Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

81. évfolyam, 18. szám 1991. január 22., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Véres vasárnap, feszült hétfő Rakétapárbaj — Kisgazda fenyegetés — Búcsú a világkiállítástól? Á Himnusz születésnapján — Forintos gondjaink A városkörnyék hétköznapjai Viszonylagos nyugalom G

öncz Árpád: A magyar kultúra napjára. — Hányszor álltunk már föl együtt, némán, ünnepi pillanatainkban, hogy aztán, mint egy láthatatlan karmester pálcájának suhintására, felhangozzék ajkunkról a Himnusz. „Isten, áldd meg a magyart..." És hányszor, de hányszor tüntettünk némaságunkkal, amikor, nem is igen értve, miért, zendítettek-zenditettünk rá a Himnuszra, holott csak a hivatal hozta — Babits szavaival — „süket koszorúit". Ma már történelem, hogy mikor énekeltük teli torokból, felszabadultan — s mikor hallgattuk restellkedve, szívszorongva. A Himnuszt, amit születésünktől nemzeti jelképünknek tudtunk. Százhatvannyolc évvel ezelőtt, 1823. január 22-én, mintegy a reformkor küszöbén vetette papírra sorait Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros századairól. Nem véletlen. ha ezekre a sorokra emlékezünk most, újabb kori reformkorunk napjaiban, amikor körülöttünk mindenfelől viharfelhők tornyosulnak — és mi tudjuk, meg kell őriznünk értékcinket, hagyományainkat: a kultúránkat, ha meg akarunk maradni önmagunknak. Erre gondoljunk ma, január 22-én, a magyar kultúrának szentelt napon. Hullanak a bombák A négy halottat követelő vasárnap éjszakai incidens után hétfőn reggel viszonylag nyugodt a helyzet Rigában. Mint a lett parlament tájékoztatási ügyeletese telefonon elmondta az MTI moszkvai tudósítójának, a halottak egyike egy lett operatőr, a másik három pedig lett rendőr. A tájékoztatás szerint a fekete Í

k több — egyelőre len számú — sebesültet magukkal vittek. Az éjszaka folyamán Anatolijs Gorbunovsnak, a lett parlament elnökének sikerült kijutni abból a szállodából, amelyből korábban a különleges rendőri egységek nem engedték távozni. A vezető politikus a parlamentbe ment, ahol a törvényhozás éjszaka nyilatkozatban foglalkozott a történtekkel. Ivars Godmanis lett miniszterelnök a fékete sapkások parancsnokával megegyezett abban, hogy a különleges rendőri egységek elhagyják a köztársasági belügyminisztérium elfoglalt épületét. A tájékoztatás szerint sok ember egész éjszaka a parlament és a kormányzati épületek körül maradt, s változatlanul állnak azok a barikádok, amelyeiket a hét közepén emeltek az épületék védelmében. Üjabb öszszecsapás nem történt. Irak vasárnap délután négy óra óta a szövetségesek haderejéből újabb 18 repülőgépet, illetve rakétát semmisített meg — tartalmazza az iraki hadsereg vezérkara által hétfőn kiadott hadijelentés. A közlemény szól arról, hogy Bagdadot vasárnap este és éjszaka három hullámban érték támadások, Kuvait ellen pedig gyakorlatilag egész éjjel folytatódtak a bombázások. A jelentés a korábbiaktól eltérően nem szól a háború újabb iraki áldozatairól — egy korábbi közlemény 94 halottról és 246 sebesültről számolt be —, és az eddigiekhez hasonlóan továbbra is hallgat az anyagi veszteségekről. Az iráni külügyminisztérium hétfőn közleményben ítélte el azt, hogy a szövetségesek iraki polgári célpontokat támadtak, és egyidejűleg a háború békés eszközökkel való rendezésére szólított fel. k szövetségesek légitámadásai nagg károkat okoztak az iraki főváros infrastruktúrájában, nincs víz, áram és benzin. A lakosság a bőrén érzi, hogy ez a háború más, mint az Irán elleni volt." E szavakkal számolt