Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

1991.'január 29., kedd Kultúra 5 Ösztöndíj katolikus esztétikára Ivánné Máté Zsuzsanna még nincs harmincéves. 1984-ben diplomázott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar—népmüvelés szakán, az oklevél színe bíborban játszott. A következő évben elvégezte az egyetem kiegészítő magyar, majd rá néhány év múlva a Filozófia szakát. Ez utóbbit is vörös diplomával. Aztán ledoktorált és járt Turay Alfréd rektor úr (Hittudományi Főiskola) előadásaira is, miközben kutatóként, kollégiumi nevelőként, tanárként dolgozott. S most a tanárképző főiskola magyar tanszékén tanítana tovább, ha nem lenne januártól a Soros-ösztöndíj egyik szegedi kedvezményezettje. - Laikusan hangzik a kérdés, ám mégsem köztudott, hogyan kap valaki ösztöndíjat? — Először is jó téma kell, izgalmas, még sok megoldatlan di Hittudományi Főiskola rektora és Csetri Lajos, az egyetem bölcsészkarának tanára. Jómagam az esztétikai kategóriában pályáztam, tavaly e téproblémával bíró kutatási terű- ren - az ösztöndíj évkönyve let. Aztán szükségeltetik két szerint — tizenegyen kaptak prominens ajánló, akiket az adott témában szaktekintélyként. neves szakemberként tartanak számon. Mármost az támogatást, köztük például Ottlik Géza, s az esztétika diszciplínájának neves tudósai: Földesi F. László, Veres Andin kutatási területem — leegy- rás. Megmondom őszintén, szerúsítve — Sík Sándor nem igazán bíztam a sikerben esztétikája, ajánlóim pedig és egészen megdöbbentem. Turay Alfréd tanár úr, a Szege- amikor meghallottam a jó hírt. Azt hiszem, sokat segített a jó téma. — Részletesebben? — Kettós feladatra vállalkoztam. Meg kell írnom egy esztétikatörténeti tanulmánykötetet, és össze kell állítani egy szemelvénygyűjteményt. A tanulmánykötet munkacíme: Sík Sándor és más neokatolikus múvészetfilozófusok a két világháború között. Várhatóan hat-hét elemző dolgozat készül el a „keresztény Magyarország esztétáiról''. Brandenstein Béla, PitroffPál, Pauler Ákos, Prohászka Lajos, Schűtz Antal és természetesen Sík Sándor alkotják ezt az ominózus, és a köztudatból mára teljesen kihullott névsort. A '45 utáni szakirodalom ezen esztétákról mindössze néhátly oldalra tehető. Sík Sándor esztétikája — pedig egy 500 oldalas jelentős műről van szó — azért nem kellett, mert túlságosan spirituális. lelki beállítottságú volt a marxista szemlélet számára. A feladat másik része pedig az lesz. hogy Sík Sándor elfeledett. egyszer kiadott vagy csak kéziratos formában fennmaradt irodalomesztétikai előadásait egy összegező szemelvénygyűjteménybe először összegyűjtsem. Mindezekre egy évem van. A támogatás ez idó "alatt havi 9 ezer forinttal segít, bár a könyvek megjelenésére egyelőre semmi konkrét biztosítékom nincsen. Az elkészülő kéziratokat le kell adni az illetékes bizottságnak, s hogy lesz-e kiadó, aki megjelenteti,e dolgozatokat, azt még nem tudni Dal Kitüntetések Érdem — csak térden Érdem - csak térden. Ezt egy nehéz napokban is humoránál lévő erdélyi magyar író mondotta, amikor sorra tüntették ki mellőle kortársait. Mindenesetre kényes téma volt. A kitüntetettekről nem mindig lehetett tudni, ki mivel érdemelte ki a megtiszteltetést, ráadásul, aki tényleg megérdemelte, gyanúba keveredett. Furcsa fogalmaink vannak a kitüntetésekről. s talán itt az ideje, hogy az idők változtával fogalmaink is változzanak. Vagy legalábbis terelődjenek vissza egy lehetőleg tárgyilagos mederbe, hogy pontosan tudjuk, melyik kitüntetést miért, milyen alkalomból, s esetleg milyen áron adják. Ehhez való segítség a Kitüntetések, Makai Ágnes és Héri Vera könyve (Zrínyi Kiadó. 1990.). A kitüntetések történetéről. illetve az érdemrendekről írt bevezető tanulmányban nincs ugyan kimondva (a kéziratot 1989-ben zárták le), de érezni lehet a szerkesztői sugallatot. hogy valós képünk akkor lesz. ha a kitiintésekről nem a néhai Leonyid Iljics Brezsnyev feldíszített zakpja jut eszünkbe, s ha minél hamarabb elfeledjük a kommunizmus kitünteíésgyöngyszemeit. Az érdemrendek története sokkal érdekesebb, mintsem például a jövő századi olvasó számára'tűnó jelentőségű anyag kerüljön bele. Maradt hát a történelem, és persze a politika: a szerzők is megjegyzik, hogy a kitüntetések mindig a politika eszközei voltak. Némelyik egy-egy nagyon régi politikáé: kitüntetést, signumot kaptak már a római birodalom provinciafoglaló katonái is, a modern korban adományozott érdemrendek őseit pedig jámbor és szegény szerzetes lovagok kaphatták, először tán II. Orbán pápától, aki keresztes hadjáratot hirdetett a szent helyek viszszafoglalására. A templomosok és johanniták, vagy máltai lovagok érdemrendjeiből származnak a mai napig is létező uralkodói lovagrendek, az angol Térdszalagrend. a burgundi eredetű Aranygyapjas Rend, vagy a dán Elefánt Rend. A kitüntetések története rejtélyeket is tartogat. Hogyan került az elefánt egy patinás dán rendjelbe? Miért bath (fürdő) rend a Bath Rend? Hogy került a térdre a Térdszalagrend?'Ez utóbbival kapcsolatban egy monda is fennmaradt. 1348-ban a rendalapító III. Edward angol király szerelme egy udvari bálon állítólag elvesztette harisnyatartó szalagját. A bosszús király a jelenlévők derültsége miatt azt válaszolta, hogy az urak nemsokára megtiszteltetésnek érezhetik, ha egy ilyen szalagot viselhetnek a térdükön. A könyvbe külön fejezetet kívánt — és kapott — a magyarországi kitüntetések története. Az első magyar rend. a Szent György Rend például'idősebb, mint az igazán régi Térdszalagrend. Károly Róbert alapította 1326-ban. Az eztán következő századok sem szűkölködtek kitüntetésekben. a kiadványban a Mária Terézia Rendtől a Köztársasági Érdemrendig valamennyi megtalálható." A gazdag képanyag Németh Ferenc munkája. (panek) Tv-jegyzet Torgyán megdicsőült Hatodszor látom pár órán belül ugyanazt a szerencsétlen madarat, kimászni talpig olajosan az olaj fogságából. Az első két alkalommal még a sajnálat, a szörnyülködés volt bennem a meghatározó érzés, az ötödik-hatodiknál inkább a düh... Állandó feszültséggel várom az újabb és újabb híreket, mi történik az Öböl-térségében. Sorra nézem a híradásokat, s növekvő felháborodással állapítom meg: este 11 órakor, a harmadik hírműsorban szóról szóra ugyanazt a szöveget, kockáról kockára ugyanazt a képet kapom, mint a fél nyolcas elsó híradóban. Ezért, hogy az olajból kikászálódó, a plusz a bejátszásokkal hatodszor látott madár fölbosszant. A világ televíziói percről percre újabb információkkal árasztják el a nézőt, míg a mi híradónkban legfeljebb kezicsókolom-jóéjszakát szintű patronok robbannak (ha még robbannak) Patriotok helyett. Á mi jópofa műsorvezetőnk számára a háború is csak egy alkalom arra, hogy saját személyét tolja be közénk a képernyőn keresztül — a háborús híradás helyett. A mi műsorvezetőnk emellett a vasárnapi HÉT-ben sztárriporteri kettőst is alakítani óhajtott fahangű. artikulációra képtelen partnerével együtt. „Minik most eztet kicsinájjuk" — gondolhatták, midón Torgyán Józsefet leültették magukkal szemben, s a televíziós interjúvolás mélypontját, a szakma megcsúfolását. mindenféle hírműsor szégyenét produkálták. Távolról sem tartozom Torgyán József oda 1" hnei közé. Sokszor úgy érzem, felelőtlen bohóckodás az. amit ő politizálás címén művel. Ez esetben azonban olyannyira mcp!•• sóült, oly erkölcsi magasba emelkedett a két sztárriporter jó\ olIából, amit csak a tévé kettősének alulmúlhatatlan produkciója magyaráz. Többek közt kiválónak hirdetett memóriáját akarták a riporterek próbára tenni, amikor bizonyítványairól faggatták a pártvezért. Elmondta, általános iskolában kitűnő, később közepes tanuló volt. mire a sztárriporter — mintha a kitűnő értesítőket leplezné le — sorolni kezdte Torgyán közepes jegyeit — a középiskolás bizonyítványból. Unalomig emlegettük már manapság a koncepciós pereket, a sztárkettös kijelentései azonban pontosan azokra az én rendszerekre hasonlítottak. melyeknek kiagyalóit a valóság vajmi kevéssé zavarja. Úgv tűnt a rendszerváltás idején: a hiteles, pontos tájékoztatáshoz csupán az információáramlás szabaddá tétele szükségeltetik. A televízió hírműsorai most drámai eróvel győztek meg bennünket arról: az információval bánni képes, a szakmát (s nem magukat) tisztelő, hiteles emberekre is szükség — lenne. Balogh Tamás „Folyó hó 27-én. vasárnap a Hét című műsorban Juszt László és Franka Tibor interjút készített Torgyán József országgyűlési képviselő úrral A két újságíró magatartása szakmailag elfogadhatatlan/emberileg félháborító volt. Torgyán képviselő úrtól már bocsánatot kértünk, és felajánlottuk neki, hogy a közeli napokban újra meghívjuk televíziós beszélgetésre A Hét főszerkesztője a két újságírót írásban már figyelmeztette. Az MTV vezetősége további szankciót is foganatosított velük szemben, de az erre vonatkozó levél tartalmát csak kedden hozzuk nyilvánosságra, midőn a két érintett a levelet már átvette." — hangzik Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleménye. 0 Az iskolaszék elsó fokú iskolai hatóság volt, amely a községi és felekezeti iskolák fenntartását, működtetését, tárgyi, személyi feltételeinek biztosítását végezte 1868 és 1948 között. Szervezetét, hatáskörét a 1868-i XXXVIII. törvény, valamint az 1876-i XXVIII. törvény határozta meg. Gyakorlatilag három formában működött: állami iskolai gondnokság, községi iskolaszék és felekezeti iskolaszék. A községi iskolaszéket választott elnök vezette, a felekezeti iskolaszék elnöke viszont a helyi egyházközség lelkésze volt. Feladatuk, hatáskörük egyébiránt nagyon hasonló volt. Kiterjedt az oktatás rendjének fenntartására, gazdasági ügyek intézésére, az iskolában folyó oktató-neveló munka ellenőrzésére. Nagyon lényeges viszont, hogy nem zavarhatták a tanítás menetét, intézkedési joguk nem volt. nem adhattak utasítást a tanítónak, vagy az iskola igazgatójának. Észrevételeiket, tapasztalataikat csak az iskolaszék ülésein tehették szóvá, ahol hivatalból mindig jelen volt a tanító, igazgató, illetve nagyobb iskolák esetében a tantestület választott képviselői is. A közvéleményben, dc a megjelent tanulmányokban sem kap többnyire hangsúlyt az a tény, hogy ténykedésük — talán legfontosabb — területe. a tanítók, illetve igazgatók választásával kapcsolatos feladatok elvégzése volt, ezzel is biztosítva, hogy megfelelő szakemberek irányítsák a tanulóifjúság nevelését. Az iskolaszékek önállóan működtek, de tevékenységük alapvetően mégis a tanfelügyeletek ellenőrzése alatt állt. Feltétlenül meg kell jegyeznem azt. hogy az iskolaszékek döntő többsége megfelelt a társadalmi elvárásoknak, lehetővé tette az iskolák bizonyos fokú önállóságát. a helyi közigazgatás figyelmét az oktatásügy felé fordította, összességében hozzájárult a magyar oktatásügy fejlődéséhez. 0 A sok eltérő értelmezés, szakmailag megalapozatlan vélemény, esetenként a történelmi tények ismeretének teljes hiánya lehetetlenné teszi azt, hogy az iskolaszékek működésének történeti előzményeiről, de különösen jövőbeli szerepéről, szükségességéről a szakmai és laikus közvélemény érdemleges vitát folytasson. A különböző (gyakran egymásnak teljesen ellentmondó) vélemények és saját elképzeléseim vázolása előtt szükségesnek tartom a történeti előzmények ismertetését. A szélsőséges vélemények, de a koncepciótlanság és a hozzá nem értés is nehezíti előremutató elképzelések kialakítását. Legnagyobb problémának azt látom, hogy a szakemberek többsége is valamilyen érzelmi megközelítést alkalmaz (teljes elutasítás"'vagy a magyar oktatásügy minden gondját megoldó iskolaszék), ahelyett, hogy abból indulna ki, hogy — az elnevezéstói függetlenül — szükséges az oktatásban egy olyan szervezet, amclv biztosítja a társadalmi kontrollt, összehangolja az iskolafenntartók, a pedagóguskollektívák és a szülök-gyerekek érdekeit, egyben megteremti a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal és egyéb közösségekkel. kőzve títi a helyi érdekeket, elvárásokat az állami szervek (például tankerületi főigazgatóságok, megyei szakfelügyeletek stb.) felé. Mindezt úgy képviseli, hogy minél nagyobb mértékben érvényesüljenek a szakmai értékek az igazgatók és a pedagógusok kiválasztásában. Az iskolaszékek feladatait az alábbiakban foglalom össze. Az iskolák igazgatói pályázatával kapcsolatos ügyek intézése, a beérkezett pályázatok elbírálása. javaslattétel igazgatói kinevezésekre. A kinevezés az iskolafenntartójogköre. elutasíthatja az iskolaszék javaslatát, de más személyt nem nevezhet ki. Figyelemmel kísérik ?z iskolákban folyó munkát, a kedvezőtlen jelenségeket jelzik és javaslatot tesznek intézkedésekre. ázcivezik az iskolák kapcsolatait társadalmi szervekkel, patrónusokkal, segítik az oktatás feltételeinek javítását. Hangsúlyozni szeretném, hogy az iskola ó; igazgató végzi a tantestületre támaszkodva, a tanári önállóság figyelembevételével, a mindenkori oktatásügyi előírásoknak megfelelően. A helyi oktatásirányítás és a minisztérium között szükségesnek tartok egy olyan — területi alapon szerveződő — oktatásirányítási szervezet létrehozását, amely biztosítja a hatékony szakmai felügyeletet, és az — általam szükségesnek tartott Nemzeti Alaptanterv — követelményeinek betartását. Jelen pillanatban ennek közigazgatási keretei nem láthatók világosan. Megfontolandónak tartom a tankerületekhez kapcsolódó szakfelügyeleti rendszer bevezetését. L 3. A továbbiakban ismertetem az általam reálisnak tartott lehetőségeket. Íz önkormányzathoz kapi ító iskolaszéket a képviselő-testület választja meg az önkormányzat működésének időtartamára. Állandó tagjainak létszáma 5—11 fő lehetne. A meghívott — szakértő — tagok létszáma a mindenkori feladattól függ. Az igazgatói pályázatok intézésével kapcsolatban a testület kiegészül az iskolai pedagógusés szülói kollektíva által választott 2-2 fővel, akik ebben az esetben az állandó tagokkal azonos jogokkal rendelkeznek, ezáltal biztosított az érintett pedagógusok és szülők részvétele a döntésben. Önkormányzathoz és iskolákhoz kapcsolódó iskolaszék tagságának egy részét (5—15 fő) a képviselő-testület, másik részét elektori rendszerben a település iskoláinak pedagógusai (3—8 fö) és szülői közösségei (2—7 fö) választják meg. Lényeges, hogy a képviselő-testület és a pedagógusok — szülők által választott tagok létszáma azonos legyen. Lehetőség van arra. hogy több iskola területi, vagy szakmai elrendezés alapján hozzon létre iskolaszéket, illetve arra is, hogy minden iskola létrehozza a maga iskolaszékét. F.rrc találunk példát Pécsett. Tagjait felkért tekintélyes emberek, pedagógusok, szülők egyaránt alkothatják. A választás lebonyolítására az elektori rendszer a legalkalmasabb, mert így biztosítható az érdekeltek részvétele a választásban. Az önkormányzat megbízott képviselője hivatalból tagja a testületnek. Magam részéről az elsó két variációt tartom hatékonvnak 0Beszélni kell arról a gyakran hangoztatott véleményről is, hogy az iskolaszék létrehozása szükségtelen, mert fe ludat körét az önkormányzat oktatási bizottsága is el tudja látni. Ennek az elképzelésnek is van realitása, de ebben az esetben a bizottság létrehozása különös figyelmet igényel. Igazgatói pályázatok elbírálására viszont csak az első alternatívában javasolt személyekkel kiegészülve tartom alkalmasnak. Nem tartom megalapozottnak azokat a véleményeket, amelyek vétójogot biztosítanának a pedagóguskollektívának, mert ez fokozhatja a kontraszelekciót, és megakadályozhatják az igazgatót hatékony irányító munkájának kialakításában. dr. Kovács Kálmán (Jelen tanulmányt n Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szerv, oktatási bizottsága vitaindító anyagként tálja a szakmai és politikai közvélemény elé, abból a célból, hogy közoktatásunk fejlesztését ezzel is elősegítsük.) j