Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-11 / 312. szám

8 Hirdetés 1990. december 11., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) sőoktatási egységek, példá­ul Szegeden is, túl kicsik ahhoz, hogy hatékonyak le­gyenek, s az idő megérett az egységes tanárképzés megvalósítására — Minek köszönhető az, hogv a küldöttgyűlés az ön személyében egy kívülről jött embert juttatott révbe? — Nehéz kérdés. Arra gondolok: mivel régóta tu­dott volt, hogy pályázok, so­kan érdeklődtek utánam az egyetemen, ahol öt évig dé­kánhelyettes is voltam. Ogy érzem, az akkori munkám­nak máig érezhető eredmé­nyei vannak a JATE-n, s ez sokak szemében fontos tényező. Ugyanakkor úgy érzem, aki a programomat elolvasta, láthatta, hogy konkrét és megvalósítható lépéseket soroltam fel. S a harmadik: vitathatatlanul számított a személyes fellé­pés. — Hogyan látja, szerepet játszik-e a főiskolai főigaz­gató-jelöltek háttérbe szo­rulásában az itt lezajlott, személyeskedést sem nélkü­löző vita? — Hogyne. A belső jelöl­teknek, amennyire előnyös lehetett, hogy ismerték őket, ugyanúgy belső ellenzékük is kialaku.hatott. Ennek el­lenére én Lengyel Zsolt el­sőségére tippeltem, s máso­dik helye azt mutatja, nem is teljesen rosszul. — Mi lesz az új főigazga­tó elsó intézkedése? — Egyetlen dolgot nem tudnék említeni, inkább két vonalat követnék: mit csi­nálok főiskolán belül és kí­vül. A belső állapotokat rö­vid időn belül nem akarom megbolygatni, bár ha akar­nám, sem tudnám, hisz az egyetemen is számos köte­lezettségem van még. Iga­zából az ismerkedésem a vizsgaidőszak utánra, feb­ruárra várható. Szerencsére nem vagyunk olyan vész­helyzetben, hogy ez késő lenne. Viszont azonnal el fogok menni az egyetemi és főiskolai gyakorlóiskolák­ba. hogy minél hamarabb olyan munkakapcsolatot ala­kítsak ki, melyben megte­remthető egyszerre a 8+4, 6+6, és a 4+8 osztályos is­kolatípus modellizálásának a lehetősége. Nagyon sze­retném. ha szeptemberben indulhatnának ezek az osz­tályok — a JATE-val össz­hangban. Viszonylag hamar szeretnék kopogtatni a ze­neművészeti és a Hittudo­mányi Főiskola kapuján — újabb kooperációk lehetősé­ge érdekében. — Vagyis eljött azuniveV­sitasszellem megvalósításá­nak ideje? — Az elkezdésnek min­denképpen. A megvalósítás azért még távol van. Balogh Tamás Ki lesz a munkaügyi miniszter? A miniszterelnök által korábban bejelentett rész­leges kormányátalakítás minden bizonnyal érinti a Munkaügyi Minisztéri­um vezetését. Az MTI­nek a kormányzathoz kö­zel álló forrásból szárma­zó információja szerint ugyanis Győriványi Sán­dor (FKGP) miniszter hosszabb ideje olyan be­tegségben szenved, amely akadályozza munkája el­látásában. jelenleg is kór­házban kezelik. A lehetséges utódok kö­zött a legesélyesebbként a tárca jelenlegi politikai államtitkárát, Szabó Ta­mást említik. Az államtit­kár az MDF tagja. így előlépése megváltoztatná az eddigi koalíciós ará­nyokat. A Kisgazdapárt egyes vezetői ugyanakkor az utóbbi időben úgy nyi­latkoztak, hógy készek lennének a munkaügyi tárcát egy más miniszteri posztra cserélni. (MTI) Rádiólelex Többség dönt? A történtek jelentéktelenné tették azt. aminek ko­moly jelentősége lehetett volna A küldöttek elsöprő többeéggel megszavazták: ha az első fordulóban a hat jelölt közül egyik sem kap ötven százalék plustz egy szavazatot, a második) fordulóban a két. legtöbb voksot gyűjtő főigazgató-Jelölt közül választanak. Csak utólag, tanulságképpen: demokráciában jártas országokban és fórumokon a következőképpen csinál­ják: az első forduló után kiesik a legkevesebb szavaza­tot elérő jelölt, s e folyamat mindaddig folytatódik, amíg valaki el nem ért az ötven százalék plusz egy szavazatos arányt Könnyű belátni: az első körben pél­dául egy szavazattal harmadik helyre szoruló jelölt a megszavazott rendszer szerint kiesik. Utóbbi, bevált módszerrel viszont — a 4—6. helyen kiesettek „felsza­baduló" szavazataival — simán révbe érhet S így dönt igazán a többség. Ha már demokráciát játszunk. B. T. konkrét javaslataik azonban egyelőre nincsenek, a végső szót pedig helyi népszavazá­son, a pusztaszeri polgárok mondják ki. A költségvetési ügyek megvitatása közben a tava­lyi, jelentős összegű pénz­maradvány sorsáról is hatá­roztak: Munkástelep boltjá­hoz vezető útra 500 ezer fo­rintot, az általános iskolá­nak 170 ezer forintot, a pol­gármesteri hivatalnak számí­tógép-vásárlásra 102 ezer fo­rintot, a római katolikus egyház imaházának 100 ezer forintot, a községi sportkör­nek 30 ezer forintot utal­tak át, másfél millió forin­tot előre nem látott kiadá­sokra tartalékba helyeztek. A közművesítés miatti te­lekárak megemelése és a sír­hely dijainak módosítása után a képviselők a faluban működő önvédelmi csoport önkormányzat feladatairól beszélgettek. A csoport éjszakánként, este 11 órától hajnali 4 óráig lát el figyelőszolgálatot a község­ben Személygépkocsival járőröznek, elsősorban a posta, a bolt és a vendéglő környékét tartják szemmel. Semmilyen fegyverük (gáz­pisztoly, gumibot, gázspray) nincs, feladatuk a riasztás, nem intézkedhetnek a hely­színen. Minden hétfőn tart­ják megbeszéléseiket a kör­zeti megbízott irodájában, ilyenkor tekintik át a heti feladatokat, és osztják be a szolgálatot. A csoport tagjai gondosan megválogatott, köztiszteletben álló polgárok, főként 25—40 év közötti fia­talok. Nekik is köszönhető, hogy a faluban alig van „esemény". Pusztaszer közgyűlése kő­vetkező ülésén alpolgármes­tert választ. Képviseljék az ifjúságot Van már jegyző is önvédelmi csoport Pusztaszeren A pusztaszeri közgyűlés tegnapi ülésén jegyzőt vá­lasztottak. A három pályázó közül dr. Kürtösi LászlonaK szavaztak bizalmat az ön­kormányzati képviselők A falu jegyzője 1941-ben szü­letett Kisteleken, a szegedi József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán végzett, ügyvéd­jogtanácsosi képesítéssel. 1964-ben. Dolgozott a megyei tanács tervosztályán, előző munkahelye az újszegedi szövőipari vállalat volt, itt a jogsegélyszolgálatot vezette. A közgyűlés elmúlt havi ülésén képviselői indítvány­ban felmerült a községben lévő egyes utcanevek meg­változtatásának igénye. Ez azonban csak akkor teljesül­het, ha az illető utcák la­kóinak többsége ebbe bele­egyezik. A tegnapi ülésen a képviselők úgy döntöttek, a Felszabadulás, a Kilián György, a Lenin, a Mező Im­re és a Rózsa Ferenc utca nevét lenne célszerű megvál­toztatni. Elképzelésük sze­rint, ezen utcákat nem sze­mélyekről kell elnevezni, Immár másfél éve piűkö­dik Szegeden az ifjúsági ke­rekasztal, bár róla eddig vajmi keveset tudhattunk. Városunk ifjúsági és gyer­mekszervezeteinek képvise­lői vesznek részt ülésein. Jelenleg 18 Ilyen szervezet­ről van tudomása a polgár­mesteri hivatalnak; őket hívták meg a tegnapi ösz­szejövetelre, amelyen igen fontos kérdést tűztek napi­rendre: mi módon képvi­selje e korosztályt az ön­kormányzati testület. A jelenlevők között poli­tikai pártok és „politikától mentes" csoportok ifjúsági szervezetei egyaránt megta­lálhatók voltak, s egyetér­tettek abban, hogy ne a kü­lönböző ágazatok szintjén, hanem különálló egységes szerveződésben történjen az érdekképviselet. Erre egyéb­ként az önkormányzati tör­vény lehetőséget is kínál; hiszen önálló ifjúsági bi­zottság alakulhat, vagy a településrészi önkormány­zat révén nyerhet bizonyos döntési jogokat és anyagi eszközöket e társadalmi ré­teg; az önkormányzat őket hatósági jogkörrel ruház­hatja fel, apparátust mű­ködtethetnek stb. Természetesen erről az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (az szmsz-ben) hivatott ren­delkezni. Tudnivaló, hogy az szmsz-t várhatóan csü­törtökön a szegedi képvise­lők végre megalkotják. An­nak életbe lépéséig az ifjú­ság „ügyeit" az oktatási, kulturális és sport (ideigle­nes) bizottság „intézi". Az ifjúsági kerekasztal résztve­vői — minthogy egyikőjük sem képviselő-testületi tag — meg kívánják keresni azon csatornákat, amelye­ken támogatást kaphatnak fenti elképzeléseikhez. Amennyiben az önkor­mányzat úgy döntene, hogy ifjúsági bizottságot hoznak létre, a törvény szerint an­nak kilenc tagjából leg­alább öt képviselő testületi tag kell legyen, a többiek pedig külső szakértők. Felmerült az a javaslat is, hogv az ifjúsági kerekasztal mellett — amely nem fogja át e korosztály egészének képviseletét — egy széle­sebb bázisú érdekegyeztető fórum is működjék. S. I. A 51 öt már befutott A Vajdaság 54 választási körzetében 32 helyütt állított képviselőjelöltet a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zössége. Az előzetes várako­zás szerint, valós esélye hét jelöltnek volt — közöttük Ágoston Andrásnak, a Poli­tikai Szervezet elnökének. Mint a hírügynökségek je­lentették, és több száz kül­földi tudósító is tanúsítja: jelentősebb rendzavarás, ki­vált a magyarok lakta terü­leteken, a választás ideje alatt, vasárnap este 7 óráig nem volt. Az előzetes várakozásnak megfelelően — jól latolgat­tak tehát az VMDK-ban — már az első fordulóban öten bizonyosan tagjaivá váltak az új szerb parlamentnek, s a párt vezetése úgy gondol­ja, hogy még ketten nagy eséllyel startolnak a máso­dik fordulóban is. Nem le­hetetlen azonban az sem, hogy a két hét múlva ese­dékes újabb választási for­dulóba jutott őt magyarból több, akár mindegyikük is, beülhessen a legfőbb tör­vényhozás házának padso­raiba. Adán kora hajnalig tartot­ták „a frontot" a VMDK tagjai, hívei, rendszeres tele­fonkapcsolatban állva a szá­mukra fontos választási kör­zetekkel. Éppen ettől a nem hivatalos pártközponttól tud­juk, hogy Szerbia elsó de­mokratikus választása rend­bontás nélkül zajlott a Vaj­daságban. A már szerb kép­viselőnek tekinthető öt VMDK-s: dr. Körmendi Fe­renc (Zenta—Ada), dr. Nagy Sándor (Topolya), Kasza Jó­zsef és Szecsei Mihály (Sza­badka), valamint Ágoston András (Kanizsa), öt tegnap reggel 7-kor otthonában ér­tük el telefonon. — Gratulálunk a győze­lemhez, a sikerhez! — Köszönöm szépen. Egész éjjel talpon voltunk, fél 5­kor kerültem ágyba, a tele­fonja ébresztett. Szerencsére. Ügy is indulnom kell, ezer a dolgom ... — ön már volt képviselő korábban is egy cikluson át a szerb parlamentben. — Ez egészen más. Beval­lom, sokkal jobban megha­tódtam, mint 1986-ban, ami­kor először kerültem a kép­viselői székbe. Az eleve el­döntött tény volt, tudtuk, ki kerül be, ki nem. Persze, most lényegesen több lesz az én munkám is. hiszen egy többpárti parlamentben egé­szen mást kell tennünk, mint amit eddig csináltunk. — A magyarság érdekei­nek képviseletét tűzte zász­lajára a VMDK, s mellé a személyi elven alapuló ön­kormányzat létrehozását. Hogyan fognak hozzá? — Remélem, hogy amint a második fordulón is túl le­szünk, s kialakul a teljes parlament, már munkánk első fázisában, tehát a leg­rövidebb időn belül e ta­nácsadói testület létrehozá­sáról szóló javaslatomat ; Ház elé terjeszthetem. Igaz, túlságosan sokan nem le­szünk szervezetünk tagjai közül a képviselőházban, ép­pen ezért felelősségünk is sokkal nagyobb, de bízom abhan, hogy kicsiny frakci­ónk munkáját jól összehan­goljuk majd. Hortobágyi Zoltán TÖBBRÖL VAN SZÓ... A magyar kormány tervbe vett átalakításakor többről van szó, mint olyan szemé­lyek kicseréléséről, kiknek szakismeretei nem egyenlítették ki politikai tapasztalatlanságukat: szerkezeti változtatások is szükségesek — állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában Georg Paul Hefity, a lap egyik vezető munkatársa. Azt a kérdést is feltette cikkében, hogy hol fog például Antall József szakembert találni a Pénzügyminisztérium élére, ha már elsó kormányának megalakításakor sem talált? — Az. aki valamit is ért pénzügyekhez, rossz pártban van, vagy már régen talált magának olyan posztot, amely magasabb keresetet biztosit, és hálásabb is, mint a költségvetési komisszáré — írta a frankfurti laip Magyarország-szakértője. Az újságíró meg­ítélése szerint a magyar pártok soraiban mozgolódás ta­pasztatható. akárcsak a független képviselők csoportjában, különösen azóta, hogy a szocialista frakció volt vezetője, Pozsgay Imre e csoporthoz csatlakozott — Bár a Pozsgay ­hívők „hetedik frakciójának" a spekulációik szintjén fel­merült megalakítására eddig még nem került sor, a re­formpolitikus (Pozsgay) két neves követője elhagyja (vagy már elhagyta) a Magyar Demokrata Fórumot — írta Georg Paul Hetty, és Bíró Zoltán, illetve Lezsák Sándor nevét említette. — Eközben olyan törekvések is vannak hogy Pozsgay nevét a politikán kívül is felhasználják és meg­nyerjék őt az egy év óta viták középpontjában álló napi­lap, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének. Pozsgay a Kádár­korszakban, a népfront főtitkáraként, a sajtószabadság ak­kor szenzációként ható gyakorlására biztatta a lapot, és kezét védőén a bátor szerkesztőség fölé tartatta — olvas­ható a hétfői Frankfurter Allgemeine Zeitungban. (MTI) JAPÁN SZEMMEL — A MAGYAR—ROMÁN VISZONY. Semmivel sem javult a magyar kisebbség helyzete a ro­mániai forradalom óta, a két ország kapcsolatai pedig még inkább elmérgesedtek — állapítja meg a határozott véle­ményalkotástól rendszerint tartózkodó japán sajtó egy lapja. A Jomiuri Simbun a kelet-európai változásoknak szentelt sorozatóban hétfőn Romániával foglalkozott. — Bár a falurombolásnak és a lakosság áttelepítésének véget vetettek, a gazdasági fronton semmilyen változás nem ér­zékelhető — írta a lap. Ami a magvar kisebböég sorsát il­leti, a cikkíró szerint arra, aki Erdélyben magyarként kí­ván élni. ellenségként tekintenek. — Nem szolgálják ki a magyarokat az üzletekben, házaik falára „halál" feliratot mázolnak, fenyegető hangú leveleket küldenek nekik, tele. fonhívásokkal zaklatják őket. Állandó rettegésben kell él­niük. A kommunista diktatúra ideje alatt kulturális és ok­tatási téren mindent eltiltottak a magyaroktól a román forradalom után. és azután, hogv a magyarok létrehozták politikai szervezeteiket, és a tiltások megszüntetését köve­telték. a romának vádolni (kezdték őket Azt vetették a szemükre, hogy el akarnak szakadni Romániától, és ez végül véres utcai összetűzésekhez vezetett — írta a Jo­miuri Simbun. A lap szerint nincs sok esély a válság ren­dezésére. .MTI) BT-TAGOK KONZULTÁCIÓJA. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának külügyminisztere még James Baker amerikai külügyminiszter bagdadi utazása előtt ta­lálkozik (valahol Európában), az álláspontok egyeztetése végett — közöltek hétfőn a brit külügyminisztériumban — Még nem tudni, hogy mikor lesz a találkozó — amiként James Baker útjára sem tűzték még ld a határnapot —, de bizonyos, hogy a találkozó nyomán az amerikai külügymi­niszter az- ötök (az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy­Britannia, Franciaország és Kína) szilárd álláspontját köz­vetítheti majd az iraki vezetésnek — mondták Londonban RIJADBA LÁTOGAT? Egy tekintélyes sáaúdi lap sze­rint Mithaiil Gorbacsov szovjet elnök még e hónap vége előtt Rijádba látogat Az értesülést kairói szovjet diplo­máciai körökben nem erősítették meg. NOBEL-B£KEDLJ ES TILTAKOZÁS. Távollétében megbízottja, Anatolij Kovaijov szovjet külügyminiszter­helyettes útján vehette ót a Nobel-békedíjat Mihail Gor­bacsov szovjet államfő Oslóban. A hétfői ceremóniáról aa elnök országa belső problémáira hivatkozva maradt távol. — A Szovjetunióban nem váltott ki osztatlan lelkesedést a kitüntetés: ót szovjet tagköztársaságból mintegy negy­venen tüntettek a díjátadás napján a moszkvai norvég nagykövetség előtt Az észt, grúz, azerbajdzsán örmény és ukrán zászlókat lengető csoport ugyanis Mihail Gorbacso­vot hibáztatja a Szovjetunióban kirobbant etnikai ós po­litikai erőszakhullámért. A tüntetők szerint Moszkva rend­őrei és katonái a felelősek a tbiliszi, bakui és ferganaj áldozatokért. Ügy vélik, hogy a? elnök „birodalma" to­vábbra is potenciális veszélyt jelent Európára nézve 31 MILLIÁRD DOLLÁR AZ AMERIKAI CSAPATOKRA. Harmincegymilliárd dollárba kerülhet az amerikai fegyve­res erők állomásoztál tása az Öbölben — még akkor is. ha nem tar ki a háború. A The New York Times hétfői jelen­tése szerint a Pentagon hamarosan további összegek meg­szavazását kéri majd a törvényhozástól, mivel a költsé­gek egyre nőnek, és a szövetségesek hozzájárulása kisebb a vártnál HAVEL-BESZÉD. Václav Havel hétfőn javasolta a csehszlovák szövetségi gyűlésnek, hogy haladéktalanul hoz­za létre az alkotmánybíróságot, és alkosson törvényt a népszavazásról. A csehszlovák köztársasági elnök drámai hangú beszédében megállapította, hogy Csehszlovákiát al­kotmányos válság fenyegeti. Emlékeztetett Vladimír Me­ciar szlovák kormányfő azon kijelentésére, hogy amennyi­ben a szövetségi gyűlés a kompetenciatörvénynek nem azt a változatát fogadja el amelyet a szlovák nemzeti tanács (a szlovák parlament) javasol, akkor a szlovák nemzeti tanács kimondja: saját törvényei fölötte állnak a szövet­ségi gyűlés törvényeinek. — Ez a jelenlegi alkotmányos rend szétrombolását jelentené, és jogi káoszt teremtene, amivel megkezdődne Csehszlovákiának mint államnak a széthullása — figyelmeztetett az elnök Václav Havel ezért azt javasolja, hogy az alkotmányjogi viták megoldása cél­jából haladéktalanul hozzák létre az alkotmánybíróságot, és hozzanak törvényt a népszavazásról. Ez utóbbi intézke­dés azt célozná, hogy a pölltlkal szervek közötti megold­hatatlan vita esetén intézményes hangot kapjon a polgárok valódi akarata: így a népszavazás a népakarat kinyilvánítá­sának legmagasabb szintű jogi formája lenne. Az indít­ványt tapsviharral fogadták a képviselők és szemmel lát­hatóan nagy megrendüitséggel ültek a padsorokban, ami­kor Václav Havel arra kérte őket, hogy néhány percig csöndben mélyüljenek el önmagukban, és gondolják át fe­lelősségüket A

Next

/
Oldalképek
Tartalom