be Bagdadban szerzett személyes tapasztalatairól Brent Sadler, a brit ITN televízió riportere, aki egészen a múlt hét végéig az iraki fővárosban tartózkodott. Vasárnap azonban elhagyta Irakot, és a jordániai fővárosban, Ammanban tájékoztatta kollégáit.' Sadler beszámolója szerint Bagdad lakossága napjai nagyobb részét légoltalmi pincékben tölti. Egyelőre azonban, úgy tűnik, a nehézségek ellenére is Szaddám Húszéin mellett van a közhangulat, a brit tudósító legalábbis ezt szűrte le személyes . beszélgetéseiből. „Izrael keményen, de észszel fogja megvédelmezni magát" — mondta Jichak Samir kormányfő vasárnap esti tv-beszédéberi Irak két múlt heti, Izrael ellen indított rakétacsapására utalva. Tavaly júniusban Budapesten vett át egy amerikai útlevéllel rendelkező irakitól titkos, haditechnikai jellegű küldeményt, amelyet azután Belgrádon át továbbított Bagdadba, állította Szaddám Húszéin egyik volt biztonsági embere. Magyarország 24 millió dollár értékben adott el félmillió gázálarcot, tartalék szűrőket, valamint vegyvédelmi öltözékeket SzaúdArábiának. Torgyán-yihar Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén még a napirend előtt rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője. A vezérszónok drámai szavakkal ecsetelte a vidéki lakosság körében szerzett tapasztalatait, hangsúlyozva: a parasztok nem tudnak tovább várni a földfoglalásokkal, annak a véleményének adott hangot; amennyiben ez nem így történik, és a kormány nem vonja vissza törvénytervezetét, annak súlyos következményei lehetnek. A fölszólalást követő szócsatában röviden szólalt fel Antall József miniszterelnök. Kijelentette; az alkotmányos rendet a kormány minden körülmények között meg kívánja tartani, s ez valamennyi pártra nézve kötelező. Reményét fejezte ki, hogy a Független Kizgazdapárt is az alkotmány betartására törekszik. Az Országgyűlés hétfőn több mint egyórás napirend előtti vita után fogadta el munkaprogramját. Eszerint a plénum hétfőn és kedden megkezdi a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, illetve a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló három törvényjavaslat tárgyalását. Porlódi háború „Fülesek" hívták föl figyelmünket: a Szeged SC tegnap délutáni, rendkívüli küldöttközgyűlése viharos lesz, ugyanis az előterjesztett új alapszabály több pontját egyes csoportok megvétózzák, ilyen-olyan formában igyekeznek majd határozatképtelenné tenni az ülést. Hittük is, meg nem is a hallottakat, ezért „kibekkeltük" a több mint négy (!) -órás. olykor szócséplésbe csapó összejövetelt. Nem hiába, mert a kapott hírek — sajnos — igaznak bizonyultak. Előbb a labdarúgó-szakosztályt képviselők, majd a vállalkozás igazgatóság „csapata" hagyta el idő előtt a tanácskozás színhelyét. Minderről lapunk 6. oldalán olvasható részletes tudósítás. Somogyi Károlyné felvételed Ember, mi a neved? Elképedve nézem-hallgatom a Panorámát. Nem először. Fogolytáborok, vallatócellák kínzó mindennapjait felidéző túlélők rémes dolgokról beszélnek. Nemrég a kárpátaljai „málenkij robot" áldozatainak megpróbáltatásait mondták el az öregek. A lágerélet hétköznapjait idézték föl: a fát cipelők túlterhelését. a csonttá fagyolt holtak szekérre dobálását. aztán a rakomány gödörbe ürítését, a hullákból emelt dombot „Fú kizöldül óeírhanton, bajnok ébred..." Az emlékezetben. * Egyik öreg megjegyezte: Ha a fogoly kisebb rönköt vett a vállára, a KATONA visszaküldte! Ez ütötte meg fülemet: a katona — aki visszaküldte, aki rogyásig megterhelte... Ismétlem: a katona, aki egyszerű ember volt, akit csupán