Délmagyarország, 1990. december (80. évfolyam, 304-327. szám)
1990-12-12 / 313. szám
1990. december 12., szerda Kultúra 5 Oktatás = üzleti vállalkozás Előadások a kanadai főiskolai rendszerről A hétfői (anárdcmonstráción a pedagógusok egységes kultúrpolitikai koneepciót. és a támogatás növelése nélkül végrehajtható változtatásokat követeltek a rossz gazdasági helyzetre hivatkozó kultuszkormányzattól. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola e heti rendezvénysorozatának tanulsága is ezzel hozható összefüggésbe. A kanadai főiskolákról meghívott előadók azzal a szándékkal tartották előadásaikat, hogy ötleteket adjanak a magyar felsőoktatás egyre sürgetőbb átalakításához. Beszéltek az intézmények gazdasági irányításáról, a felsőoktatás szerkezetéről, a tanítás folyamatáról. Az előadások informatív jellege ellenére a szemlélet, a gondolkodásmód volt a leginkább irigylésre és figyelemre méltó. Tegnap Gus King úr. az oakvillei Sheridan College főigazgató-helyettese tartott előadást. Megtudtuk, hogy Kanadában az oktatást alapvetően üzleti vállalkozásnak tekintik. Ebből következik, hogy minden változtatást előre megterveznek, a gazdaság- és szociálpolitikai elképzelésekkel összhangban. A tervezésnél a kormány, a gazdaság és az iskolák érdekeit egyszerre veszik figyelembe. Mivel az oktatás elsősorban tartományi hatáskörbe tartozik, a helyi sajátosságok és igények maximálisan érvényesülnek. Az oktatás irányításának és működtetésének minden szintjére jellemző, hogy először pontosan meghatározzák a végrehajtandó feladatokat, és csak ezután választják ki a végrehajtásra alkalmas személyeket. Elsődleges szempont a világpiac és a honi gazdaság igényeinek kielégítése, az ennek megfelelő szakembergárda megteremtése, és a szükségletekhez való folyamatos alkalmazkodás. Ezért minden intézményben működik az ún. programfejlesztési bizottság, amely szoros kapcsolatban van a helyi iparral. Félméri annak igényeit, naprakész, speciális tanterveket dolgoz ki, cserébe pedig élvezi a gazdaság anyagi támogatását. Jó szakembert képezni csak az tud, akinek a kisujjában van a hivatása — mondják. Ezért főiskolán csak az taníthat, akinek legalább 5 éves munkaviszony van a háta mögött. A főiskola nem kizárólág felsőfokú oktatási intézményként funkcionál. Lehet első lépés bizonyos egyetemek felé, képeznek érettségivel nem rendelkezőket, vállalják munkanélküliek átképzését — mindig az adott társadalmi igény szerint. A tantervek kidolgozása előtt külön szakmai bizottság foglalkozik piac- és munkaerő-kutatással. Bár a főiskolai hálózat Kanadában mindössze 25 éves, a rendszer rugalmasan, olajozottan működik. Nem véletlenül. Már 2 evvel ezelőtt létrehoztak egy szakmai bizottságot, melynek feladata a „Főiskolai rendszer 2000" című program kidolgozása. Mert ők tudják és vallják: a koncepció, a gondolat, az ötlet nem kerül több pénzbe, 'inkább hozzáértést igényel. (keczer) * Ma délelőtt 10 órától Mrs. Martha Casson, a torontói Humber College Tanulmányi Osztályának vezetője a tanulmányi osztály munkájáról, szerepéről, Mrs. Marina Heidman, a Kanadai Főiskolák Országos Szövetségének munkatársa az oktatásról tart előadást. A SZOIE tanácsának új tagjai A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatóinak-kutatóinak küldöttértekezletén hat főt választottak az egyetemi tanácsba: dr. Gyurkovits Kálmánt, a Gyermekklinika címzetes egyetemi tanárát, dr. Fráter Lórándot, a Radiológiai Klinika docensét, dr. Falkay Györgyöt, a Nőgyógyászati Klinika docensét, dr. Kiss Attilát, az Urológiai Klinika adjunktusát, dr. Erős Istvánt, a Gyógyszertechnológiai Intézet docensét és dr. Dombi Györgyöt, a Gyógyszerészi Vegytani Intézet adjunktusát. Az alkalmazottak három főt delegálhattak a SZOTE tanácsába: dr. Zsulán Ágnest, a Gazdasági Igazgatóság vegyészét, dr. Csanádi Lajosné egyetemi főnővéri és Kirschné Tóth Erzsébetet, az Igazságügyi Orvostani Intézet asszisztensét. A SZOTE hallgatói már korábban megválasztották azokat, akik a hallgatókat képviselik az egyetemi tanácsban. A SZOTE új egyetemi tanácsa december 17én, hétfőn tartja első ülését — amely nyilvános — az egyetem dísztermében. A módszertan módszertana Ünnepi ülésre kaptunk meghívót a Módszertani Közlemények szerkesztőbizottságától. Harminc éve jelent meg először a közlöny, és ez bármely kiadvány, még a szaktájékoztatók életében is hosszú idő. A fennmaradáshoz pénz kell. Vagy a minisztérium rendületlen anyagi támogatása, vagy állandóan magas bevétel a megrendelőktől, ami magas szakmai szinvonalat feltételez. Jó néhány tanár ismerősömmel beszélgettem, de többségük csak futólag ismerte a Módszertani Közleményeket, aki pedig ismerte, bevallotta, hogy az abban olvasottakat még soha nem alkalmazta napi munkájában. Maradt hát a minisztériumi támogatás? Dr. Szendrei János, a szerkesztőbizottság elnöke cáfolta ezt. — A Módszertani Kózlemenyek az egyetlen szakkiadvány, mely saját lábán áll, semmiféle központi támogatást nem kap. Évenként öt füzete jelenik meg, hétezer példányban, anyagüag tehát kizárólag előfizetőire támaszkodik, akik többnvire magánszemélyek, pedagógusok. Nem igazán értem az előbb emiitett véleményeket, hiszen hétezer előfizető már nyilvánvaló érdeklődést mutat. — Mennyire sikerült megújítani a kiadványt? — Az általános iskolában tanító pedagógusoknak szól, és ezt az iskolaszakaszt bőven érintette a változás, amit a Közleményeknek követnie kell. Figyelembe veszi az iskolák önállósulását, a tehetséggondozást, helyt ad oktatási, nevelési megújhodásról szóló vitáknak. Semmiképpen nem akar módszereket erőltetni a pedagógusokra, még kevésbé klinikai ,.kísérleteket", azokról legfennebb beszámol. A mindennapi munka segítése a cél. cikkekkel, műhelymunkákkal, amiket ugyancsak pedagógusok írnak. Az MKnak egyébként külön kötetei is jelentek meg, különböző szaktudományos témákban, mint a számítástechnika, vagy a nyelvtanítás, némelyik könyvet ma már alig lehet megkapni, elfogytak. P. j. A Módszertani Közlemények ünnepi ülése december 12-én, 10.30-kor lesz a JGYTF tanácstermében. Előadók: dr. Kelemen Elemér, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója (Pedagógiai kultúra és könyvtár); Szövényi Zsolt, minisztériumi főtanácsos (A pedagógusképzés feladatairól) ; Szöllösi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára (Az oktatás finanszírozása) ; és dr. Dobcsányi Ferenc főszerkesztő (Emlékezés a 30 éves Módszertani Közleményekre). Opera: stúdió és barátok Megalakult a Szegedi Konzervatórium Vaszy-operastúdiója. A stúdió működése az által vált lehetővé, hogy az egységes konzervatórium megfelelő hátteret biztosít hozzá. Az intézmény zenekara látja el a kíséretet, az ének szakos hallgatók nemcsak éneklést, de színpadi játékot is tanulhatnak. A stúdió tagjai első produkcióként Mozart: A varázsfuvola című operáját mutatják be, a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, előreláthatólag 1991 májusában. Két vagy három előadást terveznek, amelyeket a Kisszinház épületében tartanának A két énektanár, Berdál Valéria és Sinkó György mellett Horváth Zoltán rendező tart színpadi szerepgyakorlatórákat, és az előadást is ő fogja rendezni. Tegnapelőtt, hétfőn az Operabarátok Egyesületét hívták meg egy nyilvános próbára, amelyet beszélgetés követett. Ebből az alkalomból adták át az egyesület tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet. Tiszteletbeli taggá választottáK Gregor Józsefet, Varga Mátyást, Korcsmáros Györgyöt, Pál Tamást, Horkits Erzsébetet és Szabady Istvánt, a színház nyugalmazott magánénekesét. Kulturális hírek Kisütött a nap, nyílnak a kiállítások, és megszólal a zene. Király Sándor festőművész gyűjteményes kiállítását rendezik meg a Móra Ferenc Múzeumban csütörtökön délután fél 5 órakor. A megnyitón dr. Király József pszichológus kalauzolja a látogatókat. A Duna menti svábok Délkelet-Európában címmel kiállítás nyílik pénteken délután fél 5 órakor a Móra Ferenc Múzeumban. Megnyitó beszédet mond dr. Zorn Antal, a Magyarországi Németek Szövetségének alelnöke. Üllésen, a Déryné Művelődési Házban pénteken délután 5 órakor Fontos Sándor és Fontos Zoltán festőművészek alkotásait láthatják. Megnyitja Polner Zoltán költő, közreműködik Katona Judit költő. A Galéria Kávéház Bárban dr. Molnár Gyula, a Magyar Természetbarátok Szövetségének alelnöke Fényképezőgéppel a természetben címmel fotókiállítást rendez. A megnyitón, pénteken este 6 órakor dr. Ilosvay György mond ajánló szavakat. Kezdődik az Országos Filharmónia általános iskolásoknak szóló bérleti hangversenysorozata. Az első koncert csütörtökön a konzervatórium nagytermében lesz. Az A bérlettel délután három órától, a B bérlettel délután fél 5-tól hallgathatják a Szegedi Rézfúvós együttest, Meszlényi László műsorvezetésével. Blaski Márta hódmezővásárhelyi, valamint Darázs József és Sejben Lajos szegedi festőművészek kiállítása nyílik meg december 13-án a bécsi Collegium Hungaricumban. A három művész júniusban vett részt a horni (Ausztria) nemzetközi alkotótáborban, ott született alkotásaikat mutatják be. A nemzet napszámosai? S zókatlan dolog, hogy a bányászok, vasasok, magánfuvarozók, vagy más, jól megszervezett társadalrtii csoportok helyett most a pedagógusok artikulálták érdekeiket. Igaz, több mint kétszázezer dolgozó nevében. Eltekintve attól, hogy a közvélemény ellenszenve, vagy rokonszenve kísérte-e megmozdulásukat — illúzióik nincsenek e tekintetben —, a kérdés az, miként fordulhatott ez elő? Az egyik oldalon áll egyrészt a bérfejlesztésben leszakadt pedagógustársadalom, amely az alapvető jogot követeli az értelmiségi létre, másrészt a központi újraelosztási elvből következően, a csőd szélére sodródott iskolafenntartás. Pedig a közoktatás tetemes épületparkjának leépülése hosszabb távon sokkal költségesebb lesz az állam számára Méregdrága. A másik oldalon az életképességét próbálgató gazdaság, a kezelhetetlen államadósság, a tervezett, 78 milliárd forintos költségvetési hiány, és a társadalom tűrőképességét megszondázó és bevezetésre váró megszorítások állnak. Ez utóbbiak különösen érzékennyé teszik a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyt — „ha neki több jut, nekem kevesebb", féltékeny reflexsort indítja el. Ugyanakkor számon kérhető a kormányzópárt választási ígérete, mely szerint az oktatást stratégiai ágazatként kezeli, és szakít az államszocializmus több évtizedes gyakorlatával, amely hasznot nem hajtó területnek tekintette. Példaként hozták Délkelet-Ázsia „tigriseit". Ezek az országok az oktatás fölfejlesztésével valósították meg fölzárkózásukat a világ élvonalához. Egyszóval, az oktatás átszervezése, modernizálása nélkül — ami jelentős befektetést igényel — hosszú távoni elképzelhetetlen a gazdasági kibontakozás. Hiszen a nyugati technológiákhoz, ismeretekhez kompatibilis tudást kell biztosítani, a szellemi tőke pedig önmagában is felbecsülhetetlen érték. A többnyire ellenségles szülőknek is el kell gondolkodniuk azon, hogy a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni, a piaci versenyben helytállni tudó szakembereket bocsásson-e ki a magyar iskolarendszer, "avagy eleve munkanélküliségre kárhoztatottakat, elavult ismereteik miatt. Gyermekeik jövőjét tekintve ez nem mindegy. Kérdés lehet persze az is, hogy van-e rá fedezet? A fedezet nélküli béremelés különben sem megoldás, mert további inflációt gerjeszt ami bejön a vámon, elveszik a réven. Békési László volt pénzügyminiszter szerint a költségvetés az előző évekhez képest lényegesen többet szán a központi igazgatás számára (75 százalék), éppen az egészségügy és az oktatásügy rovására. Az: SZDSZ és a Fidesz szerint a HM és a SM költségéi magasak A privatizációból eredő összeg adósságtörlesztésen kívüli felhasználása (15 százalék) kjlpkeletű. De valójában elmondható, hogy a megváltásként várt és mégis elmaradt gazdasági és államháztartási reform az oka. hogy a kormány kénytelen választási ígérete fölé lépni. A kormány felelőssége, hogy egy problémát még azelőtt kell kezelnie, mielőtt az kikerülne az utcára — újabb precedenst teremtve. Igaza lehet az SZDSZ ügyvivői testületének abban, hogy a kormánynak átfogó tárgyalásokat kell kezdeményeznie az érdekképviseletekkel a közteherviselés kérdésében. Alkut kell kötniük. Különben ki ós mi akadályozza - még-i-lengyel típusú leépülést? Az irracionális csodavárást? A friss életű alkotmányos demokrácia szétesését? Sokak előtt máris a weimari köztársaság fenyegető fantomképe lebeg... Várnagy Tamás A rajz a lélek tükre Beszélgetés a művészetterápiáról A napokban a szegedi orvosegyetem vendége volt a magyar szárma, zású, Angliában élö Vera Vásárhelyi. a londoni Bloomfield kl.inik« gyermekpszichiátriai osztályának pszichológusi, aki azon kevés európai szakemberek közé tartozik, akik müvészetterápiával foglalkoznak. Szegedi előadásán a pszichológusnő — ki egyébként sikeres képzőművészeti pályát cserélt fel a lélekgyógyászánál — több gyermekrajzot mutatott be. Valamennyi súlyos vesebetegségben szenvedő gyermek al. kotása volt. A laikus szemlélő számára szokványos gyermekrajzok üzenetéről, a képi nyelvről, a művészetterápia gyógyító hatásáról kérdeztem őt. , — A müvészetterápia az egyik legfontosabb megközelítési mód a gyermekek kezelésében. A pálcara.izok segítségével azokhoz a gyerekekhez is közel tudunk férkőzni, akikhez szavakkal. beszéddel képtelenség. A megrajzolt képek — ezek a sajátos kommunikációs módszerek — sok mindent elmondanak az ember lelkéről. és anélkül, hogy akarnák, megmutatják személyiségükből azt, akik valójában. A müvészetterápia lényege ugyanis, hogy szavak nélkül jeleníti meg a kaotikus belső élményeket. — Előadását a vesehetra gyerekek müvészetterápirís kr;r\ «•••> tartotta. Mit segíthet egy súlyos betegségben szenvedőn a piszehológus? — A vesebeteg gyerekeiknél a lelki problémák másodlagosak, egy súlyos szervi betegség következményei, amelyről szavakban képtelenek beszélni, rajzaikban viszont önkéntelenül megjelenik a belső világ, éis a képekben előbukkan a lelki gyötrődés konkrét oka. Ennek orvoslása segíthet a betegség okozta lelki teher elviselésében. a vesekezelések embert próbáló nehézségeinek kibírásában és a gyógyulásban. — Ez utóbbira példa az a 15 éves lány. aki kétszer esett át veseátültelésen. és akinek másodszor — a terápia eredményeképpen — már nem vetette ki a szervezete az idegen vesét. — A rajzaiból, illetve a rajzokról folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy a lány az első transzplantációt, az idegen vese beültetését úev élte meg, mintha idegen lény költözött volna belé, aki ellen — az ugyancsak önálló lényekké vált — belső szervei harcolnak. A terápiás cél tehát az volt, hogy ez a lány lelkileg békéljen meg, és tudja, akarja elfogadni az idegen szervet. Egy másik esetnél a művesekezelés elvégezhetőségét kellett segíteni terápiával. Egy hétéves kisfiú ugyanis olyan mértékű ellenállást tanúsított, hogy minden egyes kezelés alatt le kellett kötözni. A kis. fiú szóban semmilyen magyarázatot nem volt hajlandó adni hihetetlen ellenállására. A rajzaiból viszont lassan előbukkant az ok. Nagyon egyszerűsítve: rajzainak üzenete az volt. hogy őt a családja teljesen kitaszítja, kiveti magából, mert ilyen beteg. Emiatt őbenne valami végtelen düh született Tehetetlen haragját úgy próbálta kifejezésre juttatni. hogy szinte őrjöngött, amikor a dialíziskezelésre vitték. A terápia után — sőt már közben is — a gyereket minden nehézség és ellenállás úélkül tudták kezelni. — A művészetterápiát nyilván nemcsak a vesebeteg gyerekek esetében lehet eredménnyel alleatmazni. — Klinikánkon azoknál a gyerekeknél, akik nem tudnak érzelmeikről beszélni, a rajzok segítenek a belső problémák felkutatásában és megoldásában. A képi módszerrel tökéletes kontaktus alakítható ki a gyermeki belső világával. A müvészetterápia azonban ugyanígy eredménnyel alkalmazható felnőttbeftégeknél is. löszén a képi gondolkodás összegező, védő hatalma, amely a belső élményvilágot formába önti, korosztálytól független. — Az országban elsőként a szegedi orvosegyetemen tervezi a müvészetterapeuta-képzést. — A SZOTE-n tartott előadásom célja éppen az volt, hogy Ízelítőt adjak a művészet terápiából a városban dolgozó pszichiáteréknek. A közeli jövőben ugyanis valóban szeretnénk indítani posztgraduális művészetterapeuta-képzást, mindenekelőtt pszichiátereknek és pszichológusoknak, de nem zárjuk ki azokat a képzőművészeket sem, akik bizonyos pszichológiai előtanulmányokkal bírnak, és érdeklődnek a lélekgyógyászat é» a művészet kapcsolata iránt Kalocsai Katalin