Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)

1990-12-15 / 316. szám

80. évfolyam, 316. szám 1990. december 15., szombat ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint Most akkor ki kicsoda is? Átírják a kormánylistát — Á legkisebb is potom kétmillió — Nem lesznek többé mostohagyerekek — Felmentés a lengyel kabinetnek A

z öbölbeli magyar jelenlét „jelképes" lesz — jelentette be Londonban Katona Tamás külügyi államtitkár: mintegy negyven orvos utazik, önkéntesen. A lengyel szejm a minisztereket felmentette, de kötelezte a kormányt, hogy utóda hivatalba lépéséig folytassa munkáját. Idehaza kisebb lépésekben változik a kabinet... Lech Walesa kampányfőnökét nevezte ki kancelláriája vezetőjéül, s ez azt valószínűsíti, hogy az új lengyel államfő Jan Olszewskj lesz. Zavargások Albániában. újabb ENSZ-határozatok Irak-ügyben, év végi EK-esúcscrtekezlet — ez történt még tegnap egyebek közt a világban. S kaptunk egy gyászhírt: nem olvashatunk többé új Dürrenmatt-regényt és -drámát: svájci otthonában érte a szívroham. készülő vonatkozó törvényjavaslatokkal. Matolcsy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának felügyeletét ellátó politikai államtitkárát, tisztségéből — erre vonatkozó kérésével egyetértésben — felmenteni javasolja. Auth Henriknek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának felmentését követően megüresedett tisztségre László Jenőt, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazgatóját javasolja kinevezni ipari és kereskedelmi minisztériumi közigazgatási államtitkárnak. Javaslatok a köztársasági elnöknek Van kiút! — mondotta Horn Gyula Szegeden A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli, hogy a kormány tagjai a miniszterelnök rendelkezésére bocsátották — döntésre — felmentésüket. A miniszterelnök a kormányátalakítást több részletben hajtja végre; most a következő személyi javaslatokat teszi a köztársasági elnöknek, illetve az alábbi intézkedéseket kívánja végrehajtani. Horváth Balázst javasolja felmenteni belügyminiszteri tisztsége alól, egyidejűleg tárcanélküli miniszterként megbízza a Határon Túli Magyarok Titkársága felügyeletével, valamint a kormány és a Parlament közötti koordinációs tevékenység ellátásával. Boross Pétert javasolja felmenteni tárca nélküli miniszteri megbízásának ellátása alól, amely a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyelelére terjedt ki, egyidejűleg javaslatot tesz belügyminiszterré történő kinevezésére. Gálszécsy András kormányfőtanácsost, a tárcanélküli miniszteri iroda jelenlegi vezetőjét, tárcanélküli miniszterré javasolja kinevezni, megbízva a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyeletével. Rabár Ferencet — kérésére — javasolja felmenteni pénzügyminiszteri beosztása alól. Kupa Mihályt, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját pénzügyminiszterré javas.olja kinevezni. Pungor Ernő címzetes államtitkárt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és az Országos Atomenergia B'zottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartásával, tárcanélküli miniszterré javasolja kinevezni. Botos Katalin pénzügyminisztériumi politikai államtitkárt felmentésre javasolja azzal, hogy a költségvetési tárgyalások befejezéséig jelenlegi feladatkörébe tartozó tevékenységet ellátja. Egyidejűleg javaslatot tesz arra, hogy tárcanélküli miniszterként lássa el a pénzintézeti rendszerrel összefüggő kormányzati feladatokat, összhangban a A JATE auditórium maximumában Horn Gyulát, az MSZP és a Parlament külügyi bizottságának elnökét köszöntötték tegnap este a szocialisták, szimpatizánsai és más érdeklődők. A volt külügyminiszter telt ház előtt tartott politikai tájékoztatót, melyet közvetlen beszélgetés követett. A mostani kormányzat az elmúlt hónapok során rontott az ország helyzetén — mondotta a vendég. Nem értett egyet azzal, hogy az egyik leköszönő miniszter kilátástalannak nevezte Magyarország jövőjét. Van kivezető út; lehet, hogy az illető miniszter helyzete valóban kilátástalan, az országé azonban nem — hangsúlyozta nagy derültség közepette. A Németh-kormányról szólva, annak szakértelmét dicsérte, s ama tényt, hogy sikerült ideológiamentessé tenniük a kormányzati munkát. Ezt hiányolják most a jelenlegi kabinettől, amely egyoldalú törekvések szószólója; a Horthy-rendszer iránti nosztalgiától sem mentes; s nem csupán a jobboldal, hanem a szélsőjobb erejét is fölélesztette. Az ellenzéki politikus sajnálatosnak nevezte, hogy az Antall-kormány a szakértelmet sok esetben alárendeli szűk pártpolitikai érdekeknek. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: amennyiben a jelenleg előterjesztett költségvetést fogadják el a parlamentben, az a magyar állampolgárok számára 20-25 százalékos életszínvonal-csökkenést jelent. Márpedig az ebből származó elégedetlenség könnyen az utcára terelheti az embereket, s ez beláthatatlan következményekkel járhat. Nem ilyen úton kell megoldani a problémáinkat. A mostani kormánykoalíció bizalmat kapott a választópolgárok többségétől. E tényt az MSZP tudomásul veszi; nem törekszik a kormány megbuktatására. Ugyanakkor elvárja, hogy e bizalomnak a kormánykoalíció — kötelességszerűen — megfeleljen. Remélik, 1991ben nem lesznek új parlamenti választások; ám reálisan számolnak azzal, hogy a jelenlegi Parlament négy esztendeig, azaz mandátuma lejártáig nem képes „kitartani". S. I. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Pénzt csinál az önkormányzat Bérlakás - milliókért Nyomorideg és bűvésztrükk Hétközben postabontáskor egyre többször kap el a gyomorideg; azazhogy a nyomorideg — naponta gyarapodik a segítséget kérők, a kilátásrtalannak tűnő helyzetüket, anyagi, egészségügyi gondjaikat nekünk (is) feltárok száma. Székre dermeszt szambatan este a televízió Nincstelenekről szóló dokumentumműsorának döbbenetes képsora. Vasárnap kezembe véve a HVG-t, szomorkodva s dühödten olvasom a „Terhelt egvedek"-ről szóló cikket. Másnap Királv Zoltán képviselő lapunkban megjelent ..KGST-piac ügyi" interpellációját, S hallgatom a parlamenti hírösszefoglalót, amiből az derül ki, pénzügyeink és szociális feszültségeink ügyében ezen a hétfőn is csak az illetékek megszabásáig, s nem az igazi illetékességig jutott T. Házunk és Icormányunk. Tévelyegnek tovább a rendelettervezet-rengetegben. A nyilvánosságra került információk és a kiszivárogtatott (csak tudnám, ki és miért „szivárogtat", a demokrácia követelte, egyenes beszéd helyett), elterjesztett hírekből úgy tűnik, képtelenek magukat átverekedni a „dzsungelen". Ami ráadásul mintha takarná előlük a valós élettér sűrűjét; s az ott. az emberekre leselkedő problémákat Vagyis az alapokat. Pontosabban, például az adóalapokat. Az adózásra kényszeritett, ám képtelen társadalmi réteget mely a létminimumon vagy alatta tengődik (és számában egyre növekedik). Az idei (s mint hírelik. a jövő évi) adótábla úgynevezett nulla kulcsos sávjába nem fér bele, mert oda csupán az évi 55 ezer forint jövedelem alattiak soroltatnak. A havi minimálbér (és létminimum) 5 ezer 800 forintjából élők pedig nem átallanak évi 69 ezer 600 