Délmagyarország, 1991. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

1991. január 3., kedd Gazdaság, egészségügy 3 ff Szeged Osmagja avagy vár állott, most... Melyek a tizenhárom esztendő legfontosabb állomásai? Milyen muníciót szerzett a hirtelen nyakába szakadt uj típusú kihivás elviselésére? — A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból kerültem a Műszaki Egyetem építészmérnöki karára, majd annak elvégzése után Szegedre, a Déléphez gyakorló mérnöknek. Hamar a mély vízbe dobtak, egyedi paneles épületek művezetésével, majd tervezésével foglalkoztam. Megbíztak a válla'at házgyára 5 ezer négyzetméteres nagycsarnokának terveivel, elkészítettem a Szent István téri S8 lakásos egyedi paneles lakóház terveit, ez volt az elsó ilyen technológiával épült külső folyosós ház. Aztán a nagyállomás melletti MAV szociális épület került sorra. (Szinte az épülethez terveztem a régi emblémát — plasztikájával, arányaival, méretével — amelyet nemrégiben leszedtek, s a vörös csillagos szárnyas kereket helyezték viszsza, amiről csak a közelmúltban került le a rossz emlékű jelkép). A Csomitervhez 1978-ban kerültem, s bár a Délépnél sok feladatot kaptam, meglehetősen szabadon dolgozhattam, jó iskola volt, mégis örömmel váltottam Nóvák István teamjébe. Négy év alatt 50 munkában vehettem részt, tehát nemigen lazsálhattam. Iskolák, lakóépületek után igazán izgalmas feladat volt a Szent István téren, a Hungária Biztosító székháza. Alkalmazkodva a biztosító propagandaszíneihez. a kékek sokak által merésznek talált variációit használtuk. — Több forumot megjárt egy impozáns tanulmányterve, a Régi Hungária Rt. Arany János és Dózsa György utca sarkara álmodott irodaháza. Mi lett ennek a sorsa? — A terveket felkéresre készítettem, megjárta a szakmai fórumokat, vitatkozott róla a Szegedi Városszépítő Egyesület, megmérette a sajtó nyilvánossága, izeire szedte az Országos Főépítészeti Kollégium. Nemrégiben informális csatornákon megtudtam, hogy egy budapesti team által elkészített terv Tizenharmadik éve van a pályán. Nála valóban érvényesült az e számhoz fűződő babona. Egy évben vehette át vállalata szakmai nívódiját és a munkakönyvét. Oklevelei építészmérnök, tavaly védte meg műemlékvédelmi szakmérnöki diplomáját. folyamatban van vezető tervezői jogosítványa, tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének. Jelenleg szellemi szabadfoglalkozású. Orosz Bálintnak hívják. már az engedélyezés stádiumában van. Igaz, hogy a tervezési díjat kifizették, de úgy gondolom, egy munka további sorsáról, legyen az pozitív vagy negatív döntés, illene a tervezőt tájékoztatni. — Amiért a beszélgetést kértem, mindenekelőtt a szakmérnöki dolgozat. Címe: Kontinuitás a Tisza partján. — A szegedi vár és a vár helyén kialakult épületegyüttesek építészettörténeti és műemléki vizsgálata. Sokan és sokfélét írtak már Szeged építészetéről, műemlékeiről, de ugy érzem, ilyen koncentráltán és tanulságokat felmutatóan egyetlen allergikus pontról sem szóltak. — Napjainkban a szakma szétzilálódott. Kicsúszott az építészet lába alól a talaj, a társadalom és az építészet között megszakadt a párbeszéd. Ügy érzem, az utolsó pillanatban vállalkoztam erre a feladatra, s nem szegedi lévén biztam abban, egy ilyen munkával közelebb kerülök a városhoz, az immáron értékké nemesedő eklektikus városkép egy részének megismeréséhez és olyan problémák föloldásához, melyek egyre sürgetőbben éppen ezen a területen állnak előttünk. Az is vonzott, hogy ezen a „zsebkendőnyi" területen található a város, „genetikus kódja". Kétezer évvel ezelőtt már tiszai átkelőhely volt ez a pont, római források már utalnak itt álló várra, Traianus császár uralkodása idején valószínűleg egy kiépítetlen karavánút egyik állomása lehetett. Nem véletlenül írta le Bálint Sándor, hogy „Nyugodtan feltételezhetjük, hogy szerényebb földvár állt e helyen" a honfoglalás idején. „Szeged ősmagja". Nem sorolom, csak említek néhány dátumot és jellemző esetet a vár történetéből; az 1540-es évekig tulajdonképpen megerősített rendház, a törökök jelentősen átépítették, elnyomásuk alól Savoyai Jenő csapatai szabadították fel 1686-ban. A 17—18. század idejéből származó hadmérnöki rajzok tanúsága szerint biztos reneszánsz erődítmény. Amikor III. Károly 1719-ben visszaállította Szeged szabad királyi városi jogait, újabb fellendülés következett. II. József megszüntette katonai jellegét, s csak egy újabb rendelet mentette meg a lebontástól. ekkor fegyház lett. Később Vedres István készített terveket átépítésre és hasznosításra. A nagy ár.".z ideién élte végnapjait 1879. április 15-én a bzegedre látogató Ferenc József császár mondta ki a halálos ítéletet: anyagaira szükség volt a belváros újjáépítéséhez. Csak a lebontást felügyelő Kováts István építőmesternek köszönhető a faragott kövek, szobrok megmentése. Var állott, most . . S mégis, helyén ma mar becsült helytörténeti emlékek, építészeti értékek állnak. Ez a folytonosság, építészeti kontinuitás érdekelt, mert egy nép vagy egy városközösség históriája nem csupán a tudatban és cselekedetekben, de épített értékekben is él. Mindezeken túl ez egy komplex téma; história, művészettörténet, építészettörténet, szakma- és technológiatörténet stb. található ezen a kis területen. — Ez év januar másodika óta szabadúszó. Lehet ezt a szakmai egyedül csinálni? — Remélem, hamarosan kialakulnak a magántervezői irodák, kisvállalkozások, háttérként rugalmas jogszabályok születnek, s mindennek eredményeképpen egészséges verseny születik, melynek egyaránt nyertese a szakma, a megbízó, a város, az ország. Érdemes újrakezdeni i (Képeinken metszet 1686-ból és fotó a vár bontásakor.) T. U 15 év, havi 37 forintért Kamatos lejáratok Hajlandó lennék-e a már megfelezett, vagyis 160 ezer forintos hiteltartozásom — jövőre amúgy is kötelező — 4 ezer 300 forint körüli törlesztésére havonta 37 forint pluszt fizetni annak érdekében, hogy a hitel 30 év helyett 15 év alatt elfogyjon? — kérdezte tőlem a hét végén Soós Gábor, a szegedi Kurzor Számitásechnikai Kft. munkatársa, óriási táblázatokkal a hóna alatt. Ez komolytalan ajánlat — feleltem —, persze, hogy szeretnék szűk 1 százalékos többletfizetés ellenében 30 év helyett 15 év alatt megszabadulni a tartozástól. Mint később kiderült, a felvetés egészen komoly. Harminc évből kiindulva öt év megtakarítása mindössze havi plusz egy forintba, tíz évé 7, tizenöté a már említett 37 forintba kerül. A sor természetesen folytatható, 32 százalékos állandó kamatot feltételezve 160 ezer forint 5 év alatt fogy el, ha a havi törlesztőrészlet 5 ezer 400 forint. Ez az összeg mindössze 25 százalékkal magasabb annál, amit