Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-18 / 318. szám

Költség - vetés Pénzízű hús — Az ingyenliba nem gágog — Bedobott törülköző Gorbacsov nyeregben — Temesvári emlékezés J

övőm mintegy 30-35 százalékkal drágul az állati eredetű élelmiszernek fogyasztói ára Máhr András. a szakminisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta hogy a tej és tejtermékek várhatóan már januártól mintegy 35 százalékkal drágulnak. 1991-ben már csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej lesz maximált áras. A tejárcmelés annak ellenére elkerülhetetlen, hogy tejből túltermelés van, ugyanis a költségeket alig fedezik a bevételek. A minisztérium számításai szerint a hús, amely szabadáras. várhatóan több lépcsőben drágul, mintegy 30-35 százalékkal. így a sertéskaraj és a comb mintegy 320-340 forintba kerül majd a következő évben. Hozzátette: idén január óta változatlan a húsok ára sőt időnként árkedvezményt adnak az egyes vállalatok, miután belföldön túlkínálat alakult ki. Jövőre azonban elkerülhetetlen a jelentősen dráguló energia-, takarmány- és egyéb költségek beépítése az árakba A baromfitermékeknél is hasonló mértékű drágulás várható, de a különböző szárnyasoknak differenciált mértékben emelkedik az ára. (MTI) Kapkodó vita Hétfőn délután az Országgyűlés plenáris ülése ismét napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét. Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a hazánk és szomszédai közötti, mindenekelőtt a magyar —román viszonyról. Ebben — a tavaly decemberben lezajlott romániai forradalom évfordulójára is emlékezve — sajnálatosnak minősítette, hogy az egy éve történtek nem hoztak igazi változást javulást a két ország kapcsolatában. Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a saját, valamint pártja és Kádár János börtöneit megjárt sorstársai nevében a Parlamentből üzent azoknak, akik a rákoskeresztúri Üj köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek. Mondván: azért, hogy a helyzet Magyarországon ilyen súlyossá vált, nem azok felelősek, akik e parcellában nyugszanak, hanem azok. akik odajuttatták őket. Követelte a tettesek kézre kerítését és szigorú megbüntetését, valamint a temető gondosabb őrzését. Ugyancsak napirend előtt kért szót Hagelmayer István, az Állami Számvevőszén elnöke, aki nyilvánosan elnézést kért Soós Károly Attilától, a költségvetési bizottság elnökétől. Hangoztatta : valóban félreérthető szavaival nem kívánta őt az előző plenáris ülésen megsérteni. A napirend előtti felszólalásokat követően a plénum döntött arról, hogy sürgősséggel megvitatja a kormány két újonnan benyújtott előterjesztését: a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, valamint a Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között a jövedelemés a vagyonadók területén aláírt, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény megerősítéséről szóló javaslatokat. Gyorsított menetben tárgyalják a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló előterjesztést is, amelyet a kormány új változatban nyújtott be. A . képviselők megkezdték a iövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypártokhoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat. A törvényhozók gyakorlatilag délután fél háromtól este nyolcig — kisebb szünetekkel — képviselőtársaik véleményét hallgatták meg, bár feltűnő volt, hogy sokan voltak a folyosókon. A plénum előtt — idő hiányában — ezen a napon nem tudta mind a 28 képviselő elmondani előre bejelentett hozzászólását. A vitában még 13-an kívántak felszólalni. ám a Házbizottság állásfoglalása szerint hétfőn le kellett volna zárni az általános vitát. Az Országgyűlés ennek ellenére úgy döntött: kedden, az interpellációkat követően folytatják és zárják le az általános vitát. Ez egyben azt is jelenti, hogy addig az időpontig lehet módosító indítványokat benyújtani. Elhangzott az is, hogy hétfő estig 50 képviselő nyújtott be módosító javaslatokat. Az Országgyűlés — a módosító javaslatok benyújtására adott egy hét haladék után — hétfőn este lezárta a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a következő ülésen tartják meg. Megállapodás a Valutaalappal A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank szakértői a lényeges kérdéseket illetően megállapodtak egy 3 évre szóló egyezmény körvonalairól. A leendő IMF-megállapodás a magyar kormány hároméves gazdasági programján alapul. Ha az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetés sarokszámait, a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatótanácsa is jóváhagyja a szakértői megállapodást, akkor az idei 200 millió dolláros IMF-hitel után 1991-ben nagyjából 1 milliárd dolláros hitelt kaphat hazánk a Nemzetközi Valutaalaptól — mondotta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy a hét végén befejeződtek a tárgyalások az IMF és a magyar szakértők között. Körlevél kampánycsend idején Lemondott a SZOTE rektora A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem új összetételű egyetemi tanácsának első ülésén tegnap, hétfőn — miután átadták a címzetes egyetemi tanári, docensi, adjunktusi, tudományos főmunkatársi és főorvosi kinevezéseket — váratlanul lemondott az egyetem rektora, dr. Szilárd János egyetemi tanár, ki hat esztendeig vezette az intézményt. Mielőtt e nem kis megdöbbenést kiváltó bejelentését megtette, három levelet olvasott fel. Dr. Telegdy Gyula akadémikusét és dr. Selmeczi Béla egyetemi tanárét, kik dékáni posztjuktól és dr. Minker Emilegyetemi tanárét, ki rektorhelyettesi megbízatásától kérte felmentését. A rektor urat azonban nem csak az egyetem szinte valamennyi vezetőjének felmentési kérelme késztette lemondásra, hanem az a december 10én, a küldöttközgyűlés napján kelt és terjesztett körlevél, amit az ugyanazon a napon délután megválasztott kilenc egyetemi tanácstag írt alá, s amely a lemondott vezetők megítélése szerint számos ponton valótlan állítást tartalmaz, egyoldalú, hamis következtetést sugall, a kompromisszumkészség teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot és mindenben elmarasztalja az egyetem eddigi vezetését. Mindezek ismeretében es alapján dr. Szilárd János úgy ítélte meg, hogy erkölcsi kötelessége eleget tenni a felszólításnak is tekinthető memorandumnak, és ezzel elősegíteni a körlevél aláíróinak ama reménye teljesítését, hogy „az egyetem megújításának álma ne veszszen el". A Magyar Köztársaság elnökének címzett levélben az egyetem rektora a következőket írta: „A SZOT t-n kialakult helyzet arra az elhatározásra késztetett, hogy kérjem önt, szíveskedjék 1992-ig szóló rektori megbízatásom alól felmenteni." A bejelentést követően — némi tanácstalanság után — az egyetemi tanács egyik tagja zárt ülést javasolt. Szavazattöbbséggel a nyilvánosnak hirdetett egyetemi tanácsülés — a nyilvánosság fénykorában — hirtelen-váratlan zártnak nyilváníttatott. így a tudósító csak az ülést követően tudhatta meg Szilárd János professzortól a következőket: A huszonhat megjelent egyetemi tanácstagból tizennégyen dr. Fráter Lóránd egyetemi docenst, hatan dr. Kovács László egyetemi tanárt javasolták rektornak. A teendőket követő hosszú vita után Szilárd professzor azt javasolta; a tanács bízzon meg két-három embert azzal, hogy tárgyalja meg a kérdést az egyetem tanszékvezetőivel és a minisztériummal. Többek között azért, mert pillanatnyilag még életben van az a jogszabály, miszerint egyetem rektora csak egyetemi tanár lehet. A professzor javaslatát elvetették, és szótöbbséggel megszavazták, hogy Fráter Lóránd rektori felterjesztését küldjék el a Népjóléti Minisztériumhoz. A minisztérium döntéséig dr. Szilárd János, a SZOTE immáron lemondott rektora vezeti az egyetemet. (kalocsai) 80. évfolyam, 318. szám 1990. december 18., kedd Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint „Mi ez itt? Tüntetés?" — kérdezte egy tájékozatlan néni. Fölháborodottan kiabáló embertömeg, rendőrkordon, levágott libafejek, vértócsa a sárban — így festett a Szent István tér északi oldalán tegnap rendezett ingyenes libaosztás, amellyel a legrászorultabb nyugdíjasokat akarták megörvendeztetLibabotrány ni a jó szándékú szervezők. Nem sikerült... A fejét is levágták Aki hajnali fél ötkor jött ki a térre, elkésett: 30-40-en már megelőzték. Fél 9-ig vártak a fagypont körüli hidegben. Végre jött egy teherautó (körülbelül 300 libával) és mindenféle szervezettség nélkül elkezdték a platóról az emberek közé dobálni a szárnyasokat. Az eddig többé-kevésbé sorban álló tömeg fölbolydult, felborította az eléje állított eladópultot, s az emberek egymás kezéből tépték ki a libákat. A helyszínen tartózkodó három rendőr semmit sem tudott tenni a tömeg ellen. Volt akit letapostak, a szemtanúk szerint két idős aszszonyt föllöktek, úgy kellett (Folytatás a 7. oldalon.) Somogyi Károlyné felvételei