Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-04 / 306. szám

1990. december 4., kedd Kapcsolatok 7 ObUflSÓSZObGtíbflTla Levélcímünk: Pf. 153. Telefonszámunk: 12-841 j Meg/nt o toronyról A Távközlési Vállalat szegedi igazgatója, Vojnár László, a Délmagyarország november 20-i számában válaszolt a korábbi, november 10-i észrevételemre, mely a rókusi telefonközpont és -torony építésének elképzeléseiről szólt. Levelében cafolja észrevételemet, és írásom ténybeli tévedéseit is felsorolja, ugyanakkor a közvéleményhez fordul, s Szeged város jelenlegi legjelentősebb beruházásának megvalósítójaként kér támogatást. Hivatkozik a létesítmény telepítésére vonatkozó szabalyok részérói történt betartására, a városi vezetés és építési szakemberek támogatására. Éppen a közvélemény és közérdéket érintő fontos kérdések miatt, és azért is, mert a válaszlevél^ a korábbi távközlési nyilatkozatokkal nem egyező adatokat is tartalmaz, kénytelen vagyok a válaszlevélre további megjegyzéseket tenni. Az bizonyára egyértelmű, hogy a Távközlési Vállalat elsősorban TELEFONRA kapta a kormányzattól a pénzt, a közpénzt, a mi pénzünket, Ez a legfontosabb, es utána következhet a telefonellátás minőségi fejlesztése, például rádiótelefon, vagy egyéb szolgáltatások. A távközlés véleményem szerint, csak ezzel a koncepcióval .szolgálhatja, „a nemzeti távközlés" fejlesztését és Szeged város érdekét. Ennek megfelelően kell(ene) a kapott pénzt felhasználnia, és a 20 ezer darab megígért telefonon felül is, ha lehet, további telefon-darabszámot biztosítania. Az pedig, hogy a mobií rádiótelefon (lásd: gépkocsitelefon) létesítésére is gondoljunk, enyhén szólva hivalkodó. de inkább gigantomániás. E kerdésnek van alávetve a torov.y megvalósítása. Kétségtelen gazdaságos lehet a távközlésnek több százezerért rádiótelefont beépíteni az autókba, dehát ez nem közerdek. Ami pedig a „számokat" illeti: — a torony 153 méteres magasságát a Délmagyarország augusztus 25-i és 30-i számában maga a torony tervezője adta meg, talán a tervező tévedett, hogy most három méterrel (156 méter) magasabb a torony? — A toronyépítés 177 milliója nettó összeg, ugyanígy az épület építési költsége is, mint ahogy a Delmagyarország november 8-i számában a Délépítő Kft. főmérnöke nyilatkozta, tehát 177 plusz, 25 százalék áfa, ami 44 millió, tehát a torony 221 millió forint. Egyszerű fejszámolással kiszámolható. hogy a rádiótelefon-torony minden folyómétere 1,4 millióba kerül; ez egy lakás vagy kisebb családi ház ára. A Délmagyarországban tett nyilatkozatomban ígért 20 ezer telefon a jelenlegi beruházásra szánt 3 milliárdból 2 milliárdba kerül, ez jut a telefonra, kábelra és központra, tehát ebből 100 ezer forint jut egy telefonra. Ha az előzők szerint 221 milliós toronyépítést 100 ezer forinttal elosztjuk, 2210 telefont kapnánk. Ez jelenleg a Szeged góckörzet 29 ezer darab telefonjanak 8 százaléka, egy kisebb, Mórahalom, Kistelek vagy Makó méretű város ellátására volna elég. — Az épület ' és torony építési költsége 847 millió forint, ebből a torony 177 millió, marad 670 millió plusz, 168 millió áfa, egyenlő 838 millió a telefonközpont-épület. és ebből 8500 négyzetméteres ház épül telefontechnikai berendezések nélkül. A 835 millióban a 8500 négyzetméter 98 588 forint'négvzetméter értékű épülettel van meg. Ilyen magas négyzetméterárért Budapesten szuper, ötcsillagos hotelt lehetne építeni. Ez is a beruházó „nagyvonalúságát" igazolja. Megjegyzésem megírásakor tudomásom szerint, még érvényes építési engedély nincs kiadva, a benyújtott engedélykérelmet a hivatal hiánypótlásra visszaadta. Továbbra is javaslom tehát, hogy feltétlenül meg kell vizsgálni az önkormányzat hozzájárulásának kérdését. Ladányi Imre mérnök „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs" Elég a délibábkergetőkből Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt azt bizonygatják, hogy a szakértelem és a tudás az egyedüli „mentőkötél", amely kihúzhatja az országot válságos helyzetéből. Fontosnak tartom ezt, de kizárólagosságát vitatom. Ha visszatekintünk közelmúltünk „tudáshordozóira", a következőket ta* pasztalhatjuk: voltak híres és hírhedi jogászok, akik külső és belső segítséggel „álomszép" vádiratokat szerkesztettek, más jogászok meg szebb ítéleteket alkottak gazdáik teljes megelégedésére. Tudásuk gyümölcsöző volt. végterméke pedig .sokszor „fára került" vagy ölyan vándor-^ útra kényszerült, melynek végállomását nem minden „termék" érte el! Voltak békepdpok és püspökök, akik „nyájukat" a nagy Lenin útmutatásai alapján „terelgették", azaz port hintettek hazai és külföldi hittestvéreik szemébe. Voltak közgazdászok és pénzügyi szakemberek, akik tudásukat a tökéletes „pénzügyi és gazdasági csőd" eléréséig kamatoztatták. Orvosok, akik a szellemileg egészséges embereket ..analfabéta szintre'' gyógyították. Művészek, újságírók, riporterek, akik a pártállam minden tevékenységét , „megmagyarázták, vagy szépsegflastrommal" teleaggatták. Egyetemi rektorok, iskolaigazgatók, akik a rájuk bízott ifjakat úgy „kiokították", okíttatták, hogy azok megszerzett tudásukkal még a messzi Keletre is elvándoroolhattak egy feltétellel: irányt még véletlenül sé változtassanak' Ha mégis változtattak, akkor tudásukat „lefokozták" és iskolapadban ábrándozhattak a rejtélyes, kiszámíthatatlan Életről. Ném sorolom tovább példáimat, azt hiszem elhihető, hogy valamennyien „szakmailag" képzettek voltgk, uralták a terepet. Ha csak a tudás fontosságát hangsúlyozzuk, akkor a felsorolt és a felsorolásból kimaradt „szakemberek" okmányaikkal ismét jelentkezhetnek vezető posztok bársonyszékeibe, s folytathatják „délibábkergető" tevékenységeiket mindaddig, amíg a nép'a „kökorszaki szaki" országába nem ér; Ha azonban Berzsenyi kinyilatkoztatását (Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs ...) magunkévá tesszük, akkor a vezető posztok várományosaitól számon kell kérnünk azt az „erkölcsi tőket", amely munkájukban a tévedéseket nem zárja ki. de számukat elfogadható mennyiségre csökkenti. Nagy Kálmán Szeged, Zöld Sándor u. 22/B. „nagypénzű eltartó", és bizonyosan lennének olyanok is, akik nem tudnák kiszorítani a havi összeget, inkább kutyájuktól válnának meg. Szilágyi Perjési Katalin Szeged-Algyó, Bartók Béla u. 80., II. 8 * A november 16-i Délmagyarban olvasom az igen tisztelt B. I. S. cikkét. E cikkben javasolja, hogy legyen újból ebadó. Ügy látszik, az illető unalmában ráér arra, hogy ilyen javaslatot tegyen, amikor már mindenért adót fizetünk. Nem értek vele egyet. Ebre szükség van, főleg akkor, amikor a bűnözés a tetőfokára hágott. Hiszen abba a házba, ahol klitya van, -a bűnöző jobban meggondolja, érdemes-e betörnie?! A cikkíró hivatkozik a kutya csaholására. Szegény eb nem tanult meg magyarul beszélni... Javaslom a cikk írójának: ne az ebadójavaslattal foglalkozzon, hanem olyannal, ami az országot mihamarabb kisegítené ebből a katasztrofális állapotból. Boros György 67 éves nyugdíjas. Szeged, Csongrádi sugárút 7/B Válaszom B. I S.-nek szól, aki ismét ebadót szorgalmaz. Igazán nincs tisztában néhány — országunkra jellemző — adattal, vagy csak teszi magát? Tényleg azt hiszi, hogy a tolvajok ellen elég a kerítés és a biztonsági zár? Nem olvas újságot — különös tekintettel a „Rossz hír"-rovatra? És tényleg azt gondolja, hogy az ebadóval terhelt kutya ürüléke jobb szagú? És tudja meg. nem fertőz, és távolról sem annyira undorító, mint az embereké, akik gátlástalanul használják a kapualjakat, lépcsőházakat, parkok bokrait a közvécék helyet:;. Az ebadót annak idején, éppen a kispénzűekre való tekintettel törölték el, azokra, akik szívesen osztják' meg „sovány falatjaikat" egyetlen társukkal... Ezt üzenem önnek, kedves B. I. S., és ha aláirta volna nevét cikkének, szívesen győztem volna meg személyesen tévedéseiről. Egy „kutyakedvelő", sőt, -tartó: Kcller Éva kell segíteni. A földel adják vissza az igazi tulajdonosának. a gyarat, az ipart az igazt munkát szerető és élni akaró embernek. Nagy szükség lenne egymás tiszteletben tartására, nem volna szabad irigyelni egymás Válaszok B. I. S.-nek megélhetését. inkább seg, teni kellene egymást. Végezzen mindenki becsületes munkát, és kapja meg érte a becsületes, megérdemelt bérét, fizetését. Tábith György Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdéseire adunk választ, illetve segítséget. Levélcímünk: Délmagyarország szerkesztősége, Szeged, Sajtóház. Pf. 153. 6740. Mennyi szabadság jár a gyermekes anyának? B. Gy.-né Szegedről kérdezi: a kisgyermekes anyák pótszabadságát hogyan kell kiszám.tani. „Négy kiskorú gyermekem (7, 9, 13, 15 évesek), és tizenöt évi munkaviszonyom van Szeretném tudni, mennyi szabadságra vagyok jogosult (munkahelyemen ezért állandó vita van). A munkáltatóm véleménye szerint a gyermekek után leg. feljebb kilenc munkanap pótszabadsagra vagyok jogosult. Igaz-e?" A kutyatartók érvei Temetés bizományban... Az ónok lapjában 1990. november 10-én K. K. aláírassal, november 16-an olvasói levél formájában írás jelent meg a deszki temetőben tortént kegyeletsertö szertartásról. A Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat (a cikkben emiitett Hódmezővásárhelyi Temetkezési Vállalat) elhatárolja magát a történtektől, mivel a sírásók nem a vállalat, hanem a hozzátartozók megbízásából működtek közre, mint alkalmi munkavállalók. A munkavállalók egyik tagja azonban vállalatunk bizományosa. aki e tevékenységet a- vállalat alta! kiadott szigorú számadású bizonylatán .számlázta le a temettetöknek. Válíalátunkhoz a befizetett összeg nem folyhatott be, mivel ez a bizományosi tevékenységi körébe nem is tartozott., A bizonylati fegyelmet sértő vétkes dolgozónk ellen fegyelmi eljárást indítottam, ugyanakkor jogtalan hasznoszerzés gyanúja miatt az ügyet az illetékes szerveknek adtam át. Ezúton is elnézést kérek a hozzátartozóktól e kegyeletsértő temetésért de a bánatukban és felháborodásukban csak megértők tudunk lenni a vállalat vétlenségéből eredően. Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat, Hódmezővásárhely „Inkább segíteni kellene egymást' Ha békességet hirdetünk, szűnjön meg az egymásra mutogatás, a sok-sok szócséplés, az egymás értéikének minősítése. £n háromfajta embertípust tartok: a becsülettel dolgozó embert, a mást kihasználó, másikon élősködni akarót valamint a gazembert. Javasolnám ezt tartsuk szem előtt, és ideje lenne a becsületes embereket végre megbecsülni. A kormány ne a gazembereket vegye gondozásba. hanem a becsületes fiataloknak adjon támogatást., .A munkásnak a termelésben, a munkában meggörnyedt parasztságnak adjuk vissza az elrabolt becsületet, a jogtalanul elrabolt értékeit, vagyonát. Ezek a dolgok csak őket. illetik meg. Ne élősködjön ezen a rétegen olyan embertömeg. akut még ennek az országnak csak a kárára voltak. Az alacsony fizetésből élőkön és alacsony nyugdíjasokon Megdobbenessel olvastam B. 1. S. levelét, amit önzőnek, megalapozatlannak tartok. A cikkből hiányzik a széleslátó-körűség, úgy hat, mint egy törpe látómezeje, aki felkapaszkodott az óriás nyakába. Egész „meghatódtam" az útmutatásán a kutyaadó kiszámolásakor (havi 1000 forint!), a differenciált, szinte jövedelemadóhoz hasonló ebadóhoz. Csak az a baj, hogy ön nem érti ezt a témát. Érvem a következő: A kutyanyilvántartást helyeselném; minden., eb a fülébe tetovált személyi száma alapján lenne azonosítható, és amennyiben kivert kutyaként kóborolna, a ..derék" gazdit irgalmatlanul megbüntetném, mondjuk 2000 forintra. Világunk . elembertelenedett, a 15 éves gyerek gyilkos. Meggyőződésem, hogy az a gyerek, akinek kutyája, macskája, állata van. amivel törődik, maga is egészséges. érző lelkületű ifjú és felnőtt lesz. Senki sem születik bűnözőnek, a körülmények teszik azzá őket. A kutyaadó gondolata abnormális, az összeg nagy része ugyanis a végrehajtók zsebébe vándorolna. Vagy ön kedves uram. vállalná ingyen az adó behajtását? Angliában is eltörölték ezen okok miatt. Hazánk krónikusan elszegényedett. ez bizony, embertelen, aljas gondolatokat szül. Ám ön nem sorolta fel a kutyák kártevésének teljes listáját, én kiegészítem: rászoktak a cigarettára. és a csikket nem általlják a villamos- és buszmegállókban eldobálni, szintúgy a hamburgeres papirt, sörösüvegeket. Bizony, rengeteg a kutya alkoholista, és képzelje, összehányják a várost, nem tisztelik a Belvárost •sem. Rengeteg betegséget terjesztenek (ön egyet sem sorolt fel!), de én egyet mondok: AIDS, amit a kutyahomokosok terjesztenek. Amikor telezabálták magukat drága kutyatápokkal, hússal, kivonulnak randalírozni a temetőkbe. Jó erőben vannak, még a súlyos síremléket is ledöntik. Sorolhatnám tovább, de ennyi is elég. úgy gondolom . . . Molnár György * Az én szerény véleményem az, hogy' nincs az a biztonsági zár, amelyik felérne egy dühösen ugató, acsarkodó kutyával, legyen az akármilyen kicsi. Nem ismerem a betörök lélektanát, de annyi bizonyos, hogy akármilyen riasztóberendezést ki lehet kapcsolni, de egy kutyát elég nehéz! (Legfeljebb megmérgezni lehet ...) Az, hogy piszkolnak, természetes. minden élőlény anyagcseréje folytan „piszkot" hogy maga után. Ez a felelőtlen gazdáknak róható fel, akik elítélendő módon (tisztelet a kivételnek), néha a parkokba, játszóterekre hordják kutyáikat. A kutyatartásnak is van etikája, de sajnos, nem minden gazda ismeri, lejáratván ezzel a ..kutyások" társadalmat. Azt, hogy a táplálékot elvonja az embertől, gondolom, nem hiszi komolyan. Egy kutyában nem csak ugató, piszkoló, fertőző fenevadat kell látni, ők iS érző, szeretetre vágyó, és nagyon sok szeretetet adni tudó élőlények, társak. Ezt csak azok tudják igazán, akik maguk is gazdik. Szerintem, az ebadó bevezetésével csak sajnálatosan megszaporodna a kivert, kóborló kutyák száma, mivel nem mindenki Nem A dolgozónak évente 15 munkanap alapszabadság és minden munkaviszonyban töltött teljes három év után egy, de öszszesen legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. Olvasónkat tehát tizenöt évi munkaviszony után öt munkanap pótszabadság illeti meg, vagyis az alapszabadsággal együtt húsz munkanap. Jár ezen felül pótszabadság a gyermekek után is. 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után két, két gyermek után öt, három és minden további gyermeke után pedig kilenc munkanap. Olvasónknak négy gyermeke 'évén. kilenc munkanap pótszabadság jár. ami az előző húsz munkanappal együtt huszonkilenc munkanap. Ehhez jon meg további négymunkanap, amely ugyancsak a négy geyrmekre való tekintettel illeti meg. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet szerint ugyanis a dolgozó nőnek az általa gondozott 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermek után az előzőekben ismertetett pótszabadságon felül három gyermeke után két, minden további gyermeke után ugyancsak kétkét, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. (négy gyermek után tehát négy. öt gyermek utári hat munkanap jár és igy tovább). Ezzel a négy munkanappal együtt olvasónknak ebben az évben harminchárom' munkanap szabadságot kell kapnia. A haszonélvezeti jog megváltása D. F.-né. Szeged: „Elhunyt férjem után haszonélvezeti jogot örökölök. Szeretném tudni: ha lemondanék erről. hogy az örökösök hozzájuthassanak a vagyonukhoz, akkor — ennek ellenében — milyen összegre tarthatok igényt?" Az özvegynek mindarra a vagyonra, amit nem örököl, haszonélvezet' joga van. Ez azt jelenti, hogy mindazt a hagyatékot, mely az örökösök tulajdonába kerül, birtokában tarthatja, hasznaihatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog a haláláig tart, eltekintve attól, ha az özvegy házasságot köt. ilyenkor ugyanis a haszonélvezeti jog megszűnik. A jogszabályok lehetővé teszik a haszonélvezeti jog megváltását. Ebben áz esetben a házastárs a haszonélvezeti jog helyett a hagyaték egy részét vagy annak pénzben kifizetett értékét kapja meg. A megváltást mind az özvegy, mind pedig az örökösök kérhetik. A kérelmet a hagyatéki eljárás során, legkésőbb a nagyatéki tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni. Ha ha. gyatéki eljárás nem indult vagy a körjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adta át a megváltást az örökhagyó halálától számított egy é'ven beiül lehet kérni az illetékes közjegyzőtől. Nem lehet szó viszont a házastárs által lakott lakás, és az általa használt berendezési, felszerelési tárgyak megváltásáról. Megváltás esetén a házastársat a megváltásra kerülő vagyonból akkora rész illeti meg. amekkora a leszárma/ókkal együtt, törvényes örökösként jutna neki. Ha tehát például az örökhagyónak egy gyermeke maradt, a házastárs megváltás címén a hagyatéki vagyon felét kapja, a másik fele pedig a gyermeké lesz. Ha két gyermeke van az örökhagyónak, akkor egyharmad rész jár a haszonélvezőnek. s egyharmad részre tarthatnak igényt személyenként az örökösök is. Pr. V. M.