Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
Sport 1991. január 24., csütörtök Azt mondják, Kővári „megfúrta" Oláht f Áthidaló megoldósok Eljött az ideje, hogy beszámoljunk a részletekről. ... Olvasóink a Tisza Volán SC körül keringő mendemondákról eddig — tőlünk — csak arról értesülhettek, hogy visszatért az egyesülethez Kővári Árpád, mint megbízott elnök, s ezzel majdnem egyidejűleg, Oláh Zoltán, ügyvezető elnök felállt székéből és távozott a klubtól. A hírvivők szerint Kővári „megfúrta" egykori jó barátját... Oláh Zoltán január elsó napjaiban — amikor kerestük — csak annyit mondott, hogy január 15-e után hozza nyilvánosságra felmondásának okait. A sportvezető magától jelentkezett. Időközben viszont az egyesület elnöksége öszszeült.. . Még december 19-én Oláh Zoltán ellen a rendkívüli elnökségi ülés vizsgálatot rendelt el és beosztásából felfüggesztette. — Ezt azért kezdeményezte az elnökség — mondja sajtótájékoztatóján Kővári Árpád —. mert egy gazdasági vizsgálat szerint az alapszabályban lefektetett feladatait Oláh Zoltán komoly hiányossággal látta el. Közöltük vele, hogy január 2-áig tisztázza magát. Mint hallottuk, az exügyvezető elnök a felmerült hiányosságokra a határidőig nem válaszolt, ezért fegyelmi tárgyalást tűzött ki az elnökség. Megállapították, hogy sikkasztásról nincs szó, azonban az ügyvezető elnök folyamatosan megszegte a pénzügyi előírásokat, és nem tartotta be az alapszabályban rögzítetteket, valamint a sportklubokra vonatkozó, törvényben megfogalmazott működési előírásokat. Olyan dolgokat csinált, ami azt mutatta, hogy fogalma sincs az egyesület gazdálkodásáról, ami a Tisza Volán SC több milliós adósságához vezetett — Ügyvezető elnökünk a fegyelmi tárgyalást nem várta végig, családi problémákra hivatkozva. így nélküle hoztuk meg döntésünket, miszerint az egyesület fegyelmivel elbocsátotta — fejezte be tájékoztatóját Kővári Árpád. — Mindig a csapat érdekeit tartottam szem előtt — kezdte beszélgetésünket Oláh Zoltán, aki meglehetősen magabiztosan nyilatkozott. — A dolgokat többféleképpen lehet beállítani. Tulajdonképpen, aki járatos a sportban, és sportegyesületen belül dolgozik, az tudja, hogy vannak apró „áthidaló megoldások". De ez nemcsak sportegyesületeknél van így, hanem mindenhol. — Ezek szerint ön nem tagadja, hogy belement bizonyos szabálytalanságokba? — így van! De nem a saját érdekeim miatt. — Mit nevez ön apró szabálytalanságoknak? — Kényszer hatására olyan dolgokat elkövettem — no, nem fogtak fegyvert a homlokomhoz —, amelyek az eredményt szolgálták, és szerintem mindenhol elkövetnek ilyeneket. Tud is róla mindenki. Nem akarok konkrét példákkal szolgálni... •>•>? — Olyasmi lehet, mint egy sikeres üzlet reményében az élet bármilyen területén juttatni embereknek. Ez megkérdőjelezhető, de még egyszer hangsúlyozom, a csapatért tettem, ám én láttam a kárát... Egyébként én már egy évvel ezelőtt abba akartam hagyni az egészet. Ügy láttam, hogy azt a pénzt, ami szükséges egy igazán jó csapatnak a menedzseléséhez, nem lehet előteremteni. A költségvetés felét fedezte a kft., a Volán vállalat és a totózó, a többit — csúnya szóval élve — össze kellett kunyerálni. Aztán nyáron is a lemondáson gondolkodtam, látva a jelenlegi gazdasági helyzetet. — Mihez kezd ezután? — Magánszférában helyezkedem el.. — Konkrétan. — Hadd ne nyilatkozzam erről! Ezek után arra is kíváncsi voltam, hogy mennyire kedveli egymást a két sportvezető. Kővári Árpád véleménye Oláh Zoltánról: — A mostani kapcsolatunkról se jót, se rosszat nem mondhatok. Zolit 15 éves kora óta ismerem, játékosom is volt, majd amikor edzőként dolgoztam a Volánnál, ö a szakosztályvezetői tisztet töltötte be. Akkor sem szakadt meg a kapcsolatunk, amíg Franciaországban edzősködtem. Amikor tavaly év végén felkértek elnöknek, megváltozott a viszonyunk, vártam, hogy elmondja a ténykedése körüli problémákat, amit nem nézhettem jó szemmel ... És fordítva. Oláh Zoltán megítélése Kővári Árpádról: — Hosszú éveken át jó volt a kapcsolatunk. Nyugodtan kijelenthetem, hogy nem miatta megyek el az egyesülettől! Az igaz, amikor hirtelen kiment Franciaországba, és itthon hagyott mindent. azt rossz szájízzel fogadtam. De nem volt olyan hét, hogy ne beszéltünk volna telefonon. Tehát nagyon-nagyon jó kapcsolatban voltunk. Lehet, hogy másképp kellett volna a dolgokhoz nyúlnia. Véleményem szerint annyira elszakadt a magyar sporttól hogy nem látta azt, amit a változások maguk után vontak. Cs. Gát László Sorin Cigan 2,5 millióért a Szeged SC játékosa Egyéves szerződést ír alá a válogatott csatár — Majdhogynem egész nap Sorin Cigan magyarországi képviselőivel tárgyaltunk, s örömmel közölhetem, 99 százalék, hogy a mienk a csatár; — újságolta egyezkedésük következményét. — Ne vegye kötekedésnek, de a hiányzó egy százalék ilyenkor nagyon sok ... — Értem mire céloz, mi is gondoltunk erre. Akikkel megállapodtunk, meggyőződhettek róla, az általuk kért összeg rendelkezésünkre áll, mi tudunk fizetni! Dí csakis akkor, ha prezentálják a Román Labdarúgó Szövetség engedélyét. Azt mondták, ennek semmi akadálya. — Ha nem csalnak értesüléseim, a szakosztály vezetése már az ősszel „kivetette hálóját" a román csatárra. Miért csak most sikerült nyélbe ütni az alkut? — Valóban igy van, s nem rajtunk múlt, hogy csak most realizálódik sorsa. Beszéltünk a volt román szövetségi kapitánnyal, Jenei Imrével, aki sok jót mondott Ciganról. Azt is megtudtuk viszont, hogy a nyáron súlyos motorbalesetet szenvedett, ezért hosszú ideig nem gyakorolhatott, szinte edzés nélkül kezdett el játszani. Októberben találkoztunk az FC Bihor vezetőivel, ók akkor úgy vélekedtek, szükségük van a csatárra, mert mindenképpen bent akarnak maradni az első osztályban. Amennyiben úgy alakulnak a dolgok — közölték akkor —, januárban újból tárgyalhatunk. Megkerestük óket, és elkezdődött a szokásos alCigan itt, Cigan ott, és sehol — valójában kié lesz az FC Bihortól hazánkba érkezett, 26 éves román válogatott? — kérdeztük a minap Zádori 'Gyulától, a Szeged SC labdarúgó-szakosztályának vezetőjétől. 0 akkor azt mondta, nem akar felelőtlenül a „levegőbe" beszélni, ha eljön az ideje, közli, dűlőre jutottak-e. vagy sem. Tegnap délután csörgött a telefon szerkesztőségi szobánkban, a vonal másik végén Zádori Gyula jelentkezett. kudozás. Sokat, nagyon sokat, 4 millió forintot kértek másfél éves kölcsönadásáért. Természetesen ekkora összegről hallani sem akartunk. Megzavarta tárgyalásainkat, hogy Cigan időközben föltűnt hazánkban, „kóstolgatta" a lehetőségeket, így jutott el az MTKVM-ig. Mi persze nem mondtunk le róla, úgy látszik, nem hiába jártunk utána. — Tudom. kényelmetlen a kérdés egyik ft!°. ha lehet, mégse kerülje meg. Meddig marad a szeged SC játékosa a csatár, és mennyiért vették? — Egyéves szerződést kötünk vele. A kérdés második része tényleg eléggé kényelmetlen, bár nem titok, de pénzről nem szívesen beszélek. — Rendben, akkor mondom én. Tudomásom szerint 2 és fél millió forintot fizetnek Sorin Ciganért. tgy van? — Nem én mondtam ... Hozzátenném, ha nyugati klubhoz távozik, vételárából mi is részesülünk. — Erősítésről beszélgetünk — nagyon reméliv tényleg az lesz a román válogatott —, tgy mindenkeppen szót kell ejtenünk — a mendemondákat tisztázandó — a Bp. Honvéd nagyvonalú, igénybe nem vett, vagy csak részben kihasznált segítő szándékáról. Nem másra, mint arra gondolok, hogy Kozma Mihály szakosztályigazgató többször nyilatkozta, ha a szegediek kérnek, nem zárkóznak el óhajuk teljesítése elöl. Most igénylik vagy nem, „támaszukat"? — Soha jobbkor nem kérdezhette volna. Nem dicsekvésképpen mondom, de Mezey Györggyel nagyon jó, baráti kapcsolatban vagyok. Részben ennek is köszönhető, hogy Sallai és Árfct nálunk játszhat. Ügy gondolom, mindkét fél jól járt így. hiszen mi erősödtünk, ők pedig NB I-ben focizhatnak Kértünk másokat is, Molnárt, Borgulyát, mert nincsenek a szűkebb keretben, ám mégsem adják őket, ragaszkodnak hozzájuk. Nekünk olyan labdarúgókra van szükségünk. akiket azonnal beépíthetünk a csapatba, kísérletezésre nincs időnk' Hangsúlyoznám, kapcsolatunk változatlanul jó a Honvéddal, ám érdekeink — s ez érthető — nem azonosak, amiért viszont harag nem lehet; Gyürki Ernő Néhányan duplán nyertek A (Ny)erópróbán részt vevők közül néhányan duplán nyertele Először is nyertek azzal, hogy egész évben rendszeresen részt vettek a különböző próbázási lehetőségiekben, másodsorban pedig a kedden megtartott sorsoláson melléjük szegődött a szerencse. Három díj várt gazdára. A karórát Blum Réka, a teniszütőt Horváth Boglárka, míg a fődíjat, a színes televíziót Auth Ádám vihette haza. A 10 pecséttel rendelkezőknek pedig „(Ny)erópróba" feliratú trikókat adtak át. Aki nem vett részt a sorsoláson. az a pólót átveheti a sportosa tál von (Deák Ferenc utca 28—30.) Egyébként, a sorsolást a sporlszókházbap tartották, mégpedig a Bingó-játék segítségével. a megjelentek egyben részt is vettek a játékban. Négy (ny)erópróbás telitalálatot ért el, s igy mellé még 500—500 forint ütöt. te a markukat. Sportfelszerelést árul a CSLSZ A (megyei labdarúgó-szövetség, a Magyar Amatőr Ligán keresztül, több sportszert előállító céggel igen előnyös szerződést kötött, aminek hasznát sportegyesületek és sportkörök is élvezhetik. A szövetségen kereszt ül rendelt mez és nadrág például 600 forintba kerül. A kínálatra sem lehet panasz, hiszen a CSLSZ-nél levő minták alapján húsz színből választhatnak a megrendelők. Nadrág csak fehér anyagból készül Gyólay János főtitkár azt is elmondta, hogy náluk az 4200 forintos bolti árnak közel a feléért — 635 forintért — vásárolhatnak a csapatok fekete-fehér színű bőrlabdákat. A műanyagnak pedig mindössze 484 forint az ára. Ezenkívül igen kedvezményes áron szerezhetők be labdarúgó-, tenisz-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabdahálók. Szívesen várják a diáksportkörök érdeklődését is. Ezekben az ínséges időkben nem kell magyarázni, mit jelent a sportkluboknak a CSLSZ ajánlata. Reméljük. sokan élnek a felkínált •lehetőségekkel, s felkeresik a labdarúgó-szövetség Szeged, Széchenyi téri székházát. Sax: döntetlen Wijk aan Zeeben szerdán megkezdődött a férfi sakkvilágbajnok-jelölti páros mérkőzés Sax Gyula és a svájci Viktor Korcsnoj között. Az első játszmában Korcsnoj vezette a világos bábukat, s a parti döntetlenül végződött. Ugyanitt játsszák a Szergej Dolmatov —Artúr Juszupov (mindkettő szovjet) találkozót, amelynek első mérkőzése függőben maradt. Totózóknak 4. HÉT 1. Bari (9.)—Atalanta (12.) 1 X 2. Cesena (18.)—Sampdoria (5.) 2 X X Florentin? (10.)—Roma (11.) X 1 4. Genoa (8.)—Milán (4.) 1 5. Internazionale (2.)—Cagliari (17.) 1 6. Juventus (1.)—Parma (3.) 1 X 7. Lazio (6.)—Torino (7.) X 1 8. Napoli (13.)—Leccc (14.) 1 X 9. I'lsa (15.)—Bologna (16.) 1 10. Barletta (11,)—Ancona (7.) X 1 11. Mcssina (4.)—Verona (6.) 1 X 12. Modena (19.)—Ascoli (5.) X 2 IX Udinese (15.)—Lucchese (3.) 1 X + 1 Cosenza (18-)—Foggia (I.) 2 Nehru Kupa, döntő Magyarország —Románia B Lejátszotta utolsó csoportmérkőzését is a magyar labdarúgó-válogatott Trivandrumban, a Nehru Kupán. Amint az várható volt, a magyar együttes fölényes győzelmet aratott Zambia ifjúsági válogatottja ellen. A torna döntőjében vasárnap román—magyar találkozóra kerül sor. Magyaromig—Zambia Ifjúsági válogatottja 4-1 (3-1) A magvar csapat eólszarzői: Véczi, Marozsún, Szalma és Balog T. A torna állása: 1. Magyarország 8 pont, a. Románia B 7, X Szovjet olimpiai válogatott 5. 4. Kína 3, 5. India 2. « Zambia ifjúsági válogatottja 1 pont. Arcok a megyei I. osztályból „Bizonyítani csak a pályán tudnék..." Kevés ilyen 18 éves focistával hozott össze eddig a sors. Bullás György, a Szőreg (a Szőreg?) ifjú balhátvédje olyan összefüggően, olyan átéléssel beszél kalahdos pályafutásáról, mintha csak a „Nem tudhatomot" kellene elővezetnie nem túl szigorú magyar tanárának. Fiatal kora ellenére bőven van mesélnivalója... — Alig tizenévesen Mindszenten kezdtem el futballozni, majd 1986-ban egy „hirtelen ugrással" Székesfehérvárra, a Videotonhoz igazoltam. 0 Miért éppen oda? — A négy évvel ezelőtti „Bácsi kérem, hol lehet itt tocizni?" fedőnevű tehetségkutatón bejutottam a döntőbe, ahol Németh Lajos, a „Vidi" megfigyelője kinézett magának — és persze csapatának így középiskolás éveimét a családtól távol, de a pályához közei töltöttem. A beilleszkedés viszonylag simán ment Fehérváron, ám amikor a volt siófoki „mágus", Szőke'Miklós lett az ifi I. edzője, egyre kevesebb játéklehetőséget kaptam. Nála egyértelműen Salacz volt a favorit balhátvéd, így (országos ifjúsági bajnokként) a kispadfen yesités helyett okosabbnak láttam, ha mielőbb hazatérek Csongrád megyébe. Zádori Gyula, a Szeged SC szakosztályvezetője je(lezte, hogy a junior csapatban számítanának rám. Sajnos az igazolásom közel hat hetet késett, így — mivel a Szeged SC-nél Publik és Csányi is kedvenc posztomon játszik — bölcsebbnek tűnt, ha az őszi idény középén Szóregre „költözök" Ebben a fiatal együttesben jól éreztem magam, a foci sem ment rosszul, csak . . 0 • • • valahogy mégis más lett volna a Szegedben focizni. — Ez biztos, de tudomásul kellett vennem, hogy a védelem baloldala egyszerűen „telített". Azt pedig csak a pályán tudnám bizonyítani, hogy helyem van egy komoly csapatban. Most nem elsősorban a Szegedről beszélek, de úgy látom, hogy a legtöbb NB-s gárdánál a fiatalok kevés játéklehetőséget kapnak. A szóregiekkel egyébként az a legnagyobb gondom, hogy hónapok óta csak ígérgetik az állást — gépi forgácsoló a szakmám —. de pusztán hitegetésből nem tudok megélni. Nemrég Mindszentről is megkerestek, ahol a labdaterelgetés mellett munkát is biztosítanának számomra. Terveik is komolyabbak, mint a szőregieké,arról nom beszélve, hogy a „megye egyben" is jobb az élmezőnybe tartozni, mint a kiesés ellen harcolni. 3 Tehát lemondtat arról, hogy valaha is igazán jegyzett játékos legyél? — Egyáltalán nem! Sőt úgy érzem, Mindszenten nemcsak a csapatnak vap nagy esélye a .Jeljutásra", hanem személy szerint nekem is.. (réihl) )