Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-06 / 308. szám

Támadás Sütő András és Tőkés László ellen Tiltó táblák a könyveseknek is — Harminckét százalék plusz Beszédvisszhang — A munkanélküliség árnya — Havas tetők Tussal és pontozással Tőkés László nagyváradi református püspök 4 hónapig tartó gyógykezelés után, felesége cs két gyermeke társa­sagában. szerdán délután hazautazott Romániába. A mikrobusz elindulása előtt néhány pillanattal Ve­írs Attila, Tőkés László püspökhelyettese megdöbbentő ér­tesülést közült az MTI debreceni tudósítójával: eszerint Romániában szenátusi vizsgálatot kezdeményeztek Tőkés László ellen. A román rádió szerdai híradása szerint bűn­ügyi eljárás megkezdésére tett indítványt Tőkés László és Sütő András ellen a román szenátus szerdai ülésén Vasile Vacaru szenátor, a kormányon levő Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának vezetője. Interpellációban kérte, hogy a kormány szakosított szervei indítsanak bűn­ügyi eljárást „Tőkés László román állampolgár ellen, kül­földi nyilatkozataiban sértette a jogrendet, és nyilvános zavargásokra bujtogatott". Ugyancsak indítványozta, hogy hasonló lépéseket tegyenek a külföldön tartózkodó Sütő András ellen is. Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy megha­misítja a kétoldalú tárgyalásokon kifejtett román állásfog­lalásokat. Hz derül ki a román külügyminisztérium szer­dán Bukarestben közzétett nyilatkozatából. A dokumentum lényegileg választ és -pontosításokat tartalmaz a magyar Külügyminisztérium npvember 29-i közleményére. A tervezett magas szintű találkozóval kap­csolatban megállapítja: a magyar fél javaslata, amely az elnöki találkozó színhelyéül Temesvárt jelölte meg, decem­ber 17-i időponttal, a román fél számára „nem megfelelő". Viszont leszögezi: Ion Iliescu elnök december 9-cre tett ja­vaslata „továbbra is érvényes, mint ahogy érvényes az a meghívás is, hogy a Magyar Köztársaság elnöke látogas­son el Bukarestbe, egy kölcsönösen elfogadható időpont­ban". Hallgatva figyelne ból származó összegek, va­lamint a helyi bevételek (helyi adók) szolgálnak majd. A költségvetésről általá­ban meglehetősen lesújtó vé­lemények hangzottak el az ellenzék részéről. Az önkormányzati költség­vetés konkrét tételeit érintő vitából az dérült ki, hogy különböző a felfogása, gon­dolkodásmódja, logikája és értelmezése a kormánynak, illetve az ellenzéknek. Ez megnyilvánult például A képviselők félpénze abban, hogy az önkormány­zati törvény bizonyos kötele­zettségeket ir elő az állami költségvetés számára, ezt az ellenzék szeretné is érvé­nyesíteni, de e?ek nem, vagy másként tükröződnek a tör­vényjavaslatban. Egy részt­vevő úgy fogalmazott: ha az önkormányzati költségvetés értékállósága év közben nem is biztosítható, az elfogadha­tatlan, hogy az önkormány­zatokat mindjárt induláskor „átverik". Ezüst- és aranyvasárnap a Cserepes soron Ismét az ellenzéki pártoké volt a főszerep az Ország­gyűlés önkormányzati bizott­ságának szerdai ülésén: mi­közben a kormánypártok képviselőire jobbára a „hallgatva figyelő" maga­tartás volt a jellemző, addig a pénzügyminisztériumi szak­értők és az ellenzéki képvi­selők között minduntalan fellángolt a vita. Az önkor­mányzatok jövő évi költség­vetését tárgyalták. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóitól — amely job­bára a költségvetés egészé­vel, semmint az önkormány­zatokra vonatkozó fejezettel foglalkozott — mindössze az lerült ki, hogy az önkor­mányzatok jövő évi költség­vetése 32 százalékkal na­gyobb Összeget tartalmaz, mint a tanácsok idei költ­ségvetése. Az önkormányza­tok gazdálkodásának alap­jául a központi adókból, a normatív támogatásokból, címzett és céltámogatások­Az ideiglenes bizottság tegnapi ülésén megvitatta az algyői 5. számú barakk hely­zetét. Az NKFV a menekül­tek ellátásának terheit már nem tudja vállalni — az itt lakóknak el kell hagyniuk az épületet. Bonyolította' a problémát, hogy a 16 csa­ládból 11-nek lejárt, vagy az év végén lejár a tartóz­kodási engedélye. A köz­gyűlés szociális bizottsága a további elhelyezést illetően nem tudött egyetértésre jut­ni, de alapelvként leszö­gezte, a külföldieknek nem biztosithatnak jobb élet- és lakáskörülményeket, mint a magyar állampolgároknak. Emberiességi szemponto­kat is figyelembe véve — az ideiglenes bizottságban hiányzott a szükséges két­harmados többség — a pol­gármester döntött úgy, hogy IKV-váltólakásokat utalnak ki szerződéses alapon, egy­éves időtartamra öt család részére. (A kiválasztásnál nem a nemzetiségi hova­tartozás, hanem a beillesz­kedési szándék komolysága volt az elsődleges.) Helyenként éles vita után az ideiglenes bizottság a fennmaradó tizenegy család számára is megadta ugyan­ezt a 'lehetőséget: lakást egy esztendőre, de jegyző­könyvben rögzítette: felhívja a Menekültügyi Hivatal és az Erdély Kör figyelmét ar­ra a tényre, hogy az önkor­mányzat e lépéssel tartalé­kait kimerítette. A szociális bizottság elő­terjesztése alapján az ideig­lenes bizottság magyar ál­lampolgároknak címzett la­káskiutalásokról is döntött. (Folytatás a 2. oldalon.) Vélemény Miért nem hallgatják a miniszterelnököt? A miniszterelnök keddi parlamenti beszédének fo­gadtatásáról szegedi polgá­rok véleményét kértük. Rög­tönzött közvélemény-kutatá­sunk eredménye röviden úgy summázható: a megkérde­zettek többsége nem hallgat­ta, nem olvasta a szónokla­tot, aki pedig figyelt a szö­vegre, elégedetlen. Hiába hívtam a „hivatalos tudakozót", azaz a 09-et. A kisasszony udvariasan annyit mondott: „Nem szeretem a politikát, így nem kísérem figyelemmel az ezzel kapcso­latba hozható eseményeket. A munkahelyen pedig ren­geteg a dolgunk, nem érünk rá beszélgetni sem a kolle­ganőkkel, sem a kedves te­lefonálóval ..." Meglepőnek találtam, de tudomásul vet­tem, hogy nem hallgatta meg Antall József beszédét sem a jó nevű szülész, sem a jólmenö üzletet vivő bőr­díszműves, sem a középkor­ral foglalkozó történész ta­nársegéd, sem a fényképész. A telefonkönyvből találomra kinézett szám tárcsázása után a vonal végén a nyűg-, dijas gyógyszerész nyugdíjas felesége — igaz név nélkül —, de elmondta, hogy töb­bet vártak a miniszterelnök­től. „Ez a beszéde is ugyan­úgy semleges volt, mint az eddigiek: általánosságban szólt a nehézségekről, törté­neti példákat emlegetett, de semmi konkrétumot nem mondott arról, mire számít­hatunk a jövőben." Régi tapasztalatom: a* fod­rászüzlet olyan hely, ahol az emberek arról csevegnek, ami a leginkább foglalkoz­tatja őket. A miniszterelnök keddi megnyilatkozása azon­ban — talán mondatainak súlyából következően — nem volt beszédtéma sem Frank Józsefné munkahelyén, sem az Anna-kúti üzletben. Koncz Tibor fodrász viszont elmondta, hogy várakozással teli hallgatta a rádióban a kedd délutáni parlamenti közvetítést, de csalódott. „Arra számítottam, hogy a miniszterelnök elmagyaráz­za: rossz és nehéz lesz a kö­vetkező év, de tudja a mód­ját annak, miképpen vezet­hető el az ország erről a mélypontról. Ehhez képest semmitmondó általánosságo­kat mondott, korábbi kije­lentéseket ismételt meg a kormányfő. Pártelnökként istenitették az emberek, ám a kormány rosszabbnál rosz­szabb intézkedései következ­tében elpártolnak Antall Jó­zseftói, A' tévéközvetítést is megnéztem, s cyz vólt a be­nyomásom: sajnálatra méltó ember a miniszterelnökünk, akinek nincs elképzelése ar­ról, mit kellene csinálnia, milyen lépéseket kéne meg­tenni ahhoz, hogy az ország szekerét kihúzza a kátyú­ból." (újszászi) 80. évfolyam, 308. szám 1990. december ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Téli yásár Szeged, Széchenyi tér 1990. advent idején Nagy László képei aiiai^Yrtiíi

Next

/
Oldalképek
Tartalom