Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-23 / 323. szám

b 1990. december 23., vasárnap DM] I magazin Temesvár küldetése K ereken egy évvel ezelőtt is­merte és jegyezte meg a világ a Bega-parti város ne­vét. Hírét azzal a bátor eltökéltség­gé!, példás úttörő és kezdeményező szereppel szerezte, s alapozta meg, amelyet a Ceaujescu-klán gyaláza­tos, elvakult diktatúráját megdöntő romániai tömegmegmozdulások­ban, komoly véráldozatot is köve­telő utcai küzdelmekben elszántan magára vállalt, s hősi kitartással be­töltött. A földkerekség televízióál­lomásai által majdnem egyenes adásban közvetített megrázó és szí­vet melegítő decemberi események sorsfordító változásokat, gyökeres átalakulásokat gerjesztő zsarátnoka — immár köztudottan — a kímélet­lenül meghurcolt, sorozatos zaklatá­soknak és megpróbáltatásoknak ki­tett fiatal lelkészük, a világi és az egyházi hatalom törvénysértő túlka­pásaival. aljas támadásaival kitartó következetességgel szembehelyez­kedő, rendíthetetlen józansággal és •igazságérzettel hadakozó Tőkés László erőszakos eltávolítása, kila­koltatása elleni csöndes tiltakozásul templomuk, s a paplak elé kivonult „nyakas" temesvári reformátusok gyertyáitól, pislákoló mécseseitói fogott tüzet, lobbant a totalitarista rendszerek legocsmányabbikát el­hamvasztó lángra. A naggyá és erőssé duzzadt tömeg, amelyben a Bánság több nemzetiség lakta fővá­rosának valamennyi népcsoportja, társadalmi rétege arányosan képvi­seltette magát, a tüzes trónus, a Dózsa György évszázadokon átizzó mártíriuma egykori helyét jelölő Mária-kápolna tőszomszédságából indult megfékczhctetlen merészség­gel és elszántsággal énekelve, Ceau­jescu-ellenes jelszavakat skandálva a megyeháza, majd az opera épülete elé. Az ismételt gyilkos sortúzek, kegyetlen tömegmészárlások, az elesettek holttesteit szétroncsoló páncélosok erődemonstrációi, a mértéktelen letartó/tatások, s a leg­válogatottabb megtorlások ellenére Temesvár képes volt egvés egyedül is. — míg napok múltán végre Buka­rest. Kolozsvár, Brassó, Nagysze­ben. Marosvásárhely. Arad és Lú­gos is feleszmélt, megindult. — tar­tani. védeni magát. Önfeláldozóan őrizte a kezdet legkritikusabb, leg­döbbenetesebb időszakában a fegy­vertelenül. rohammal elfoglalt állá­sokat. frontvonalakat. Románia legurbánusabb. egyik legfelvilágo­sultabb és legkorszerűbb, nemcsak földrajzi helyzetét, koordinátáit, de szellemiségét, gondolkodását, a közfelfogását tekintve is legnyuga­tibb és legeurópaibb nagyvárosában — a korabeli rágalmazásokat, hiva­talos állásfoglalásokat, meg az. újab­ban lábra kelt spekulációkat. Icgböl kapott feltételezéseket messzeme­nően. s egyértelműen cáfolva — valódi népfelkelés robbant ki és zaj­lott le 1989 decemberében. A sors­fordulat első fázisának tisztaságához és őszinteségéhez nem férhet két­ség. A jelek szerint csak a végjáték­ban. amikor a Ceau^escu-rendszer összeomlása nyilvánvalóvá vált. lép­tek színre az államcsínyben gondol­kodok, a „Kárpátok géniuszának" trónfosztására, elűzésére a kulisszák mögött szervezkedő „pártütők". A temesvári események terveik és taktikájuk megváltoztatására, gyors intézkedésekre és lépésekre késztet­ték a kommunista nómenklatúra sértődött. a diktátorpárt által külön­böző okok miatt félreállított, sellen­zékivé vált tagjait. Sikerült is látvá­nyosan magukhoz ragadni a hatal­mat. amelyhez hónapok múltán is foggal és körömmel ragaszkodnak. Egyetlen külföldi kémszervezet ak­namunkájára. felbujtó tevékenysé­gére és cselekvő közreműködésére, — amelyről az Iránból visszatért Ceaujescu hírhedt televíziós szóza­tában beszélt. s amelyről negyedszá­zados országlásának visszasíró, leg­odaadóbb támaszai és haszonélve­zői napjainkban is gyakorta szót ejtenek —. sem a kémelhárítás hír­szerzői, sem az eseményeket köny­vekben feldolgozó krónikások, sem a hónapok óta tartó, s előrelátható­lag még hoss/ű ideig elhúzódó sze­kuritátés perek vádlottai és tanúi nem tudtak egyetlen adatot, a leg­halványabb bizonyítékot sem konst­ruálni. előtárni A törtenelmi sorsfordulat elin­dításában vállalt úttörő, kezdeményező szerepe, je­lentós politikai és erkölcsi súlyt és tekintélyt kölcsönzött, és biztosít Temesvárnak a nehezen leülepedő és kitisztuló romániai közéletben. A Bega-parti város kezdettől fogva közhasznúvá tette kiválíságos, élen­járó helyzetét: a demokratizálódási folyamat kiteljesítésének legfőbb szorgalmazójává és legéberebb őré­vé. védelmezőjévé váll. Egyrészt progresszív hagyományai, példamu­tató megvalósításai és tettei, más­részt pedig forradalmi lelkülete, korszakos jelentőségű kezdeménye­zései. akciói és felhívásai predeszti­nálják arra. hogy Románia élölelki­ismereteként, a valódi demokrácia legfőbb letéteményeseként szolgál­jon es cselekedjen. Változatos esz­közökkel igyekszik a kibontakozást, az Európához való felzárkózást, a civil társadalom mielőbbi megte­remtését impulzionálni, siettetni. Ugyanakkor éles riadót fúj vala­hányszor felfedezi, észreveszi a visz­szarendezódést célzó csalárd pró­bálkozásokat. fondorlatos manőve­reket a képmutató, megtévesztő csúsztatásokat. Nem hagyja szó nél­kül, megingathatatlan következe­tességgel keményen bírálja a határo­zatlan, a hinta-politikára berendez­kedett új kormányzat elsietett, át­gondolatlan intézkedéseit, tudatos törvényszegéseit, ostoba melléfogá­sait. az elavult régi struktúrák át­mentését megkísérlő ügyeskedéseit, elvtelen farizeuskodásait. Temesvár nem engedi beszennyezni, álnokul kisajátítani és kijátszani az áldoza­tok feledhetetlen emlékét, a népfel­kelés szellemét és célkitűzéseit, az adventi történések világos, határo­zott és egyértelmű programját. A „hős város" legérzöbb, legfelvi­lágosultabb. s legtisztábban látó pol­gárait a Temesvár Társaság, s még néhány szövetségeséül szegődött társszervezet tömöríti. Közvéle­ményformáló szerepük óriási. Fel­készült, széles látókörű, európai gondolkodású vezetőik céltudatos kitartással, kimeríthetetlen ügybuz­galommal írnak, szónokolnak, szer­veznek. mozgósítanak 1989 decem­bere óta, s mind türelmetlenebbül és nyomatékosabban kérik, követe­lik az igazi demokrácia térnyerését, tartós meggyökeresedését előmoz­dító tetteket, intézkedéseket, törvé­nyeket. Közelről sincsenek megelé­gedve mindazzal, amit Románia az elmúlt év decembere óta a struktú­raváltás terén megvalósított, elért. Állásfoglalásaik, bíráló megjegyzé­seik. átfogó platformjaik közelről sem örvendenek általános rokon­szenvnek. Elég talán, ha csupán a retrográd erőkből vad indulatokat kiváltó Temesvári Kiáltványra vagy a Bánság gazdasági autonómiáját szorgalmazó javaslatuk felháboro­dott visszhangjára gondolunk. Ro­mánia-szerte sokak szemében éles szálka Temesvár. Ellenségei, a Tó­kés László ablakai alól elindult la­vina nyomán korábbi kiváltságaik­tól megfosztott, túlságosan kompro­mittált szekuritatésok és kommu­nista pártvezérek a legkeptelenebb rágalmakkal ócsárolják, vádolják és gyalázzák az Európára nyitott, a példamutatóan toleráns, a decem­beri események eszméihez töretlen húséggel ragaszkodó Bega-parti vá­rost. Szerencsére barátai, szövetsé­gesei és őszinte támogatói is erós tábort alkotnak. ..Temesvár más..." — a Bánság­ban. s a világ más égtájain is súrún hangzott el az elmúlt eseménydús esztendő alatt a tömörségében rend­kívül sokatmondó, s több tekintet­ben is roppant találó megállapítás. A tősgyökeres temesváriak, az igazi bánságiak kicsit büszkék is több mint háromszázezer lakosú megye­központjuk. illetve a Maros és a Duna közén elterülő tájegységűk ..másmilyenségére", más régióktól szembetűnően elütő karakterére. A kevert, vegyes népességű-Bánság­ban nemzetiségi gyűlölködés, tor­zsalkodás és viszály sohasem méte­lyezte a közszellemet, a levegőt. Higgadt megértésben, példás harmó­niában, egymás kultúrájának, nyel­vének és tradícióinak kölcsönös megbecsülésében, mélységes respek­lusában élnek, s dolgoznak napja­inkban is a többségi románok olda­lán a kisebb-nagyobb magyar, né­met, szerb, bolgár, szlovák, ukrán, cseh és cigány közösségek. Románia más településeivel ellentétben Te­mesváron zökkenőmentesen, a leg­kisebb súrlódások nélkül önállósul­tak ismét a nemzetiségi iskolák. A német tannyelvű líceum a Csatá­don született Nikolatts Lenau, a szerb középiskola a Csákován ne­velkedett Doszitej Obradovics. míg a magyar oktatási intézet Nagy­szentmiklós nagy fiának Bartók Bé­lának a nevét viseli. Különösebben nem zavart senkit, hogy március 15-én népes részvétellel koszorúzási ünnepségre került sor az RMDSZ helyi tanácsainak szervezésében a temesvári és az újszentesi Petófi­emlékmüveknél. valamint az 1848 — 49-es szabadságharc elesett honvéd­jainak sírjainál. Nem akadékosko­dott senki, amikor a város magyar nyelvű színtársulata felvette a ma­gyar vígjátékirodalom klasszikusá­nak. Csiky Gergelynek a nevét, aki — köztudottan — Temesváron je­gyezte el magát a literatúrával. Már­ványtábla kerülhetett a hajdani pia­rista rendház falára, amelyben a decemberi tömegmészárlás áldoza­tául esett népművelő-zenetanár. Csizmarik László, a temesvári Bar­tók-kórus karnagya, az utóbbi évek­ben a Népi Alkotások Háza munka­társaként dolgozott. A református parókia faláról is márványba vésett hetük hirdetik, hogy 1989. decem­ber 15-én az épület elöl indult az önkényt, a totalitarista zsarnoksá­got megdöntő népfelkelés. Simán, szikrányi ellenszegülés vagy zavar­keltés nélkül zajlottak le a temesvári Ifjúsági Művelődési Házban a Ma­gyar Ifjúsági Szervezetek Szövet­sége második kongresszusának munkálatai. Szülővárosában. Nagy­szentmiklóson két nagyszabású rendezvénnyel. emlékmúsorral adózhattak a magyar és az egyete­mes zeneművészet kiváló egyénisé­ge. Bartók Béla nagyságának. A nevet cserélt napilap, a Temesvári Új Szó mellett az Ezredvég című irodalmi folyóirat, valamint a Diák­fórum, s a Juventus című diáklap is megjelenhetett, napvilágot láthat Temesváron. Még hosszan sorolhat­nám azokat az eredményeket, nagy­szerű megvalósításokat, amelyeket a bánsági magyarság számára a de­cemberi sorsfordulat, s azt követő egy esztendő hozott... Alapvetően változott és javult a nemzetiségek helyzete Romániában. Természete­sen a nemzetiségi jogok biztosítása, kiterjesztése terén is még rengeteg a tennivaló, a haladéktalan intézke­déseket sürgető feladat. Már pusz­tán az is óriási vívmánynak számít, hogy sérelmeinkről, bajainkról, cél­kitűzéseinkről, vágyainkról és köve­teléseinkről nyíltan írhatunk és be­szélhetünk. S ötét, felelőtlen elemek újab­ban meg-megkísérelnek az eddig nyugodt. békés, és meg­állapodott Bánságban is feszültsé­get. bizalmatlanságot, nemzetiségi gyűlölködést és ellenségeskedést szítani. Szánalmas .kútmérgezési próbálkozásaik, erőfeszítéseik, sze­rencsére. mindez ideig hatástalanok maradtak, sorra csúfos kudarcot vallottak. Egymást érő tagtoborzó rendezvényei dacára a Vatra Roma­neasca-nak sem sikerült megerősöd­nie! komolyabb tömegbázisra szert tennie Temesváron és környékén. A Temesközben a románság köré­ben sem támad erőteljesebb vissz­hangja a szélsőséges nacionalizmus­nak . a barbár fajgyűlöletnek. A bán­ságiak nagy többsége immúnis a so­viniszta uszítással szemben. A jó­zan, a felvilágosult temesváriak — a Temesvár Társaság élgárdáját támo­gatva és követve — nem engedik a néptestvériség, a jószomszédság, az elöítéletmentes bizalom, a példás együttélés sok évszázados örökségét megcsúfolni, kikezdeni, beárnyé­kolni. A Bánság gazdasági és szel­lemi központjában majdnem min­denki érzi és tudja, hogy a nemzeti­ségi jogok teljes fokú biztosítása és érvényesítése elengedhetetlen felté­tele a demokratizálódási folyamat kiteljesedésének, a civil társadalom megteremtésének. K erek egy esztendeje Temes­vár fontos küldetést teljesít. A megújhodás eleven ková­szaként programot hirdet, példát mutat Románia többi településé­nek. tájegységének a kibontako­zásra. Sértetlenül őrzi a nemzetiségi együttélés, megbékélés kivételes, már-már egyedülálló tradícióit. A demokratizálódási folyamat kö­vetkezetes és hajthatatlan ügyelete­se. A Bega-parti város szavára, kezdeményezéseire, felhívásaira, gyakorlati lépéseire, a jelek szerint, az elkövetkezőkben is érdemes lesz odafigyelni, érzékenyen és fogéko­nyan reagálni. A romániai változá­sok kristályvize, kémszere mindaz, ami falai közt zajlik és történik. SZEKERNYÉSJÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom