Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

2 Körkép 1991. január 31., csütörtök Elégedetlen képviselők Szeged város képviselőtestülete a maga alkotta szervezeti és működési szabályzatban vállalta, hogy a „város közvéleménye által ellenőrizve végzi munkáját". Mivel megítélésünk szerint az ezen „ellenőrzéshez" szükséges információk nem a megfelelő módon és mennyiségben kerülnek nyilvánosságra, a város polgárai nem lehetnek tájékozottak az önkormányzati döntéshozatal mechanizmusaiban, s fgy a szóban forgó „ellenőrzés" nem kielégítően történik. Ezért alulírott képviselők lelkiismereti kötelességünknek tekintjük, hogy ezen nyilatkozatunkban a nyilvánosság előtt szóljunk azokról a jelenségekről. melyek egy ésszerű, hatékony és eredményes önkormányzati működés kialakulását akadályozzák. 1. Nem látunk semmilyen garanciát arra, hogy az önkormányzat felépítése rövid időn belül olyan módon változzon meg, amely lehetővé teszi a felesleges bürokráciától mentes, racionális belső információáramlást, és a lakosság igényeit is kielégitő rugalmas, gyors ügyintézést. Az idő ^lőrehaladtával egy ilyen átalakulás-átszervezés esélyei egyrfe csökkennek. A struktúra változatlansága pedig a tanácsi rendszertől örökölt ügyintézési, információáramlási és döntési mechanizmusokat konzerválja. 2. A döntési folyamatokat (különösen a személyi döntések esetében) kicsinyes politikai és egyéni érdekek vezérelték — háttérbe szorítva azokat a szakmai szempontokat, amelyek egy új, racionális struktúra és működés kialakulását segítenék elő. 3. Mind a mai napig nem születtek meg a stratégiai jellegű tervek, koncepciók, a közgyűlés (mandátumának időtartamára szóló) programjai. Ezek hiányában a testület csak rögtönzésszerű en működhet, döntései megalapozatlanok. Nyilatkozatunk célja az, hogy az önkormányzatot a nyilvánosság kontrolljával egy hatékony működés irányába befolyásolja. Dr. Csapó Balázs 24-es választókörzet, Békési Zoltán 9. sz. választókörzet Magyar—román megállapodás Az MTI tájékoztatása szerint gyümölcsözőnek bizonyultak Gheorghe Stefan román oktatási és tudományügyi miniszter, valamint Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter hétfőtől szerdáig tartó megbeszélései. A partnerek aláírták a minisztériumok közötti, 1991— 1993-ra szóló együttműködési megállapodást. A két tárMórahalom ca a jövőben tájékoztatja egymást az új történelem-, földrajz- és irodalomtankönyvekről, egyeztetik a másik országra vonatkozó részeket. A kolozsvári Bolyai egyetemről Gheorghe Stefan egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt; a korábbi 68 kurzussal szemben, ma 140-en van magyarnyelvű előadás az egyetem fakultásain. Rádiófigyelő „Bukarestbe érkezett Erdélyi1 ,.. Mármint a bukaresti rádió magyar adása szerint — a szerkesztők ezúttal a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezetet idézték, melynek felhívására csak Marosvásárhelyről kb. 800— 1000 román nemzetiségű tiltakozó szállt le a vonatról. Több erdélyi, moldvai és havasalföldi várasból (a Bánságot nem említették) hasonló céllal ültek vonatra a Vatra-tagok; kifogásolják az ún. Marosvásárhelyi jelentést, mely az erdélyi nagyvárosban tavaly március 19-én történtekkel foglalkozik. A bukaresti rádió magyar adásának szerkesztői és munkatársai (Bítay Ödön, Birta József és Mag Péter) háttérmagyarázatukban fellebbentek a fátylat az öszszef üggésekről; 1. Az Európa Parlament január 17-re igényelte az emiitett jelentés bemutatását; 2. Petre Román kormányfő jelenleg Strasbourgban, illetve Franciaországban tartózkodik, jelentós erőfeszítéseket teve a francia —román lobby újjászervezésére. 3. A román jelentés nemcsak a magyar nemzetiségű állampolgárokat nevezi meg a tavaly márciusi események kirobbantóinak, s említi a Vatra szerepét is. Ez utóbbiak ellen tiltakozik a Vatra. A román főváros Északi Pályaudvarán a Romania Mare című lap február elsejei (!) száma várta őket, fejléc alatt két bökverssel, melynek lényege: Sok volt, ami volt, jöjj, szent tavasz, nincs sok hátra! A burkolt fenyegetést élesíti a lap tervszerű és időzített megjelenése; előre tudtak a „látogatásról". Az újságírók megemlítik a legutóbbi „szenzációt", Ioan Mihali kisebbségi, tehát múlt századi erdélyi értelmiségi szobránaK „meggyalázását", mint „magyar merényletet". Hozzáteszik: Mihali valaha a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, a „románüldözés" áldozataként, mint példa, szóba sem jöhet. Az időzített provokációt egyértelműsítik az előzmények. * Az újvidéki rádió tegnap délutáni és esti híradása szerint a szerbiai „illetékes szervek" kinevezték az újvidéki Magyar Szó új főszerkesztőjét, Kubát János személyében. Mint ismeretes, a szerkesztőség Csorba Zoltánt választotta és tartotta illetékesnek e szerepkörre. Az első felmentését semmisnek nyilvánító bírósági döntés után Csorba visszaült a főszerkesztői székbe — most vajon mi következik? Pataki Sándor Rádióíelex Biztonságos kereszteződést! Nyílt képviselő-testületi programtervezetének elfogagyűlést tartott tegnap dél- dása volt, amelynek nyomán után Mórahalom önkormány- bizonyossá váltak a városi zata. Az ülés legfontosabb fejlesztés ez évi feladatai, döntése a testület 1991-es Konkrétan: a vízhálózatba kötik majd a Kossuth parkban már elkészült mélyfúrású kutat, kerékpárút épül a „Homokkultúra" szakszövetkezettől a gazdaboltig, URHkészülékkel szerelik fel a körzeti orvosok gépkocsiját, 62 új telek kerül kialakításra a város délnyugati részében, bővül a csatornahálózat és megindul a város információs rendszerének kialakítása, amelynek része lehet a városi kábeltelevízió is. A már korábban kidolgozott részletes tervezethez egyetlen pontot csatoltak, arról, hogy az önkormányzatnak biztosítani kell a város központi útkereszteződésének közlekedésbiztonságát. A résztvevők meghallgathatták Katona László alpolgármester beszámolóját az előző testületi gyűlés óta eltelt időszakról. NAGYOBB FELELŐSSÉG. Az egyesült Németország nagyobb felelősséget fog vállalni a világpolitikában Ezt helyezte kilátásba szerdán a szövetségi gyűlésben, a Bundestagban Helmut Kohl német kormányfő, kancellárrá választását követő elsó, programadó nyilatkozatában. „Számunkra. németek számára nincs szélvédett zug a világpolitikában, s annak sem szabad megtörténnie, hogy Németország meneküljön a felelősség elől" — jelentette ki a kancellár a parlament háromnapos ülésének legelején. BULGÁRIA: MI MENNY'I? Az égés? ország számolgat ma Bulgáriában azt követően, hogy a kormány bejelentette: a gazdasági reform második lépéseként február 1jétöl liberalizálja az árakat. A jelenlegi, mintegy 300 levás átlagfizetések mellett hatalmas összegnek tűnik, hogv a szén tonnánkénti ára 210 leva lesz, a propán-bután gázé pedig literenként 1,5 leva. Az előzetes számítások szerint a kenyér fogyasztói ára a jelenlegi 0,36-0,48 leváról 1,6-1,8 levára, a disznóhús kilója 5 leváról 22,4 levára. a marhahús kilója 5.4 leváról 23,6 levára. a tej literje 0,36 leváról 1,8 levára, a sajt kilója 4 leváról 17.6 levára a kristálycukor kilója 1,5 leváról 4,5 levára nő. Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy hányszorosára nőnek az iparcikkek árai. Az állami üzletekben már megjelentek bőrlábbelik a korábbi 50 leva helyett 280 levás áron. hűtőszekrények, az egykori száz levás ár helyett 10 ezer leva feletti áron. TÖMBÖK, ESZMÉK, ÉRDEKEK. Csehszlovákia fő politücai törekvése egy olyan Európa tagjává válni, amely a békés és szabad nemzetek földrésze, amelyet nem osztanak meg szemben álló katonai tömbök, és közös eszmék és közös értékek jegyében működik együtt. Ezért a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt aktívan dolgozunk azon. hogy gyorsan és radikálisan feloszlassuk először a VSZ katonai, aztán politikai struktúráját is — jelentette ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében szerdán tartott beszédében Jiri Dieustbier csehszlovák külügyminiszter. PETRE ROMÁN MITTERRAND-NAL. Egyórás megbeszélést folytatott szerdán Párizsban Francois Mitterrand köztársasági elnök Petre Román miniszterelnökkel. A román kormányfő kedden az Európa Tanács strasbourgi ülésén szólalt fel, s onnan érkezett rövid látogatásra a francia fővárosba. A találkozó után Román elmondotta, nemzetközi kérdésekről volt főként szó. s ennek keretében szóba kepült Moldávia helyzete is. a Szovjetunióban végbemenő fejlemények, a balti államok problematikája. „Ezeknek az országoknak minden bizonnyal lesz bizonyos szuverenitásuk, de ehhez úgy kell tenniük, mint Moldávia vezetőinek, bizonyságot kell adni bölcsességükről" — mondotta a román miniszterelnök:. (MTI) ELTEMETTÉK A „Cl'GANYKIRÁLYT". Pompás szertartással vett végső búcsút a csaknem ezer főnyi gyászoló közönség szerdán Salgótarjánban Horváth Lajostól, az északi megyékben, valamint a határon túli területen élő oláhcigányok vajdájától. Az öt napja elhunyt ..cigánykirályt" háznál ravatalozták fel s ősi szokás szerint öt napon át siratták. Az oláhcigányok „királya" magas méltóságát húsz évvel ezelőtt édesapjától örökölte. A tradíciók szerint a vajdaság a szűkebb rokonságon belül hagyományozódik tovább, de már a temetés napján arról beszéltek, hogy ezúttal ez nem ígérkezik magától értetődő megoldásnak. (MTI) „... albánok. Egy nép Európa szívében, kivétel minden általános szabály alól. Kivételes nép, egy preindogermán törzs és az illírek kései leszármazottai. Nyelvük egyetlen nyelvcsaláddal sem rokon. Mióta bevonultak a Balkán-félszigetre — mép a görögök előtt — létük maga a harc: létük megőrzéséért. Athén és Róma. Bizánc és Törökország, Moszkva és Belgrád uralma ellen." A világsajtóban egyre inkább divatossá válik Jugoszlávia és a Szovjetunió párhuzamba állítása. Már a befolyásos nyugati körök ls egyre inkább azt hangoztatják: ..A jugoszláv föderáció sok olyan dologgá! lepi meg Európát, melyet a széthullóban levő Szovjetunió csak holnap fog bemutatni." Mindkét országban romlanak az életkörülmények, fokozódnak a nemzetiségi ellentétek. nő az elégedetlenség, a sovinizmus, a nacionalizmus, fokozódik a hadsereg befolyása. a politikai szerepe, de Jugoszlávia szempontjából az 1991-es év sorsdöntő le. het, és lesz; is. Koszovó: az archimedesi pont, amellyel Tito és munkatársai kínkeserves munkáiéval berendezett Jugoszláviát ki lehetett emelni sarkaiból. (Albánia élén Enver Hodzsával 1945 után mindinkább a jugoszláv hatalmi szféra befolyása alá került, egészen Tito és Sztálin szakításáig. így történt meg. hogy önként mondott le az albán többség lakta Koszovóról Jugoszlávia javára.) Sokáig a Koszovóban élő szerbeknek jogos sérelmeik voltak az albán politika ellen. Akkoriban a világ nemcsak hogy elismerte, de még a támogatásáról ia biztosi, totta őket Európa és az albánok Á nyolcvanas évek nem hoztak enyhülést, s mindinkább kiéleződött és kritikussá vált a helyzet a tartományban. Tömegesek lettek a kitelepítések, az erőszak hulláma végigsöpörte a városok utcáit S ahogy az évek teltek, úgy fordult a kocka is. A világ a mindinkább jogfosztott és megfélemlített albánokat kezdte sajnálni. 1988ban a hatalmat magához ragadó szerb kom. munizmus. élén Szlobodán Mlloseviccsel, elindította azt az irányzatot és azt a poli. Koszovó n fegyverek visszalőnek? ti kát. amely arra volt hivatott, hogy kikényszeritse a tartományok autonómiáját a gyakorlatban ij biztosító alkotmány felszámolását. Azt azonban számításon kívül hagyták, hogy Európa már réglen nem egy vak kisgyerek. A közvélemény rádöbbent, a szerb kommunizmusnak egy célja van csupán — Koszovó is csak ürügy —: az egész Jugoszlávia átalakítása. ..Már nem az a kérdés, hogv mit tesznek a szerbek Koszovón. hanem az, hogy mivé teszi Koszovó Jugoszláviát" — fogalmaztak a nyugati lapok hasábjain. Már ez idő táit kezdtek különbséget tenni a „jugoszláv-Belgrád" és a „szerb-Belgrád" között. Az Európa Parlament ülése határozatot fogadott el Koszovóról. ebben elítélik az emberi jogok és a szabadság megsértését a tartományban. és követelik, hogy a szerb hatóságok vonják ki .saját katonai erőiket" onnan, engedjék szabadon a politikai foglyokat, szüntessék be a gyilkosságok, kínzások Valamennyi formáját, helyezzék vissza azokat az albánokat munkahelyükre, akik 1989 márciusa után kerültek az utcám. A dokumentum helyasli. hogy Szlovénia és Horvátország szolidáris Koszorvóval. és, meg. jegyzi, hogy a feszültség további fokozódása polgárháborúval fenyeget. SzeTbia mégsem változtat, politikája sziklaszilárdan állja és veri vissza a támadásokat Nyíltan és szemrebbenés nélkül tagadja meg a nemzetiségi jogokat. És a hadsereg? A nagy szerb érdekeknek azonban csak akkor volna teljes sikere, ha a maga oldalára tudná állítani a föderáció legnagyobb erejét magát a hadsereget Az ajánlat és a lehetőség kétségkívül kecsegtető. Az aránytalanul hatalmasra duzzasztott és, a legmodernebb fegyverekke] felszerelt sereg fő célja ugyanis meg-. szűnt. A hidegháború enyhültével, az évtizedekig pestisként fenyegető és Jugoszlávia szuverenitását veszélyeztető ősszorosz imperializmus megszűnt létezni. A világ változott, ezzel együtt eltűnt a színről a jugoszláv néphadsereget irányító vezető erő is: a nagy titói párt. Mi hát az. ami megmaradt? A gyenge, a széthúzó, a kollektív és épp ezért döntésképtelen államelnökség. A sereg még pihen és vár. Nem kétséges, hogy szívesen venne részt például rendcsinálásban, legyen az akár jobb- vagy baloldali. Am az akadályok a jelen pillanatban nagyobbak annál, hogy ki lehessen őket küszöbölni. A hadsereg vezérkara számol, s meg kell mondani, jól számol. A tisztikar hetven százaléka ugyanis szerb, ezt mindenki nagyon jól tudja, de azzal Is tisztában van, hogy a legénység, amely horvát, szlovén, magyar stb. nemigen engedelmeskedne az államcsínyre felszólító parancsnak. Az Eúrópa Parlament határozata nem talált visszhangra, „a nagy szerb hadsereg" Koszovóban maradt, s vele maradt a szerb uralom is. De valójában mi is történik Koszovóban? Egyre többen az utcán A tartományban megszűnt minderf autonómia; így ma Koszovó hatalma kisebb, mint amit az ország vagy akár Szerbia alkotmánya előirányoz a községeknek is. Az albánok anyanyelvükön nem fordulhatnak sem az állami, sem a községi szervekhez annál az egyszerű oknál fogva, mert ezekben a szervekben senki nincs, aki beszélné az albán nyelvet. Az albán lakosság nem hallgathatja a rádió és televízió híreit anyanyelvén. Nyoma sincs már a néhai lelkesedésnek. Az RTV dolgozóit fegyveres rendőrök váltották fel, akik egyedül a szerb nyelvet beszélik. A pristinai televízió kényszerigazgatói az albán munkatársakat sorra bocsátják ej azzal az indoklással, hogy nem jelennek meg munkahelyükön. Nem jelennek meg, mert be sem engedik őket a televízió székházába. Az elbocsátások az ipar és a közélet terén mindennaposak lettek. Ki tudja hány ezer albán él munka nélkül viaskodva a kényszerű mindennapokkal. Gyárkapuk záródnak be azokban a községekben és városokban, ahol a lakosság kilencven százaléka az albán nyelvet beszéli. A szerb alapító cégek egyszerűen leszerelik a gépeket, belakatolják a kapukat, s a kulcsokat, mint egykoron a mesében, a vizek mélyére süllyesztik. Koszovó gazdasági szakemberei egyszerűen képtelenek hinni saját szemüknek: miként történhet az meg, hogy Szerbia eddig leggazdaságosabban üzemelő gyárai tönkremennek, a csőd szélére jutnak, hogy később kényszerigazgatás alá kerüljenek. Külföldi megfigyelők szerint mindez csak kegyes csalás, mellyel a „szerb-Belgrád" ellenőrzése alá szeretné vonni Koszovó gazdaságának legéletképesebb részeit, hogy ebből a megszálló csapatokat támogassa. Egyes becslések szerint ezek az erők havonta 1,3 milliárd márkát emésztenek fel. Naponta oszlatják fel a koszovói községi tanácsokat, egyetlen központi tollvonással, hogy helyükre szerb vezetés kerülhessen. Ily módon járnak a szakszervezeti tanácsok is. A vezetést átveszik a szerb központi erők. Űj szlogen van kialakulóban: tisztességes albán nem létezik. Mégis az albánok még mindig bizakodóak. Tűrnek és várnak. Igaz, itt-ott megmegszólalnak a fegyverek, golyók lyuggatják át a békés házfalakat, kőzápor hull a járőrökre. Egyre rosszabb és veszélyesebb a helyzet, de Balkán Libanonáról egyelőre még nem beszélhetünk. Vajon meddig? Jó végre nem számíthatunk. Forgó László