Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-30 / 303. szám

8 Kapcsolatok s 1990. november 30., péntek ObVflSÓSZOLGÚbflT2 | Levélcímünk; Pf. 153. Telefonszámunk: 12-847 j Nyílt levél! Antall József miniszterelnök úrnak Tisztelt Miniszterelnök úr! Az 1990. november 15-i Délmagyarorszagban olvas­tuk a cikket, „Hof tart jak a miniszterek munkaköny­vét?", amelyben többek között a havi fizetéseikről is sző esett. Ezt mi felháborodottan vettük tudomásul, hi­szen — mint tudjuk — a gazdasági helyzetünk nagyon siralmas. A miniszter urak is azt hangoztatják, hogy ezért vannak az áremelések és a jövedelemadó. Ezért kérdezzük a Miniszterelnök urat: az árakat ezekhez a nagy jövedelmekhez, a körülbelül 30 ezer-40 ezer fo­rintos nettó havi fizetésekhez emelik-e, va;jy az 5 ezer 600 forintos létminimumhoz? Mert sajnos mi, kispénzű emberek, azt vettük ész­re az utóbbi időben, hogy a magasabb keresetekhez ál­lítják fel a mércét. Miniszterelnök úr! ön 5 ezer 600 forint havi fizetésből hogyan tudna megélni és gyermekeket nevelni? Mert mi ezt a pénzt, sajnos, nem tudjuk beosztani. Éjjel-nappal kell ahhoz dolgozni, hogy- egy családot fenn tudjunk tartani, de így nem jut idő a gyermekek nevelésére és a családra. Ezért bomlik fel sok család. Ügy vesszük észre, hogy a kormány, ezzel nem törődve, csak az árak emelésével szórakozik. Mi törjük a fejünket, a kispénzűek és a nyugdíjasok érdekében, és ajánlatot szeretnénk tenni. Amit kérünk a miniszter uraktól, szíveskedjenek fon­tolóra venni, és megvitatni. Minden állampolgár, aki­ndk 20 ezer forint feletti havi jövedelme van. az állam­kasszába tegye a 20 ezer fölötti összeget, amíg a szük­ség úgy kívánja. Többek között annak is utána kellene nézni, hogy a társadalomnak javakat nem termelő sze­mélyek miért kapják a jó fizetésüket, mikor semmit nem tesznek az asztalra. Hogyan lehet az, hogy az egyes vállalatok a csőd szélén vannak, azért a vezető­ség ennek ellenére, mégis megkapja a nagy premiumo­kat. Mi, munkások, meg kispénzű emberek pedig csak a létminimumot, vagy egv kicsivel többet keresünk. Mert vezetőink mindig azt mondják, hogy fizetésemelésre nincs keret. Vállalnánk pluszmunkát, hogy a család rendesen megéljen, de sajnos már erre sincs lehetőség. Ezért nem kell csodálkozni azon. ha egyre több az élelmiszerbaltokban a betörés és a lopás. Sajnos, Így az ország és a nép türelme is fogytán van. Kérjük a Miniszterelnök urat, hogy a válaszadás alól ne térjen ki, és levelünket ne dobja félre. Tisztelettel: Bérből és fizetésből élő szülők nevében — akik gyermekeiket tisztességgel éti tisztesség­re nevelni szándékoznak — Tóthi Györgyné, Csanádi Kálmánné és Szilágyi Győző né, s meg 90 aláíró, a KSZV Újszeged! Gyárának dolgozói Én: — Egy pillanat... ön nem illetékes ebben az ügy­ben? Csak annyit kértem, tartsák figyelemre méltó­nak a bejelentésem, gon­dolván, azért az újsághirde­tés, hogy az utazóközönség segítse az önök munká­ját!!... Női hang: — Még egy­szer mondom, hogy amit elmondott, azt mi is tud­juk. Reggel óta sok panasz érkezett a 71-es járattal kapcsolatban. De ha már ön említette az önkormányza­tot, akkor talán tessék ne­kik szólni, hogy az önkor­mányzat adjon több, sokkal több támogatást, pénzt a Volánnak, akkor esetleg le­hetne segíteni... Én: (Ettől teljesen felbő­szülve, tényleg már inge­rülten). — Azt hiszem, nem jól értelmeztem az újságban közölteket, vagy nem akar­juk egymást megérteni. Mindenesetre köszönöm, hogy meghallgatott, Visz' hallásra! Lehet, hogy mégsem si­került pontosan idéznem az elhangzottakat, lehet, hogy csak nekem felháborító ez a magatartás, ahogyan in­tézi a Volán az ügyeit. Ar­ra kérem önöket, szívesked­jenek a közleménnyel (Hal­ló Volán?) kapcsolatban tu­datni a 23-322-es számmal (!), hogy az utazóközönség­nek még nincs lehetősége az önkormányzati testülettől pénzt kérni a Tisza Volán részére. Nagy Sándor Istvánné Szeged, Bérkert u. 31. sz. Kérésének eleget tet­tünk, panaszát tudattuk a vállalattal, ahonnan a kö­vetkező információt kap­tuk: „Hivatkozással Nagy Sán­dor Istvánné 6726 Szeged, Bérkert sor 31. sz. alatti la­kos f. hó 21-én kelt írá­sos bejelentésére — melyet lapjukhoz küldött — illeté­kességből az alábbi tájé­koztatást .adjuk: Vállalatunk által koráb­ban meghirdetett Szeged személyforgalmi üzemegysé­gének helye és telefonszáma költözködés miatt megvál­tozott. Ideiglenesen adtuk meg a 23-322-es vállalati központi telefon számát. Sajnos, a sok mellék miatt nem mindig a megfelelő helyre kapcsol központo­sunk. Jelenleg mellék és név szerint üzletágak szerinti kapcsolást biztosítjuk. A végleges elhelyezés és a te­lefonműködés után ismét tá­jékoztatjuk az utazóközönsé­get a konkrét telefonszám­ról, ahol érdembeni intéz­kedés történik. Addig is — türelmüket kérve — tovább­ra is ideiglenesen a fenti telefonszám áll rendelkezés­re a lakosságnak. A bejelentőtől a kellemet­lenségekért szíves elnézést kérünk vállalatunk nevé­ben. A 71-es jelzésű autó­busz-közlekedéssel kapcsola­tos észrevételére a vizsgála­tot követően rövid időn be­lül írásos választ adunk. Ileintz Ferenc, a Tisza Volán személyszállítási osztályvezető-helyettese Jugoszlávia Tíz évre útlevél A szövetségi képviselő­házból eredő hírek szerint a jugoszláv állampolgárok út­levelét ezután 10 évre ad­ják ki, illetve hosszabbítják meg. Ez a JSZSZK útlevél­ről szóló törvényében kidol­gozott változások lényege. Az új törvény szerint, a 27 évnél fiatalabbaknál 5, a ti­zenöt évnél fiatalabb kor­osztály esetében pedig 2 évre szól a meghosszabbí­tás. A személyi, diplomáciai és hivatal útlevél meghatá­rozatlan számú utazásra to­gosítja tulajdonosát a világ összes országába, a közös útlevél viszont csak egy uta­zásra lesz érvényes. Az új törvény meghozatala előtt kiadott útlevelek érvényes­sége, amelyről végül is majd a SZVT dönt, az útlevélben szereplő időpontig számít. A szóban forgó törvény­módosítás előlegezi a jugo­szláv állampolgároknak útlevél híján is a nemzet­közi szerződésekkel össz­hangban levő, csupán a sze­mélyazonossági igazolvány felmutatásával történő uta­zását i6. Megszűnik — mint hírlik — a jelenleg érvé­nyes vízumrendszer azzal, hogy azokba az országokba, amelyekkel a JSZSZK dip­lomáciai kapcsolatokat tart fenn, a jugoszláv utazók ví­zum nélkül utazhatnak. Az új törvény külön sza­kaszban rendelkezik arról, hogy milyen büntető intéz­kedéseket foganatosítanak az útlevéllel visszaélőkkel szemben. így például azok­ra a személyekre, akik útle­velüket „kölcsönadják", vagy „más útlevelét igénybe veszik", 3 évig terjedő bör­tönbüntetés róható ki, ugyanakkor azonban, ugyan­csak három