esetleg 30 éven keresztül kellene fizetnem. (Elismerem, hogy ez kétgyermekes családnál már nagyon kemény összeg, a gondolatmenet azonban arra épül, hogy az induló 4 ezer 300 forint mindenképpen kötelező.) A kamatos kamatról eddig meglehetősen kevesest tudtunk. Befizettünk a 300 ezer forintos 3 százalékos kamatozású, 30 éves lejáratú hitel törlesztésére szűk 1300 forintot havonta. Évente jött az egyenleg és a 15 ezer forint befizetés ellenére is csak hatezerrel csökkent a tartozás, a többi elment kamatra. Már ezért a három százalékért is dohogtunk és most előttünk a harminc, negyvenegynéhány .zázalék, Mint ismeretes, csak a hitelek kamataihoz nyúltak hozzá, a lejárati idő módosításáról nem sok szó esett. Még szerencsére — mondják sokan, pedig ez köze! sem olyan egyértelmű. Feltételezzük, hogy megáll a gazdaság a lejtőn — az infláció az emelkedőn — és marad hosszabb ideig a 32 százalékos üzleti kamat. Eddigi — a második változat szerint megfelezett 320 —, tehát 160 ezer forintos példánknál maradva, havi 4 ezer 267 forint befizetése csak a kamatokra elegendő, vagyis maga az alapösszeg nem kezd el kopni. Ennél tehát mindenképpen többet kell fizetni. Igen ám, de 4 ezer 268 forintnál már 25 év alatt elfogy a hitel, 7 forintért pedig 10 évet is lehet „vásárolni". Ez egy nagyon csalóka sor, ahol nehéz olyan pontot találni, ahol érdemes megállni. Mint említettem, 37 forint plusz havi törlesztésbe kerül az. hogy ne 30 év, hanem 15 év alatt teljen le a tartozás. De mehetünk a sor elejére is. Harminckét százalékos kamat mellett 160 ezer forint havi 15 ezer 800 forint törlesztés mellett elfogy, 9 ezer 100 forint mellett kettő, 7 ezernél három, 6 ezernél négy, 5 ezer 400 havi törlesztés mellett pedig öt év alatt kopik el ez az összeg. A melyiket válaszszam kérdés azért is nagyon érdekes, mert maga a 4300 forint körüli induló részlet mar önmagában magas. Amennyiben ezt sikerül valahogy kipréselni, utána ott a csábítás, hogy havi 1100 forint — ennyi pénzt ma már sokan, sokfele munkával megkereshetnek egy-ket nap alatt — többletbefizetés ellenében az eredeti 30 év és másfél millió forint befizetése helyett öt év alatt — s természetesen összességeben kisebb pénzzel — megszabaduljak a hiteltől. Ha jól tudom, a lejárati időről eddig nem sok szó esett, ugyanakkor talán létezik olyan szabály, hogy az esedékes havi részleten túli befizetést beforgatják a törlesztésbe. Mindenesetre a mindkét változatra érvényes ez évi, havi 1500 forintos emelés egyfajta gondolkodási időt ad a pénzügyi kormányzatnak, ráér majd kidolgozni a részleteket. Ezek között remélem az is szerepelni fog, hogy év vége felé megkérdezik, milyen havi részlettel, mennyi idő alatt szeretném visszafizetni a fennálló 160 ezer forintos, már üzleti kamatozású hitelem. Az előző gondolatmenet az egyes számú változatot — marad a teljes hiteltartozás, 15 százalékra emelkedik a kamat — is érinti, csak nem ilyen látványos — olcsó — a lejárati idő csökkentése. Itt például a 320 ezer forint 4 ezres havi törlesztés mellett fogy el 30 ev alatt. Havi plusz 50 forinttal 5 évet takaríthatunk meg. A lejárati idő megfelezéséhez 430, harmadolásához plusz 1100 forint szükségeltetik havonta. Harminc év helyett öt év alatt viszszafizethető a 15 százalékkal kamatozó 320 ezer forint. ha négyezer helyett 7 ezer 600-zal törlesztjük havonta. Ilyen szempontból tehát ez a változat közel sem olyan csábító, mint az előző. A fenti gondolatmenetben van természetesen jó néhány „ha", ezert inkább csak modell értékű, de talán megfontolásra érdemes. Először nem nagyon akartam hinni a táblázatokban, a Kurzor Kft. munkatársai azonban hamar meggyőztek Megkérdezték az eredeti 3 százalékos hiteltartozásom összegét, es szinte forintra eltalálták a havi törlesztőrészletet. Számításuk lényege: 3 százalékos kamat mellett egy bizonyos összeg 35 év alatt milyen törlesztőrészlet mellett fogy el. Ennek mintájára könnyen kiszámolták a 15, illetve a 32 százalékra érvényes számokat, de van 40, sót 48 százalékos variációjuk is. összefoglalva: mekkora havi részlet szükséges ahh"z. hogy, 10—50—100... 500 ezer forintos 30—25 . 10— 5—1 ev alatt elkopjon egy adott kamat mellett. A kérdés adott. . . Kovács András Kopik a 200 OOO Ft — szükséges havi részlet — (ezer forintban) Kamat 1 3 5 Lejárati idő: 10 15 év 20 25 30 3% 16,9 5,8 3.6 1,9 1,4 1,1 0,9 0.8 15% 18.1 6.9 4.8 3.2 2.8 2,6 2.6 2.5 32% 19.7 8,7 6.7 5.6 5.4 5.3 5.3 5.3 40% 20.5 9.6 7.8 6.8 6,7 6.7 6.7 6,7 48% 21,3 10.6 8.8 8,1 8,0 8.0 8,0 8,0 Emlékmise a doni áttörés áldozatai tiszteletére A Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Köre — a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével — szombaton emlékünnepséget tartott, az 1943. január 12-i doni áttörés áldozatainak tiszteletére. A budavári Mátyás-templomban celebrált misén a haidani bajtársakon és családtagjaikon kívül részt vett Antall József miniszterelnök. Lórincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány több tagja és jó néhány országgyűlési képviselő. A szentbeszédet Tabody István főesperes, bicskei plébános, tartalékos huszárszázados, a Máltai Lovagrend tagja tartotta, méltatva a második magyar hadsereg helytállását. Ezt követően a Hadtörténeti Intézetben Kéri Kálmán vezérőrnagy elnökletével emlékülést tartottak, amelyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Bár Antall József elöljáróban leszögezte, hogy sem politikai beszédet, sem történelmi visszaem. lékezést nem kíván mondani, történelmipolitikai ivet rajzolt a doni hadsereg katasztrófája és napjaink között. Beszédében egyebek között bejelentette, hogy ez év január l-jétől Magyarország semmiféle öszszekötteté&ben nincs a Varsói Szerződés katonai szervezetével megszűntek a korábbi alá. és fölérendeltségi viszonyok. Emlékeztetett arra. hogv a KGST felszámolásának napjait heteit éljük, és Magyarország 1944 március 19-i német megszállása óta először adatik majd meg a nemzetnek, hogy idegen csapatok megszállása nélkül, valóban szuverén legyen. A miniszterelnök beszélt arról is. hogy a kormány a történelmi igazságtételre és az ország működőképességének fenntartására vállalkozott úgy. hogy a rendszerváltás .békés körülmények között valósuljon meg. Antall József rámutatott: a háború a katona és a politikus számára egyaránt a legnehezebb időszakot jelenti. A múlt vizsgálata során azonban választ kell adni arra is, mit jelent katonának lenni, és mi a politikusok felelőssége. Végezetül arra kérte hallgatóságát, a Don-kar.yart megjártakat. érezzék át hogv a jelenlegi kormány az országot ki akarja vezetni a válságból, tisztes, jol működő gazda.<?á£gal rendelkező jogállamma alakítva.