Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-20 / 320. szám
1990. december 20., csütörtök Kapcsolatok 7 Szőlőhegy decemberben Gyen fis Kálmán felvétekAlapozások Három tégla és tíz kiló mész Aki mostanában építkezett vagy építkezik, az tudja csak igazán, milyen drága minden anyag és kellék. Hát még mekkora érték lehet mindebből több házra való készlet. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor Sándorfalván, a falu szélén megláttam Ambrus Lászlóné pár hónapja megnyitott építőanyag-kereskedését. Ráadásul először telket kellett venni, bekeríteni, irodát, raktárakat húzni föl rá. Ehhez a vállalkozáshoz nem elég két fillér. A fiatalasszonnyal beszélgetve apránként az a benyomásom támadt, nem azért vágtak bele, mert glédában állt a pénz a fiókban. Munkát, megélhetést kerestek és keresnek a maguk módján. S hogy többes számra váltottam, nem tévedésből tettem. A férj is itt dolgozik, s ő ismerte meg előbb a szakmát. Teherfuvarozó és kőműves volt. Innen az anyagismeret, a szállítói kapcsolatok. Amhrusné élelmiszeripari üzemmérnök. s a munkájával, úgy érezte, nem tud annyit keresni, hogy a három gyerekre elég legyen a pénz. A gyesután már mint kereskedő kezdett dolgozni. — Nekünk is muszáj építkezni, ha a magunkéban akarunk lakni, egyelőre az alap van kész. A folytatás attól függ, hogy megy a bolt. Az induláshoz nagyon jól jött az újrakezdési kölcsön, sajnos vállalkozói kölcsönt is kénytelenek voltunk felvenni. A fél év lassan letelik, valószínű, hogy hosszabbitanunk kell. A vállalkozók segítését nem így gondoltam, hogy 34 százalék kamatot kelljen fizetni. Csak nagyon szerényen kezdtünk, két panelgarázs volt az összes építmény. — A községben van már egy áfész építőanyag-telep. Megélhetnek mellette? — Nem vagyunk igazából a konkurensek, hisz mi nagyon sok árut nem tudunk tartani. Vagy nincs annyi pénzünk, hogy készletezzünk, vagy nem áll szóba velünk a szállító. Mi inkább az api-^hb tételekre álltunk ra. Itt a sok kiskertes. Mi három kéménytéglát is adunk, ha valakinek annyi kell a javításhoz, s ugyanúgy tíz kiló meszet is a permetezéshez. — Mi az, amit egyelőre nem árulnak? — A betongerendát, hullámpalát gyártók még nem fogják a kistételben vásárlókat, nem tudunk velük zöldágra vergődni. A csempe és a nyílászáró olyan drága, hogy nem futja a választékos kínálatra. Talan majd egyszer. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy a maszektól felnek, hátha nem fizet. Ezért csak készpénzért kapjuk meg a portékát, sajnos így tovább benne áll a pénzünk. — Volt-e akkora forgalmuk, hogy megnyugodjanak, nem vakvágány ez a kereskedés? — Amíg le nem esett a hó, volt munka bőven. Éjjelnappali munka ez. nem nyolcórás. Most se panaszkodhatunk. Talán megspórolhatnánk egy kis időt, ha sikerülne telefont szerezni. Sándorfalván erre még várhatunk egy pár évet. — Ha ennyire elfoglaltak, mikor vannak a gyerekekkel? — A legkisebb 15 hónapos, de a másik kettő sem lehet felügyelet nélkül. Napközben édesanyám van velük. Az is hajt bennünket, hogy ha talpon tudunk maradni, talán nekik is megalapozzuk a munkát, megélhetést Tóth Szele* István Magyar írók élete és munkái A magyar művelődéstörténet kutatóinak szolgáltat új forrásművet az MTA Könyvtára és Irodalomtudományi Intézete, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum: megkezdte Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái című lexikonjának újrakiadását. Erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a sorozat több gondozója kedden. áz Akadémia székházában. Elmondták: megjelentették az 1915 és 1963 között készült mü ez ideig kiadott hat kötete közül az első kötet hasonmását, valamint a még nem publikált hetedik kötetet. Gulyás Pál adattára Szinnyei József 14 kötetes életrajzgyűjteményépek folytatása, csaknem 18 ezer személy. adatait tartalmazza, s 1939töl látott napvilágot. Eóleg a két világháború közötti hazai szellemi életet tükrözi. A magyar lexikográfia egyedülálló vállalkozása, mivel nemcsak a kimagasló írói személyiségeket mutatja be — miként az életrajzi lexikonok —, hanem mindazokat . a kortársakat, akiknek írásai megjelentek. A szerkesztők bíznak abban. hogy a következő évtől folyamatosan kiadhatják a lexikon már megjelent további öt kötetének hasonmását is, valamint a Gulyás; Pál által összegyűjtött adatokat, a magyar irókat bemutató, még meg nem jelent kéziratokat is. Ha ugyanis ezeket nem rendezik sürgősen sajtó alá, a máladozó papíron levő adatok elvesznek. A sorozat előreláthatóan több mint 20 kötetből áll majd. Tervezik, hogy kiegészítik a lexikon második sorozatában szereplő írók életrajzi adatait, és további magyar írók életét, munkásságát ismertetik. A harmadik sorozatot a 90-es évek közepétől publikálják. (MTI) A szatmári vár romjai A folyó lelte meg a várárkot Szatmárnémeti városában legendák születtek — hoözszű, rejtélyes alagutakról, amelyek a Szamos alatt az erdődi várig húzódtak, titkos föld alatti termekről, elásott fegyverekről, s egy várról, amely .elpusztult, és emlékét nem őrzi más, csak egy régi utcanév az óvárosban. Hogy hol volt (hol nem volt) a vár? Valahol a Szamos-parton, a Várdomb v.tca közelében, mondták á szakemberek, de az ásatást nem kezdhették meg. Anonymus krónikája, s egy 1972-ben, a város közelgő millenáris ünnepségére sietve elejtett, kutya bőrére rótt felirat is állítja, hogy a település helyén a honfoglalók erős földvárat találtak. A történelmi, eb irháját azóta a bukaresti állami levéltárban őrzik — nagy becsben és bizonyítékként arra, hogy Szatmárnémeti ezeréves története az „ősi román" Menumoruítal kezdődik. A földvárról hitelesebb adat nem maradt fenn, ha létezett, valószínűleg a tatárjárás pusztíthatta el. Tény viszont, hogy feltételezett helyén 1543-ban a három somlyói Báthory fivér (István, Kristóf és Endre) olasz típusú, csillagrendszerű erődítményt emelt. Az építmény nem hagyományos értelemben vett vár volt — kettős falú erőd, amelyet még János Zsigmond uralkodása alatt a Szamos folyó mesterséges szigetévé alakítottak. A falak több csata nyomát viselve, de' 1705-ig többé-kevésbé épen maradtak. lükkor Károlyi Sándor kuruc generális csapatai 17 hónapos ostrom után feldúlták a várat, és néhány évtized elteltével lassan megindult a belsó terület benépesülése.; a felszínen levő építőanyagot széthordták, csupán a mély sáncárkok maradtak meg, amíg 1780-ban, a várárok. felmerésével és kiparcellázásával annak feltöltése is meg nem indult. Mára már a sánc vonalát sem lehet pontosan megállapítani, legfennebb az 1970-es nagy szatmári árvíz idején adott némi támpontot. A Szamos folyó, úgy tűnt, megtalálta egykori medvét, s azokon a részeken sodort végig, ahol vélhetőleg a várárok húzódott. Az erődítmény első nyomaira 1982-ben bukkantak rá egy lakóház építésének földmunkája közben. Az építők jelentették a helyi múzeumnak, a múzeum jelentette tovább, s így jutott az ügy egyre feljebb, mígnem a városi elöljáró robbantóbrigádot küldött a helyszínre, hogy az építkezést akadályozó leletet, a külső erődfal cölöpökre épült palánkmaradványát eltakarítsa. A felszín alatt épségben maradt falrész ennek már nem állott ellen. Azt a török ágyúk tüze ellen emelték, de honnan is tudhatták volna 1643-ban a Báthoryak, hogy ekkorát halad majd előre a világ, es 1982-rc új ellenseg tör a várra... Az ásatás lehetősége az adott körülmények között nyilván fel sem merült. Mivel a környék beépítési terve már elkészült, a szatmáriak csak abban reménykedhettek, hogy az újabb leletek nem valamelyik alapozási gödörből kerülnek elő. Pedig így lett, csakhogy időközben a városi vezetőséget is eltakarította a decemberi változás. Mindjárt az első építkezés földmozgatása után a vár belső falának egyik masszív, terméskőből és téglából készült sarokbástyája került a felszínre. A múzeum ezúttal erélyesen járt el: az érvényben levő műemlékvédelmi törvény alapján beadványban fordult a városi polgármesteri hivatalhoz, hogy azonnal állíttassák ie az építkezést, s a fal mellett teremtsenek egy 15 méter széles biztonsági sávot. A tavasszal kijelölt polgármester egyáltalán nem készséges, anyagi okokra hivatkozik, s a munkák leállítását képtelenségnek tartja, mondván, hogy az építkezés folytatása már nem veszélyezteti az alapoktól 2-3 méterre levő leletet. Amíg a múzeumnak nem lesz anyagi lehetősége és konkrét elképzelése annak sorsáról, addig — amúgy is tél van — földdel kellene visszatakarni. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a föld alatt húzódó várfal folytatásának irányaban levő szabad telkeken tervezett lakóházakkal, még a polgármester sem tudott válaszolni. A további munkák felfüggesztésére csak akkor volna esély, ha az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fedezné az ásatás milliós nagyságrendű költségeit. Ez pedig azon múlik, hogy Bukarestben mennyire fontos egy történelmi Báthoryvár a Partiumból . . Panelt Sándor Elfelejtettünk, Lajos Megvallom őszintén, bár az egyetemi disszertációmat Sántha Ferenc, Galgócai Erzsébet es Galambos Lajos a magyar valóságot, a magyar falut feltáró munkáiból k eszi tettem, ennek ellenére Galambos figuráival, hőseivel soha sem tudtam azonosulni. Akkoriban persze még némi nagyravágyása a saját téhetségem túlbecsülése is motivált. s amikor a Húsz órát filmen is bemutatták, két ököllel estem a fejemnek; ezt nekem kellett volna megírnom. Azóta se sikerült. Galambos írásaiból azok állnak közel hőzzám, amelyek; — a nagy átomillúzió mellett, hogy a móriczi stílust megközelítse — legalább annyira kötődnek a hazai valósághoz, mint a nagy előd kíméletlen realitással bemutatott falvai, figurái, birtokosai. Sokat írá s felkapott ember volt egy idóben Galambos Lajos, mégis csak néhány szereplője, soványka kis epizódok jutnak hirtelen eszembe munkásságáról, s a legkedvesebb; az Isten őszi csillaga. Nem véletlenül, hiszen magam előtt latom a fekete kunok szikbe hajló földjeit, a kezdeti szövetkezeti csírákat, gépszövetkezet rizstársulás, amelyek a nagy földosztás után a kemény kunsági tájon is gyökeret eresztettek. Mintha a cselekmény is Karcag és Kunmadaras határában játszódott volna, a jó reményű rizsföldeken, hiszen magam is tudom, magam is sarlóval ..szedtem" kévékbe a riz&szálakat annak idején, s bizony-bizony, egynémelyik gazdának annyira bejött a termés, hogy gyerekei százforintosokkal játszottak a porban (új forint), mígnem a következő években elvitte a bruzone a termést. A bizakodást pedig az elsötétülő, padláslelsöprő idő. Talán még az- is igaz, hogy az említett regény (film is készült belőle) főhősét nem követték, nem értették meg a szövetkezésre-jövő.'e társultak, s a magára maradó. a meg nem értett hős tragédiája tovább foglalkoztatta a nézőt, hogv majd Dosztumusz kisregényként Út környezetben, új főhőssel ismét szétkiálthassia a vilagnak. a magyar ugaron miként vetélnek el szép. új gondolatok Sarkadi Imre is szerette ezt a tajat. több szép figurájára emlékszem hirtelen, rruképpen Szabó Pál. hiszen a Talpalatnyi föld című film egy réezét éppen Tiszaörsön forgatták, ott is a viz, a föld, es a/ ember birkózik életre-halálra. Mintha éppen ez a táj üzenne most nekem, ahogy olvasom Galambos Lajos pusztumusz Jelek című kisregényét, az igényesen válogató Tekintet című kulturális szemlében. S bár ebben is megtalálom a fajtámat, a szép kun lányt, a zöld' szemű Bolond Orsit, a cselekményt a Nyírségbe helyezi a szerző, ahol is Dékány Mihály téeszelnök igaza tudatában rendíthetetlen konoksággal készíti elő saját vesztét Hihetetlenül aktuálj"> a mondanivaló, napjaink és a jövőnk valósága, nevezetesen a szövetkezet, mint termelési egység, csak akkor lehet versenyképes, akár világhírű, ha a ..fölösleges" embereket akár a téesz tagság felét is. elküldik. Nem tartható tovább tehát az a modell, hogy a gazdaságot olyan kötelezettség terheli; a tagok foglalkoztatottsága, szociális ellátottsága stb.. amelybe belerokkanna. Igen ám. de mindezeket a törvény irta elö. es a szövetkezeti hagyományok. Ezeket készül fölrúgni az előrelátó Dékány elnök annak ellenére, hogy jól tudja: ebbe biztosan belebukik. Mikor írhatta ezeket az izgalmas, korát megelőző .sorokat Galambos? Gyanítom, már lazokban a hetekben, hónapokban, amikor szűkebb pátriájába, a Nyírségbe szo-ult vissza, és szenvedélye beárnyékolta az életét. Mégis tudott előrelátni. Éveket? Évtizedet? Hiszen majd csak az ezután elkészülő, elfogadandó szövetkezeti törvény oldja fel a citált problémákat, teremt. kénvszerit európai szintű gazdálkodást azokra a nagyüzemekre. Pirulnom is kell, Lajos. Hiszen mi (én) már elfeledtünk. Olyan ritkán beszélünk rólad, hivatkozunk műveidre. És talán elfelejtettünk másokat is. Veres Pétert Szabó Pált. a Fekete bojtárt a vérünkből jött és nekünk daloló poétákat Natjv hiba. hiszen még mindig tudtok igazat és igazul üzenniCsak ne lennénk olvan restek Sz. Lukacs Ipirr