Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-01 / 304. szám

1990. december 1., szombat A helyzet 3 A szoftvert is lopják Az utóbbi időben sokat foglalkozott a sajtó a szerzői jogvédelemmel. A Lagzi Lajcsi stílusú lakodalmaskazetták másolásából adódó kalózkereskedelem megmutatta ennek a problémájéghegynek a csúcsát. Észre kell azonban ven­nünk. hogy az európaisághoz hozzátartozik a jogállam mel­lett a szerzői jog tiszteletben tartasa is. A kapitalizmus egyik alappillérének ismerik el a magántulajdon törvényi és erkölcsi eszközökkel történő tiszteletben tartását. A szellemi alkotások ugyanakkor az alkotó értelmiség szem­pontjából pontosan olyan becses értéknek számítanak, mint amilyen egy hagyományos vállalkozó számára a magantu­lajdon. Mindkettő a — vagyoni, illetve szellemi — töke alapját jelenti. Nem véletlen tehát, hogy a fejlett társa­dalmakban a szerzői jogok megsértését akár börtönnel is büntethetik. Magyarországon a helyzet nem most kezdett elfajulni a szellemi alkotások kárára. A szerzői jogok megsértésére felhozott példáim a szakte­rületemre, a számítástechni­kára vonatkoznak, de sok hasonló eset sorolható a nyomtatott irodalom és a ké­pi hordozón terjesztett mű­vek esetében is. A hardverek és szoftverek illegális terjeszkedése és má­solása — hasonlóan más or­szágokhoz —' Magyarorszá­gon is szinte már legendás időkre nyúlik vissza. Az egyik ilyen „legenda" arról szól, hogy bizonyos nyugat­német szállító az enyhébb feltételek miatt Magyaror­szágot jelölte meg egy bizo­nyos számítógép úticélja­ként, holott Budapest érin­tésével ugyan, de mégis Moszkvába szállították a korszerűnek számító gépet. Végül is a turpisságot az­zal tetézték, hogy — talán takarékossági okokból — még csak nem is érintették Magyarországot, hanem a szállítási útvonalat lerövidí­tették Lengyelországon ke­resztül. Ezen aztán le is buktak a nyugati cégek és hatóságok ellenőrzésekor, hi­szen az útiokmányokban még a magyar bejegyzéseket sem találták meg, holott az lett volna hivatalosan az úticél. A szoftverek illegális ter­jesztésére is lehet számos olyan példát találni, ami­kor nevesnek számító ma­gyar cégek kockáztatják a hazai számítástechnika nem­zetközi hírnevét azzal, hogy a gyors meggazdagodás re­ményében elismert szoftve­rek jog nélkül magyarosí­tott változatait forgalmaz­zák. De olyan eseteket is ta­pasztaltam, hogy az egyik ilyen „újgazdag" kategóriá­ba sorolható cég mintabolt­jában a polcon árulták 20 ezer forintért azt a szoft­vert, amit őshazájában in­gyen adtak a hasonló ér­tékben kínált lemezegység­gel együtt. Ráadásul mind­erre jól olvasható betűk­kel felhívta a figyelmet az angol nyelvű figyelmeztetés: „Ezt a programot szigorúan tilos árusítani, kizárólag a lemezegységgel együtt sza­bad ajándékként adni!" Mindez már több éve tör­tént, de nemrég Szeged Bel­városában járva, az előbbi­hez hasonló esetnek lehet­tem tanúja, és tulajdonkép­pen ez utóbbi élmény indí­tott arra, hogy a közvéle­mény figyelmét erre a kér­déskörre irányítsam. Konk­rétan, arra lettem figyel­mes, hogy egy csinos ki­rakatban az ízléses csoma­golású — igen jó hírnévnek örvendő szoftvercég szelle­mi tulajdonát