esztendőre, megtiltják számukra az út­levél kiváltását is. (koliger) Tanúkat keresek Október 14-én, vasárnap este 5 óra után a Csongrádi sugárút és a Rózsa utca ke­reszteződésében történt egy baleset melynek előidézője egy ittas, bécsi rendszámú gépkocsit vezető személy volt. Két, 12 éves, a zebrán átbicikliző kislányt ütött el. Amikor a baleset történt, a helyszínen volt egy fehér kis Polskit vezető fiatalem­ber is. Az ő jelentkezése sza­momra nagyon fontos lenne, de más szemtanúkra is szá­mítok. Én az egyik kislány anyu­kájaként várom segítségüket a 26-900-as munkahelyi tele­fonszámon a 78-as melléken reggel 7-től délután 4-ig. Köszönettel; (Név és cím a szerkesztőségben) Ne egyenlősdizzenek ! Volán-felelgetős November 21-én, szerdán, lapjuk 12. oldalán jelent meg a Halló Volán? hír, ami nagyon tetszett, és ahogy a Tisza Volán értesít, mely­ben tudatja, hogy a 23-322­es központi telefonszámon menetrend szerinti késések és a különböző autóbusz­közlekedéssel kapcsolatos be­jelentéseket. panaszokat az utazóközönség megtehet. Ezt a tényleg nemes gesztust vi­szonozva, felhívtam a meg­adott számot. Igyekszem ezt a beszélgetést tisztességesen, hűen az elhangzottakhoz most leírni: Én: — Halló, Volán? A Délmagyarország 12. olda­lán olvastam, hogy ezen a számon bejelentést, panaszt lehet tenni.,, Tel.-központos (gondo­lom) : — Odakapcsolok! (így, egyből...) Tényleg kapcso­lás, rövid bugás... Női hang: — Tessék ... (Nem ám. hogy, tessék, ez és ez vagyok, ilyen és ilyen megbízott, vagy munka­társ ...) Én: — Jó napot kívánok. Nagy Sándorné vagyok, Sze­gedről. A Dél-....'. stb. ugyanazt elmondom, amit már a telefonközpontos­nak ...) Női hang: — Tessék mon­dani ... (egyszerűen, ked­vesen ...) Én: — A 71-es helyi já­rattal kapcsolatosan szeret­nék felvilágosítást kapni. Tu­dom, hogy Újszeged ezen részéről ml az általános vé­lemény, hogy gazdagok lak­ta. de elmondanám hogy a Temesvári krt.-tói kezdve a Tisza partjáig nagyon so­kan laknak olyan idős em­berek, akik naponta ehhez az egy járathoz vannak köt­ve. Mivel a Belváros felől a 17-es is ezen az útvona­lon jár a Temesvári krt.-ig, azok is a 71-est használják, ha az jön hamarabb. Mivel ezeket a járatokat érintő utcákon több óvoda, isko­la, oktatási központ, volt KISZ-tábor van. tényleg a nap minden szakában zsú­foltság van. Azt szeretnénk kérni, hogy ne 20 percen­ként járjon a 71-es és ne kisbuszok járjanak legtöbb­ször. Női hang — Amit el­mondott, azt mi is tudjuk, sajnos, nincs lehetőségünk sűríteni a járatokat, a reg­geliek is mindig csuklós bu­szok, nem tudok erre mit mondani... Én: — De én mondom, mert az újságban az jelent meg, hogy meghallgatják a panaszainkat. Nem a magam nevében kerem, annak elle­nére, hogy én is kissé moz­gássérült vagyok, hanem an­nak a sok idős nevében, akit naponta látok sok cso­maggal, nehézkesen kapasz­kodva dülöngélni. Én még nagyon jól emlékszem, hogy a választások idején az ön­kormányzati jelöltek kam­pányán is hány és hány kisöreg kérte ennek a já­ratnak a sűrítését. Én most nem vádaskodom, hanem ké­rem önt, hogy mérlegeljék jó szándékkal kérésünket, segítsenek. Női hang: — Hát ezt tes­sék elmondani a termelési osztályon valakinek .. . A folyó évi november hó 7-i lap „Körkép" és ..Kap­csolatok" rovataiban megje­lent újságírói cikkhez, to­vábbá az IKV igazgatójának válaszához, valamint egy nyugdíjasl véleményéhez sze­retnék néhány tényt köz­readni.. 1. A „Körkép" rovatában közölt „A befejezetlen mon­dat ..." című írás egyes megállapításával nem ér­tünk egyet (a többes szám a házban lakó néhány család­dal történt megbeszélés alap­ján íródik). Azt elfogadjuk, sőt magunk is kívánjuk, hogy ne legyen békétlenség, viseljük a terheket ahogy bírjuk, de a cikkírónak az, a megállapítása, hogv „Nincs itt élő ember, akit most ne sújtson országnyi adóssá­gunk, s a szegénység, ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Ugyanis az alapvető élelmiszerek, az energia, és sorolhatnám tovább. árai valóban egységesek, de a jövedelmek között igen nagy különbségek vannak, s ez a tény egymagában cáfolja azt a megállapítást, hogy egy­formán nehéz az életünk. 2. A „Kapcsolatok" című rovatban megszólal az IKV igazgatója a tanácsi bérla­kások értékesítésének továb­bi szüneteltetésével kapcso­latban. Ebben a témában igen sérelmesnek tartjuk azt hogv amikor erről a le­hetőségről az egyszerű ál­>•—-o gér még rsak tudo­mást sem szerezhetett a város párt- és egyéb befo­lyásos urai — elnézést a kifejezésért — „bagó­ért" megvehették belvárosi lakásaikat is. Majd később, amikor hasonló kérelmeket nyújtottak be az egyszerű állampolgárok (közöttük e ház lakói is), hirtelen meg­szűnt a vásárlás lehetősége, és az úgynevezett belvárosi lakásokra eladási tilalmat rendeltek el. Műemléképüle­tek tekintetében még csak megértenénk ezt az intézke­dést, de a meglehetősen le­robbant és magas lakbérrel sújtott lakások tekintetében ennek nincs elvi alapja. „Reális" alapja van az IKV, vagy a város szempontjából, ha azt vesszük, hogy ha bár­milyen belső hiba adódik, azt nekünk, a bérlakásban la­kóknak kell saját pénzünkön megjavítanunk (ehhez az IKV még a korábbi 50 száza­lékban sem száll be), tehát ebben a felfogásban, vagyis a terhek viselésében a bérlő „tulajdona". Ha esetleg még­is megtörténik a „csoda", hogy a tilalmat megszüntetik, nyilvánvaló az egyre növek­vő inflációs árakon számol­nak és a különbözetet már nem fogják „bevasalni'' a 2-3 évvel ezelőtt magántulaj­donba adott lakások tekinte­tében. 3. A „Tiz év annyi, mint "negyven..." cúnú olvasói levélben foglaltak — sajnos nem helyi problémák. Ez országos ügy és szintén az „ügyeskedők" malmára haj­totta a vizet, hiszen való igaz, hogy sokan a 10 éves munkaviszony után jófor­mán annyi nyugdíjat élvez­nek, mint a 35-40 éves cnunka viszonnyal rendelke­zők. Ha már ilyen helyzetbe kerültünk, nagyon szeret­nénk, ha az „egyenlősdit", az általánosítást a publicisták kihagynák a teherviselések témájából. Szilágyi Margit Szeged, Fekete sas u. 9. Szeretném megtudni Rovatunkban olvasóink kérdésére adunk választ. Il­letve segítségei. Levélcímünk: Délmagyarország szer­kesztősége, Szeged. Sajtóház. Pf. 153. 6740. Pótszabadság fiatalkorúnak F'. B.-rié, Szeged. Leányom most 17 éves, és hamaro­san férjhez megy, és ezáltal nagykorú lesz. Azt szeret­ném megtudni, ezután jár-e részére a fiatalkorúakat megillető pótszabadság. Igen, jár. Levélírónk leá­nya férjhezmenetele révén nagykorúvá válik ugyan, en­nek azonban a munkajogi szabályokban biztosított ked­vezmények és tilalmak szempontjából nincs jelen­tősége. A munkajogi rendel­kezések szerint, aki 18. élet­évét nem töltötte be, a csa­ládi állapotától függetlenül fiatalkorú. Leányára — férj­hezmenetele után is — vo­natkoznak azok a rendel­kezések, amelyek védik a fiatalkorúakat, s különféle többletkedvezményeket biz­tosítanak nekik. Jár tehát pótszabadság is, amely ti­zenhat éves korig tíz, azon túl pedig öt munkanap éven­ként. A pótszabadság utol­jára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyikben tizenhatodik, illetve tizen­nyolcadik életévét betölti. Felmondás alatt álló dolgozó munkavállalása L. /.. Szeged. Munkaviszonyom a vállalat átszer­vezése folytán — felmondással megszűnt. A munkavégzés alol az utolsó 30 napon felmentett. Ez idő alatt új mun­kaheyen munkába álltam. Az új helyen azonban vita merült fel, hogy a felmentési idő hátralevő idejére jogo­sult vagyok-e kétszeres bérre. Szeretném megtudni, hogy mit ír erről a jogszabály. Köszönet a Szervónak A közelmúltban összetör­tem a Trabant Hycomat sze­mélygépkocsimat. A Hungá­ria Biztosító kárfelvételénél odajött hozzám Péter Zoltán, a Szervo munkatársa, aki el­mondta, hogy cégük rendel­kezik alkatrészekkel, és egy héten belül megjavítják a kocsimat. Ez így is történt: örömmel vettem át a kifogás­talanul megjavított Traban­tomat. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni. A Szervo munkatársa Péter Zoltán és kollégái emberség­ből kitűnőre vizsgáztak. To­vábbi munkájukhoz sok si­kert és jó egészséget kívá­nok. Tóth Margit Dóc, Kossuth u. 1 Az a körülmény, hogy a munka teljesítése alól fel­mentett dolgozó még a mun­kaviszony megszűnése nap­ja előtt új munkaviszonyba lépett, a felmentés idejére járó átlagkeresetre való jo­gát nem érinti. A dolgozó­nak tehát joga van erre az összegre is és joga van új munkahelyén a munkaköré­re, illetve a munkája sze­rinti munkabérre is. Ez azt jelenti, hogy abban az eset­ben, ha munkavégzés alóli felmentés idejére járó mun­kabér kifizetése például a bérelszámolási szabályok mi­att későbbre kerülne sor, nincs helye levonásnak azon a cimen, hogy a dolgozó idő­közben elhelyezkedett, és új •munkahelyén megkapja a munkabért. Ugyanis az új munkahelyen sem helyez­kedhetnek arra az állás­pontra, hogy az előző mun­kahelytől kapott bérre való tekintettel, csak annak le­járta után kezdik a mun­kabérét elszámolni. Természetesen az új mun­kaviszony kezdő időpontja ilyenkor is az új munkahe­lyen történt munkába lépés napja. Ezzel együtt nem vál­tozik a régi munkaviszony megszűnésének a dolgozó munkakönyvében bejegyzett időpontja. Például a dolgo­zót szeptember 16. napjától mentették fel a munkavég­zés alól és a munkaviszony megszűnésének napja 1990. október 15. E munkakönyvi bejegyzés nem változik meg ekkor s»m. » doleozó szeptember 17-tól új munka­viszonyba lépett. Az elmondottak nem vo­natkoznak a munkaviszony­nak a Munka Törvényköny­ve végrehajtási rendeletének 26. paragrafusa 3.) bekezdé­se szerinti megszüntetésére. E rendelkezés kimondja, ha a dolgozó a munkáltató fel­mondja e«s»tén már a fel­mondási Idő alaitt, de még a munkavégzés alóli felmen­tés e'.őtt új munkahelyen kí­ván elhelyezkedni, a mun­káltató köteles a dolgozó kúpt megjelölt időoontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszünte­tést követő időre a dolgozót munkabér már nem illeti meg Dr. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom