Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

81. évfolyam, 16. szám 1991. január 19., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Hideg gázmaszkok Egy kávé Tel-flvivban - Robbanás zaját hallották - Nincs magyar hajó A szovjet hadvezetés szerint az iraki légvédelmi fegy­verek mintegy 50 százaléka épségben maradt a szö­vetséges légierő csütörtöki támadásai ellenére. Ezt közölte tegnap az Interfax, a moszkvai rádió hírügynöksé­gi szolgálata — a szovjet védelmi minisztériumból szerzett értesülésre hivatkozva. (Megjegyzendő, hogy a Szaddám Iluszcinnek rendelkezésre álló fegyverek nagyrészt szov­jet gyártmányúak.) Az erőszakos cselekmények növekvő száma jellemezte az Öböl-háború elleni, főleg fiatalokat mozgósító demonst­rációkat Németországban. A hamburgi tüntetők elállták a repülőtérhez vezető utat, a blokád feloldására bevetett rendőrök és a tüntetők kézitusát vívtak. G. Bush amerikai elnök sajtóértekezletet tartott, s ebben óvott az eufóriától, amely az első napi katonai si­kerekről szóit. Nem kétséges — mondotta —, hogy Ameri­ka és szövetségesei győzni fognak, ám „egy háború soha nem olcsó, vagy könnyű". Iraknak egyébként sincs más választása, mint a feltétel nélküli visszavonulás; az ENSZ­határozatok maradéktalan végrehajtása — szögezte le. Az AFP francia hírügynökségtől származó értesüléseink alapján Kelet-Európában sem nyugodt a helyzet; a len­gyel—litván határ feszültségektől terhes. Halálos veszély leselkedik Lengyelországra Lengyelországot halálos veszély fenyegeti — jelen­tette ki Lech Walesa. Véle­kedése szerint a szovjet bi­rodalom Litvánián próbálja ki erejét, mellyel vesztesé­geit visszaszerezhetné, közöl­te pénteken a Zycie War­szawy című napilap. A len­gyel elnök a Szolidaritás képviselői előtt nyilatkozott, éberségre intve a lengyele­ket, ugyanis a lengyel határ két szakaszán 59 szovjet hadosztály sorakozott fel. Kijelentette, hogy mindent megtesz Litvánia megsegíté­sére, melyben óvatosan jár el. Magyarország, Csehszlo­vákia és Lengyelország hár­mas találkozója kapcsán, melyet elsődlegesen a Varsói Szerződésnek szenteltek, Lech Walesa kijelentette, hogy telefonon beszélt Vac­lav Havel csehszlovák el­nökkel. „Azt mondtam neki, ha szükséges, tárgyalunk és közösen lépünk fel, de most erre nincs szükség, ne ijesz­szük meg -a szovjet med­vét1", mert ezzel ürügyet szolgáltatnánk neki, s így azt mondaná, nem volt más választása, mint a katonai erő alkalmazása." Hétfőn Budapesten a ma­gyar, a lengyel és a cseh­szlovák külügyminiszter ta­lálkozik. Csütörtökön Buda­pesten közölték, hogy feb­ruár közepén a három volt kommunista ország állam' fője csúcstalálkozót tart Ma­gyarországon. A mintegy 50 ezer szovjet katonának Lengyelországból történő kivonására vonatko­zó tárgyalások jelenleg zsák­utcába jutottak, a lengyelek a moszkvai álláspont meg­merevedéséről számolnak be. Varsóban azt szeretnék, ha az év végéig az összes szov­jet csapat elhagyná Lengyel­országot. (AFP) ség érkezett Moszkvából. A Jitván vezetés, amely az •erőddé átalakított parla­mentben sáncolta el imagát, a rádió útján folyamatosan 'közvetíti a parlamenti ülé­seket, állandó 'kapcsolatban van a lakossággal. A vilniu­si televízió csütörtökön újra megkezdte adását, amelyet vasárnap a 14 'halottat és több mint száz sebesültet 'követelő támadás következ­tében szakított félbe. A litván vezetés szerint 36 személy eltűnt. A nappal láthatatlan ka­tonák éjjel birtokukba ve­szik a területet, jóllehet hi­vatalosan nem vezettek be kijárási tilalmat. A városba vezető utakat páncélozott járművek ellenőrzik. Ez a feszült légkör azok­nak a tárgyalásoknak teljes kudarcát tükrözik, amelye­ket a katonák és a kormány kedden kezdett meg a moszkvai szövetségi tanács képviselőinek az örmény és a belorusz elnök közbenjá­rásával. Az új moszkvai 'kiküldött, Georgij Tarazevics pénte­ken, 24 árával a megérkezé­se után semmilyen nyilatkozatot nem adott ki. A litván elnök, Vytautas Landsbergis a sajtónak kije­lentette, hogy Tarazevics „mély személyes megértésé­ről" tett tanúbizonyságot. Azonban hozzátette: „De számomra nem volt világos a katonákkal való tsjf&fmrA­jának eredményeezzel érzé. Kenetve, nogy ez a uuau\0­zó semmiféle eredményre nem vezetett. 'A litván vezetés nyilván­valóan engedményt tett Mi­hail Gorbacsovnak, amikor amellett döntött, hogy ,,'köz­vélemény-kutatást" rendez a lakosság körében, Mihail Gorbacsov ugyanis népsza­vazást követel a független­ség 'kérdésében. Elnökválasztás a kereszténydemokratáknál A Kereszténydemokrata Néppárt Szeged városi szer­vezete január 18-án elnök­választó közgyűlést tartotl. A közgyűlés azért vált szük­ségessé, mert dr. Farkas Lászlót, az eddigi elnököt a Magyar Köztársaság elnöke köztársasági megbízottá ne­vezte ki. A városi alapszervezet úgy döntött, hogy az ügyek vite­lére elnököt és társelnököt választ. Az elnök az első számú vezető, reprezentálja az alapszervezetet, a társel­nök pedig a szervezési fel­adatokat látja el. A válasz­tás eredményeképpen a Ke­reszténydemokrata Néppárt Szeged városi elnöke dr. La­dányi Jánosné, társelnöke dr. Kovács Kálmán. A taggyű­lés egyben megválasztotta az elkövetkező megyei gyűlésre delegált tagjait is. A dele­gáltak névsora: dr. Ladányi Jánosné, dr. Kovács Kálmán, dr. Farkas László, dr. Szil­vássy László, dr. Koppány György, Marosvári István. Vilniusban A katonák és a nacionalisták tovább tartják állásaikat (Az AFP különtudósítója zatlan. A 'katonák és a na­jelenti Vilniusból) cdonalisták tovább tartották Pénteken Vilniusban úgy állásaikat, annak ellenére, tűnt, hogy a helyzet váltó- hogy több békéltető küldött­Liberális Szegedért alapítvány Stratégiai kancsalítás A Nyugat egészséges gondolkodásának már tanúje­lét adta azzal, hogy védelmébe vette Kuvaitot: felvo­nultatta repülőgép-hordozóit, vadászbombázóit, harcko­csijait és sok százezer profi katonáját. Nem nézik el — mondták államférfiai — a jogtiprást, az intervenciót, amelyet egy nagyobb, katonailag sokszorosan erősebb ország követ el gyengébb szomszédjának törvényes kor­mánya ellen, még akkor sem, ha fel lehet mutatni kü­lönböző etnikumokat és ellen kormányokat, amelyek ál­lítólag követelték, hogy szabadítsák, merítsék, védjék meg őket Pedig az agresszornaik ideológiája is volt: az emirátus középkori anakronizmus, idejétmúlt feudális hercegség — s ez még arab értelmiségi körökben is fel. kapott nézet volt, persze, nem a leggazdagabb orszá­gokban, Katarban. Bahreinben vagy Szaúd-Arábiában. A Nyugat egészséges. Minden porcikája az. A sze­me is. Mert ha történetesen kancsal lenne, s nemcsak egyfelé tudna nézni, akkor bizonyára észrevenné, hogy a Balti-tenger partján, egy másik kis országba idegen ejtőernyősök érkeztek, mert úgymond bizonyos csopor­tok veszélyben vannak ott, s mart törvényesen válasz­tott kormánya a teljesen anakronisztikus burzsoá úttal kísérletezik, utcáin fanatikus, vodkával feltöltött ro. hamosztagosok lövöldöznek, akik elnökük bármilyen pa­rancsát készek teljesíteni, Ó. J. Az elmúlt év decemberé­ben bejegyzett „Liberális Szegedért" alapítvány teg­nap tartott sajtótájékoztatót, ahol az alapítvány céljait, törekvéseit ismertették. A polgármester úr és más magánemberek által létre­hozott alapítvány célja, hogy Szeged polgárai minél szélesebb körben megismer­jék a liberális eszméket, a liberális gondolkodás na­gyobb teret nyerjen szűkebb pátriánkban. Az eszméket szabadegyetem formájában elhangzó előadások, kúltu­rális rendezvények útján kí­vánják közvetíteni a város polgáraihoz. Az idei évre összeállított programtervezet sok naev nevet, és minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó — a sajtóban annak idején majd pontosan köz­lendő — előadásokat, irodal­mi esteket, kiállításokat, ze­nei rendezvényeket ígér. A Liberális Szegedért ala­pítvány — amelynek fővéd­nöke Konrád György író és dr. Dobozy Attila professzor — 19 ezer forintos alaptő­kével indul, s lévén nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. Mint azt a sajtótájékoztatón hangsúlyozták: nem az anyagi támogatást tartják elsődlegesnek, sokkal inkább az eszmei csatlakozást, ne­vezetesen azt, hogy minél többen vegyenek részt — s majdan vigyék hirét — a liberális eszméket népsze­rűsítő programjaikon. Ter­mészetesen az anyagi támo­gatást is szívesen fogadjak az OTP 34063-6-os számla­számon. Jeszenszky itthon marad A feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel Jeszenszky Géza külügymi­niszter a jövő hétre terve­zett külföldi útját lemond­ta. A magyar diplomácia vezetője Dániába, Finnor­szágba és Norvégiába uta­zott volna. Az azt követő heti svédországi hivatalos látogatása még bizonytalan. Antall József miniszterel­nök és Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter táviratban kö­szöntötte Helmut Kohlt szö­vetségi kancellárrá történt megválasztása, illetve Hans­Dietrich Genschert, szövet­ségi külügyminiszterré tör­tént kinevezése alkalmából. Izrael visszavág? Izraelt csütörtökről péntekre virradó éjjel Irak­ból rakétákkal lőtték. Ez új fejezet kezdete az öböl-háború történetében. Izraeli helyzetképet te­lefonon dr. Benedek Páltól, a Tel-Avivban élő új­ságírótól kértünk. — Milyen áldozatokat követelt, mekkora kárt oko­zott az iraki, meglepetésszerű támadás? — Az iraki légihaderő rakétái Izrael különböző vá­rosaiban érték célpontjukhoz. Tel-Aviv-i épületet ko­moly kár nem ért. de hét ember megsebesült, őket kór. házban ápolják. Hadiüzemeket, katonai intézményeket nem ért találat. — A világ lélegzet-visszafojtva várja az izraeli re­akciót. Gondolom. Izraelben most a legnagyobb dilem­ma: visszavágjanak-e. s így belépjenek-e az Irak elleni háborúba, vagy bízzák a leszámolást (s így magukat) az USA-vezette szövetségre? — Az amerikaiak azt kérik, hogy ne üssünk visz. sza, mert lépésünk veszélyeztetné a koalíció egységét. Az izraeli közvélemény azonban követeli a visszaiitést. Néhány perccel ezelőtt (magyar idő szerint 16 órakor) hallottam a televízió hírmagazin iában a vezérkari fő­nök éfi a külügyminiszter nyilatkozatát. Mindketten úgy vélekednek: Izrael nem maradhat szótlan. Jól tud­juk, Szaddám Húszéin — pszichológiai okokból — né­hánv. épen maradt, mozgatható rakétájával azért tá­madta meg ezt a szuverén államot, hogy azt mondhas­sa az arab világnak: utolsó erejét is Izrael ellen for­dítja. Ezzel a lépéssel akarja „összefogni" az iszlám, ál. lamokat. — Az izraeli ellenlépés következményeiről hogyan vélekednek? — Minden háború azért folyik, hogy az egyik fél megsemmisítse a másikat. Ez. alól ez a mostani össze­csapás sem kivétel: Irak meg akar semmisíteni minket, mi pedig Irakot. A hadihelyzet azonban úgy alakult, hogy Irak megsemmisítésének szándékával nem állunk egyedül, e céllal jött létre az Egyesült Államok által megteremtett koalíció. Azt azonban senki nem vitathat­ja, hogy Izrael szuverén állani. S mive] itt a legfon­tosabb értékek közé tartozik az önbecsülés, a közvéle­mény következtetése: magunkat mi magunk meg tud­juk, s meg is akarjuk védeni. — Mikorra várható az izraeli visszavágás? — Ettől a perctől kezdve három napon belül bár­mikor megtörténhet. — Hogyan élik meg ezeket a kritikus órákat? — Izrael népe változatlanul — a polgári légvédel­mi parancsnokság utasításainak eleget téve — a laká­sokban tartózkodik. Az utcák teljesen néptelenek. A reggeli lapok megjelentek, de nem volt. aki eliuttassa az újságokat az olvasókhoz. Ennek ellenére a szerkesz­tőségek pénteken is dolgoztak, elkészültek a vasárnap­ra szóló, belső oldalak, a híroldalak pedig szombaton — az itteni munkaszüneti napon — állnak össze. De nem tudni, vasárnap hogyan kerül újság az otthonokba. Ma. pénteken, ünnepünk előestéién nagyon feszült a hangulat, de pánik nincs. Az itt élők felkészültek arra. hogy kemény éjszaka elé néznek: amerikai és izraeli részről egyaránt lesz további háborús lépés. Üjszászi Ilona Nincsenek milliós prémiumok a Volánnál — mondta az igazgató Az önkormányzat egyik legnagyobb gondja a városi tömegközlekedés megóvása a teljes csődtől. A járatok fenntartása régen a tanács feladata is volt, ami azt je­lentette, hogy évente jelen­tős összegű dotációt kellett kifizetnie — de csak az SZKV-nak, mert a Volánt központi pénzzel segítették. A redisztribúció bonyolult rendszerében lehetetlen megállapítani, ki kit tartott el. 1991-től mindenesetre a Volánnak is a város pénzé­ből kell kiegészítenie a sa­ját maga által a helyi köz­lekedésre szánt összeget. Ezzel együtt a hozzáértők szerint elkerülhetetlen a ta­rifaemelés. Ha mégsem emelik, akkor az önkor­mányzat költségvetéséből többet kell a dotálásra for­dítani, amit — kézenfekvő megoldás — a helyi adók kivetésével lehet pótolni. A kérdést tehát úgy is fel le­hetett tenni a csütörtöki közgyűlésen: viteldijat vagy adót emeljünk? Érvek pro és kontra egyaránt voltak és vannak. Csapó Balázs képviselő el­mondta, hogy képviselői fo­gadóóráin az emberek pa­naszkodtak a tömegközleke­désre, a vállalatokra, a jog­szerűség határát súroló pénzfelvételekre — amíg ezek pénzügyei, működése, egész tevékenysége nincs kellőképpen átvilágítva, ad­dig nem tud egyetérteni semmiféle tarifaemeléssel. Szeri István, a Volán igaz­gatója azt hangsúlyozta: szó sincs azokról a nagy össze­gű — milliós — prémiu­mokról, amelyekről esetleg beszélnek az emberek. Utó­lag hozzátette, hogy a köz­ponti támogatást — mert a várostól eddig egy fillért sem kaptak — szigorúan a helyi közlekedésre fordítot­ták, nem látens bérezésre, premizálásra. ő maga — mondotta — egyáltalán nem vett fel prémiumot, de a legmagasabb vezetői jutal­mak összege sem haladta me* a bruttó 100—1" —er forintot. Ó. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom