Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

1991. január 24., csütörtök Kultúra 5 Újságíró-képzés kanadai segítséggel a JATE és a tanárképző közös tervei A kanadai kormány anyagilag is támogatni kívánja a magyar felsőoktatás átszervezését — röppent fel egy hír a múlt év végén. Kicsit hihetetlen volt. de nem bizonyult kacsának. December elején öt magyar felsőoktatási szakember látogathatott el Kana­dába, hogy az ottani oktatás szervezetével, módszereivel ismer­kedjék, aztán egy kanadai csoport viszonozta a látogatást, és előadásokat tartott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Az előadásokról annak idején beszámoltunk: a témákból kiderült, hogy a kanadai kormány olyan változtatásokat támogatna, mint a hallgatói kreditrendszer és a többlépcsős képzés bevezetése vagy új szakok indítása. A támogatandó új szakok között az újságíró­képzés, pontosabban a médiaszakember-képzés is szerepel, amely Magyarországon immár „szegedi specialitás'" lett. Míg másutt csak csírái vannak a posztgraduális képzésnek. Szegeden két felsőokta­tási intézmény, a JATE és a JGYTF is belefogott. A kanadai látogatásra a JATE képzési programjának „értelmi szerzője". Gróf Róza is meghívót kapott, akit arról kér­deztünk. hogy az újságirókép­zésbenf milyen új lehetőségeket nyújt a kanadai segítség. — Ma Magyarországon a MÚOSZ képez újságírókat, ami kissé furcsa, hiszen például az ügyvédeket sem az Ügyvédi Ka­mara képzi. Nem vitás tehát, hogy a felsőoktatásban mass­média szak kell, csak megterem­tése rengeteg anyagi problémá­val jár. Ha megkapnánk a támo­gatást. részint saját erőből, ré­szint a kapott pénzből három­éves oktatási programot indíta­nánk. A JATE és a JGYTF jelenlegi külön képzése a felek beleegyezésével — ez megvan — egyesülné. A JATE adná a programot, illetve az oktatókat, a JGYTF, technika tanszéke ré­vén a felszerelés egyik részét, a Városi Televízió és a körúti rádióstúdió a gyakorló terepet. A kanadai pénzből beszerezhet­nénk legalább negyvenfós évfo­lyam tanításához még szükséges eszközöket': számítógépeket, té­vés és rádiós műszereket. A program hasonló lesz a kanadai­hoz, de hazai viszonyokra alkal­mazzuk. Az elsó év az alaptár­gyak elsajátításáé, a hallgatók megtanulják használni a szöveg­szerkesztési, tördelési, reklám­grafikusi számítógépes progra­mokat. Ide kell a támogatás leg­nagyobb része, hiszen nem ren­delkezünk elegendő számító­géppel. A második évben történne a szakosodás, a harma­dikban pedig a szerkesztőségi gyakorlat és a diplomamunka elkészítése. — Mennyit adna a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium az újságíró szak beindítására? — Két egyetemen biztos lesz képzés. Az egyik valószínűleg az ELTE szociológiai tanszéke lesz. a másikra pedig jó eséllyel pályázhat a JATE. Már össze­állítottuk a költségvetést, 17 millió forintot kértünk a hiányzó eszközökre. Ezt a költségvetést majd elbírálják és választanak a beérkezett tervek közül. — Hogyan módosul a felvételi rendszer? — A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a posztgraduá­lis újságíróképzésre csak gépko­csivezetői jogosítvánnyal, nyelv­vizsgával és főiskolai diplomával lehet jelentkezni. Ezért csak harmadévtől vehetünk fel hall­gatókat. mert a három elvégzett JATE-év a többlépcsős rend­szernek megfelelően főiskolai diplomának számít. Egyébként az oktatás nem lesz