Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-28 / 325. szám

1990. december 28., péntek Periférián 3 Napkezdet Hideg van, de szárai az, idő. A reggeli tej pedig kellemesen langyos, dús föle lustán úszik a tetején, a tegnapi kenyér sem szikkadt még meg, és az utolsó disznóvágásból maradt „kisgömböc" épp összeért ízeit kínálja. Két korty es egy-egy falat között meg lehet tervezni a napot. Az állatok ellátva, az ólak kipucolva, szalmával beszórva, a kutyák eledele is elfogyott már lábosaikból. A tehenek -megfejve, a tejet átvették, a felvásárló épp a ésarnokban volt, bejelenthettem a két hét múlva leadandó disznókat A fiuk ráérnek — már iskolai szünet van —, szétválogatják az almát, összehajtogatják a vázakról levett, elöregedett fóliákat, Kati majd az anyjának segít sürgölődni a konyhában, hogy időre, a plébános úr érkezésére teríteni lehessen. Csak nagyon halkan érkezik el ide a harang szava, ami más, mint majd akkor lesz, ha a kislányunknak megengedem, hogy egy idegen vigyázzon eljövendő napjaira. Biztos, hogy eljött már az idő? Itt eljött, biztosan. Nagv és okos lány már, tudja, egy életről, a sajátjáról határozott. Majd az Ür megsegíti. Ha ő nem, akkor én. Mi, a család. Ha elfogy a reggeli, el kell hozni a tápot a boltból. utána majd lemosni a kocsit, addig talán megjön Marci, hogy az elmaradt szántást bepótolja. Ha nem jön, össze kell hordani a trágyát, üzenni kell a sógornak a gyümölcsösládákért. Meg kell nézni, hogy a fejtett bor hogyan tisztul, takarítani is kéne a pince körül. Kitisztítani a füstölőt, a böllér azt ígérte, két héten belül levaghatjuk a másik hízót. Fel kell szaladni a padlásra is, megnezni, az egerek nem találták-e meg a szellőzködő füstölt kolbászszálakat. Finom volt ez a disznósajt, meg lehetne köszönni a reggelit, ahogy szoktam, apámnak bólintva. Ám üres a szék, csonka az asztal. Hiába, az évek mindig elfele haladnak. Holnap frissre kell cs-erélni a virágokat a temetőben. Majd a mise után. A kihirdetés után. Bolond dolog, hogy az ünnepek közben, télidőben kell esküvöt tartani. De azért meg kell tartani. Majd Dönci átfesti a nyári konyhát, es beszaladunk a városba egy gázkályháért Levisszük a nagyágyat, meg a dunyhákat. Legyen meleg, mire az új élet megszületik. Fiú lesz-e vajon? Apám hogy örülne neki. Én is hogy örülnék. Vagy egy kislánynak, ha nagyon szép lenne, fis nagyon takarás. De ezen még korai gondolkozni. Indulni kell, és nézd csak, kövér pelyhekben hull már a hó. utat is kell csinálni délután, ha így folytatódik. Majd János a traktorral elsimítja a dűlőt a műütig, ezért külön nem kell szólni. Beindítom a kocsit, már nyitva a táposbolt. és seregnyi még a tennivaló ma. Hallom, a lovak dobognak, remélem, Karcsi is hallja, biztosan az itatást várják. Elbarnult kukaricaszárak kókadoznak az űt mentén, jövőre meg kell alkudni ezekért a földekért, veszünk mi is egy erőgépet, új házrészt építünk a fiataloknak. később majd magunknak is, központi fűtéssel, megjavítjuk az istállók korhadó ajtajúit... örülnék, ha láthatná apám, hogy maradtunk, és őrizzük a tanyát. . . C. J. Új tanyák a régiek helyébe A tizenharmadik ember? „A tizedik ember" címmel jelent meg 1985-ben Horváth Dezső tanyavilágról írott könyve, címében utalva arra, hogy vizsgálódása kezdetekor Magyarország népességének megközelítőleg tizedrésze volt tanyai lakos. Ma ez a mű ugyanilyen meggondolás alapján Csongrád megyére a tizenharmadik ember címet kaphatná. A népszámlálás előzetes adatai szerint ugyanis megyénk lakosságának közel 8 százaléka, mintegy 36 700 ember lakik külterületen. Három emberből kettő maradt A fogyás mértéke a városok környékén volt erőteljesebb, ahol ma már több mint 40 százalékkal élnek kevesebben tanyán. Ez a népességszám közel egyharmados fogyást jelent—az 1980. évihez képest, vagyis a '70-es évekhez viszonyítva o csökkenés nem mérséklődött, A folyamat a városok környékén volt erősebb, ahol az idén több mint 40 százalékkal élnek kevesebben a tanyákon, mint 10 évvel ezelőtt. A tanyaiak aránya azonban területenként más es más. A homoki részek, főként az egykori Alsó-, illetve Felsötanya négy évtizede épp a tanyavilágból községgé lett településein, az emberek többsége még ma is a külterületen lakik (Ásotthalom Balástya, Csengele, Domaszék, Rúzsa, Szatymaz, Tömörkény, Zákányszék), míg ezzel a településmóddal Makó környékén már alig találkozhatunk. A „kinnlakó'' népesség nagyságát tekintve a tanyai jellegű települések körébe — ahol legalább ezren élnek a település külterületén — az előbbiek mellett Csanytelek és Öpusztaszer, illetve Csongrád, Hódmezővásárhely, Mórahalom, Szeged és Szentes tartozik. Á felsorolt 15 település tanyáin él a megye külterületi lakosságának közel 70 százaléka. Még ma is 20 ezer tanya Az erőteljes népességfogyás azonban nem jelenti egyértelműen a tanvavilág megszűnését. A" tanyák, tanyai lakások számának csökkenése ugyanis enné! jóval kisebb mértékű, mintegy 20 százalékos volt, aminek következtében az év elején 19 466 tanyai lakást számláltak össze. A városok és a falvak külterületét összehasonlítva a fogyás — a népességszám változásához hasonlóan — az előbbiekén volt erősebb, ahol minden negyedik ház szűnt meg végleg, míg a községek környékén csak minden hatodik. A tanyavilág továbbélését, s a tanyák funkciójának változását jelzi a lakások számának nagyság, s minden bizonnyal kor és komfortszint szerint is eltérő irányú változása. Míg a hagyományos — többségükben régi és rossz allapotú — egyszobás lakások száma az elmúlt évtizedben közel felére, csökkent, addig a kétszobásoké csak kismértékben fogyott, az ennél nagyobbaké pedig több ezerrel nőtt. Ennek következtében ma a legtöbb tanyai lakás már kettő vagy több szobás, s valószínűsíthetően komfortszintje is jóval magasabb. A tanya tehát változik, s ez a folyamat — ahogyan ez a néhány adat bizonyítja —, ha igen differenciált is, egyáltalán nem annak megszűnését fogja eredményezni. Farmergazdaságok és üdülők Miért építik újjá a tanyákat? A válasz egyszerű. Hogy éljenek és dolgozzanak bennük. A tanyák gazdasági szerepe — ami a múltban sokszor újjáélesztette ezt a településmódot — a közelmúltban is gazdagodott. Megjelentek az úgynevezett farmergazdaságok, bár elterjedésükhöz komoly változásra van még szükség a gazdálkodási környezetben. Ugyancsak újkeletű jelenség a városközeli lakótanyák megjelenése. bár a tanyakutatók által előrejelzett városkörnyéki lakóövezet kialakulására még várni kell. Sőt, a ma kiköltözök éppen a rassz anyagi helyzetű családok, ami a tanya elmaradott jelzőjét újjáélesztheti. Az adatok egyértelműen igazolják viszont a hobbiés üdülőtanyák számának erőteljes növekedését. Mivel ebben a funkcióban a tényleges üdülési, s bizonyos fajta önellátást igényért túl kifejeződik a tanya, s a hozzá tartozó földterület, mint ingatlan értéke is, további gyarapodás várható. Persze, ezt a folyamatot adminisztratív intézkedések (például helyj adó) alapvetően befolyásolhatják. Már ma is lényeges üdülőhelyi területnek telt inthető — az adatok jól támasztják alá korábbi ismereteinket — Balástya, Domaszék és Szatymaz környéke. A tanyavilág az elmúlt évszázadokban igencsak megtanult alkalmazkodni. A jelenlegi állapotokat ismerve, erre a képességre a jövőben is szüksége lesz. Susányi Tamás KSH Külterületi népesség 1970 - 1990 80 60 40 20 1970 1980 E23 városok környékén K 1990 KÖzsegok törnyek«n Tanyai lakások három v több 5 4* három v több 10 8 1980 1990 Világvégi magány GYENES KALMAN KÉPRIPORTJA