Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-22 / 322. szám

32 Röviden 1990. december 22., szombat DM I életmódmagazin AZ ISKOLAI IFJÚSÁG ES A TESTNEVELES 1930-ban „Néhui Klebclsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel az élén a szegedi városháza közgyűlési termében országos testnevelési kongresszusra gyűlt egybe 1930. november hó 22-én az ország testnevelési és sportügy einek legfőbb vezetősége. Ebben a körben állott fel Szent-Györgyi Albert doktor, a szegedi egyetem ma már Nobel-díjjal kitüntetett tudós tanára, s ott, a magyar kultuszminiszter előtt mondotta el alábbi előadását/' Az előadás szövege hét esztendővel később is aktuális volt. ezért jelent meg nyomtatásban a Testnevelés 1937. decemberi számában. S hogy Isten malmai minő lassan őrölnek ezen a tájon, bizonyítja: most. 1990 decemberében is időszerű a nagy tudós minden, oktatásügyet ostorozó gondolata. Ezért is közöljük beszédének egyes részleteit. „Az a hallgatóság, amelyet kezem* alá a középiskola küld. minden vele született tehetség mellett is kevés kivétellel nemcsak tudósképzésre, de mindennemű felsőbb kiképzésre teljes alkalmatlan. Annak az előzetes kiképzéséről el lehet mondani a róvid orvosi jelentés szavait: „Az operáció sikerült. a beteg meghalt." A tanítás jó volt, a gyermeket megölték. Abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést; azt már semmi más nem érdekli, mint hogy hányadik lap aljától hányadik lap tetejéig kell a leckét megtanulni, hogy a vizsgán átcsúszhasson. Ma nálunk minden haléves gyermekkel az történik, ami szokott történni az apagyilkossal, hogy elítélik 12 évi szabadságvesztésre és szigorított kényszermunkára. Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki. És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az egyetemre, mi azután tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor azután további öt év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkozás minden képességétől. akkor hirtelen kilökjük őket az életbe, és még a végén azon csodálkozunk. hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni. Úgy értesültem, hogy még mindig vannak iskolák, ahol napi ötórai tanítás folyik, ahol hetenként két tornaóra van, ahol tehát három napra előre kell a gyermekeknek magukat kimozogniok. Hát tudnak az urak három napra előre enni vagy aludni? Ez, ami itt folyik. az ellenkezik nemcsak a fiziológia és orvostudomány, de ellenkezik az emberi józan ész legelemibb követelményeivel. Ami pedig az ötórai oktatást illeti, én magam ugyancsak szellemi munkához szokott tudós ember vagyok, de én képtelen vagyok tovább, mint két óra hosszat előadásra figyelni, még akkor is. ha az előadás érdekes. És akkor mi 10—12 éves kisgyermekek fejének beszélünk öt óra hosszat? így uraim, nem embereket nevelünk, de lelkeket, de nemzetet gyilkolunk meg legválságosabb óráiban. Az. iskolának végre meg kellene értenie. hogy alá kell magát rendelnie az állam céljainak. Az államnak pedig elsősorban tetterős polgárokra van szüksége, és ezeket kell az iskolának nevelnie és ez. fontosabb. mint az összes rendhagyó igék. évszámok és képletek együttvéve. Az én legmélyebb meggyőződésem szerint az egyetlen út egy nemzeti megújhodás felé csakis mélyre szántó, tág lelkű tanügyi reformon át vezethet, amely tanügyi reform nemcsak a tanítás anyagát és mennyiségét, de egész szellemét változtatja meg a legtetejétől a legaljáig, az elemitől egészen az egye1990-ben Ahol nem a kiváltságosoké a szabadidősport Szabadidősport normális életforma nélkül aligha képzelhető el. Megteremtésének, a kiegyensúlyozott életvitelnek elsődleges feltétele a racionális időbeosztás, az esztelen rohanás, kapkodás mellőzése. Magyarán, a szabadidősporthoz szabadidő szükséges, amiben — és persze sok másban sem — hazánk polgárai nem bővelkednek. Nálunk beidegződött, téves eszmékre, szokásokra hivatkozva szoktuk hangoztatni, akinek pénze van, annak mindenre jut ideje, annak könnyű „okosan" élni. Ahhoz viszont, hogy legyen „mani", az egyszerű halandónak éjt nappallá téve kell dolgoznia. Részigazságok, s mint általában a hasonlatok, ezek a megállapítások is .„sántítanak"... Korunk egyik legfontosabb kérdésévé lett a rendszeres mozgás, a testkultúra. A görög gümnasszionban még édestestvér volt a szellemi és testi nevelés, a világ fejlődésével azonban a testtel való törődés — különösen nálunk — háttérbe szorult, kullog a másik után. Az újszegedi Sportcsarnokban és csatolt létesítményeiben működő Szegeái Tömegsport Egyesület létrejötte óta feladatának tekinti, hogy a szakemberek által irányított foglalkozásaival óvodásnak és idősebbnek egyaránt lehetőséget biztosítson az egészség megőrzéséhez. A különböző sportcsoportok — létszámát tekintve szinte valamennyi telített — nagy népszerűségnek, látogatottságnak örvendenek. Még úgy is, hogy — gazdasági helyzetünk következményeként — naponta drágul szinte minden. Titkukról az egyesület elnökét, Sárkány Istvánt faggattam. Róla tudni kell, a sport megszállottja, barátságunk is onnan datálódik. Egykor a SZVSE színeiben atletizált, közép- és hosszú távfutó volt, az országos maratoni csapatbajnokságon ezüst- és bronzérmet szerzett Most a tenisznek hódol, olykor nagy csatákat vívunk a vörös salakon. — Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy csak a kiváltságosok, az „újgazdagok" szórakozása lehessen a szabadidősport — tapintott a lényegre a 22 éves tanácsi pénzügyi múlttal bíró elnök, aki jelenleg a Domet Ecset- és Seprűgyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Arainkkal kezdettől arra törekszünk, hogy a vékony pénztárcájúaknak is lehetőséget biztosítsunk az egészséges életvitelhez, a rendszeres mozgáshoz. Egy példa: ha az egész család szeretne valamelyik tanfolyamunkra járni, kedvezményben részesül! Nem óhajtjuk mindenképpen követni az áremelkedéseket, szolgáltatásaink díjai alatta vannak a hasonló tevékenységekének. — Elárulnád, hogyan csináljátok? — Nincs ebben semmi ördöngösség vagy pénzügyi manipuláció. a szervezettségen ntúlik minden! Csipegetünk A sok-sok apró fillérekből rakjuk össze a forintokat, nem a haszonra, a nagy forgalomra aspirálunk! Mindenki számára hozzáférhetővé akarjuk tenni a különböző foglalkozásainkat, válasszon ki-ki ízlése szerint. Árakról beszélünk. így megint említenék egy példát. A gyerekeknek havonta 350 forint a teniszbérlet, ezért — sajnos, csak ók — télen is gyakorolhatnak teremben, hogy ne törjön meg fejlődésük. — Valójában mi a profilja, van-e egyáltalán ilyen az egyesületnek? — Hogyne lenne! Mint ahogyan nevünkben is benne van. jellegzetességünk maga a tömegsport. Nem kevesebb mint 12 sportcsoportunk létezik, nyaranta indítunk sportnapközit, ami rendkívül népszerű, szponzoráljuk az NB II-es női asztalitenisz-csapatot. Bő a valaszték. az óvodástól a nyugdíjasig. aki akarja, megtalálja a neki leginkább tetsző mozgásformát. Legújabb „gyermekünk" a táncklubunk, amelyben a csúcsosztályos bajnoktól a kezdőig táncolnak, népszerűek tanfolyamaink, óriási az érdeklődés. — Ha jól tudom, sportterápiával is foglalkozik az egyesület... — így van, mégpedig a felső légúti (asztmás) megbetegedésben szenvedő gyermekeknek tartunk úszással egybekötött foglalkozásokat. E tevékenységünknek, nem kis örömünkre, sikerült megnyernünk nemcsak a szegedi, de az országos közvéleményt is. — Ténykedésetek, bár adott területre korlátozódik, mégis szerteágazó. Hogyan sikerül biztosítani a nívós, komoly szakmai felkészültséget igényid munkát? — Hozzánk csalogatni, majd megtartani a rendszeres mozgásra vágyókat, tényleg csak színvonalas szolgáltatással lehet. Hangsúlyoznám, mindössze két főállású — gazdasági és szervező — munkatárssal dolgozunk, önfenntartó „cég" vagyunk. A csoportokkal foglalkozó oktatóink elismertek, folyamatosan vesznek részt a szakmai munka fejlesztésében. Törekvéseiket — a színvonal emeléséért — mindenkor támogatjuk. Beszélgetésünkből mindvégig kicsengett, az egyesület vezetését - ahogyan Kazinczy Ferenc írta epigrammájában - a Jót és jól" elmélete vezérli. Messzemenően elhatárolja magát a nyerészkedéstől, nem ez motiválja. Arra törekszik, hogy kínálataival változtasson mozgásszegény életmódunkon, azaz maradéktalanul ellássa feladatát. GYÜRKI ERNŐ A szegedi városháza közgyűlési termében Testi nevelés— egészség címmel Szent-Györgyi Albertre emlékezve ülésre gyűlt egy be 1990. december 14-én az ország testnevelési és sportügyeinek legfőbb vezetősége. Az emlékülés elnökével, a Nobel-díjas tudós egykori munkatársával. Guba Ferenc nyugalmazott egyetemi tanárral beszélgettem arról, miként fest a Szent-Györgyi-örökség a mai kutatás tükrében. Megöljük a gyerekkort hajnalán kizavarjuk az ágyból — nulladik óra címén — a legkisebbeket is. S mindezt a Nagy Tudomány nevében, miközben félműveltckké, elnyomorodottakká, idegbetegekké tesszük szemünk fényeit, a jövő reménységét. Ez nem más, mint gyilkosság. Megöljük a gondtalan, felhőtlen. erőgyűjtésre hivatott gyerekkort. Szent-Györgyinek szinte minden szava megállja helyét napjainkban is. Sőt: azóta csak romlott a magyar ifjúság helyzete, következésképp egészségi állapota és morális fölfogása is. A gyerekekre a korábbinál még nagyobb szellemi és idegi terheket raktunk, a hajdani napi öt tanítási óra helyett, már hetet vezettünk be. méghozzá úgy. hogy hajnalok lemig. Egy ilyen új tanrendszerben a sportnak, mint a test és a testen át a lélek nevelőjének tág tere kell. hogy nyíljék, amely összhangban áll nemcsak a pedagógia, de az egyszerű emberi ész és természet követelményeivel is. Itt az egyetemen az első lépésnek a tanórák drasztikus redukciójának kell lennie, amely déli egy óra után megtilt minden előadást és lehetővé teszi, hogy minden diák legalább minden második délutánját a sportnak szentelhesse. Nekünk legalábbis itt. Szegeden vannak elsőrendű egyetemi sportvezetőink. van sportpályánk, de a diákságot úgy megterheljük, hogy az képtelen azt felhasználni. Mondja ki az országos testnevelési kongresszus, hogy a testnevelés mint a lélek- és főleg a jellemnevelés leghatásosabb eszköze, foglalja el helyét a szükségnek megfelelő teljes mértékben az iskolai nevelés egész vonalán, mégpedig az ifjúságnak újabb megterhelése nélkül, tehát az értelmi nevelésre szánt oktatást és tanulási idő megfelelő csökkentése útján." Módszeres egészségkárosítás Az alacsony szintű testkultúra a fó ludas abban, hogy a magyar lakosság egészségi állapota szinte katasztrofális. Nem titok senki előtt sem: a halálozás tekintetében elsők vagyunk Európában, a 33 fejlett ország között viszont utolsók a várható élettartamot illetően. Fájdalmas még csak leírni is: világelsők vagyunk az öngyilkosok ranglistáján. s a lakosságnak több mint egynegyede neurotikus panaszokkal küzd. A gondok aligha felnőttkorban kezdődnek, egyik napról a másikra. A módszeres egészségrontáshoz már kora gyermekkorban nekilátunk. Minden negyedik iskolai tanuló valamilyen módon károsodott. A fiatalok többsége fejletlenebb, mint a második világháború ínséges éveit átélt tizennyolc évesek, akiknek rossz testmagasság- és mellkastérfogat-aránya az ínséges idők élelemhiányából fakadt. A mi fiaink, lányaink nyilván nem alultápláltak; egyszerűen egészségtelenül élnek. Ma már számos összefüggést föltárt a tudomány az egészség és a szervezet fizikai edzése között, vétek hát, ha ezek tudatában mégis engedjük a már fiatal korban elkezdődő leépülést. Az izommunka hatása A mózgás életjelenség és mint ilyen, minden sejtes élő szervezetre jellemző. Az emberi szervezetben is az úgynevezett harántcsíkolt vagy vázizomzat, a szívizom és az érrendszer, valamint a zsigerek simaizocprostjai váltak alkalmassá arra. hogy a kémiai engergiát mechanikaivá alakítsák. Az egészséges felnőtt emberi szervezetnek mintegy negyven százaléka a vázizomzat. Kézenfekvő hát, hogy az izomműködés, az izmokban folyó anyagcsere-folyamatok minősége és intenzitása jelentősen befolyásolhatja az egész szervezet állapotát, egyensúlyát, minden szövetének, szervének működését. Az izomzat rendszeres munkája morfológiai, biokémiai változások egész sorát hozza létre, amelyek együttesét edzettségnek nevezzük. Ezek a változások azonban nem csupán az izmokban figyelhetők meg. Kiáltás — a 24. órában Mérési adatok bizonyítják: ha valaki rendszeresen sportol, összes mutatói javulnak. Szívkeringési, légzőrendszerének, izom- és idegrendszerének működése, a vér kémiai összetétele jobb lesz. A fizikai igénybevétel növeli a stressztúrést. Pszichikai felmérések szerint kiadós gyakorlatok után az emberek kevésbé érzik magukat borongónak. depressziósnak, illetve ingerelhetőnek. Az edzés hatására pozitívan változik a máj, a vese, a gyomor működése is. A terhelésekre egészséges alkalmazkodással reagál a szervezet. Fontos azonban tudni: az edzés abbahagyásával a kedvező változások is megszűnnek. A cél tehát a folyamatos, rendszeres mozgás. S a teendő? Már az óvoda, majd az iskola első rendű feladatává kell tenni, hogy a gyerekeket rászoktassa a sportolásra. Olyan mindennapi igénnyé váljék, akár a fogmosás. Fontós, hogy társadalmi szinten elfogadott legyen a mozgás mint az egészségmegőrzés módja. Hogy ne szégyelljen futni se a kamasz, se a nyugdíjas a parkban, mások szeme láttára. Amerikában mindenki ezt teszi, hívják Carternek, Bushnak vagy Kay Taylor egyetemi hallgatónak. „Hazánk lakóinak egészségi állapota olyan, hogy a kutató úgy érzi. kiáltania kell. A huszonnegyedik óra után vagyunk, s a gyerekeink, unokáink, a jövő védelmében a politikusókhoz fordulunk. Napirenden van a sporttörvény, az egészségügyi, az oktatási törvény megfogalmazása. Vegyék észre, hogy katasztrofális a helyzet: különben néhány évtized múlva nem lesz kit kormányozniuk" — mondta beszélgetésünk be-' fejezéséül a professzor. CH. Á. Sport és egészségnevelés Szegedi országgyűlési képviselőkből és a várűs újságíróiból szerveződött csapatok játszanak barátságos labdarúgó-mérkőzést január 12-én 11 órakor a Sportcsarnokban. A bevételt a Szegedi Egészségvédő Egyesület javára ajánlják föl. A Szegedi Egészségneveló Egyesület több tanfolyamot is indít januárban a Csongor téri egészségmúheiyben. A reflexológiáról, a talpmasszázsról szerezhetnek ismereteket az érdeklődók január 8-án délután 5 órától, 11-én délután 5 órakor pedig Bevezetés a természetgyógyászatba címmel kezdődik elóadás