Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-28 / 325. szám

1990. december 28., péntek Periférián 3 Napkezdet Hideg van, de szárai az, idő. A reggeli tej pedig kellemesen langyos, dús föle lustán úszik a tetején, a tegnapi kenyér sem szikkadt még meg, és az utolsó disznóvágásból maradt „kisgömböc" épp összeért ízeit kínálja. Két korty es egy-egy falat között meg lehet tervezni a napot. Az állatok ellátva, az ólak kipucol­va, szalmával beszórva, a kutyák eledele is elfogyott már lábosaikból. A tehenek -megfejve, a tejet átvették, a felvásárló épp a ésarnokban volt, bejelenthettem a két hét múlva leadandó disznókat A fiuk ráérnek — már iskolai szünet van —, szét­válogatják az almát, összehajtogatják a vázakról levett, elöregedett fóliákat, Kati majd az anyjának segít sür­gölődni a konyhában, hogy időre, a plébános úr érke­zésére teríteni lehessen. Csak nagyon halkan érkezik el ide a harang sza­va, ami más, mint majd akkor lesz, ha a kislányunk­nak megengedem, hogy egy idegen vigyázzon eljöven­dő napjaira. Biztos, hogy eljött már az idő? Itt eljött, biztosan. Nagv és okos lány már, tudja, egy életről, a sajátjáról határozott. Majd az Ür megsegíti. Ha ő nem, akkor én. Mi, a család. Ha elfogy a reggeli, el kell hozni a tápot a bolt­ból. utána majd lemosni a kocsit, addig talán megjön Marci, hogy az elmaradt szántást bepótolja. Ha nem jön, össze kell hordani a trágyát, üzenni kell a sógor­nak a gyümölcsösládákért. Meg kell nézni, hogy a fej­tett bor hogyan tisztul, takarítani is kéne a pince kö­rül. Kitisztítani a füstölőt, a böllér azt ígérte, két hé­ten belül levaghatjuk a másik hízót. Fel kell szaladni a padlásra is, megnezni, az egerek nem találták-e meg a szellőzködő füstölt kolbászszálakat. Finom volt ez a disznósajt, meg lehetne köszönni a reggelit, ahogy szoktam, apámnak bólintva. Ám üres a szék, csonka az asztal. Hiába, az évek mindig elfele haladnak. Holnap frissre kell cs-erélni a virágokat a te­metőben. Majd a mise után. A kihirdetés után. Bolond dolog, hogy az ünnepek közben, télidőben kell esküvöt tartani. De azért meg kell tartani. Majd Dönci átfesti a nyári konyhát, es beszaladunk a városba egy gázkályháért Levisszük a nagyágyat, meg a dunyhákat. Legyen meleg, mire az új élet meg­születik. Fiú lesz-e vajon? Apám hogy örülne neki. Én is hogy örülnék. Vagy egy kislánynak, ha nagyon szép lenne, fis nagyon takarás. De ezen még korai gondol­kozni. Indulni kell, és nézd csak, kövér pelyhekben hull már a hó. utat is kell csinálni délután, ha így folytatódik. Majd János a traktorral elsimítja a dűlőt a műütig, ezért külön nem kell szólni. Beindítom a kocsit, már nyitva a táposbolt. és se­regnyi még a tennivaló ma. Hallom, a lovak dobognak, remélem, Karcsi is hallja, biztosan az itatást várják. Elbarnult kukaricaszárak kókadoznak az űt men­tén, jövőre meg kell alkudni ezekért a földekért, ve­szünk mi is egy erőgépet, új házrészt építünk a fiata­loknak. később majd magunknak is, központi fűtéssel, megjavítjuk az istállók korhadó ajtajúit... örülnék, ha láthatná apám, hogy maradtunk, és őrizzük a tanyát. . . C. J. Új tanyák a régiek helyébe A tizenharmadik ember? „A tizedik ember" címmel jelent meg 1985-ben Hor­váth Dezső tanyavilágról írott könyve, címében utalva arra, hogy vizsgálódása kez­detekor Magyarország né­pességének megközelítőleg tizedrésze volt tanyai lakos. Ma ez a mű ugyanilyen meg­gondolás alapján Csongrád megyére a tizenharmadik ember címet kaphatná. A népszámlálás előzetes adatai szerint ugyanis megyénk la­kosságának közel 8 százalé­ka, mintegy 36 700 ember la­kik külterületen. Három emberből kettő maradt A fogyás mértéke a váro­sok környékén volt erőtelje­sebb, ahol ma már több mint 40 százalékkal élnek kevesebben tanyán. Ez a né­pességszám közel egyharma­dos fogyást jelent—az 1980. évihez képest, vagyis a '70-es évekhez viszonyítva o csök­kenés nem mérséklődött, A folyamat a városok környé­kén volt erősebb, ahol az idén több mint 40 százalék­kal élnek kevesebben a ta­nyákon, mint 10 évvel ez­előtt. A tanyaiak aránya azon­ban területenként más es más. A homoki részek, fő­ként az egykori Alsó-, illetve Felsötanya négy évtizede épp a tanyavilágból községgé lett településein, az emberek többsége még ma is a külte­rületen lakik (Ásotthalom Balástya, Csengele, Doma­szék, Rúzsa, Szatymaz, Tö­mörkény, Zákányszék), míg ezzel a településmóddal Ma­kó környékén már alig talál­kozhatunk. A „kinnlakó'' né­pesség nagyságát tekintve a tanyai jellegű települések kö­rébe — ahol legalább ezren élnek a település külterüle­tén — az előbbiek mellett Csanytelek és Öpusztaszer, illetve Csongrád, Hódmező­vásárhely, Mórahalom, Sze­ged és Szentes tartozik. Á felsorolt 15 település tanyáin él a megye külterületi lakos­ságának közel 70 százaléka. Még ma is 20 ezer tanya Az erőteljes népességfo­gyás azonban nem jelenti egyértelműen a tanvavilág megszűnését. A" tanyák, ta­nyai lakások számának csök­kenése ugyanis enné! jóval kisebb mértékű, mintegy 20 százalékos volt, aminek kö­vetkeztében az év elején 19 466 tanyai lakást szám­láltak össze. A városok és a falvak külterületét össze­hasonlítva a fogyás — a né­pességszám változásához ha­sonlóan — az előbbiekén volt erősebb, ahol minden ne­gyedik ház szűnt meg végleg, míg a községek környékén csak minden hatodik. A tanyavilág továbbélését, s a tanyák funkciójának vál­tozását jelzi a lakások szá­mának nagyság, s minden bi­zonnyal kor és komfortszint szerint is eltérő irányú válto­zása. Míg a hagyományos — többségükben régi és rossz allapotú — egyszobás lakások száma az elmúlt évtizedben közel felére, csökkent, addig a kétszobásoké csak kismér­tékben fogyott, az ennél na­gyobbaké pedig több ezerrel nőtt. Ennek következtében ma a legtöbb tanyai lakás már kettő vagy több szobás, s valószínűsíthetően kom­fortszintje is jóval magasabb. A tanya tehát változik, s ez a folyamat — ahogyan ez a néhány adat bizonyítja —, ha igen differenciált is, egy­általán nem annak megszű­nését fogja eredményezni. Farmergazdaságok és üdülők Miért építik újjá a tanyá­kat? A válasz egyszerű. Hogy éljenek és dolgozzanak bennük. A tanyák gazdasá­gi szerepe — ami a múltban sokszor újjáélesztette ezt a településmódot — a közel­múltban is gazdagodott. Megjelentek az úgynevezett farmergazdaságok, bár elter­jedésükhöz komoly változás­ra van még szükség a gaz­dálkodási környezetben. Ugyancsak újkeletű jelen­ség a városközeli lakótanyák megjelenése. bár a tanyaku­tatók által előrejelzett vá­roskörnyéki lakóövezet ki­alakulására még várni kell. Sőt, a ma kiköltözök éppen a rassz anyagi helyzetű csa­ládok, ami a tanya elmara­dott jelzőjét újjáélesztheti. Az adatok egyértelműen igazolják viszont a hobbi­és üdülőtanyák számának erőteljes növekedését. Mivel ebben a funkcióban a tény­leges üdülési, s bizonyos fajta önellátást igényért túl kifejeződik a tanya, s a hoz­zá tartozó földterület, mint ingatlan értéke is, további gyarapodás várható. Persze, ezt a folyamatot adminiszt­ratív intézkedések (például helyj adó) alapvetően befo­lyásolhatják. Már ma is lé­nyeges üdülőhelyi terület­nek telt inthető — az adatok jól támasztják alá korábbi ismereteinket — Balástya, Domaszék és Szatymaz kör­nyéke. A tanyavilág az elmúlt év­századokban igencsak meg­tanult alkalmazkodni. A je­lenlegi állapotokat ismerve, erre a képességre a jövőben is szüksége lesz. Susányi Tamás KSH Külterületi népesség 1970 - 1990 80 60 40 20 1970 1980 E23 városok környékén K 1990 KÖzsegok törnyek«n Tanyai lakások három v több 5 4* három v több 10 8 1980 1990 Világvégi magány GYENES KALMAN KÉPRIPORTJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom