Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-17 / 317. szám

2 Körkép 1990. december 17., hétfő (Folytatás az l. oldalról.) ara/Ági Németek. Szövetaó­glénolc fótitkára a magyaror­szági németek rendkívüli k onffresszusának megnyitá­sakor vasárnap, a Kurté&zeü KgyetemxriL Bíznak abban — mondta —, hogy aa országban végbe­menő gazdasági, társadalmi változáséit, a demokrácia erősödése során ú) kisebbsé­gi politikát valósitanak meg, rendre megteremtik a ki­sebbségek — köztük a néme­tek — identitása megörzésó­nek. anyanyelvi oktatásának, kultúrájuk: ápolástinak felté­teleit. A kiildottválaaztó gyúloaeken kinyilvánították: n hazai németeknek az ed­digieknél többet kell tenni­ük. hogv megállítsák nagy­fokú asszimilációjukat, kilá­baljanak abból a krízisből, amelybe az utóbbi negyven évbe juttatták őket. rts hely­reállítsák egységüket Ez el­engedhetetlen ahhoz, hogy igémvelhossó.k a többségi nemzet és anyaországaik tá­mogatását — hangoztatta a főtitkár. Szükséges, hogy megalakítsák helyi szerveze­teiket és országos érdekkép. viseleti szervüket A kongresszus kérte a ma~ gyár Parlamentet és a kor­mányt hogy mielőbb alkos­sák meg a kisebbségi tör­vényt. es tegyék lehetővé a Idsobbtségek. ígv a németek parlamenti képviseletét A Parlament mondja ki, hogy jogtalan el járás volt a hazai németek elhurcolása, kitele­pítése, kisemiTtízése 1945 után. Kecskés László igaz­ságügyi minisztériumi he­lyettes államtitkár tájékoz­tatta a résztvevőket: a kár. pótlási törvénytervezet 19. paragrafusának 3. bekezdése ígért, hagy az Í949. június fl-át megelőző időszakban károsultak, tehát a német nemzetiségűek is, kárpótlás­ain részesülnek. A munkatanác&kozason megjelent Alexander Arnot, Németország budapesti nagy­követe és Ottó Lambsdorf, a német szabaddemokrata párt elnöke, aki felszólalá­sában hlaiyjoztatta: Német­ország nem feledkezik meg a hatarain kívül aló németek, ről. Kifejezte azt a reményét, hogy az európai határóik el­vesztik jelen tőségüket; nem elválasztanak, hanem össze­kötnek majd, s hogy la ma­gyorarszági németek az or­szág lojális állampolgárai­ként megtarthatják anya­nyelvükéit, identitásukat, ha­gyományaikat. (MTI) értő tapsvihara közepette egy másik szónok, miután többen is keserűen állapítot­ták meg: az MDF iránti lo­jalitásért cserébe semmit sem kapott a Kisgazdapárt.. Az egybegyűltek döntöttek arról, hogy külföldi állam­polgárok is a párt tagjai le­hetnek, viszont nem tölt­hetnek be vezető tisztséget. Újdonság, hogy szaktitkár­ságokat állítanak fel a he­lyi önkormányzati képvi­selők munkájának könnyí­tésére, illetőleg tanácsadó testületet hoznak létre idő­sebb párttagok részvételével. Alapszabályba foglalták, hogy a párt valamennyi tisztségviselője egy évig töltheti be funkcióját. Mi­vel a küldötteknek már több mint fele távozott a tanács­kozásról, fel kellett függesz­teni a pártalkotmány vitá­ját. A legközelebbi nagy­választmányi ülésig — vár­hatóan jövő év novemberé­ig — a kisgazdapártnak te­hát félig elfogadott alap­szabállyal kell tevékenyked­nie. A nagyválasztmány tagjai meghallgatták azt a határo­zati javaslatot, amelynek végleges sorsáról az elnök­ség dönt: amennyiben ta­vaszig nem születik számuk­ra elfogadható földtörvény, 1991 március 31-ig vissza­hívják a földművelésügyi minisztert, az agrárpolitiká­ért való felelősséget pedig átadják a kormánykoalíció vezető pártjának. (MTI) A tizenkettek uniói Az Európai Közösség 46. csúcsértekezlete felvázolta az évezred végéig kialakítan­dó új közösségi integráció fó vonalait; közös fellépés a külvilág felé megerősített vezetó szervekkel. Ezek ha­tásköre kiterjed a biztonság­politikára és sok egyéb terü­letre is. • Mind a politikai unióra, mind a pénzügyi unióra vo­natkozó új szerződéseket kormányközi értekezleteken dolgozták ki. Az uniókat megalapító új szerződéseket a nemzeti parlamenteknek és az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk, hogy ér­vénybe lépjenek. Erre 1992- v ben kerülhet sor. Albánia forrong Hiányos a kisgazdakassza ? Albama több városából va&amjapra visszavonták a pénteken kirendelt karroany­eröket A? e héten alakult albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, a Párt egyik alapító tagja bírálta a tira­nai vezetést, mivel az nem biztosítja a feltételeket az újonnan létrejövő pártok te­vékenységéhez. Az ATA albán hírügynök­ség jelentése szerint Alia albán államfő és pártveaetó a belső ép a külső ellenség által kezdeményezett, pusz­tító akciónak bélyegezte a hét végi tüntetéseket Helyi beszámolók szerint az elmúlt napok zavargásai során Shkodra városában tizen se. besültek meg, harminc sze­mélyt pedig letartóztattak. Hat rendőr sebesült meg. Az albán hatóUágok szombaton megtagadták a beutazási en­gedélyt öt nyugati újságíró­tól. (AP) Zárt ajtók mögött folyta­tódott szombaton a Füg­getlen Kisgazdapárt nagy­választmányi ülése. A párt elnökévé — o szavazatok 53 százalékával — ismét Nagy Ferenc Józsefet választották. A küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos az elszámolás a pénzeszközök­kel, s több felszólaló is an­nak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes — egyesek szerint 50 millió fo­rintnyi — hiány mutatkozik a pártkasszában. A nagy­választmány ezért úgy ha­tározott: egyelőre nem fo­gadják el a pártvezetők fel­mentését, 8 ellenőrző bizott­ságot hoznak létre, amely 30 napon belül köteles je­lentést tenni a párt tényle­ges gazdasági helyzetéről. E jelentés alapján mentik fel a volt pártvezetőket, vagy indítják meg ellenük az el­járást. Ezek után indulatoktól sem mentes, különböző té­májú felszólalásokkal foly­tatta munkáját a nagyvá­lasztmány. Többen is meg­fogalmazták: a kisgazdák nem mondhatnak le a föld­tulajdon rendezéséről. A felszólalásokból úgy túnt: c kompromisszumkészség ha­tárai végesek. Többen egye­nesen földfoglalásra buzdí­tották a parasztságot, hang­súlyozva a tulajdonjog foly­tonosságát és örökérvényű­ségét. „Senki nem fog fele­lősséget vallatni azért, ha a nép feljön Budapestre, és a kasza ktegyenesdik" — han­goztatta küldött-társai egyet­Stanculescu Mihály királlyal tárgyalt Victor Stanculescu vezér­ezredes, védelmi miniszterrel tárgyalt a közelmúltban Mi­hály, volt román király. Az ex-uralkodó a The Washing­ton Post tudósítójának csak annyit mondott, hogy a had­sereg és a Securitate kérdé­seiről beszéltek. Az amerikai lap cikke egy romániai kato­nai hatalomátvétel lehetősé­gével foglalkozik. (MTI) Iraki atombomba... Irak már jövőre, de leg­később 1992-ben elkészülhet első atombombájával — ir­ta vasárnap a The Sunday Times című londoni lap. sa­ját kutatócsoportja nyomo­zati eredményeire hivatkoz­va. A Cl A legutóbbi, a ugusz­tus 2-i fölmérése szerint Irak még legalább 5-10 év­re van első atombombáiétól. (MTI) Temesvári évforduló 3. Kinek a tanácsa ? Kié volt az a bírósági fté­Jőtanács — bíró Danut Dia­conescu —, amely Tőkés László kilakoltatási percben döntött? Az úgynevezett bí­rósági eljárásra 15-én került cor úgy, hogy hiányzott mindkét fél — az alperes is, a felperes is. De a döntés előre elhatároztatott — ma­ga az igazságügyi (?) minisz­ter, Maria Bobu utasította telefonon a megyei törvény­széket: „mindenképpen ki kell lakoltatni..." A püs­pökség képviselője a paró­kia előtt várta a „.döntést" követő fejleményeket, mi­közben a mind nagyobb szá­mú tömeg skandálta: „Le a diktatúrával!", ..Szabad vá­lasztásokat akarunk!" A fővárosból kiadhatták az utasítást az ügy „igazsá­gos" rendezését illetően,, de azt helyben kellett kitalálni, miként szerezzenek érvényt • döntésnek. Valakinek eszébe jutott a magyarok reprezentatív szer­ve, a Jó kommunista tipusú Magyar Nemzetiségi Dolgo­zók Tanácsa. A megyei párt­első titkár átszólt a magyar lap főszerkesztőjének, azon­nal gyűjtse össze a tanács vezérkarát. A tanács papíron is alig létezett, éveken át nem volt meg értekezlet sem — amelyeken mindig az ál­lam nyelvén szabadott csak beszélni, hogy a párt kikül­, döttje érthesse és ellenőriz­hesse, miről folyik a szó — a százezercs tömeg úgyneve­zett képviseleti szerve tehát az egy kiküldött elvtársért a saját tanácskozásain sem használhatta azok nyelvét, aktknek a képviseletére úgy­mond létrehívták! Ezt a ki­rakatintézményt soha senki komolyan nem vette, megala­kításának első egy-két évét kivéve, amikor még úgy túnt, lehet valami társadal­mi szereppel is íeltötleni a keretet. Egy teszthalotthoz fordult a hatalom. A fószerkesztőnő gyorsan osszetelefonált néhány tiszt­ségviselőt, meg is Jelentek vagy hatan, s amikor együtt voltak az elérhetők, akkor jelentette az elsőtitkárnak. Aki vázolta a feladatot: kö­zölni kell Tőkés Lászlóval a bírósági határozatból rá há­ruló kötelezettséget, és — ugyanakkor — szólni kell a parókia körüli tömeghez, a kedélyeket megnyugtatandó. Mit tehet ilyenkor a né­hány, cim-értékü tisztséget vállaló? Végigfut az agyán, hogy visszautasítást nem túr a hatalom, az ilyesmit a kommunizmus nem ismeri (Romániában legalábbis nem ismerte). T5e ki sem állhat az emberek elé. mert akkori minden hitelét elveszíti. Nem a tanács tisztségviselő­jeként lesz lehetetlenné, de Állampolgárként Valakinek mentő ötlete tá­madt: jöjjön a hat emberrel az elsőtitkár elvtárs is. A fószerkesztőnő nem minden félsz nélkül közvetíti az „öt­letet", telefonon, az elvtárs­nak. Erre a nagyházban nem számítottak. Ellenjavaslat — ez már majdnem ellentmondás. .Az első titkár leteszi a kagylót, s három órán át semmi hír. A tanács vezető­ségi tagjai pedig ülnek, vár­nak, megisznak féltucat ká­vét. cigarettát cigaretta után gyújtanak meg, míg végül csak megkérik a főszerkesz­tőt; tudja már meg,' mi a főnöki szándék. Tetszik Üt­ni, ez így működött, ennyire voltak a sajátjaink az intéz­ményeink- Ha nincs válasz, majd jelzi a hatalom, hol fáj. Minden normális társa­dalomban a hatalomnak kel­lett volna a Tanács vezetői után kutatnia, itt várakoz­tak... Az első titkár titkárnője annyit közölt, ejtették ezt a megoldási változatot, min­denki mehet a dolgára. Közben az első titkár elv­társ elment a parókiára két orvos és egy szekustiszt kí­séretében, terepszemlére, meg hogy intézkedni próbál­jon. Az orvosra azért volt szükség, mert a tiszteletes asszony állapotos volt és or­vost kért — tíz nappal ko­rábban. Jott tehát a huma­nitárius segély. Ekkor már Edit aszonynál volt a koráb­ban tóle kitiltott doktornő . . A tanácsban, mármint a nemzetiségiben nem bizha­tott meg a hatalom. Ha el­lenjavaslatai vannak, ha nem határozott és azonnali igen a válasz — akkor majd meglátják, miként bánnak el a csapattal kesóbb. Félre ve­lük. A kisebbségek — nem­zetiségi, vallási kisebbségek — képviseleti szervei a ha­talom nyúlványaiként mű­ködtek. Nem a közösségnek, a hatalomnak volt rá szük­sége. Ameddig tökéletesen megbízhatott benne. De sem így, sem úgy nem kívánt vele együtt szerepel­ni, még ilyen vészhelyzetben sem. Akkor inkább orvosok mögé bújik, más mankót ke­res a hatalom, de a nemze­tiségivel együtt nem vállalt közösségi szereplési A néhány előrángatott tisztségviselő szerencséjére. Esténe már talpon volt a fél város, annak is legfor­róngóbb része, a diákság, a húszezernyi fiatallal az élen Estére a polgármester és a városi szervezési párttitkár szólt a parókia ablakából a forradalmi hangulatú töme­gekhez. Beígérték, hogy Tő kés tiszteletest békén hagy­ják, tovább végezheti szol­gálatát. Hajnali három körül be­törtek a lakásba, aki jelen volt — egy diáklányt is — nagyon megverték, s a tisz­teletest elszállították De ez már 17 történetéhez tartozik Bodé Barna Közgyűlés elé Mi lesz a „megye" helyett? Szellemi erőfeszítést kíván a közügyek iránt érdeklődő állampolgártól, hogy tisztán lásson a törvények szövevé­nyében; mikor, milyen cél érdekében, miért éppen úgy választottunk az elmúlt más­fél esztendőben, ahogyan azt előírták. A tanácsrendszer megszüntetését célzó válasz­tássorozat utolsó állomásá­hoz érkezett; megalakulnak — Csongrád megyében de­cember 21-én — a megyei közgyűlések Az elektorok már döntöttek A közgyűlések összetételét csak közvetve befolyásolhat­ta az állampolgár. Ha emlé­kesnek: az önkormányzati törvény úgy rendelkezett, hogy minden település kép­viselő-testülete (vagy lakos­sága) 3 küldöttet választha­tott, egyiküket a megyei köz­gyűlés képviselőjének jelöl­te. Nos, ezek az „elektorok" körzeti küldöttgyűléseken találkoztak, s megválasztot­ták a körzet megyei közgyű­lést képviselőit. Csongrád megyében — mivel két vá­ros, Szeged és Hódmezővá­sárhely megyei joggal ren­delkezik — 57 települést fog képviselni az 50 tagú testü­let. A számokból látszik; a megyei közgyűlésbe nem küldhet képviselőt minden egyes település, A kép­viselőket 10 körzeti kül­döttgyűlésen választották meg. A mqgyében a követke­ző körzeti központokat jelöl­ték ki, figyelembe véve az agglomerációt: Mórahalom (10 település), Kistelek (10), Csongrád (5), Szentes (6), Mindszent (5), Csanádpalota (10). Makó (4), Deszk (7 tele­pülés). A megye „körzeti be­osztását" a megyei önkor­mányzat feladata lesz végle­gesíteni. A megyei közgyűlés egy-egy képviselője 4335 ál­lampolgár nevében mond véleményt és dönt. A megyei közgyűlés küldötteinek — az önkormányzati törvény sze­rint — körzeti érdekeket kell képviselniük. A körzeti küldöttgyűlése­ken nem csak képviselőket választottak, hanem a me­gyei önkormányzat elnöké­nek és alelnökének szemé­lyére is javaslatot tettek s megválasztották a szóvivő­ket. A gyűléseket nagy ér­deklődés kísérte. Éles vitára a megyei közgyűlési képvise­lők választása adott okot, hi­szen ügyelni kellett a lakos­ság számának megfelelő, arányos képviseletére. Abegyei önkormányzat alakul Az országban Csongrád megye az egyetlen, ahol két megyei jogú város is van. E tény valamelyest módosít­hatja a megyei önkormány­zat szerepét, jelentőségét. A Csongrád megyei köz­gyűlés alakuló, nyilvános ülésén, december ZJ-én je­lentós kérdésekben döntenek a képviselők, A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ajánlása sze­rint a megyei tanács elnöke nyitja meg az ülést, majd beszámol a közigazgatási egység helyzetéről. Bizonyá­ra a költségvetés állapotjára vonatkozó adatokat kíséri majd a legnagyobb érdeklő­dés. Majd a közgyűlés meg­választja a levezető elnököt, akinek vezényletével elfo­gadják a testületi ülés napi­rendjét. A közgyűlés tájé­kozódik a körzeti küldött­értekezletek tapasztalatairól Minden bizonnyal ügyrendi bizottságot választ, mert sze­mélyi ügyekben kell döntést hoznia A küldöttértekezle­tek szóvivői tesznek javasla­tot. ki legyen a megyei ön­kormányzat elnöke és alel­nöke(i). Még a választás előtt döntenek a tisztségviselők javadalmazásáról, majd megválasztják a testület ve­zetőit. A megyei önkormány­zat elnöke és alelnöke(i) le­hetnek kívülálló személyek is, nem szükséges, hogy kép­viselők közül kerüljenek ki a testület vezetői, A képvise­lőknek mindenképpen meg kell választaniuk a megyei pénzügyi ellenőrző bizottsá­gok és dönteniük kell a fő­jegyzői pályázat kiírásáról Ha az elnökválasztás nem jár eredménnyel, akkor 15 napon belül ismét összehív­ják a testületet. Mire való a megyei önkormányzat? A kérdésre ma nehéz telje­sen pontos választ adni, mert még nem születtek meg fon­tos jogszabályok, a két me­gyei jogú vároa és a megyei közgyűlés együttműködési formáit nem dolgozták ki. az Országgyűlés még nem dön­tött, milyen hatáskört „tele­pít" erre a közigazgatási szintre. Jelenlegi ismerete­ink szerint annyi bizonyos, hogy a megyei önkormány­zat feladata lesz a területi tervezés, a középfokú okta­tással (a gimnáziumokat, a szakképzést és a speciális képzést is ide értve) kapcso­latot azon tennivalók, me­lyeket a két megyei jogú vá­ros, illetve a terület telepü­léseinek önkormányzata nem vállal; a középfokú és maga­sabb szintű egészségügyi el­látás — az előző módon jel­zett „maradványé Iv" alap­ján; a lakosság olyan köz­üzemi szolgáltatásának biz­tosítása, melyeket a telepü­lések önmagukban nem ké­pesek felvállalni. Nem lát­szik. a „megyei hatáskör" ilyetén módosulása hogyan érinti a megyei jellegű in­tézményeket, vállalatokat. Annyi bizonyos, hogy egy­részt a klasszikus megyei fel­adatokat meg kell osztani Szegeddel és Hódmezővásár­hellyel, másrészt az adott kistelepülésen kell ellátni minden olyan feladatot, amit csak lehet. Tehát a megye korábbi „pénzelosztó" szere­pe megszűnt (az úgynevezett normatív finanszírozás érvé­nyesül), a korábbi középszin­tű döntéshozó és végrehajtó közigazgatási egység eltűnt. A megyei önkormányzat a maradványelv alapján mű­ködik, azaz azt csinálja, amit a települések önkormányzata nem képes fölvállalni. Lé­nyeges mozzanat, hogy _ ha tud — a megye vállalkozhat Munkamódszeréről és mun­kastílusáról persze csak a hatáskör-telepítés után, a me­gyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának el­fogadását követően lehet ké­pet kapni ÚJoáasí Diós

Next

/
Oldalképek
Tartalom