tandíjas, csak hallgatók számára tervez­tük. — Mikor kezdődhet az „újságíró tanév"? — A minisztérium összegezni fogja, hogy mire kér támogatást és ezt a tervezetet februárban kell leadnia a kormánynak. Amint a pénz megérkezik Kana­dából, indulhat az oktatás is. Talán már idén szeptemberben. Panek József A Kékszakállú Párizsban Bartók Béla operája, a Kék­szakállú herceg vára koncertelő­adásával zárult Párizsban a ma­gyar zene ünnepének sorozata, amelyet a francia főváros nagy hírű őszi kulturális fesztiváljá­nak keretében rendeztek meg. A Pleyel koncertteremben szer­dán este Komlósi Ildikó és Só­lyom-Nagy Sándor szólaltatta meg Bartók dallamait, a főváros legjobbjának tartott zenekart, az Orchestre de Paris együttesét Eötvös Péter vezényelte. Az elő­adás hatalmas sikert aratott, a művészeket a közönség perce­kig tartó lelkes tapssal köszön­tötte. Az est érdekessége az, hogy azon két zenekar is szere­pelt: a koncert első felében* ugyancsak Eötvös Péter vezény­letével, az Ensemble Intercon­temporain. napjaink zenéjének egyik legjobb tolmácsolója lé­pett dobogóra. Ligeti György két müvét, a Melódiákat és a Zongoraversenyt szólaltatták meg, ennek szólóját Florent Boffard fiatal pianista játszotta. A két művet is igen nagy elisme­réssel fogadta a koncert közön­sége és külön meleg szeretettel köszöntötték az esten jelenlévő szerzót Menuhin kitüntetése „ Pro Cultura Hungarica" — A Magyar Kultúráért — kitün­tetést vett át csütörtökön Lon­donban Yehudi Menuhin, a vi­lághírű hegedűművész. Yehudi Menuhin a magyar zene sok év­tizedes nagyszerű előadásáért és a magyar zenei élet áldozatos támogatásáért kapta a magas elismerést. „Hálás vagyok a dí­jért, mert ebben a Magyarország­hoz és főleg a legnagyobb ma­gyar zenészekhez, elsősorban Bartókhoz fűződő szoros kap­csolataim elismerését látom" — mondta, a művész. „Bartók szá­momra a század legnagyobb ze­neszerzője, csodáltam őt és fel­néztem rá" — mondta az idős mester. Yehudi Menuhin volt az elsó nem magyar hegedús, aki Bartók-műveket adott eló, még a negyvenes évek elején. „Bar­tók életének utolsó éveiben baráti kapcsolat alakult ki köztünk Amerikában. Több saját művét hallotta előadásomban és az én felkérésemre komponálta 1944­ben szonátáját hegedűszólóra." Yehudi Menuhin utoljára ta­valy járt Magyarországon, első ízben budupesten bemutatni Doráti Antal II. szimfóniáját. Dicsérte a fiatal magyar elő­adókat: „A jelek szerint a zene világa továbbra sem létezhet ma­gyarok nélkül" — mondta Ma este 6-kor: operapremier Ördög, szerelem, varázslat Faust. Szerelem, ördög, pár­baj. varázslat. Öt felvonás, két. balett, átváltozás, mennybe me­netel. Minden, mit operaszerzó­nek s -rajongónak szeme-szája­füle csak kíván. Most ketten énekelik a címsze­repet: van egy öreg s egy ifjú Faust. Az öreg: Réti Csaba (54 éves), korábban vagy százszor énekelte a teljes szerepet — itt is, Pécsett is. — Elég nehéz dolgom van, hi­szen az elején van egy jelenetem, majd a végén egy villanásra jele­nek csak meg. Ezalatt kellene megteremtenem egy figurát, aki ebben a felfogásban lényegében egy másik alak a fiatal Fausthoz képest. Énektechnika szempont­jából ez a szétválasztás kedvező, mert az ember így teljesebben, szebben meg tudja szólaltatni az öreg Faust mély hangjait. Ha egybe-énekelnénk a szerepet, itt vigyázni kellene, mert ha az éne­kes elején „eisúlyosítja" a hang­ját, akkor nem győzi a későbbi < igen magas fekvéseket. Van azonban egy negatívuma is a megoldásnak, amely az öreget alakító énekes személyes sé­relme. A nyitójelenet után ugyanis három órán keresztül fejthetem a keresztrejtvényt az öltözőben, hogy aztán pár pilla­natra ismét megjelenjek .. — Nekem is könnyebb így — veszi át a szót az egyik ifjú Faust, Albert Tamás (32 éves), — hiszen így nem kell átváltoznom. A Ma­gyar Állami Operaház tagja va­gyok. ott kisebb szerepeket éne­keltem. s volt egy nagyobb fel­adatom is, Rinuccio a Gianni Schicchiben. Gregor Józseffel együtt léptünk föl a Rózsalovag­ban. utána elóénekeltem neki. és ennek alapján hívott meg. Az idén lesz egy másik premierem is Szegeden, Rudolf leszek a Bohéméletben. — Kicsit később kezdi a pályát, mint szokásos. — Csak 24 éves koromtól éne­kelek, elótte dolgoztam. Most Rozsos Istvánnál képezem to­vább magamat. Egyébként ez szerintem nem kifejezetten hát­rány. Tenorból hiány van, s ha valakinek van hangja, hamar el­halmozzák szerepekkel, s néha a fiatal hang ezt nem bírja. Én az olasz spinto szerepeket érzem magamhoz közelállónák, s ezek­hez illik a hangom is. Van még időm, nem maradtam le semmi­ről. Folytatódik a próba, Fausto­mat elszólítja az ügyeló. A máso­dik felvonás következik. Me­fisztó jelenik meg a színen, mint elegáns, titokzatos idegen. „Rossz ez lőre" — löttyinti ki italát, majd bort fakaszt a kocs­macégérböl. Intésére nagy löké­sekben bugyog eló a folyadék. Mindenki elneveti magát, az asz­Folyosói eszmecsere: Mefisztó (Airizer Csaba) és Faust (Leblanc Győző) Faustok, Mefisztok Gounod Faustjának ősbemutatója 1859-ben volt Párizsban, a szegedi színház száz évvel ezután tűzte műsorára az operát az 1958—59-es évadban. A címszerepben akkor Szabó Miklós szép tenorját hallhatta a publikum. A másik Faust Varga Róbert volt. Margit szerepét Berdál Valéria. Siebelét Harmath Éva énekelte. Mefisztót Szalma Ferenc szólaltatta meg, Valentin Sebestyén Sándor volt. Az előadást Versényi Ida rendezte, a zenekart Szalatsy István vezényelte. Csakúgy, mint 1974-ben. amikor a szegedi operatársulat ismét bemutatta a Faustot, címszerepben Réti Józseffel és Szabady Józseffel. Margit szerepét ismét Berdál Valéria kapta, a másik szereposztásban Bálint Ilona énekelte. Mefisztó Gregor József és Halmi László, Valentin Gyimesi Kálmán és Börcsök István volt. A '74-es előadást Angyal Mária rendezte. Szalatsy mellett a másik karmester Várady Zoltán volt. A szabadtéri közönsége két emlékezetes Faust-bemutatót láthatott. Egyiket 1966-ban Jüan Oncinával a főszerepben. Mefisztó szerepét Carlo Cava. Margitét Virginia Gordoni éne­kelte. Valentin ismét Gyimesi volt, a karmester pedig Vaszy Viktor. A '66-os Faustot Szinetár Miklós rendezte, ahogy a '84­eset is, melynek főszerepét Kelen Péter alakította. A hét évvel ezelőtti előadás Mefisztója Gregor József újfent. Margitja Zempléni Mária, Vatentinja^Németh József. A zenekart Obeí­írank Géza dirigálta. Gounod művét ismét hallhatják, láthatják a szegedi operaked­velók. A premier Faustja most Albert Tamás m. v. lesz, Mefisztó szerepében Airizer Csaba m. v. lép színpadra. Öreg Faust Réti Csaba, Valentin — immár sokadszor — Gyimesi Kálmán, Margit Vajda Júlia. Siebel Szonda Éva, Márta Erdélyi Erzsébet, Brander Altorjai Tamás. A díszleteket Varga Mátyás, a jelmeze­ket Vágvölgyi Ilona tervezte. Koreográfus: Imre Zoltán. Ren­dező: Apró Attila m. y. A Faust-előadások nem 7-kor. hanem egy órával korábban kezdődnek. Premier ma este 6-kor a Nagyszínházban. szociáció nyilvánvaló. A rendező int: Menjünk tovább, ezt majd megváltoztatjuk! Airizer Csaba (48 éves), Me­fisztó alakítója is előkelő vendég: a temesvári operából érkezett. Tavaly saját társulatával a Nabuc-' cót énekelte Szegeden, később az Erkel Színházban is Zakariás fő­pap szerepével mutatkozott be az ottani produkcióban. — Mefisztót énekeltem már Temesváron. Kolozsváron és Konstancában, de románul és franciául. Magyarul most fogom énekelni először. — Nem jelent nehézséget, hogy idegen partnerekkel kell dolgoz­nia? - Meg kell szokni. Én nagyon erőszakos természet vagyok. Most több olyan kollégával is dol­gozunk. akik pályájuk elején tar­tanak, vagy még nem énekelték szerepüket. Nekik próbálok segí­teni, tanácsokat adni. Ezt persze nem mindenki fogadja szívesen, de néhányan hálásak érte. — 5 mit szól hozzá a rendező? — Az ö munkájába nem avat­kozom. főleg hangi és szerepfel­fogási dolgokról beszélek. Arról, hogyan kell elgondolni egy szere­pet. — Más ez a Mefisztó, mint előző Mefisztói voltak? — Kicsit modernebb, nem olyan monstrumszerű. Majdnem civil arccal játszom, és a gesztu­sokkal is takarékosabban bánok. Inkább a mimikára építek, mint a széles gesztusokra. Vannak asze­repnek bizonyos sablonjai, ame­lyek szerint általában alakítják. Ézeken most kissé szeretnék túl­lépni. — Hogyhogy eddig ilyen keve­set énekelt külföldön? — Kérem, uram! Most mond­jam azt. hogy nem énekeltem mindig úgy, mint most? Sok min­dent csináltam életemben; renge­teget sportoltam: pingpongoz­tam, teniszeztem, még bokszol­tam is. — Nincs kifejezetten bokszoló­orra... — Volt egy operációm, kivet­ték az orrcsontomat, ezért ma­radt meg a formája — feleli, s bizonyítékként rögtön el is haj­lítja jól megtermett szaglószer­vét. — Volt egy sérülésem, utána megoperáltak, s hat hónapig nemhogy énekelni, de megszó­lalni is tilos volt. No. de komo­lyabbra fordítva a szót: egy basz­szushang negyven év fölött érik be csak igazán. Akkor jön meg a mélysége. Csak arra kell vi­gyázni, hogy addigra az ember ne veszítse el a magasságát! — A próbán is végig teljes hanggal énekelt. — Nem szoktam markírozni, csak ha fáradt vagyok, vagy be­teg. Eddig egyedül csináltam vé­gig a próbákat (később Begányi Ferenc lesz a váltótársam), s ed­dig szerencsére jól bírom. Hozzá vagyok szokva a sok munkához. Temesváron is több mint száz előadást éneklek évente. Egyéb szerepeiről kérdezem. A Nabuccót említi, az Ernani Silvájánál tart, amikor megszólal a hangosbemondó: „A templom­jelenet következik, Margitot, Me­fisztót kérem..." „ Bocsánat, men­nem kell!" — pattan föl, s már ki is surran az öltözőből. Ugyan­olyan gyorsan, misztikusan tűnik el, ahogy a színpadon jelenik meg Faust hívására. Később a folyosón Leblanc Gyóző társaságában látom, aki vendégként ugyancsak a címsze­repet alakítja. Közös jelenetüket beszélik meg. Nem megyek oda, hoev befejezzük a hirtelen félbe­szakadt eszmecserét, hiszen kö­zel a bemutató, s nekik a játék, az éneklés mégiscsak fontosabb, mint a nyilatkozat. Márok Tamás Halálpróba: Margit (Vámossv Éva), Márta (Karikó Teréz), a leszúrt Valentin (Basa Tamás) és Siebel (Frankó Tünde) NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom