor egy nyugdí­jas — mondom magamban —, amikor még én is — aktív ke­reső — meggondolom, hogv mikor, mennyi kalácsot vásá­roljak. Nemtetszésemet a pa­naszkönyvben is rögzítettem, így utólag a nagy nyilvánosság elótt elnézést kell kérnem Va Meddig tart a tűrőképesség határa? Sajnálatos tény, hogy a kormány felrúgta a „taxisblo­kád" alatt a munkavállalók­kal és munkaadókkal kötött megállapodását. Nagymér­tékű adót épített be a benzin árába. Köztudomású, hogy a benzin árának ilyen mértékű emelése nagymértékben ger­jeszti az inflációt, amint azt tapasztalhatjuk is, és lehetet­len helyzetbe hoz egyes ága­zatokat (pl. mezőgazdaság). Ezenkívül a gépjármüvei rendelkező állampolgárokat még a kötelező biztosítás fel­emelése is rendkívül súlyo­san érinti, nem is beszélve az alkatrészárak hetvenszázalé­kos emeléséről. Gondolom, sokan visszamondják gépko­csiigénylésüket. az új gépko­csik csillagászati árai miatt. Az Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek nevezte a kamatadót, így azt vissza­vonták. de most a kormány a Parlamenttel szavaztatta meg a felemelt kamatot, át­hárítva ezzel a felelősséget a Parlamentre. így aki lakás­célú kölcsönt felvett az OTP­től (maximum 3.5 százaléko­sat). annak egyoldalúan fel­rúgták jogerős szerződését. Tudom, hogy az ország ne­héz helyzetben van. ezt han­goztatja állandóan a kor­mány is... Ennek ellenére egy bizonyos rétegnek óriási jövedelme van. A bíróknak, ügyészeknek futotta a költ­ségvetésből. hogy felemeljék fizetésüket a háromszorosára (kb. 50-60 ezer forintra). Va­jon miért éppen nekik? — Gondolom, erre sokan rájön­nek... Közben egyre na­gyobb réteg szegényedik el és él a létminimum alatt. Az elnyomorodott és leszegé­nyedett állampolgároktól akarják kipréselni az önkor­mányzatok által megállapí­tandó adókat (pl. lakásadó. telekadó stb.). Az MDF a választások előtt és a kormány megalaku­lása után nem ezt ígérte. Saj­nos. az ígéretekből és a rövid távú kormányprogramból nem sok minden valósult meg eddig (pl. földtörvény). Pedig lenne mód a lakosság terheinek csökkentésére, ha adósságunk egy részének kértük volna az átütemezé­sét. A gyorsabb privatizáció, a piaci viszonyokra való átté­rés. A mezőgazdaságot nem kellene lehetetlen helyzetbe hozni, hiszen az húzóágazat. Szőri László BakávN. u.5. Kérdés a postához Még decemberben történt, a Marx téri újságospavilonnál szerettem volna trolijegvet venni. Láttam, hogy az eladó mellett sorakoznak a busz- és trolijegyek, hát sorba álltam én is. De amikor kértem a jegyet, azt mondta: nincs. Mérgemben otthagytam, de később csak visszamentem és megkérdez­tem. hogy talán félre vannak téve valakinek azok a jegyek. mire a hölgy mérgesen rám szólt, hogy előbb való neki az újságokat árulni és kidobott két trolijegvet. Azt kérdezem, ha egyszer vállalták a jegyárusítást, akkor miért nem szolgálnak ki? Hi­szen úgy tudom, azokért is. a lottóérutotoért.. bongóért is kapnák százalékot. (Név és cím a szerkesztőségben) Szívtelen buszsofőr lószínűleg az eladó jót akart, talán sejtette, hogy egy nappal később szívesen megvettem volna az egész kalácsot. Még egyszer köszönöm a jóindula­tot és elnézést az akadékosko­dásért. No. de térjek vissza az ere­deti témára! Hazaérve elkezd­tem számolni. Színvonalas, csekély fogyasztású 1500-as Polski FIAT kocsim alig szereti az üzemanyagot, hozzávetőleg tizenhárom litert fogyaszt szá­zon. Ha 92-es benzint veszek alapul — természetesen még negyvenhét forintos áron —, akkor könnyen kiszámítható, mibe került egy kiló kenyér. Az üzemanyagköltség százötven­kilenc forint, a kenyér beszer­zési ára harminckettő, ez ösz­szesen százkilencvenegy forint. Ennyibe került egy kiló ke­nyér. Igen tisztelt szegedi polgá­rok. higgyék el. ennyibe nem fog egy kiló kenyér kerülni, kár volt oly sokat bespájzolni. Ja. hogy nem is spájzoltak be — eleget! Akkor, igen tisztelt sü­tőipar és kereskedelem, nem lehetett volna erre a rohamra felkészülni? Bár igaz, hogy he­tedikétől már el tudják adni drágábban. Na nem! Nekem biztos, hogy olcsóbb lett a kenyér hetediké­től. Dr. Benke Zsolt Fő fasor 195/R Gyakran olvasok arról, hogy a Volán buszvezetői hogyan vi­selkednek az utazóközönség­gel. Velem a következő eset történt: január 21-én a Fonó­gyári úton. a Patyolatnál indul­tam a 35-ös buszhoz, pontosan 12 óra 38 perckor. Amikor megláttam, hogy jön a busz, elkezdtem szaladni hét hóna­pos kislányommal a babakocsi­ban. Pár méterre lehettem a járműtől, amikor a vezető be­csukta az ajtót. Kétségbeesve elé álltam és kértem, nyissa ki az ajtót és a kicsire mutattam. A sofőr gúnyos arccal, fejét mozgatva nemet mutatott, majd kikerült és elindult. Nem hiszem, hogy az a fél perc vál­toztatott volna a menetrenden, amíg felszállunk. Csak egy kis jóindulat kellett volna. Kényte­len voltam a hidegben meg­várni a következő járatot. (Név és cím a szerkesztőségben) Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége. Sze­ged, Sajtóház, Pf. 153. 6740. A munkanélküli-járadékról Sz• 8., Szeged. Jelenleg munkanélküli-segélyben részesülök, a segélyezés ideje lassan lejár és nem tudok elhelyezkedni. Szeret­ném tudni, ilyen esetben kaphatok-e tovább segélyt vagy járadé­kot? Igen. ha a segélyezést kime­ríti, akkor kaphat munkanél­küli-járadékot. A rendelkezés szerint átmeneti munkanélküli­járadékra az jogosult, aki már részesült munkanélküli-segély­ben és a folyósítás időtartamát kimerítette, utána munkavi­szonyt. illetve munkavégzési kötelezettséggel járó szövetke­zeti viszonyt nem tudott létesí­teni. vagy aki a munkanélküli­segélyt követően újabb munka­viszonyt létesített, s annak megszűnése után munkanél­küli segélyre nem szerzett jogo­sultságot. Az átmeneti munkanélküli­járadékot a fent meghatározott személy akkor veheti igénybe, ha az állami munkaközvetítő szerv nem tud számára megfe­lelő munkahelyet biztosítani és ar átmeneti munkanélküli iá radék folyósítása idején elhe­lyezkedése érdekében az ál­lami munkaközvetítő szervvel rendszeresen együttműködik. Nem jogosult az átmeneti munkanélküli-járadékra, aki öregségi nyugdíjra jogosultsá­got szerzett, részére nyugdíjat állapítottak meg; önálló kere­settel. illetve egyéb rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és annak összege havi szinten az átmeneti munkanélküli-jára­dék összegét eléri. Az átmeneti munkanélküli­járadék a magánszemélyek jö­vedelemadójának alapját ké­pezi és abból öt százalék nyug­díjjárulékot kell levonni. Á munkanélküli-járadék fo­lyósításának időtartama mun­kaviszonyban töltött időnek számít V. .11 DR V M

Next

/
Oldalképek
Tartalom