képező — program dobozán a követke­ző angol nyelvű felirat volt. ,jEzt a programot csak az USA területén szabad áru­sítani. Amennyiben ön az USA területén kívüli eladá­sáról értesül, hívja fel azon­nal a következő számot: A következő történet sa­ját programomhoz kapcso­lódik. Munkahelyi büfében sorbaállva dicsekszik isme­rősöm a legújabb szerzemé­nyéről, egy jó kis szöveg­szerkesztőről. Gyanús lett a dolog, hiszen olyan tulaj­donságokat sorolt fel a programról, amiből magam­ra ismertem. Aztán 5 lepő­dött meg a legjobban, ami­kor a legbelső tulajdonsá­gait kezdtem ecsetelni a programnak. Tisztázva a helyzetet, kértem, hogy bár már megszűnt a másolás el­leni védelem rajta, ne ter­jessze tovább még ismerő­seinek sem. Azt hiszem, mindezekhez nem szükséges túl sok kom­mentár. Az egyik Napzárta éppen a szerzői jogok hazai helyzetével foglalkozott. Megkérdezték a konferenci­án éppen hazánkban tar­tózkodó szakembereket. Egy skót szakértő hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Ma­gyarország legnagyobb esély­lyel a szellemi tőkéjével léphet a nemzetközi gaz­dasági vérkeringésbe. Mind­erre csak akkor van esé­lyünk, ha a szellemi alkotá­sokat, találmányokat, újí­tásokat — vagyis, minden­féle szerzői jogot sokkal in­kább tiszteletben tartunk, mint eddig. A dolog jogi vonatkozása­in túl két további körül­ményt szeretnék megfonto­lásra ajánlani. Az egyik, hogy az illetékes miniszte­rek és jogi, pénzügyi ha­talmi pozícióban levő em­berek gondolják át, mi­képpen tehetnék a szólamo­kon túl igazán vállalkozó­baráttá a gazdasági környe­zetet. Vagyishogy, ne kell­jen például Rubik Ernőnek külföldi kincstárakat gyara­pítania a tisztességgel meg­szerzett jövedelméből! A másik megfontolnivaló, hogy végre most már át kell ül­tetni a gyakorlatba azokat a jelszavakat, amelyek hang­súlyozzák az emberi tőkébe való beruházás fontosságát. Az oktatásban le kell állí­tani azt az eróziós folyama­tot, amit az oktatók és ta­nulók kontraszelekciója eredményez. Meg kell fizet­ni a pedagógusokat és a végzettséggel rendelkező — és utána a gyakorlatban is bizonyító — szakembereket! Sok fejlett ország példája bizonyítja, hogy ha nem is rövid távon, de a legna­gyobb megtérülést ígérő be­ruházásnak fogható fel az oktatásra fordított költség! Amikor mindezt felvetem, senki ne hárítsa el a felve­téseket azzal, hogy ezek or­szágos problémák, hiszen az összes gond helyi szinten jelentkezik. Az önkormány­zatok sokat tehetnek az adó­szedés mellett a jogdíjak be­hajtása és az oktatás helyi finanszírozása terén. Szerencsér. György programtervező matematikus II betegség világnapján AIDS-prognózis Néhány évvel ezelőtt — még időben — jó propaganda indult az AIDS megelőzése érdekében. Aztán társadalmunk érdeklődése elfordult e betegségtől, bizonnyal azért, mert az AIDS-betegek és -fertőzöttek száma nálunk a „vártnál" lassabban emelkedett, fgy hát megnyugodtunk, hogy e ha­lálos kór bennünket nem ér el. A megnyugvásra, de leg­alább az óvatosság feladá­sára nincsen ok. Mert igaz ugyan, hogy Magyarország — az ez év október végéig bejelentett — 48 AIDS-be­tegével — akik közül 25-en haltak meg — még az eny­hén fertőzött európai or­szágok közé tartozik, de már figyelmeztető jele a korábban jósolt robbanás­nak, hogy októberben — hirtelen és váratlan — 6 AlDS-beteget talaltak. Kö­zülük 4 homoszexuális fér­fi, t heteroszexuális nő és 1 hemofüiás férfi. Ez utóbbi — azaz a vérzékenységben szenvedő — AIDS-szel fer­tőzött vért csak jó néhány évvel ezelőtt kaphatott, amikor még a betegeknek beadandó vért nem vetet­ték AIDS-szűrés alá. A be­tegség lappangási ideje te­hát igen hosszú, és úgy tű­nik, az elkövetkezendő év­ben — sok más csapás mel­lett — még az AIDS-robba­nás okozta félelmet is el kell viselnünk. Ez korántsem a laikus pánikkeltő prognózisa. A hazai szakértők — a nem­zetközi járványügyi helyzet alakulásából, illetve a jár­vány eddigi tapasztalatai­ból — azt a következtetést vonták le, hogy a '90-es évek elejére a magyarul s/á­gi AIDS-betegek száma szá­zas nagyságrendű lesz, az ismert fertőzöttek száma pedig akár több ezerre is növekedhet. AZ AIDS-megbetegedést okozó HIV vírus által fer tözöttek száma csak becsül­hető, és a legfrissebb „ada­tok" szerint 200-250 közé tehető. A fertőzöttek eseté­ben a pontos adatnyilván­tartásra azért nincs mód és lehetőség, mert az AIDS­szűrés nem mindenki szá­mára kötelező. Csak a ve­szélyeztetett csoportokat el­lenőrizhetik, így a homo­szexuálisokat, nemi beteg­ségben szenvedőket, illetve a Romániából Magyaror­szágra települni szándéko­zókat. A pontatlanság má­sik oka, hogy a bór- és ne­mibeteg-gondozókban ön­ként kért szűrés név nélkü­li, jeligés. Így. ha valaki két intézetben is szüreti magát, s vérét fertőzöttnek találják, akkor kétszer kerül fel a fertőzöttek listájára, az adatgyűjtőket megtévesz­tendő. Az anonimitás azonban nemcsak a fertőzöttek szá­mának pontos nyilvántartá­sát teszi lehetetlenné, ha­nem lehetőséget ad a rej­tőzködésre is. Hiszen ami­kor az AIDS-szűrést jeligé­vel kérő jelentkezik a vér­vétel eredményéért, csupán rajta múlik, hogy pozitív „eredmény" esetén felfedi-e kilétét, és kezelteti-e ma­gát. A' AIDS terjedés meg !ő­z.éscnek éppen e rejtőzkö­désre lehetőséget adó tit­kosság az egyik legnagyobb akadálya. Ennek ellensúlyo­zására is szolgál az elővi­gyázatosság, melynek mód­jait a világ számos országá­ban szinte sokkolják az em bereknek. Amíg nincs gyógyszer — s egyelőre saj­nos nincs —, addig csak a jogos félelemből táplálkozó maximális óvatosság segít­het elkerülni e halálos kórt. Éppen a figyelem állandó ébren tartása, a nem szü­neteltethető elvigyázatos­ság érdekében — az Egész­ségügyi Világszervezet AIDS ellenj világprogramja keretében — tartják meg három év óta minden esz­tendőben — december l-jén — az AIDS-világnapot, ame­lyet az idén a nők védel­mében rendeznek. A WHO becslése szerint 1,2 millió AIDS--es beteg egyharma­da nő. A HIV-vírussal 8-10 millió ember — köztük 3 millió nö — fertőzött. A vi­lágszervezet prognózisa sze­rint az elkövetkezendő tíz évben az AlDS-fertőzés ki­vált a nők körében fog drámaian emelkedni. Kalocsai Katalin Elnökségi éhségsztrájk? Nem kész tényeket, ha­nem elhatározott szándékot jelentett be Hajagos Antal, Magyar Országos Gazda­szövetség elnöke, aki tegnap tudatta az újságírókkal: amennyiben december 6-ig legfontosabb fölvetésükre nem kapnak számukra elfo­gadható választ, úgy az el­nökség — közös elhatározás­sal — éhségsztrájkot kezd. Arról van szó, hogy a ma­gángazdákat és jövendő tár­saikat, valamint azok szö­vetkezéseit fölkarolni szán­dékozó szövetség mindeddig hasztalan kérte felvételét az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsba, onnan lényegében még választ sem kaptak. AKCIÓ decemberben is! Minden szerdán és pén­teken reklámáron hal­árusítás a Szent István téri piacon, a mozgó halárusnál. Kedvezményes ár: ponty 93,- Ft/kg, busa 35,-Ft/kg. Értékesítés: 9—12 óráig! A hatalom, ha bizonyta­lan lábakon áll, falat húz maga elé, hogy védje ma­gát, s leplezze gyengesé­geit. De legjobb módszere az, hogy jókora falat húz az emberek közé is. Így, akik azon kívül rekednek, tud­hatják; azoktól, akik belül vannak, félni illik, A gond akkor van, ha a fal átlátszó anyagból készült, és nem ér az égig, mert így nemcsak látszik, de hallatszik is, ami mögötte történik. Színhely a város legna­gyobb gyógyszertára, pén­tek délután, úgy fél négy körül. Hosszú sorok kígyóz­nak a plexikutricák előtt. Rossz hangulatú, hallgatag tömeg várja megadóan a megváltó medicinákat. Töb­ben pénzüket számolgatják, sokan most írogatják alá a recepteket. Senki nem tü­relmetlen. Pedig joggal le­hetne az. Először is azért, mert ebben a patikában .háromszor kell sorban áll­ni, másrészt a beteg bárho­gyan is igyekszik az irány­jelző táblák között eliga­zodni, nem tudja kisilabi­zálni, mikor melyik sor vé­géhez kell csatlakoznia Ha Varga Mátyás 80 éves Somogyi Károiyné felvéted Amikor ez a fotó készült. Varga Mátyás díszlettervező még csak 79 éves volt. Az ismert művész, a szakma nagy öregje ma ünnepli 80. születésnapját. A jeles al­kalomból a Szegedi Nemzeti Színház társulata a ma es­ti előadás előtt köszönti Varga Mátyást üres kasszával ­telve reménvekkel (Folytatás az 1. oldalról.) szágosan egyeztetett rende­zés lesz ebben a kérdésben, s az dönti majd el, mire számíthatunk. Az épületek­ről szólva meg kell azon­ban még említenem a volt munkásőrség központját, bár a bíróság ideiglenesen be­költözött, én továbbra is fenn kívánom tartani koráb­bi igényünket erre a léte­sítményre. — A pénzügyi gazdálko­dásba volt-e már módja be­tekinteni? — Az első áttekintés meg­történt, 620 millió körüli az az összeg, amivel idén gaz­dálkodhattunk. A jövő évre érvényes összeget még nem tudom, de egészen biztos, hogy az inflációt sem fede­ző támogatásemelkedésről le­het csak szó, ami reálérték­ben csökkenést jelent, vagy­is a jelenleg is katasztro­fális helyzet tovább súlyos­bodik. Ami a bérköltségeket illeti, nyilván muszáj a pe­dagógusok bérét szintre hoz­ni — emelésről itt nem le­het beszélni —, s' halvány ígéretet kaptunk a reálbé­rek megőrzésére is. — ön is emiitette, emelni szükséges a hallgatói lét­számot. Erre lesz-e pénze az egyetemnek? — Azt az összeget, amit a kormány normatív támoga­tásként juttatni kíván az egyetemeknek, én erősen vi­tatom. A kormány évi költ­ségvetési támogatásként hall­gatónként 140 ezer forintot irányzott elő, én az utolsó fillérig bizonyítani tudom, hogy 240 ezer kell a leg­szükségesebb kiadásokra. — A hallgatóknak közvet­lenül juttatott támogatások ügye ősszel nagy vihart ka­vart. — Végül a kormány 3500 forint/fő juttatást fogadott el, az viszont, hogy ezt a pénzt a diákok milyen arányban kapják, teljes mértékben a hallgatói ön­kormányzatok ügye. — Működése eddigi ideje alatt — figyelembe véve ter­mészetesen az egyetemi ta­nácsban töltött időt is — ta­pasztalta-e a gyakorlatban a kormány elvi nyilatkozatá­nak eredményét, miszerint az oktatás stratégiai ága­zat? — Ennek megvalósulásá­hoz először is a költségve­tésből való nagyobb része­sedésünk szükséges. Az ok­tatásra fordított két szá­zalékból egy százalék a fel­sőoktatásé, ami nemzetközi összehasonlításban elképesz­tően alacsony, főként, ha azt is megnézzük, mekkora ősz­szeg egy százaléka ez. Az el­sődleges és valóban straté­giai kérdés az, hogy az ok­tatás, és ezen belül a felső­oktatás a költségvetésből százalékosan nagyobb részt kapjon. Azt csak remélni le­het a jövő változásaival, hogy ez a nagyobb száza­lék a nemzeti össztermék gyarapodásával egyre na­gyobb összeg lesz. Hogy ne csak panaszkodjak, s látsz­szon, halvány fények azért vannak az éjszakában. el kell mondjam: jó esélye­ink vannak külföldi támo­gatások elnyerésére, világ­banki segítségekre; soha ennyi oktató, hallgató nem juthatott külföldre dolgozni, tanulni és tapasztalatot sze­rezni, mint manapság. B. T. Fal, nemcsak plexiből véletlenül nem jó „kígyóra tett", esetleg 20-30 perces fölösleges álldogálás után számíthat arra, hogy egy másik lyukhoz utasítják. A nagy falon belülről pedig, fojtott hangon ilyetén meg­jegyzések hallatszanak: „Akár a birkák; Nézd meg. akár a birkák; Nem érik fel ésszel, hová álljanak!" Majd kicsit hangosabban a kedves vevőhöz fordul az ujjaival idegesen doboló, fehér köpenyes hölgy: ,.Ho' hagyta a sorszámot?; Mit gondol, azt miért kapta?" A megzavarodott sorban állónak pedig fogalma nincs, mit gondoljon. Hi­szen az odafirkantott, ol­vashatatlan, bekarikázott valamiről nem tudhatja, hogy az sorszám. Mikor a papírszeletkét a kezébe nyomták, azt hitte, a gyógy­szer árát irta rá az egyik, szintén ideges patikárius hölgy. Csak később, a ne­hezen megközelíthető pénz­tárnál derült ki számára, a fizetendő összeget egy má­sik papírra pötyögtetik rá a pénztárgéppel. Később arra is rájöhet a szemfüles vá­sárló, hogy az egyik plexi­nyílásnál soron kívül is megkaphatja az orvosságot. Csak előbb jó hangosan be kell kiabálnia a nevét — le­hetőleg mindenki hallja, mint anyakönyvezték —, nehogy egy másik betegnek szánt gyógyszert dugjanak ki a félkör alakú ab'.^knyí­láson. Persze a nagyérdemű be­teg közönség megérti, hogy nehéz a falon túliak hely­zete is. Hiszen a gyógyszer­árak állandóan változnak, és a nemrég beállított szá­mítógepekkel sem könnyű bánni. Sőt, a beteg mindent tud a magyar egészségügy helyzetéről, s az ott dolgo­zók fizetéséről is vannak elképzelései. Nemcsak a patikusra haragszik hát. Szatyrában a nehezen meg­szerzett és kifizetett tablet­tákkal, kapszulákkal haza­felé ballagva azon töpreng, a patikus, miért őrá harag­szik'' Pacsik? Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom