Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

2 Körkép 1991. január 31., csütörtök Elégedetlen képviselők Szeged város képviselő­testülete a maga alkotta szervezeti és működési sza­bályzatban vállalta, hogy a „város közvéleménye által ellenőrizve végzi munká­ját". Mivel megítélésünk szerint az ezen „ellenőrzés­hez" szükséges információk nem a megfelelő módon és mennyiségben kerülnek nyil­vánosságra, a város polgá­rai nem lehetnek tájékozot­tak az önkormányzati dön­téshozatal mechanizmusai­ban, s fgy a szóban forgó „ellenőrzés" nem kielégítő­en történik. Ezért alulírott képviselők lelkiismereti kö­telességünknek tekintjük, hogy ezen nyilatkozatunk­ban a nyilvánosság előtt szóljunk azokról a jelensé­gekről. melyek egy ésszerű, hatékony és eredményes ön­kormányzati működés kiala­kulását akadályozzák. 1. Nem látunk semmilyen garanciát arra, hogy az ön­kormányzat felépítése rö­vid időn belül olyan módon változzon meg, amely lehe­tővé teszi a felesleges bü­rokráciától mentes, racio­nális belső információáram­lást, és a lakosság igényeit is kielégitő rugalmas, gyors ügyintézést. Az idő ^lőre­haladtával egy ilyen átala­kulás-átszervezés esélyei egyrfe csökkennek. A struk­túra változatlansága pedig a tanácsi rendszertől örö­költ ügyintézési, információ­áramlási és döntési mecha­nizmusokat konzerválja. 2. A döntési folyamatokat (különösen a személyi dön­tések esetében) kicsinyes politikai és egyéni érdekek vezérelték — háttérbe szo­rítva azokat a szakmai szem­pontokat, amelyek egy új, racionális struktúra és mű­ködés kialakulását segíte­nék elő. 3. Mind a mai napig nem születtek meg a stratégiai jellegű tervek, koncepciók, a közgyűlés (mandátumának időtartamára szóló) prog­ramjai. Ezek hiányában a testület csak rögtönzésszerű ­en működhet, döntései meg­alapozatlanok. Nyilatkozatunk célja az, hogy az önkormányzatot a nyilvánosság kontrolljával egy hatékony működés irá­nyába befolyásolja. Dr. Csapó Balázs 24-es választókörzet, Békési Zoltán 9. sz. választókörzet Magyar—román megállapodás Az MTI tájékoztatása sze­rint gyümölcsözőnek bizo­nyultak Gheorghe Stefan ro­mán oktatási és tudomány­ügyi miniszter, valamint Andrásfalvy Bertalan ma­gyar művelődési és közok­tatási miniszter hétfőtől szerdáig tartó megbeszélései. A partnerek aláírták a mi­nisztériumok közötti, 1991— 1993-ra szóló együttműködé­si megállapodást. A két tár­Mórahalom ca a jövőben tájékoztatja egymást az új történelem-, földrajz- és irodalomtan­könyvekről, egyeztetik a másik országra vonatkozó részeket. A kolozsvári Bo­lyai egyetemről Gheorghe Stefan egy újságírói kérdés­re válaszolva beszélt; a ko­rábbi 68 kurzussal szemben, ma 140-en van magyarnyel­vű előadás az egyetem fakul­tásain. Rádiófigyelő „Bukarestbe érkezett Erdélyi1 ,.. Mármint a bukaresti rádió magyar adása sze­rint — a szerkesztők ezút­tal a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezetet idézték, mely­nek felhívására csak Ma­rosvásárhelyről kb. 800— 1000 román nemzetiségű tiltakozó szállt le a vonat­ról. Több erdélyi, moldvai és havasalföldi várasból (a Bánságot nem említették) hasonló céllal ültek vonat­ra a Vatra-tagok; kifogá­solják az ún. Marosvásár­helyi jelentést, mely az er­délyi nagyvárosban tavaly március 19-én történtek­kel foglalkozik. A buka­resti rádió magyar adásá­nak szerkesztői és munka­társai (Bítay Ödön, Birta József és Mag Péter) hát­térmagyarázatukban fel­lebbentek a fátylat az ösz­szef üggésekről; 1. Az Európa Parlament január 17-re igényelte az emiitett jelentés bemutatását; 2. Petre Román kormányfő jelenleg Strasbourgban, il­letve Franciaországban tartózkodik, jelentós erő­feszítéseket teve a francia —román lobby újjászerve­zésére. 3. A román jelentés nemcsak a magyar nemze­tiségű állampolgárokat ne­vezi meg a tavaly márci­usi események kirobban­tóinak, s említi a Vatra szerepét is. Ez utóbbiak ellen tilta­kozik a Vatra. A román főváros Északi Pályaudva­rán a Romania Mare cí­mű lap február elsejei (!) száma várta őket, fejléc alatt két bökverssel, melynek lényege: Sok volt, ami volt, jöjj, szent tavasz, nincs sok hátra! A bur­kolt fenyegetést élesíti a lap tervszerű és időzített megjelenése; előre tudtak a „látogatásról". Az újság­írók megemlítik a leg­utóbbi „szenzációt", Ioan Mihali kisebbségi, tehát múlt századi erdélyi ér­telmiségi szobránaK „meg­gyalázását", mint „magyar merényletet". Hozzáteszik: Mihali valaha a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, a „románüldö­zés" áldozataként, mint példa, szóba sem jöhet. Az időzített provokációt egy­értelműsítik az előzmé­nyek. * Az újvidéki rádió tegnap délutáni és esti híradása szerint a szerbiai „illeté­kes szervek" kinevezték az újvidéki Magyar Szó új főszerkesztőjét, Kubát János személyében. Mint ismeretes, a szerkesztőség Csorba Zoltánt választotta és tartotta illetékesnek e szerepkörre. Az első felmen­tését semmisnek nyilvánító bírósági döntés után Csor­ba visszaült a főszerkesz­tői székbe — most vajon mi következik? Pataki Sándor Rádióíelex Biztonságos kereszteződést! Nyílt képviselő-testületi programtervezetének elfoga­gyűlést tartott tegnap dél- dása volt, amelynek nyomán után Mórahalom önkormány- bizonyossá váltak a városi zata. Az ülés legfontosabb fejlesztés ez évi feladatai, döntése a testület 1991-es Konkrétan: a vízhálózatba kötik majd a Kossuth park­ban már elkészült mélyfúrá­sú kutat, kerékpárút épül a „Homokkultúra" szakszövet­kezettől a gazdaboltig, URH­készülékkel szerelik fel a körzeti orvosok gépkocsiját, 62 új telek kerül kialakítás­ra a város délnyugati részé­ben, bővül a csatornahálózat és megindul a város infor­mációs rendszerének kiala­kítása, amelynek része lehet a városi kábeltelevízió is. A már korábban kidolgozott részletes tervezethez egyet­len pontot csatoltak, arról, hogy az önkormányzatnak biztosítani kell a város köz­ponti útkereszteződésének közlekedésbiztonságát. A résztvevők meghallgathatták Katona László alpolgármes­ter beszámolóját az előző testületi gyűlés óta eltelt időszakról. NAGYOBB FELELŐSSÉG. Az egyesült Németország nagyobb felelősséget fog vállalni a világpolitikában Ezt helyezte kilátásba szerdán a szövetségi gyűlésben, a Bun­destagban Helmut Kohl német kormányfő, kancellárrá vá­lasztását követő elsó, programadó nyilatkozatában. „Szá­munkra. németek számára nincs szélvédett zug a világ­politikában, s annak sem szabad megtörténnie, hogy Né­metország meneküljön a felelősség elől" — jelentette ki a kancellár a parlament háromnapos ülésének legelején. BULGÁRIA: MI MENNY'I? Az égés? ország számolgat ma Bulgáriában azt követően, hogy a kormány bejelen­tette: a gazdasági reform második lépéseként február 1­jétöl liberalizálja az árakat. A jelenlegi, mintegy 300 levás átlagfizetések mellett hatalmas összegnek tűnik, hogv a szén tonnánkénti ára 210 leva lesz, a propán-bután gázé pedig literenként 1,5 leva. Az előzetes számítások szerint a kenyér fogyasztói ára a jelenlegi 0,36-0,48 leváról 1,6-1,8 levára, a disznóhús kilója 5 leváról 22,4 levára. a marha­hús kilója 5.4 leváról 23,6 levára. a tej literje 0,36 leváról 1,8 levára, a sajt kilója 4 leváról 17.6 levára a kristály­cukor kilója 1,5 leváról 4,5 levára nő. Egyelőre kiszámít­hatatlan, hogy hányszorosára nőnek az iparcikkek árai. Az állami üzletekben már megjelentek bőrlábbelik a korábbi 50 leva helyett 280 levás áron. hűtőszekrények, az egykori száz levás ár helyett 10 ezer leva feletti áron. TÖMBÖK, ESZMÉK, ÉRDEKEK. Csehszlovákia fő politücai törekvése egy olyan Európa tagjává válni, amely a békés és szabad nemzetek földrésze, amelyet nem oszta­nak meg szemben álló katonai tömbök, és közös eszmék és közös értékek jegyében működik együtt. Ezért a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt aktívan dolgozunk azon. hogy gyorsan és radikálisan feloszlassuk először a VSZ katonai, aztán politikai struktúráját is — jelentette ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében szerdán tartott beszédében Jiri Dieustbier csehszlovák külügymi­niszter. PETRE ROMÁN MITTERRAND-NAL. Egyórás meg­beszélést folytatott szerdán Párizsban Francois Mitterrand köztársasági elnök Petre Román miniszterelnökkel. A ro­mán kormányfő kedden az Európa Tanács strasbourgi ülésén szólalt fel, s onnan érkezett rövid látogatásra a francia fővárosba. A találkozó után Román elmondotta, nemzetközi kérdésekről volt főként szó. s ennek keretében szóba kepült Moldávia helyzete is. a Szovjetunióban vég­bemenő fejlemények, a balti államok problematikája. „Ezeknek az országoknak minden bizonnyal lesz bizonyos szuverenitásuk, de ehhez úgy kell tenniük, mint Moldávia vezetőinek, bizonyságot kell adni bölcsességükről" — mon­dotta a román miniszterelnök:. (MTI) ELTEMETTÉK A „Cl'GANYKIRÁLYT". Pompás szer­tartással vett végső búcsút a csaknem ezer főnyi gyászoló közönség szerdán Salgótarjánban Horváth Lajostól, az északi megyékben, valamint a határon túli területen élő oláhcigányok vajdájától. Az öt napja elhunyt ..cigányki­rályt" háznál ravatalozták fel s ősi szokás szerint öt na­pon át siratták. Az oláhcigányok „királya" magas méltó­ságát húsz évvel ezelőtt édesapjától örökölte. A tradíciók szerint a vajdaság a szűkebb rokonságon belül hagyomá­nyozódik tovább, de már a temetés napján arról beszéltek, hogy ezúttal ez nem ígérkezik magától értetődő megoldás­nak. (MTI) „... albánok. Egy nép Európa szívé­ben, kivétel minden általános szabály alól. Kivételes nép, egy preindogermán törzs és az illírek kései leszármazottai. Nyelvük egyetlen nyelvcsaláddal sem ro­kon. Mióta bevonultak a Balkán-félszi­getre — mép a görögök előtt — létük maga a harc: létük megőrzéséért. Athén és Róma. Bizánc és Törökország, Moszk­va és Belgrád uralma ellen." A világsajtóban egyre inkább divatossá válik Jugoszlávia és a Szovjetunió párhu­zamba állítása. Már a befolyásos nyugati körök ls egyre inkább azt hangoztatják: ..A jugoszláv föderáció sok olyan dologgá! le­pi meg Európát, melyet a széthullóban levő Szovjetunió csak holnap fog bemutatni." Mindkét országban romlanak az életkörül­mények, fokozódnak a nemzetiségi ellenté­tek. nő az elégedetlenség, a sovinizmus, a nacionalizmus, fokozódik a hadsereg befo­lyása. a politikai szerepe, de Jugoszlávia szempontjából az 1991-es év sorsdöntő le. het, és lesz; is. Koszovó: az archimedesi pont, amellyel Tito és munkatársai kínkeserves munkáié­val berendezett Jugoszláviát ki lehetett emelni sarkaiból. (Albánia élén Enver Ho­dzsával 1945 után mindinkább a jugoszláv hatalmi szféra befolyása alá került, egé­szen Tito és Sztálin szakításáig. így történt meg. hogy önként mondott le az albán többség lakta Koszovóról Jugoszlávia javá­ra.) Sokáig a Koszovóban élő szerbeknek jogos sérelmeik voltak az albán politika el­len. Akkoriban a világ nemcsak hogy elis­merte, de még a támogatásáról ia biztosi, totta őket Európa és az albánok Á nyolcvanas évek nem hoztak enyhü­lést, s mindinkább kiéleződött és kritikus­sá vált a helyzet a tartományban. Tömege­sek lettek a kitelepítések, az erőszak hul­láma végigsöpörte a városok utcáit S ahogy az évek teltek, úgy fordult a kocka is. A világ a mindinkább jogfosztott és megfé­lemlített albánokat kezdte sajnálni. 1988­ban a hatalmat magához ragadó szerb kom. munizmus. élén Szlobodán Mlloseviccsel, elindította azt az irányzatot és azt a poli. Koszovó n fegyverek visszalőnek? ti kát. amely arra volt hivatott, hogy ki­kényszeritse a tartományok autonómiáját a gyakorlatban ij biztosító alkotmány felszá­molását. Azt azonban számításon kívül hagyták, hogy Európa már réglen nem egy vak kisgyerek. A közvélemény rádöbbent, a szerb kommunizmusnak egy célja van csupán — Koszovó is csak ürügy —: az egész Jugoszlávia átalakítása. ..Már nem az a kérdés, hogv mit tesznek a szerbek Koszovón. hanem az, hogy mivé teszi Ko­szovó Jugoszláviát" — fogalmaztak a nyu­gati lapok hasábjain. Már ez idő táit kezd­tek különbséget tenni a „jugoszláv-Belg­rád" és a „szerb-Belgrád" között. Az Euró­pa Parlament ülése határozatot fogadott el Koszovóról. ebben elítélik az emberi jogok és a szabadság megsértését a tartomány­ban. és követelik, hogy a szerb hatóságok vonják ki .saját katonai erőiket" onnan, engedjék szabadon a politikai foglyokat, szüntessék be a gyilkosságok, kínzások Va­lamennyi formáját, helyezzék vissza azokat az albánokat munkahelyükre, akik 1989 márciusa után kerültek az utcám. A do­kumentum helyasli. hogy Szlovénia és Hor­vátország szolidáris Koszorvóval. és, meg. jegyzi, hogy a feszültség további fokozódá­sa polgárháborúval fenyeget. SzeTbia még­sem változtat, politikája sziklaszilárdan állja és veri vissza a támadásokat Nyíltan és szemrebbenés nélkül tagadja meg a nemzetiségi jogokat. És a hadsereg? A nagy szerb érdekeknek azonban csak akkor volna teljes sikere, ha a maga olda­lára tudná állítani a föderáció legnagyobb erejét magát a hadsereget Az ajánlat és a lehetőség kétségkívül kecsegtető. Az aránytalanul hatalmasra duzzasztott és, a legmodernebb fegyverek­ke] felszerelt sereg fő célja ugyanis meg-. szűnt. A hidegháború enyhültével, az év­tizedekig pestisként fenyegető és Jugoszlá­via szuverenitását veszélyeztető ősszorosz imperializmus megszűnt létezni. A világ változott, ezzel együtt eltűnt a színről a jugoszláv néphadsereget irányító vezető erő is: a nagy titói párt. Mi hát az. ami meg­maradt? A gyenge, a széthúzó, a kollektív és épp ezért döntésképtelen államelnökség. A se­reg még pihen és vár. Nem kétséges, hogy szívesen venne részt például rendcsinálás­ban, legyen az akár jobb- vagy baloldali. Am az akadályok a jelen pillanatban na­gyobbak annál, hogy ki lehessen őket kü­szöbölni. A hadsereg vezérkara számol, s meg kell mondani, jól számol. A tisztikar hetven százaléka ugyanis szerb, ezt min­denki nagyon jól tudja, de azzal Is tisz­tában van, hogy a legénység, amely horvát, szlovén, magyar stb. nemigen engedelmes­kedne az államcsínyre felszólító parancs­nak. Az Eúrópa Parlament határozata nem talált visszhangra, „a nagy szerb hadsereg" Koszovóban maradt, s vele maradt a szerb uralom is. De valójában mi is történik Koszovó­ban? Egyre többen az utcán A tartományban megszűnt minderf auto­nómia; így ma Koszovó hatalma kisebb, mint amit az ország vagy akár Szerbia al­kotmánya előirányoz a községeknek is. Az albánok anyanyelvükön nem fordulhatnak sem az állami, sem a községi szervekhez annál az egyszerű oknál fogva, mert ezek­ben a szervekben senki nincs, aki beszélné az albán nyelvet. Az albán lakosság nem hallgathatja a rádió és televízió híreit anyanyelvén. Nyoma sincs már a néhai lel­kesedésnek. Az RTV dolgozóit fegyveres rendőrök váltották fel, akik egyedül a szerb nyelvet beszélik. A pristinai televízió kény­szerigazgatói az albán munkatársakat sorra bocsátják ej azzal az indoklással, hogy nem jelennek meg munkahelyükön. Nem jelennek meg, mert be sem engedik őket a televízió székházába. Az elbocsátások az ipar és a közélet terén mindennaposak let­tek. Ki tudja hány ezer albán él munka nélkül viaskodva a kényszerű mindenna­pokkal. Gyárkapuk záródnak be azokban a községekben és városokban, ahol a lakos­ság kilencven százaléka az albán nyelvet beszéli. A szerb alapító cégek egyszerűen leszerelik a gépeket, belakatolják a kapu­kat, s a kulcsokat, mint egykoron a me­sében, a vizek mélyére süllyesztik. Koszovó gazdasági szakemberei egysze­rűen képtelenek hinni saját szemüknek: miként történhet az meg, hogy Szerbia ed­dig leggazdaságosabban üzemelő gyárai tönkremennek, a csőd szélére jutnak, hogy később kényszerigazgatás alá kerüljenek. Külföldi megfigyelők szerint mindez csak kegyes csalás, mellyel a „szerb-Belgrád" el­lenőrzése alá szeretné vonni Koszovó gaz­daságának legéletképesebb részeit, hogy eb­ből a megszálló csapatokat támogassa. Egyes becslések szerint ezek az erők ha­vonta 1,3 milliárd márkát emésztenek fel. Naponta oszlatják fel a koszovói községi tanácsokat, egyetlen központi tollvonással, hogy helyükre szerb vezetés kerülhessen. Ily módon járnak a szakszervezeti taná­csok is. A vezetést átveszik a szerb közpon­ti erők. Űj szlogen van kialakulóban: tisz­tességes albán nem létezik. Mégis az albánok még mindig bizakodó­ak. Tűrnek és várnak. Igaz, itt-ott meg­megszólalnak a fegyverek, golyók lyuggat­ják át a békés házfalakat, kőzápor hull a járőrökre. Egyre rosszabb és veszélyesebb a hely­zet, de Balkán Libanonáról egyelőre még nem beszélhetünk. Vajon meddig? Jó végre nem számíthatunk. Forgó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom