Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

1991. január 23., szerda Sport — Jog 7 Nem váltották le, csak bemutatták az utódját Úgy súgták meg, hogy kérje a nyugdíjazását... Dr. Keczer Tamás pá­lyája az utóbbi több mint fél évtizedben rohamosan ívelt felfelé: a tanárkép­ző főiskola pszichológiai tanszékéről a megyei művelődésügyi osztály élére került, majd on­nan az MM középiskolai főosztályvezetői székébe ült, azt követően pedig a Tibor Tamás vezette ÁISH párnázott ajtajú helyettesi szobáját kapta meg. Szédületesen gyors volt az előrehaladása, annál csak a süllyesztőbe kerülése volt a látványo­sabb. Hogy hogyan lett elnökhelyettesből egyik napról a másikra nyug­díjas, a napokban makói lakásában mesélte el. — Július 16-áig sem a hi­vatalból, sem a minisztéri­umból egyetlen szó sem hangzott el a jövőmet ille­tően. Az említett napon ér­tesítettek, hogy hívjam ösz­sze a dolgozókat, mert be­mutatják az új főnököt. Ez hétfői napra esett, de előt­te pénteken Tibor Tamás futárral megkapta felmon­dó levelét — mondta dr. Keczer Tamás, majd kissé sápadtabban és izgatottab­ban így folytatta: — Fél tízre kellett összejönnünk. 9.16-kor nyílott az ajtóm, amelyen egy elegáns úr lé­pett be. Bemutatkoztunk, ekkor tudtam meg. hogy ő Gallov Rezső. Beszélgettünk, főleg a munkámról. Miután elrohant az idő, közölte, ezek után nagyon sajnálja, hogy más helyettest kapott, de hát nem ő választotta meg őket Bementünk a te­rembe, ahol Gallov bemu­tatta új helyetteseit. Majd Tibor Tamás mondott bú­csúbeszédet, őt elnökhelyet­tes társam. Domonkos Anna követte. Végül pedig én szóltam. — Visszaemlékezik még, hogy mit mondott? — Minden szavamra jól emlékszem; Hölgyeim és uraim, a kocka el van vet­ve! Szeretném megköszönni az együttműködést. Korrekt, jó partnerekkel találkoztam. Még egyszer köszönöm a munkájúkat. A nyilvános­ság előtt mondom, addig nem halok meg, amíg há­rom kérdésemre nem adnak választ: 1. politikai, 2. eti­kai, 3. szakmai okok miatt kell távoznom? Mivel egy római közmondással kezd­tem, engedjék meg. hogy egy latin köszöntéssel bú­csúzzak — nem önöktől, ha­nem akikhez a kérdéseim szólnak —, Ave Cézár! Sa­lut morituri! És leültem. — Ennyi volt az egész? Semmi búcsúztatás, vagy az addigi munka értékelése? — Gallov Rezső megkért. hogy adjam át a szobámat. Én pedig két dobozba rak­tam a személyes cuccomat, s a hivatal gépkocsijával a lakásomra szállítottam azo­kat. A jövömről, az addigi tevékenységemről senki egy szót sem szólt. Szeretném hangsúlyozni, egyetlen állás­ra, tisztségre nem jelentkez­tem. Mindegyiket ügy kap­tam meg, hogy hívtak. — Hogyan került nyug­díjba? Kerte, vagy Jelajáiu lották? — Másfél hónapig senki sem szólt, senki sem híva­tott. A teljes bizonytalan­ságban éltem. Aztán meg­súgták, hogy kérjem a nyugdíjaztatásomat, hiszen 58 éves vagyok, s megad­ják. Osztottam, szoroztam — pedig más munkahelyre is hívtak —, s a korkedvez­ményes nyugdíjaztatási ké­relmemet beadtam András­falvy miniszter úrnak. Szep­temberben kaptam egy au­gusztus 21-én kelt levelet, amelyben tudatták, hogy június 28-ától (!?) hat hó­napos felmondással felmen­tettek a munkavégzés alól, és teljesítik nyugdíjazási ké­relmemet. — Tehát ugy festett, mint­ha semmi sem történt volna, csak a nyugdíjazási kérést teljesítenék? — A csúsztatás magasis­koláját járatták ki velem. Teljesen úgy tűnt, mintha puccsal foglalták volna el a hivatalt. Pedig, ha elmond­ják, hogy uram. letelt, adja át a helyet másnak, le van váltva, bizonyára megértem. Egyébként akkor jutottam el a munkámban odá, hogy maradandót tudtam volna alkotni. — Tavaly júniusban a sajtónak is bemutatták az iskolai testnevelésre vonat­Kozo uj elképzeléseiket, és az oktatást segítő segédesz­közöket. Mi lett velük? — Munkatársaimmal ki­dolgoztuk az iskolai testne­velés tantárgy- és létesít­ményfejlesztési tervét. Ügy gondolom, ilyen gazdasági helyzetben nem kis dolog volt, hogy megoldottuk az alternatív testnevelést az alsó tagozatban. Hatszáz is­kolában ki is próbáltuk. Óratervi variációk közül — heti 3, 4. 5 testnevelés — választhattak az igazgatók, anélkül, hogy emelkedett volna a tanulók leterheltsé­ge. Készítettem egy tervet az általános iskolai verseny­rendszerrel kapcsolatban is. Gallov Rezsőnek egyébként valamennyi elképzelésem tetszett, de azóta senki sem keresett meg. Messze kerül­tem az Olimposztól. Most az . erőmet és a tudásomat a k'skertbe fektetem ... Süli József Négy első hely Orosházán területi diák B korcsoportú szabadfogású birkózóversenyt rendeztek. Hat súlycsoportban a 75 induló közül négy szegedi aranyérem került az SZVSE verseny­zőinek tarsolyába. Eredményeik. 36 kg: 2. Lengyel Ro­land. 41 kg: 1. Gémes Tibor. ... 3. Bertalan Dezső. 60 kg: 1. Mészáros Róbert. 66 kg: 1. Szöghy Szabolcs. ... 3. So­mogyi Sándor. 73 kg: 1. Kovács Krisztián. 4-73 kg: 2. Lengyel Tibor. Valamennyiójük edzője Bárkányi Zoltán. Hírek a CSLSZ-ből Kétéves szünet után is­mét megrendezik a dr. Re­ményik-emléktornát Szege­den. Mint ismeretes, ezen az eseményen mindig a ser­dülőkorú labdarúgókból ösz­6zeállított csapatok vesznek részt. Az idén február 23­án az 1976. augusztus 1 után születettekből kialakí­tott együttesek mérkőznek a megyei rendőr-főkapitány­ság épületében levő torna­csarnokban. Az A csoportba osztották a Szegedi Dózsát, az SZVSE-t és a Postást, míg a B csoportba kapott besorolást a Szeged SC, a Móraváros és a Zákányszék. * A megyei szövetségben el­készítették az 1992. évi Ma­gyar Kupa második megyei selejtezőjének párosítását: Március 3-án 14.30-kor az alábbi mérkőzéseket játsz­szák: Zsombó—Sándorfalva, Öttömos—Üllés, Csengele— Kistelek, Röszke—Algyő, Csanytelek—Szentesi Víz­mű, Szentesi Kinizsi—Fá­biánsebestyén, Földeák— Makó. Üjszentiván—Postás, JATE SC—UTC. Zákányszék —Szőreg, Tápé II—Móra­halom. Megkezdődött a Watad'ügy tárgyalása Bíínösök-e az arab diákok? A bíróság kapujában az egyenruhás rendőrök — sze­rencsére dolguk nem lévén — tétlenül álldogáltak ked­den délelőtt. Csak reggel, a tárgyalás megkezdése előtt akadt munkájuk, amikor Watad Ayman Subhinak és társának (a Szőke Tisza diszkóhajón történt gyilkos­sági ügy vádlottainak) hon­fitársai, diáktársai tódultak volna az épületbe. Legalább harmincan kí­váncsiskodtak, be azonban csak az léphetett közülük, akinek idézője volt. A ta­nácsvezető bíró elrendelte: Watadék pere nem nyilvá­nos, úgyhogy magam is a folyosón ücsörögtem hosszú órákat némi információért. Várakozott még a tárgyaló­terem előtt egy arab fiatal­ember. reá — föltehetően, mint tanúra — délután volt szükség. S ellenőrzést tar­tott volna a börtön bizton­sági szolgálatának vezetője, rutinszerűen, hogy a börtön­őrök szabályszerűen vég­zik-e munkájukat. A tárgyalás háromnapos, várhatóan csütörtök dél­utánra születik ítélet. Teg­nap, a déli szünetben any­nyit sikerült megtudnom, hogy a tárgyalás a tanúk védelme érdekében zárt. Egyébként sok tanút kíván­nak meghallgatni, akik hát­ha mernek vallomást tenni ilyen „diszkrét" körülmé­nyek között. Mint emlékeze­tes, a rendőrségi nyomozást nagyban hátráltatta a ta­núk, szemtanúk megtorlás­tól való félelme. (mag) Rendszer-per Igy osztották a moszkvai ösztöndíjat,,.. Nagyon különös pert tárgyalt a munkaügyi bíróságon Dabis Erzsébet tanácsa. A felperes egy javakorabeli ta­nárnő. az alperes pedig munkahelyének vezetője, vagyis az iskolaigazgató. (Aki a történet idején még nem volt igaz­gató, így a bíróság természetesen meghallgatta tanúként a régit, az ügyben érintettet is.) Miután pedig mindenki elmondhatta a magáét, az embernek hiányérzete támadt: nincs jelen az. akit el lehetne marasztalni. A bűnös va­lójában egy rendszer volt. Az. amelyben például az ösz­töndíjakkal kényük-kedvük szerint bánhattak mindazok, akiknek ez módjában állt. Vajon hol vannak ezek a mi­nisztériumi, országos hatáskörű szakintézményeknek az illetékesei most? Lehet-e nevesíteni a felelősöket, lesz-e. aki kifizeti a tanárnő majd féléves munkabérét, egyéb já­randóságát (ha a bíróság a javára dönt)? Válasz hat év múlva A nyelvszakos tanárok rendszeres továbbképzése­ken, tanfolyamokon frissít­hették idegennyelv-tudásu­kat. Igazi nyelvművelésre valódi nyelvi közegben van lehetőség, például az orosz nyelvet orosz ajkú emberek körében lehet a legegysze­rűbben gyakorolni. A taná­ri fizetésekből nem tellett szovjetunióbeli utazásokra, de voltak pályázatok, ösz­töndíjak. A szerencsések közpénzen mehettek — job­bára Moszkvába. A tanárnő 1983-ban pályázott. Múltak az évek, még válaszra se méltatták. Tavaly nyáron, augusztus közepén levelet kapott az OPI-tól (Országos Pedagógiai Intézet —, azóta már átszervezték, s más né­ven működik); elfogadták a pályázatát, szeptembertől februárig ösztöndíjat nyert Moszkvába. Hat esztendő elég sok idö. szegény tanár­nő hirtelenjében nem is tudta, miről van szó. Az vi­szont bizonyos volt, hogy az orosz szakos tanároknak át kell képezniük magukat, hi­szen rendszerváltás történt. Az orosz nyelv kózútálat targya lett. A változás min­denki kedvére való volt. A moszkvai ösztöndijak iránt meg csekély az érdeklődés, az adminisztráció viszont még pontosan működött, elő­vették az elutasítottak név­sorát, hátha...! Még hosszabbítani is lehet A szegedi tanárnő azon három vállalkozó egyike volt, akik éltek a lehetőség­gel. Ö úgy gondolta, a tudás politikáktól független. Taní­tási szünet lévén. lakásán kereste föl az igazgatót, aki respektálta szakmai ambí­cióját, s áldását adta az öt­hónapos ösztöndíjra. Ezután ripsz-ropsz csomagolt a ta­nárnő. Kiutazása előtt járt az OPI-ban. a Művelődési Minisztériumban, ahol újabb lehetőséget csillantottak föl. Az öt hónapot tizre hosszab­bíthatják. van hely. Tíz hó­napban maradtak, bár a nagy sietségben részletekről nem esett szó. Az igazgató­nőnek az OPI-tól való, e vál­tozásról szóló nyomtat­ványt a tanárnő lánya hozta Szegedre, egy levél kíséreté­ben. Az igazgatónő mindent megértett, a hosszabbítás­hoz is hozzájárult, de fize­tést, amit az első öt hónapra biztosított, a másodikra már nem adott. Erre az időre fi­zetés nélküli' szabadságra helyezte. A tanárnő két hónap múl­va jöhetett haza Moszkvá­ból. Érdeklődött, mi lesz a hosszabbítás idejére eső fi­zetésével. AZ igazgatónő kö­zölte, nincs pénz. Az OPI­ban, meg a minisztériumban viszont azt mondták, marad­jon nyugodtan, ne változtas­sa meg szándékát, mert — s itt jön a lényeg —; ha az ösztöndíjasnak megfelel, ab­ban az esetben azt szokták csinálni, hogy vagy a mun­káltató, vagy a minisztérium kifizeti a járandóságának 70 százalékát. A tanárnő meg­elégedett e szóbeli ígérettel. A ráadás öt hónapjára azon­ban a mai napig sem kapott egy fillért se. Pedig most már az átlagfizetését kéri. Kutatás kezdődött A munkaügyi döntőbizott­ság elutasította a tanárnő keresetét. Egy rendelet sze­rint állami ösztöndíjasnak három hónapra jár az átlag­keresete. ezen túl a mun­káltató hatáskörélje tarto­zik arról dönteni, ad-e, mennyit és meddig. A bíró­ságon nem volt hitelt ér­demlő irat, amelyből kide­rült volna, államinak minö­sül-e egyáltalán a tanárnő ösztöndija. hát még arról, hogy a fizetés 70 százalékát ki, hogyan szokta megadni. Egyetlen úgyintéző nevét sikerült megtudni Ezért ku­tatást kezdtek az ügyintéző és a hivatalos dokumentu­mok után. A tárgyalás foly­tatásának időpontját ki sem tudták tűzni, mert az attól függ, mikor találnak vala­kit, yálanü't"" v .i .rfa. M. E. Az őrnagy közbelép Fegyveres rablók a határon Vasárnap éjszaka Szegeden — rövid gép­kocsis üldözés után —, a Moszkvai körúton, lengyel rendszámú Samarán menekülő. fegyveres rablókat tartóztatott fel a rend­őrség. A rablás áldozata egy lengyel fiatalem­ber. Miután a röszkei határátkelőn család­jával — feltehetőleg — fennakadt a vámel­lenőrzésen, a közeli hírhedt autósparkolóban töltötte az éjszakát. Az esténként ott össze­verődő bevásárlóturista-kompániában honfi­társaival kapcsolatot keresve, oroszul be­szélő kollégája lépett mellé, majd egy Wes. son Springtfiid MAS típusú forgópisztolyt rászegezve, a közelben várakozó Samarába kényszeri tette. Ott társával kétezer márkát vett el tőle. miközben a gépkocsi motorját beindították. Egy alkalmas pillanatban a lengyel fiatalember a ráfogott fegyver csö­vét a volánnál ülő férfi felé tolta, és .segit­ségért kiáltott, amit apja meghallott, és se­gítségére sietett. A már mozgásban levő gép­kocsin az apa. a motorházba kapasz kodva. a szélvédőt emelövassal betörve próbálta megállítani, de 30 méterrel odébb a Sama­ra vezetőiének sikerült őt leráznia, s az út­testre esett. A túszukkal menekülő rablók gépkocsi­ját a határról szintén Szeged felé tartó Szörényi Endre rendőr őrnagy, közrendvé­delmi és közlekedési osztályvezető vette üldözőbe, miközben a szegedi járőrkocsikat is értesítette. A megállásra kény.szeri tett Samara utasai nem tanúsítottak ellenállást, sőt elfogásu­kat követően zsebből visszafizették a len­gyel fiatalembertől elvett pénzt. Tehették ezt nagyvonalúan, hiszen később 9 ezer 150 német márkát és 950 dollárt foglaltak le tőlük. A rablókról utóbb kiderült: nem oroszok, egyikük lengyel, mig a másik lengyel szár­mazású német állampolgár. Gépkocsijuk és a rajta levő rendszám lopott, a budapesti rendőrkapitányság december óta körözteti. A fegyverszakértő szerint korábban használt fegyver forgótárában ket fémmagvas, egv műanyag magvas és kót gáztöltényt talál­tak. (varga) Tettem érték a nyomozó ügyészt A Legfőbb Ügyészség a következő közlemény közzé­tételére kérte az MTI-t: „Dr. Héjjas József nyomo­zó ügyész január 21-én 17 és 18 óra között az OTP Bu­dapest, VIII., József korút 53. szám alatt levő fiókjá­ban álnéven, hamisított sze­mélyi igazolványt és egy meghamisított takarékbetét­könyvet felhasználva meg­kísérelt 615 ezer forintot felvenni. Dr. Héjjas Józsefet tetten érték, elfogták, a legfőbb ügyész engedélyével őrizetbe vették, ás állásából felfüggesztették. A legfőbb ügyész elrendelte ellene a büntetőeljárás megindítá­sát." (MTI) Csongrád jussa Csongrád jogos jussát igényelte és kapta vissza, mi­kor a majd 35 éve megszüntetett városi bíróság a volt munkásőrség épületében ismét működni kezdett. 1956. február 1-je óta ugyanis a csongrádiak és a köravékbeli települések lakói ügyes-bajos, illetve panaszos dolgaikkal Szentesre kényszerültek bejárni A jogorvoslatok helvben kijárására mintegy 30 ezren vártak január 1-jéig. mikor végre az ügyészség és a bíróság visszaköltözhetett váro­sukba. A munkásőrség épületének felújítására, átalakítá­sára a városi tanács 6 millió forintot költött, amit az igaz. ságügyi tárca további egymillióval toldott meg. A tegnapi avatóünnepségen Bogdán Tibor államtitkár is megjelent Az igazságügy megkezdett, ám litssan kibon­takozó reformját elemezve kijelentette: az általa képviselt szemlélet szerint a polgári perekben a bíróknak nem az a dolguk, hogy az igazságot keressék, hanem hogy a jogvi­tákat eldöntsék. * Megyénk másik két városa — Kistelek és Mórahalom — is igényt tartott saját bíróságra, azonban kérésüket a Csongrád Megyei Bíróság az ott jelentkező jogesetek kis számára való tekintettel elutasította. (Gyenes Kálmán fel­vétele.) (varga)

Next

/
Oldalképek
Tartalom