a szerencsi: mentett meg, hogy nem őt fogták el. hanem a másik nációhoz (másik sereghez) tartozó(ka)t Mert ugye. ha őt fogják el, akkor a mostani fogoly ordítana rá: — Nagyobb rönköt cipelj! Mint Krisztus a Golgota-hegyre. Nos, azon kesergek: hogyan lehetséges, hogy a felülkerekedő ember nem ismeri föl az alávetett emberben a társát! Mi több: nem ismeri föl benne önmagát! Önnön emberarcát, emberi sorsát... Hogyhogy nem jut eszébe: ezt is anya nevelte, mint őt; ezt is szülök, gyerekek várják haza, mint őt. ez is érző ember, mint ő. Ha vallásos, akkor a felebaráti szeretet jussán; ha csupán emberhívő (humanista), akkor emberi érzései jussán. Tanítani kéne — akár a Miatyánkot — a harang szavú Hamingway-regény mottójául választott igét: minden halállal én leszek kevesebb, meri egy vagyok az emberiséggel, ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól." (John Donne.) De sose várd a harangszót kívülről — bensődben, lelkedben szólaljon meg az emberért, síró harang És ha ezt a benső hangot meghallod, akkor azt mondhatod (vallásos érzülettől): „az Isten szólított meg", vagv úgy mondhatod (humánus érzülettel): „a bennem lakozó Ember szólalt meg". * A történelemben minden emberi magatartásra van példa: jóra és gonoszra, áldozatkészre és önzőre, bátorra és gyávára, fölemelt főre és földre sunyítóra. A megfélemlítettek sokasága nem meri cselekedni a jót, ha rája les a gonosz országa. Most a történelmi panorámán a sztálinista-rákosista elvakultak kerültek porondra. De tudjuk, korábban horogkeresztesek, meg nyilaskeresztesek feszítették „keresztjükre" a kiszemelteket, azelőtt meg a Prónay-hívek, a Bach-korszak rendcsánálói. a középkorban az inkvizítorok ön kényeskedtek. És sorolhatnám, ihsszáhátrálva a barlanglakóig. Lám, világi izmusok, vallási izmusok egyaránt kinevelték és dolgoztatták az elvakult végrehajtókat. Ezek irgalmatlanul bántak a kiszolgáltatottakkal. Éi most? ... Minden újrakezdésnél hajlandó az ember új hittel küzdeni, és bízva bizni. Hogy mától másképp lesz! Hogy végre győz az emberi igazság és az igazi emberség! Történelmi korok során mindig csalódnia kellett a társadalom java emberiségének. Megajándékozhat-e a jelenlevő történelem azzal, hogy a mostani újrakezdés kivétel? Vajon elérhető-e a „legjobb", a „legigazibb' rend világa? Éppen e cikk írása közben hallottam a rádióból, hogy valaki (okos, realista filozófus elme) azt mondta: „A legjobbat, a kívánt dolgokat soha nem lehet igazán elérni, csak megközelíteni! Itt volt az izmusok nagy tévedése!" Vagyis abban, hogy valamennyi izmuj azt hitte magáról, a világ legjobb rendjét képviseli. A kommunista eszme meg éppenséggel valamiféle világmegváltó, messianisztikus önhittséggel lépett a dolgozók társadalma elé. Hogy ez mennyire sikerült? Tudjuk. Nyögjük. Szidjuk. Kárhoztatjuk. * Minden izmus ÁLizmus. Soroljam? IdeALiz.mus, materiÁLizmus, feudÁLizmus, kapitALizmus, s«>ciÁLizmus. Egyikben több, másikban kevesebb az ALság... Azok, akik törik-szakad eltökéltséggel kényszeritik az emberi társadalomra valamely „egyedül boldogító" izmus eszközeit, intézményeit, elveit azok ugyancsak álemberek! Talpig elvbe öltözött eszközemberek. Nem az ember társai, csupán egy-egy elv megátalkodott vall(at)ói. Ezért mondom Morus Tamással együtt: „őrizkedj az egykönyvű emberektől!" Egy-egy izmus fanatikusaitól. Ha azt kérdezik: Ember, mi a neved?, talán jobb. ha nem mondasz semmit. A hallgatás is (bölcs) emberi szó. No meg elegendő, ha „csupán" emberként élsz. embertársként cselekszel. Nem csak magadért Embertársadért is. Balogh ödón