forintokhoz jutni (bruttó) — „jogos" hát hogy adózzanak. Vagyis, legyenek csak szépen államfenntartók azok is, akik a szegénységi küszöbön vagy alatta vannak. Ahelyett hogy az. állam segítene nekik magukat fenntartani (mint más. civilizált országokban). Az államnak és kormányának. úgv tűnik, jelenleg csak arra telik, hogy a népet megtakarításokra ösztönözze — legalábbis szép szólamokkal. Csakhogy — mint azt a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének adatai tükrözik — az utóbbi egy év alatt 20 százalékkal (összesen 40 százalékra) fogyott azoknak a családoknak az aránya, amelyek még képesek valamiféle megtakarításra. (A családok 48.8 százalékának eröísen romlott az életszínvonala.) Többnyire olyan áron. hogv „átrendezik". torzítják fogyasztásaikat: olcsó táolálékot keresnek, er-znek. nem költenek ruhára és kultúrára (a felmérések szerint a kultúrára népességünk felének már egyáltalán nem futja a pénzéből). A vizsgálat szerint 1989-ben az élelmiszerfogyasztás és a rezsi költségei 100 forint adózott jövedelemből 45 százalékot vittek el. idén már 55-öt. jövőre pedig valószínűleg 85 (!) százalékot. Már ha lesz jövőre jövedelem, nemcsak az adóalapban és az adóbevallásokban. A forintjaikat adókban (s egyebekben) elvonni igyekező tervezetek szerint ott biztosan lesz. Az adóbevallásba belekerül(het) még az étkezési hozzájárulás értéke. a munkaruha-térítés, a szociális segély. az üdülési támogatás — s egyéb ..láthatatlan jövedelmek", amiket eddig az állampolgár adómentesen eltehetett. A bérből s fizetésből élők minden fillérje láthatóvá lesz (a hatóság lelkes szemeinek), és adóalap. Nem adózik viszont az. aki képes láthatatlan jövedelmeket szerezni (mondjuk, sefteléssel, feketézéssel, mások megkárosításával) ; aki be tudja mutatni a „Vigyázat, csalok!" bűvésztrükkjét. A szemfényvesztés, a kápráztatás időszakát élnénk (tovább) ? Valóban nem látnák a honatyák. hogy mennyire fontos az „illetékesség", és mennyivel „adósak" a választóiknak — leginkább a legszegényebbeknek, s a lassan közéjük lecsúszó középrétegnek? Nem, gondolják, hogv az ladótörvény mellett foglalkozni kellene végre a szociális törvénnyel, az erősödő feszültségek levezetésének állami garanciáival is? Nemcsak az önkormányzatokra bízni. tölü'k és a helyi (meg tán országon kívüli) karitatív szervezetektől, jótékonyságra hajlamos egyénektől, a civil társadalom összefogásától várni a tetteket. Ráadásul úgy. hogy seregnyi jogszabállyal, vagy éppen azok hiányával terheljük, akadályozzuk őket... Szabó Magdolna Körülbelül két és fél ezren várnak arra, hogy az önkormányzat támogatásával lakáshoz jussanak. Szociális bérlakáshoz — saját anyagi lehetőségeik ugyanis nem engedik meg a vásárlást vagy építést. Az önkormányzat mégis arra kényszerült, hogy szociális bérlakásokat áruljon — milliókért. A Tisza Lajos körút és a József Attila sugárút kanyarulatában épülő úgynevezett J-tömb lakásait eredetileg a legrászorultabbak között akarták szétosztani. A szociális célú hasznosítás gondolatával csak egyetérteni lehet, legfeljebb az furcsa kissé, hogy a Belváros magjához legközelebb eső épületrészben kétszintes, 2 plusz 4 szobás lakások is vannak — ezek már luxusigényeket is kielégíthettek (kivéve persze, ha egészen nagy lélekszámú család beköltöztetéséről van szó). Ebben az évben a tanács pénzügyi forrásai egyre vékonyabban csordogáltak, s az elszegényedésben már az volt a tét, hogy működőképesek maradjanak az óvodák, iskolák, egészségügyi létesítmények. Ezért a végrehajtó bizottság — kényszermegoldásként — kijelölte értékesítésre a még épülő J-tömböt, valamint egy rókusi tízemeletes épületet, amelyet ugyancsak szociális hasznosításra terveztek. Utóbbi már el is kelt — nehezebb viszont vevőt találni a 120 négyzetméteres, 2 plusz 4-es lakásokra (közel négymillióért). Az épülettömb többi részében levő kisebb (1,5—2—2,5 szobás) lakások már kelendőbbek, a legkisebb másfél szobás lakás „csak" kétmillió forintba kerül. S hogy lesznek-e szociális bérlakások? Jövőre mindössze 62 átadását tervezik. Ebből 30 a Kossuth Lajos sugárút és a Francia utca sarkán épülő házban, 32 pedig az öthalom utcában lesz (két 16 lakásos épületben). Ha még ezen felül is maradna pénz, akkor a rókusi víztoronnyal szemközti terület egyik felén építenének ilyen lakásokat (a telek másik oldalán a Délép emel majd lakóházat). Ny. P. Szociális húsosfazék A kereskedelmi felügyelők azért vannak, hogy ellenőrizzenek. Az államilag finanszírozott nevelő- és szociális otthonok szakapparátusa meg azért van, hogy elfogadható életkörülményeket teremtsen (a közpénzből) a rászorultaknak, ráutaltaknak. A szegedi felügyelőség ez év második félévi munkatervének, valamint az v- ' irányelvének megfelelően azt vizsgálta, hogy bánnak az otthonokban a közpénzekkel, pontosabban, csak az intézmények közétkeztetését revidiálták. Megjegyzendő, 1978-ban volt az utolsó (!) ilyen jellegű megmozdulásuk. Ezért, s tekintettel az otthonlakók úgymond kiszolgáltatott helyzetére, nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára. Meg is lett az „eredménye". Rántást a moslékba — Szúrópróbaszerűen vizsgálódtak, s így tényleg azt láthatták, ami van, és ami nincs. Papp Zoltán, az egyik ellenőr: — Szerintünk jelentős tartalékok rejlenek az otthonok étkeztetési gazdálkodásában. És sajnos, kevés kivételtől eltekintve, számos szabálytalanságot, hiányosságot észleltünk. Persze, ahány intézmény, annyiféle lehetőség. Ahol a vezetők igényesek, ügyelnek a normafelhasználásra, ott jelentős mennyiségű, saját készítésű befőttet, savanyúságot láthattunk. Több helyen hizlalnak sertéseket, ez egyre költségesebb, de még mindig kifizetődő. — Mit ért a rejtett tartalékokon? — Nagykeráron, nagy kiszerelésben olcsóbb a liszt, a cukor, a rizs, általában minden. Mégis, Ópusztaszeren csak 450 kilónyi volt ilyen. Ha mind nagy kiszerelésű lett volna, majdnem 8 ezer forintot spórolhattak volna meg. Csanádpalotán igencsak meglepődtünk, mert a Games konyháján mirelit karfiollevest és zöldborsófőzeléket használtak. Szerintünk teljesen indokolatlanul, hiszen kora ősszel, amikor ott jártunk, az egyik leg könnyebben beszerezhető zöldség a karfiol, különösen faluhelyen. Ráadásul a leveshez való kész rántást egyszerűen kidobták a moslékba, mert, elmondásuk szerint azt nem szeretik az ott étkezők. Azt hiszem, az ilyen konyhatechnika manapság luxus. — A könyvelési, pénzügyi fegyelem? — Nem sok jót láttunk e téren sem. Elgondolkodtató, miért csak egy-két alkalommal vételezik vissza évente a megmaradt nyersanyagokat. Azután úgy vettük észre, hogy a disznóvágásokról készült jegyzőkönyvekkel is nagyvonalúan bánnak, mintha utólag a disznót készítenék a jegyzőkönyvhöz. Említhetném a pontatlan adminisztrációt, amely a naponta felhasznált alapanyagokról szól.. Azt gondoljuk, hogy főztek, csak nem találtuk miből, menynyit. A felügyelők konkrét példákkal úgynevezett Példatárral egészítették ki jelentésüket. Igen érdekes megfigyelésekről szól e gyűjtemény. Nem tudni például, milyen sertéscomb és karaj az olyan, amelyről pontosan 39 kilogrammról öt kiló zsírt (Folytatás a 3 oldalon.)