Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám

81. évfolyam, 12. szára 1991. január 15., kedd Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Öbölcső Gorbacsovot későn értesítették? — Halál járt a Parlamentben Magyar orvosok, arab parancsnokok — Búcsú a Corinfartól M egszámlálhatatlan egyiittórző távirat, (párt)közle­mény, felháborodott hangú beszély árasztotta el szerkesztőségünket a szovjet csapatok litvániai in­váziója miatt; részint az MTI, s az Országos Sajtószolgá­lat segítségével, részint közvetlen formában. Ugyanakkor — feltehetően a télicsre fordult időjárás miatt — alig néhányan vettek részt a szegedi tiltakozó gyűlésen. Persze, az emberek inkább saját nehézségeikkel fog­lalatoskodnak: kamatadó, áremelések (több mint 300 ezer­be kerül majd egy Trabant!), hideg radiátorok... E la­punk első két oldalán mégis a megszokottnál tágabb teret kap a külpolitika, amely érthető: ma éjfélkor jár le az olajfejedelemnek adott ultimátum, s döl el: az a Perzsa (Arab)-öböl soha vége nincs (olaj)csö lészen. vagy — bölcső ... Országgyűlés, idén először Foltozgatják a szociális védőhálót Délután háromnegyed 6­kor fogadták ' el a külügyi bizottság állásfoglalását, amelyben leszögezték: a Magyar Országgyűlés elfo­gadhatatlannak tartja és leghatározottabban elítéli az erőszak alkalmazását, az ártatlan emberek életét kó­vetelelő katonai akciót, amelyek következményei a nemzetközi biztonságot és az együttműködést is veszé­lyeztetik. Követeli az erősza­kos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erők egységeinek haladéktalan visszavoná­sát, Kifejezi szolidaritását a litván néppel és támogatá­sáról biztosítja Litvánia tör­vényesen megválasztott ál­lamhatalmi testületeit. Napirend előtt szót kért Palotás János (MDF), a Bu­dapest—Bécs Világkiállítás megtartása mellett érvelt drámai hangú felszólalásá­ban. Javasolta, hogy a Par­lament egy hónapon belül döntsön a világkiállítás megrendezéséről, mert min­den késlekedés. milliárdos nagyságrendű veszteséget okoz az országnak. Törvényhozói hivatása tel­jesítése közben elhunyt Demény Pál, az MSZP kép­viselője. A 90 éves képviselő a rendkívüli ülésszak kezde­tén lett rosszul a képviselői székben. Emléke előtt a Parlament egyperces néma felállással tisztelgett. Szabad György bejelen­tette, hogy Kádár Ivan (SZDSZ) egészségi állapota miatt. Szabó György (MSZP) pedig más válasz­tott, s az országgyűlési kép­vlsJöi tiszttél összeférhetet­len funkciója miatt lemon­dott képviselői mandátumá­ról. Surján László népjóléti miniszter expozéjában a társadalombiztosítással kap­csolatos két törvénytervezet mellett kitért az ülésszak másik két tárgyalásra váró témájára is, nevezetesen a nyugellátások emelésére, il­letve a családi pótlékok ren­dezésére. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról a miniszter elmondta: ennek elfogadása esetén életbe lép a résznyug­díj intézménye, amely — a biztosítási elveknek megfe­lelően — csökkentett össze­gű nyugdíj megállapítását teszi lehetővé mindazok számára, akik tíz évnél több, de húsz évnél kevesebb szolgálati időt tudhatnak maguk mögött. Ezzel párhu­zamosan szolgálatiidő-ked­vezményben részesülnek azok az anyák, akik 1968 előtt szültek — az ő szolga­lati idejük ugyanis gyerme­kenként egy-egy évvel nö­vekedne a tervezet értelmében. A nyugellátások emelésé­ről szólva Surján László is­mertette azt a három vari­ációt, amelyet a tárca szak­emberei kidolgoztak és a plénum elé terjesztettek. Mint a miniszter rámutatott: az első változatban a szo­ciális szempontok, a máso­dikban a\ szolgálatban eltöl­tött évek száma határozza meg az emelés mértékét, míg a harmadik variánsban a két szempont együttesen érvényesül, de — a biztosí­tási szempontokat előtérbe helyezve — nyomatékkal ve­szi figyelembe a szolgálati időt. A családi pótlékról szóló törvény módosításának szük­ségességét azzal indokolta a miniszter, hogy azokat a ki­sebb problémákat és joghé­zagokat kell rendezni, ame­lyek még fennmaradtak ta­valyról, mikor is állampol­gári jogon járó járulékká lett a családi pótlék. Mind­ehhez hozzáfűzte: hosszú tá­von figyelembe kell venni, hogy a családok eltérő szo­ciális körülmények között élnek, tehát a kompenzáció mértékét is ehhez kell iga­zítani. Egyelőre azonban — mint kifejtette — a családi pótlék emelésénél csupán a gyermekek száma szerint differenciál a beterjesztett javaslat. A negyedik, döntésre váró törvényjavaslatról — amely a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetését szabá­lyozza — a népjóléti minisz­ter egyebek közt elmondta: az Alap gazdálkodásának ki­adási oldala nagyon feszí­tett, s az állami költségve­téstől, sem remélhető, hogy e terhek egy részét átvállalja. Miután a képviselők le­zárták a családi pótlékról szóló törvény módosításá­nak általános vitáját, s a tervezetet részletes vitára bocsátották, este 7 órakor befejeződött az Országgyű­lés hétfői plenáris ülése. Ezt megelőzően a törvényhozás megtárgyalta a .Társada­lombiztosítási Alap ez évi költségvetését szabályozó törvényjavaslatot, amely­nek általános vitáját ugyan­csak lezárták a hétfői mun­kanapon. Rendkívüli kormányülés Sértett magyarok A kormány rendkívüli ülést tartott hétfőn, amely­nek részleteiről László Ba­lázs szóvivő tájékoztatta az MTI-t. A kormány csaknem egy­órás ülésén .véglegesítette a kárpótlási törvényjavasla­tot. Ez azt jelenti, hogy újabb módosításokkal egé­szítette ki a korábban már megtárgyalt változtatáso­kat, Már ezekkel a változ­tatásokkal kerül tehát a képviselőkhöz, a szakbizott­ságok elé remélhetőleg a következő napokban a ta­valy decemberben már be­nyújtott törvényjavaslat. Mint ismeretes, az i949. június 8-á óta elszenvedett különböző tulajdoni sérel­mek kárpótlását tartalmaz­za a javaslat. A lehetséges kárpótlás maximális értéke esetenként 5 millió forint, s ez sávosan csökken. A mos­tani ülésen hagyta jóvá a kormány az ezzel összefüg­gő táblázatot. Ennek alap­ján például a 100 ezer fo­rintig terjedő vagyoni sérel­mek esetében 90 százaiéKos, attól fölfelé pedig százalék­ban csökkenő mértékű len­ne a kárpótlás összege. A kárpótlást kárpótlási je­gyekkel oldanák meg. s ezek a kvázi értékszelvé­nyek a privatizáció során használhatók majd fel álla­mi tulajdon -megvásárlásá­ra. Fontos, hogy a kárpót­lásra jogosultaknak a tör­vény életbelépése után egy hónapon belül, írásban kell benyújtaniuk az igényüket az illetékes megyei kárren­dezési hivatalhoz. Arról is kell majd nyilatkozniuk, hogy ha, eredetileg termő­földben szenvedték el a kárt — vagyis irreális áron vásárolták meg vagy más módon vették el tőlük a föl­det —, akkor kárpótlásul is termőföldet akarnak-e. Ez esetben kárpótlási jegyét az használhatja fel termőföld vásárlására, aki ma is ott lakik, ahol terrriöföldjét el­vesztette. Újdonság a mosta­ni változatban, hogy nem lenne már korlátozva az így kapott termőföld elidegení­tése, azaz akár azonnal el­adható a kárpótlásként ka­pott föld. Pontosabbra fo­galmazza az új változat azt is, hogy az eredeti kárt szen­vedettnek vagy károsultnak csak egyenesági leszárma­zottja