Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

ffiBUMBISi mm 81. évfolyam, 25. szám 1991. január 30., szerda Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Magyarok a NflTO-ban Szegedi képviselő felszólalása az Európa Tanácsban — Szerény a nyugdíjemelés, de biztos — Áz önkormányzat száz napja E

sély nyílt arra, hogy idén rendben felvehessük a fizetési mérlegünk egyensúlyának fenntartásához szükséges további hiteleket — mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter, miután Brüsszelben tegnap aláirta az Európai Közösség egymilliárd dolláros kölcsöncnek második részletéről szóló megállapodást. Ugyancsak külföldön tartózkodik Göncz Árpád köztársasági elnök, aki kedden Washingtonban Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettessel tárgyalt, és .Teszcnkszky Géza külügyminiszter is, aki háromnapos látogatásra Stockholmba érkezett. A magyar Parlament elfogadta az észak-atlanti közgyűlés legutóbbi. Iondoni értekezletén felajánlott társult tagsági státust. Igy a magyar törvényhozás képviselői a jövőben tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehetnek a NATO-parlament ülésein. Folytatódik az Európa Tanács téli ülésszaka, s ennek keretében hétfőn este, az Öböl-háborúról rendezett vitábar, felszólalt Bratinka József szegedi képviselő is. Most már bizonyos, hogy január 31-én Budapesten, a Parlament előtt országos tejdemonstráció lesz. Kedden ülést tartott a megmozdulást előkészítő országos bizottság, és tagjai egyhangúan a tüntetés mellett döntöttek. Ma éppen 100 napja, hogy megalakult a szegcdi önkormányzat. Ebből az alkalomból összeállítást készítettünk, amciy lapunk harmadik oldalán található. Társultunk volt ellenfeleinkhez KUVAi Az Országgyűlés még a délelőtti órákban határozatot hozott arról, hogy a magyar Parlament elfogadja az Észak-Atlanti Közgyűlés legutóbbi, londoni értkezeletén felajánlott társult tagi státust. Ennek megfelelően a magyar törvényhozás delegációja a jövőben részt vesz a NATO-parlament tanácskozásain, a plenáris üléseken csakúgy, mint a bizottsági munkában. Az országgyűlési határozat a magyar döntést indokolva hangsúlyozza: a törvényhozás nagyra értékeli az Észak-Atlanti Közgyűlés hozzájárulását az Észak-Atlanti Szövetség, valamint a közép- és kelet-európai új demokráciák közötti együttműködés fejlesztéséhez, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság kialakításához. A dokumentum hangoztatja továbbá, hogy az európai integrációs szervezetek parlamenti szervezeteivel való szoros, intézményes kapcsolatok fejlesztése a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak, Európába való beilleszkedésének nélkülözhetetlen eleme. A határozat felhívja a NATO-parlament munkájába bekapcsolódó magyar delegációt: a tanácskozó fórumokon hatékonyan segítse elő, hogy az Észak-Atlanti Közgyűlés betölthesse feladatát a közép- és kelet-európai gazdasági átalakulás, a működő demokrácia, a stabilitás és a biztonság előmozdításában. Az Országgyűlés egyben meghívta az Észak-Atlanti Közgyűlést, hogy alkalmas időpontban Budapesten tartsa meg egyik ülésszakát. A délutáni tárgyalás során — az interpellációk és a kérdések mellett — a képviselők döntöttek néhány társadalmi szervezet ideiglenes támogatásról. Ezt az tette szükségessé, hogy a támogatások elosztására vonatkozó javaslattal még nem készült el az illetékes ideiglenes parlamenti bizottság, ám több társadalmi szervezet működéséhez elengedhetetlen az átmeneti finanszírozás. A keddi ülésnap utolsó momentumaként a képviselők elfogadták azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely a Magyar Vöröskeresztnek, a Hallássérültek, a Mozgáskorlátozottak, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségeinek és a Magyarok Világszövetségének adja meg a folyamatos tevékenységükhöz szükséges összeg első részletét. (MTI) zetének értékes darabjait. A keddig hozzáférhető adatok szerint nyolcvan, brit értesülések szeript száznál több az átmenekített gépek száma. Irán — ahol csak tizenhárom iraki gép érkezését ismerték el eddig, és azok „lefoglalásáról" beszélnek — változatlanul hangoztatja semlegességét. Diplomáciai úton biztosította az Egyesült Államokat, hogy semlegességén nem kíván változtatni. Mind több szakértő ad hangot annak a véleménynek, hogy az iraki manővert egy Iránnal korábban titokban kötött egyezség teszi lehetővé. Szaddám Húszéin a CNN televíziónak adott nyilatkozatában harci gépeinek Iránba távozását természetesnek nevezte, mondván, hogy mindkét iszlám ország „a hit és a hitetlenek közötti harcként" éli meg a háborút. Hozzáfűzte: nem tudja megjósolni a háború időtartamát, de imádkozik azért, hogy ne folyjon sok vér. Győzelmének esélyeiről szólva Szaddám Húszéin kijelentette: legcsekélyebb kétsége sincs afelől, hogy győzni fog. A szövetségesek légiereje keddre virradóan ismét bombázta Bászra iraki kikötőváros olajfinomítóját, s támadta az ország északi részén levő Kirkuk repülőterét és tévéállomását is — jelentette kedden az ÍRNA iráni hírügynökség. Bászrában az olajfinomító egyes részei lángba borultak, s az ÍRNA az iraki kurd ellenállók rádiójára hivatkozva azt közölte, hogy Kirkukban hatalmas károk keletkeztek. Közben az amerikai tengerészgyalogosok az eddigi leghevesebb tüzérségi tüzet zúdították a szaúdi—kuvaiti határ közvetlen közelében levő iraki állásokra. Az akció előzménye az volt, hogy éjszaka tucatnyi iraki szaúdi területre lopakodott, és tőrbe csalt egy szaúdi járőrt. A szaúdiak közül hárman megsebesültek, viszont életét vesztette egy iraki tiszt is. A szaúdi hírügynökség jelentése szerint kedden újabb Patriot rakétaelhárító rendszerek érkeztek a királyságba. Ugyanakkor a semlegességét hangoztató Irán bejelentette, hogy a jövő héten megkezdi a nagy hatótávolságú föld—föld rakéták tömegtermelését. Szaddám imádkozik, Irán semleges? Ciszjordánia területén csapódott be a hétfő esti, Izrael elleni rakétatámadás során kilőtt, hagyományos robbanófejjel ellátott, iraki Scud rakéta. Áldozatok nincsenek — jelentették izraeli katonai források. Izrael nem fogja hagyni, hogy a palesztinok Dél-Libanonban újabb frontot nyissanak, és az iraki rakétatámadások esetében gyakorolt önmérséklet ebben a körzetben nem fog érvényesülni — közölte kedden a megszállt Dél-Libanon ügyeinek izraeli koordinátora, Uri Lubrani, miután kora hajnalban palesztin fegyveresek az úgynevezett biz tonsági zónában rakétasorozatokat adtak le. A támadást nyomban magára vállaló PFSZ szerint észak-izraeli települések voltak a célpontok. A déllibanoni körzet a támadás óta fokozott izraeli légi és tengeri ellenőrzés alatt áll. Változatlanul rejtély, hogy mi a szerepe Teheránnak az iraki katonai repülőgépek Iránba menekítésében. Immár egyre kevesebben hiszik, hogy a pilóták dezertálnának. A szakértők mindinkább hajlanak arra a feltevésre, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök jobb időkre teszi így félre hadigépe Botrány után szilencium Jólesően nyugtáztam hétfő este, hogy nem maradt észrevétlen a televízió elnöke számára sem az a riporteri merénylet, amit — országos fölháborodást kiváltva — vasárnap este A Hét című műsorban Juszt László és Franka Tibor elkövetett. Ugyancsak megelégedéssel töltött el hogy nyilvánosságra is hozta Hankiss Elemér, mennyire nem azonosul a televízió vezetésé az Ilyenfajta gengsztermagatartással. Csakhogy ... Az elnök közleményét már a híradó előtt beolvasta a bemondó. Alig tíz perccel később ugyanazt a szöveget elmondta a híradó műsorvezetője is. Éppen Franka Tibor legfrissebb riportja után. Egyrészt nem értette az ember, miért kell gyors egymásutánban kétszer elmondani, hogy „szakmailag elfogadhatatlan, emberileg felháborító", amit Juszték tettek, másrészt Franka változatlan szerepeltetése megkérdőjelezte, vajon komolyan gondolják-e az elhatárolódást a tévé vezetői. Mára megtudtuk: e<»v hónapra letiltották a képernyőről a két riportert („A letiltás nem érinti a büntetés alatt levők munkaviszonyát" — írja a közlemény), így a szilenciummal bűn és bűnhődés egyensúlyba került — mondhatnánk. Egy dologban azonban alapvetően tévednek a televízió vezetői. Megnyilvánulásaikból ugyanis úgy látszik, azt gondolják: „a dolgok különben rendben mennek, erre jön ez a botrány!" Ezzel szemben a valóság az: a dolgok nagyon rendetlenül mennek — ezt nap mint nap látjuk a híradóban —, s ahogy a két riporter megszokottan alacsony színvonalú működéséhez képest sem volt nagyon meglepő a vasárnapi produkciójuk, úgy a híradó és tartozékműsorainak hosszú idő óta tapasztalható gyengeségei is előrevetítették a botrány árnyékát. Hiba tehát, ha a vasárnapi „úgy" lerendezésével befejezettnek tekintik Hankissék tennivalóikat. Anélkül ugyanis, hogy háttérbe szorítanák az önmagukat rendkívüli módon szerető, szakmájukat viszont elégtelen szinten művelő embereket, a híradó nem lehet az, aminek lennie kellene: hírműsor. Változások nélkül a stáb ténykedéséről pedig mást nem lehet elmondani, mint amit most maga a tv-elnök írt le a két botrányhős teljesítményéről: „szakmailag elfogadhatatlan, emberileg felháborító". Balogh Tamás Köpönyegszalon „— Mi történik, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy valóban alkotmányellenes a jogszabály? — Akkor legfeljebb elrendelik, hogy meg kell változtatni. Ez azonban minden valószínűség szerint nem jelent visszamenőleges kötelezettséget, tehát az e jogszabály szerint történt változásokat nem kell majd visszacsinálni." — válaszolt magabiztosan Surján László népjóléti miniszter közelmúltbéli szegedi sajtótájékoztatóján a Népszabadság tudósítójának kérdésére. Mondotta volt a miniszter mindazt azzal kapcsolatban, hogy ősz óta az Alkotmánybíróságon van az a beadvány, amely alkotmánysértőnek ítélte a kórház-rendelőintézetek igazgatóválasztását. A támadott népjóléti és belügyminiszteri rendelet szerint — amely a Magyar Orvosi Kamara egyetértésével szúletgtt —: abban az esetben, ha a hivatalban levő orvosigazgató több mint négy éve vezeti az intézményt, és újra megpályázza ezt a funkciót, akkor a főorvosi és szakorvosi kar szavazatának kétharmadát kell megszereznie a győzelemhez. Míg a többi pályázónak — a „kívülről jöttnek" — elég az 50 százalék plusz 1 szavazat a direktori poszt elfoglalásához. A közös miniszteri rendeletet az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Kórházszövetség elnöksége és az egyik budapesti gyermekkórház ítélte alkotmánysértőnek, mondván; a rendelet megalkotása előtt nem történt egyeztetés a szakszervezettel, továbbá; mert a rendelet diszkriminatív a régi igazgatókkal szemben. A Magyar Orvosi Kamara erre azt válaszolja: az új igazgatók közel fele az exdirektorok közül került ki, tehát ott, ahol szakmailagemberileg elégedettek voltak a korábbi vezető munkájával — kétharmados többség ide vagy oda —, ismét székbe emelték, pontosabban ott marasztalták régi vezetőjüket. Így diszkriminációról szó nem lehet. A legfőbb ügyész helyettese szerint: a népjóléti miniszter eljárása törvénysértő volt, mert megsértette az Mt. 12. paragrafus (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a jogalkotásról szóló 87. évi XI. törvény előírásait. A népjólét erre meg azt mondja: a rendetet a vezetői megbízatások, s nem a munkaviszony megszüntetését írta elő, ezért nem alkotmánysértő. Érvek, ellenérvek, tények, ellentények, pro és kontra állítások, ösz óta tart a vihar. A szakszervezet és a kórházszövetség jogorvoslatot kérő beadványa is ez idő óta fekszik az Alkotmánybíróságon. E röpke fél év alatt az ország közel 150 kórházában lezajlottak az orvosigazgató-választások. — Mi történik, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy alkotmányellenes a jogszabály? — tettük fel a már ismert kérdést ezúttal az Alkotmánybíróság fótitkárának, dr. Holló Andrásnak. A főtitkár úr, mivel döntés még nem született — bár mint mondotta: folynak az érdemi tárgyalások — csak feltételes módban válaszolhatott: — Ha olyan döntés születik, amely visszaménőlegesen megsemmisíti a választási rendeletét, akkor az újonnan választott igazgatók — s ebbe beleértendők a régi-újak is — megbízott direktorként működnek addig, amíg az illetékes önkormányzat dönt: megtartja-e őket, avagy új pályázatot ír ki. Surján miniszter úrnak tehát igaza lesz: „nem kell majd semmit visszacsinálni". Pontosítva e kijelentést: nem lehet majd semmit visszacsinálni, mert vajh' melyik újonnan választott kórházigazgató vállalkozik még egyszer a megméretési procedúrára, ha netán önkormányzatának nem ő lenne szimpatikus? Az Alkotmánybíróság majdani döntése eső után köpönyeg, s ezért érthetetlen, miért töltik az időt mégis a köpeny varrással ? Kalocsai Katalin Szabadon gondoskodunk Ma már sajnos igaznak látszik a mondás, hogy kétféle autó van: amit már elloptak, illetve, amit majd ezután fognak ellopni. Az utóbbi kategóriába tartozó autósok számára némi vigasz, hogy a magyar biztosítók felkérésére a Schwake cég katalógust készít, amely a magyar viszonyokat figyelembe véve megállapítja az itt futó kocsik szabadpiaci átlagárát. Ez azért vált szükségessé, mert — miután a Merkúr jelentősen megemelte az autók árát — felmerült a kérdés, hogy a korábban ellopott gépkocsikra a biztosító vajon a régi vagy az új ár alapján kalkulálja a kártérítést. Sulkó Ágnes, a Hungária Biztosító gépjárműfőosztályának vezetője az MTI kérdésére elmondotta: megszűnt a régi „üzembiztos" rendszer, hiszen az árak ma már nemcsak a Merkúron múlnak, s napról napra változnak. A biztosító eltökélt szándéka, hogy a mindenkori szabadpiaci árakat alapul véve téríti a károkat — nemcsak a lopások esetében, hanem akkor is, amikor mindössze összetört alkatrészek cseréjéről van szó. Ha tehát ma megy el valaki a biztosítóhoz, akár a rendőrség nyomozást megszüntető végzésével a kezében, akár anélkül, a biztosító „egyedi elbírálás" alapján állapítja meg, hogy egy-, két-, három-, ötéves, vagy annál régebbi autója menynyit ér. Jelenleg országszerte mintegy 3000 olyan ellopott személygépkocsit tart nyilván a rendőrség, amelyeknek tulajdonosa — akár letelt az előírt 60 nap, akár nem — mind ez ideig nem kapta meg a nyomozást megszüntető végzést