jogosult a kárpótlás­ra. Ha az első leszármazó is elhalt, csak annak további közeli leszármazója jogo­sult a kárpótlásra. Ha neki sincs közvetlen örököse, a további öröklés lehetetlen. László Éalázs szólt arról is: a termőföldben való kár­pótlás szabályozására a törvényjavaslat úgy intézke­dik. hogy az elvett termő­földdel azonos művelési ágú és aranykorona értékű le­gyen a visszaadandó terület. (MTI) Fázós demonstráció Kopjafánál A magyarok által megélt tragédiát, 1956-ot idézte föl az egész világ emlékezetében az Öböl-válság legforróbb idösza'.abnn a Szovjetunióból érkező, a hét végi véres, bal­tikumi eseményekről szóló hírcsokor. A történelmi párhu­zam ijesztő. A szuezi válság idején vonultak be a szovjet csapatok az 1956-os forradalom lázában égő Magyarorszag­ra. s most az öbölbeli konfliktus éleződésének sokkhatását kihasználva, a balti népek szabadságküzdelmét töri de­rékba a szovjet katonai megtorlás. A történelem ismétli magát? Az nem lehet! — tilta­koztak tegnap, késő délután, az Aradi vértanúk terén álló '56"-as kopjafánál a szegedi polgárok. A szegedi önkormány­zati képviselők kezdeményezte csendes tüntetésen mintegy félszáz polgár és képviselő — köztük dr. Ványai Éva al­polgármester — egy-egy szál égő gyertyával emlékezett az akkori magyar és a mostani litván áldozatokra, fejezte ki szimpátiáját a balti népek szabadságküzdelmével. A ha­vas esőben esernyők alá. a magvar nemzetiszínű zászlók köré csoportosuló csendes tüntetők azt is demonstráltak: a mindennapok szorító, nyomorító gondjait nem feledve, megszenvedve, a magyarok gondolnak balti testvéreikre. (ujszászi) flt i Nagy László felvétele Terrorista átmenő forgalom lehetséges Távol-e a Közel-Kelet? Háború lesz, avagy mégsem? A kuvaiti válság okairól és lehetséges következményeiről dr. J. Nagy Lászlóval, a JATE Politikatudományi Tanszékének vezetőjével beszél­gettünk. — Mennyire mélyen kell leásnunk a múltba, hogy az öböl-válság lényegét, a krí­zis okait megérthessük? — A térség problémái az első világháborút lezáró szer­ződésekben gyökereznek. A törökök, akik uralták — bár bizonyos területeket csak formálisan — a Közel-Ke­letet, a vesztes oldalon áll­tak, birodalmukon a győ­zők, az osztoztak nyekben már a háború alatt rögzítették szempontjaikat az — Milyen okokra vezet­hető vissza az ellentétes ér­dekek kialakulása az olaj­kérdésben? — Az emirátusok és a szaúdi királyság nem nagy népességű országok. De az iráni háborúban 80 milliárd dollár adósságot összeszedő, 16 milliós Irak Aritant-hatalmak számára ez létkérdés, csak­Titkos egyezmé- úgyi mint a többi arab olaj­termelőnek. — Ügy tűnik, a palesztin­angolok a franciák és az ügyet ugyanilyen megfonto­oroszok (utóbbiak az októ- lásból tűzte napirendre? beri forradalom következ­tében végül is kimaradtak ebből). Egyúttal megígérték a zsidóknak, hogy nemzeti otthont alapithatnak, az arabokat pedig egy hatalmas közel-keleti állam létrehozá­sával kecsegtették. A világ­háború után azonban a San Remo-i egyezmények doku­mentumaiban a maguk el­képzeléseit érvényesítették. Ez * az arab népek Trianonja: — Irak a palesztinrende­zés felmelegítésével megis­métli azt, amit az olajár­ügyben tett: önmaga sajá­tos érdekeit beágyazza a térség általános érdekeibe. Nehéz megállapítani, melyik létezett előbb. Tény, nincs egyetlen arab politikus sem, aki azt merné állítani, hogy nem a palesztinok mellett áll. Az arabok többsége eb­ből következően Irak mel­lett sorakozik fel — senkit ne tévesszenek meg az arab kormányok nyilatkozatai: az utca embere sehol nem nélkülük, a fejük felett dön töttek a nagyhatalmak — Amerika-barát, elsősorban a határokról. — Iraknak feltett Irak angol mandátumterú­letté vált, határait 1922­ben véglegesítették: az ira­ki—szaúdi—angol megbe­széléseken gyakorlatilag Percy Cox, angol főbiztos döntötte el, hol húzódnak a jövőben a térség államhatá­rai. Rögzítették azt is, hogy Iraknak nem lehel tengeri kikötője — az angolok attól szan­déka, hogy Izraelt belekény­szeritse a háborúba. A har­cias nyilatkozatokból leg­alábbis ez derül ki. — Izrael legszívesebben kimaradna ebből a konflik­tusból. Irak ugyan megfe­nyegette, hogy területére csapást mér, de ez inkább ügyes propagandafogás: az arab tömegeket kívánja így féltek, ellenkező esetben az a maga oldalára vonni. Ezt új ország potenciális ellen­felükké válhat. Ennek meg­akadályozására hozták lét­re Kuvait államot. Az emi­rátus tulajdonképpen a XVIII. század óta áll fenn az Öböl partján, itt a török fennhatóság ugyanis csupán névleges volt. Területét a szaúd-arábiai törzsek is ma­guknak követelték, de 1899-ben a kis állam a két „nagy" között angol pro­tektorátussá vált — ám ha­tárai tejjesen bizonytalanok voltak egészen 1961-ig (ek­kor vették fel az ENSZ-be). A harmincas évek végén a kuvaiti kormányzótanács megszavazott egy határoza­tot arról,* hogy egyesülnek Irakkal. Ez a lépés akkor az angol érdekeket is szolgálta, tudniillik Afganisztánban és Iránban erős volt befolyás — sőt Irakban és Kuvaitban is puccsot kíséreltek meg a németbarát erők. — Feltehető azonban: Irak cselekedeteit nem csu­pán történelmi utánérzések óriási irányítják. lal? — Ügy van. ltoknak ko­moly érdekei fűződnek az olajhoz, pontosabban, egy nem kell komolyan venni, Irak nincs abban a helyzet­ben, hogy ezt megtehetné. Izrael fölött olyan védő­ernyő épült ki, amely ezt gyakorlatilag kizárja. Az arab—izraeli háborúkat min­dig a zsidó állam óriási technikai fölénye döntötte el. A '73-as háború — ami­kor az izraeli hírszerzés is csupán az események előtt 10-12 órával szerzett tudo­mást arról, hogy mi készül ellene — komoly lecke volt, többé ez nem fordulhat elő. A Moszad, a CIA és a KGB mellett a világ legjobb titkosszolgálata. Lehetetlen ilyen iraki ak­ciót az ő tudomása nélkül végrehajtani. Izrael pedig a német azért nem avatkozik bele, 1941-ben mert már amúgy is telje­sen elszigetelődött arab kör­nyezetéről, egy háborús ka­land ezt csak tovább fokoz­ná. — Ha mégsem, mi lesz az iraki hadipotenciál­— Több jel is arra mu­tat, hogy' Irak nagyon erős. A fegyvereket elsősorban a nem alacsony olajárhoz. Ez Szovjetunió szállította, a a probléma már a márciusi technológiát a franciák és a nyugatnémetek adták el a probléma már a márciusi OPEC-értekezleten is fel­merült. A hordónkénti 14-16 részére. Az iráni háborúban dollárból nem tudtak az bizonyított ez a hadsereg, olajiparba invesztálni. Ki- olyan tapasztalatokat szar­vételt jelentett azonban Ku- zett, amelyeknek egyetlen vait, Szaúd-Arábia, és Öböl-menti emirátusok az arab állam fegyveres ereje — sincs a birtokában. Ha vagyis azok, akik az ame- kompromisszumos megol­rikaiakat behívták. Irak kezdetben csupán szemre­dás születik, Iraknak is en­gednie kell: vagyis, r.em­hányásokkal illette Kuvai- csak a területi és az olajár­tot, ám az emirátus vála- vitának kell ezen a módon sza kimerült az alacsony ár zárulnia — így kell mjgol­stratégiáját támogató olaj- dani a palesztinkérdést, s ipari miniszter leváltásé- az iraki leszerelést, a ká­bán. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom