Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-27 / 300. szám

1990. november 27., kedd Hazai panoráma 3 Jó házasságok a piacon köttetnek Mórahalmi szédelgések A város képviselő-testülete s a polgármester egyfor­mán gondolkodott: aligha indulhat el bármilyen irányba is az üj önkormányzat Mórahalom összevont rendezési ter­vének felülvizsgálata előtt. Az effajta tervek a hatvanas években készültek szerte Csongrád megyében, s a gyakor­lat szerint úgy négy-öt évente tartottak felettük korrek­ciós szemlét a helyi (községi, vagy kisvárosi) vezetőségek, s az alkotó — a Csomiterv. Mórahalmon ezt legutol­jára 1984-ben tették. A terv ismételt áttekintését az az­óta eltelt 6-7 esztendő is szükségessé tette, s még a régi tanácsi vezetés látott hozzá a feladathoz: 1989. október 20-án árajánlatot kért a Csomi tervtől. (Az ár­ajánlat a már meglevő ösz­szevont rendezési terv ki­igazítására, módosítására vonatkozott, annak költsége­it foglalta magába.) Az idő közben szaladt. Lezajlott az MSZMP vala­hányadik _ kongresszusa, a „négy igen" kampánya, a két választás — március-áp­rilisban és szeptember-októ­berben —, s egyszer csak, nagy hirtelen befejeződött a rendszerváltás. Am az élet megy tovább — jobb híján a régi kerékvágásban. Kötelező vagy szabad a vásár A vállalat, a Csomiterv két lehetőséget is kínált a városnak: az első variáció azt az esetet tartalmazta, amelyben számolnak helyi szakember bevonásával is; a második variáció szerint a város nem vállal semmiféle részfeladatot a kidolgozás­ban. Most már túl a rend­szerváltáson — Mórahalom polgármestere ezek után megbízta hivatalának illeté­kes ügyintézőjét, hogy az ajanlattevővel dolgoztassa ki az utóbbi változatot. Gombolyítani kell azonban a másik szalat is a cselek­ményben. Mórahalomra fia­tal építész házaspár szándé­kozik letelepedni. Házat épí­tenek maguknak a kisváros­ban, s szakmai tudásukkal már sikerült szimpátiát kel­teniük a helybeliek körében. Nem csupán saját házukra, telkükre koncentrálnak, sze­retnék széppé tenni leendő lakóhelyük egészét, s kérték a polgármestert, fejthessék ki hivatalában a városépí­tészetről vallott elképzelései­ket. A fiatalok Koczor György építész tervezőcso­portjának tagjai. Mindin­kább körvonalazódik: új helyzet állott elő — a fiatal szakemberek személyében a város alternatívát kapott: nem feltétlenül szükséges már a Csomitervre hagyat­kozni, ellenkezőleg — vá­laszthat. A Csomitervnél azonban nem volt rendszerváltás: a régi gyakorlatra építve, fa­tális tévedés áldozatává lett. A polgármesteri hivatal ál­tal bekért árajánlatot a vá­ros igenlő válaszaként érté­kelte, s úgy gondolta, a megbízás az övé. Ezért egy szerződéstervezetet készített (véleménye szerint az ilyen nyilvánvaló esetekben szop kásos választ), s azt küldte el a városnak: ebben, a szer­ződés műfaji szabályaiból adódóan, igen szűkre szabot­tan taglalhatta koncepcióját Mórahalom jövőjéről — s csupán Írásban, felesleges­nek ítélve a személyes elbe­szélgetést. A zavart nyilvánvalóan a dolgok eltérő meghatározása okozta. Hogy miképpen, azt a házasság példáján lehet legjobban szemléltetni. A Csomiterv így érvelt: meg­volt minden, ami kell, első­sorban a régi partneri vi­szony, a többéves jó kapcso­lat. Mit mondott a város? Egyetlen aprócska dolgot: nem hangzott el a boldogító igen. Már csak azért sem, mert — ez az általános vé­lekedés errefelé — közben jobb ajánlatot kapott. Oly­annyira jobbat, hogy az utol­só pillanatban, az oltár előtt meggondolta magát. Ellenfél nélkül is — esélytelenül ? Elhagyva a kípes beszé­det, ez azt jelenti, hogy idő­közben a rivális Koczor György-féle építészcsoport is tárgyalt a várossal, és si­került is elfogadtatnia ma­gát (árait és elképzeléseit) Mórahalmon Hivális? Ver­seny volt tehát? Nem — erősítgeti váltig a polgár­mester és Koczor György. Csupán arról van szó — mondják —, hogy a város tájékozódott, szétnézett a piacon — majd döntött. Verseny volt ez a javából, igen — állítja határozottan a Csomiterv: a város áraján­latot kért mástól is, s ez ki­meríti a verseny fogalmát. Ha ő — mármint a Csomi­terv — tud erről, máskép­pen áll hozzá a dologhoz. Magyarázatképpen a síkfu­tás példájával hozakodott elő: ha valaki egyedül rója a köröket a pályán, nem tud úgy erősíteni, mint aki tár­saságban fut. Ismét a fogalmak zűrza­vara. Üjfent az eltérő defi­niálás okozta a galibát. Mi az, hogy verseny? A felék képtelenek voltak a fogal­mat egyező módon értelmez­ni. A postás már nem viszi házhoz a trófeát Végezetül engedtessék meg itt néhány megjegyzés — a föntebb említett érvek­nél és példáknál maradva. Ha a vevő kimegy a piacra szétnézni, s közben megkér­dezi az egyik árust — aki­től mellesleg rendszeresen szokott vásárolni —, meny­nyiért adja a portékáját, az még nem jelenti azt, hogy ma is tőle veszi, főleg ak­kor nem, ha mellette áll egy másik eladó, aki ugyanazon az áron szebb külsejű hol­mit árul. Mi is lenne, ha minden érdeklődés, kérdés után kötelező lenne a vásár­lás. Az első árus pedig mél­tatlankodna, mondván, ha tudomása lett volna arról, hogy a vevő mástól is meg­kérdezi az árakat, ő is mást mondott volna és máskép­pen. Még egy kérdés: nem tudta ez az árus, hogy a piacon van? S ha valamelyik atlétikai viadalon a sprinter ilyen vagy olyan okbó'l egymaga kényszerül starthoz állni, joga van-e kocogni, netán lesétálni a távot? Legfeljebb csak a közönség fújolása közepette, kiprovokálva a versenybírák kizáró ítéletét. Sőt, atlétánk úgy is megítél­heti a helyzetet: szükségte­len személyesen megjelennie a versenyen, hiszen egyedül indul, okosabb tehát, ha a zsűri egyenesen lakáscímére postázza a trófeát. Ódor József irtó, szellemes Két apróhirdetés a Ma­gyar Nemzetben (ugyan­azon a lapon, egymás szomszédságában): „Állít­son emléket önmagának! Rendeljen otthonába, kert­jébe privát mellszobrot, emlékművet, piramist. Glória Gmk. (-ftelefon­szám)". A másik: „Lidérc­és szellemirtást otthonában vállalunk. Tömbházakban kedvezmény. Garancia és diszkréció! Első Hazai Szellemirtó Kft. (-(-telefon­szám)." Mindez annyira szelle­mes, hogy nehéz bármit is hozzátenni. Mi juthat eszünkbe a hirdetések ol­vasása közben? Ha az el­sőt nézzük, akkor talán az, hogy korunk hőse, a vál­lalkozó, törzsének újabb életképes egyedét fejlesz­tette ki. Azt, amelyik a ha­tárokat nem ismerő embe­ri hiúságból akar (és való­színűleg tud is) pénzt csi­nálni. Bár a piramis em­lítése megrendítheti kissé a bizalmunkat, ezzel mint­ha túllőne a célon. Villakertünk örökzöldjé­nek árnyékában ott fehér­lene mellszobrunk, amely római portrék stílusában ábrázolná arcélünket. Ez rendben is volna. De em­lékmű, netán piramis .. . ? Ilyen súllyal mégsem ne­hezedhetünk hátramara­dottainkra. A másik hirdetmény már némi fejtörésre ad okot. Bár a korábban kö­telezően előírt materializ­mus-hit korszakának vé­ge, azért mégsem valószí­nű, hogy a szellemi sza­badsággal visszaélő lidér­cek (sőt: lúdvércek, lásd Örkény idevágó egyperce­sét) oly mértékben elsza­porodtak volna, hogy ir­tásuk nem tűrhet halasz­tást. Az átlag tömbházla­kó, ha éjszaka kimegy a konyhába, fürgén futkosó csótányokat talál, és nem zölden világító kísértetet. Eszünkbe juthat persze egy régi kiáltvány, amely valami Európa-járó kísér­tetről beszél. De ő mintha visszavonulóban lenne mostanában, irtása majd­hogynem fölöslegesnek lát­szik. A legvalószínűbb, hogy a két hirdetést diákok ad­ták föl, s olyan tanáraik telefonszámát mellékelték, akik szívüknek különösen kedvesek Nem is rossz öt­let . . (nyilas) Billent a mérleg Idegenforgalmi bevételek Többet költ a vendég Az idén szeptember végé­ig 280.7 millió dollár aktí­vum keletkezett a magyar idegenforgalomban. Az el­múlt év első kilenc hónap­jában éppen ellentétes ten­dencia érvényesült: akkor 450.5 millió dolláros pasz­szívum halmozódott fel. Elmondták: a bevétel 629,3 millió dollár volt, 71 százalékkal több, mint ta­valy kilenc hónap alatt. A vendégek száma, ugyaneb­ben a viszonyításban 53 szá­zalékkal emelkedett. Egy nyugati turista átlagosan napi 2921 forintot költött, 20 százalékkal többet, mint az elmúlt évben Az idegenforgalmi kiadás 348.6 millió dollár volt, 57 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A jelentós csök­kenést az ,.50 dolláros" ren­delet okozza A rubelbevétel 213,9 mil­lió volt, 46 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly, annak ellenére, hogy a rubelelszá­molású országokból több mint 50 százalékkal növe­kedett a hazánkba látoga­tók száma. Az ellentmondás látszólagosságának magya­rázata az, hogy nagy több­ségük csak egynapos be­vásárlásra érkezett. A rubelkiadás 189,3 millió volt, kétszer annyi, mint az elmúlt évben. így a rubel­egyenleg csak 24,6 milliós aktívumot mutat a tavalyi 299 milliós aktívummal szemben FBI-képviselet Budapesten Adós pillanatkép A FBI, az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Hivatal javasolni fogja, hogy képvi­seletet nyithasson Budapes­ten és Szófiában, jelentette a The Washington Times. Az MTI tudósítójának ér­deklődésére illetékes helyen megerősítették a hírt, hogy Richárd Thornburgh, ameri­kai igazságügy-miniszter, valamint William Sessions, az FBI vezetője és Róbert Bonner, a kábitószer-keres­kedelem ellen küzdő fegyve­res szerv, a DEA vezetője decemberben Budapestre és Szófiába látogat, hogy e kérdésekről tárgyaljon. A kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc indokolja a szoros együttműködést az amerikai és a magyar bűn­üldöző szervek között, mu­tatnak rá illetékes körök­ben. A kérdésekről tárgyal­tak Antall József kormány­fő közelmúlt washingtoni látogatásán is. Tartozásunk: 21 miiliárd dcílár Adósságállományunk srsrkezete egyeo vautanem 13.0% japan yen 28.0% Dollárban számolva idén valamelyest növekedett Ma­gyarország bruttő adósság­állománya. Ojabb határkő­höz érkeztünk, szám szerint a 21 milliárd dollárhoz. Ez azt jelenti, hogy ebben az év­ben újabb 400 millió mínuszt szedtünk össze. Ugyanakkor azonban mégsem növekedett az ország eladósodottsága, mindössze az történt, hogy begyűrűzött dollárgyengü­lés. Az amerikai valuta az idén körülbelül 10 százalékot ve­szített értékéből a német márkával szemben. Nem is olyan régen a dollár már az 1,5 márkás határt is átlépte, lefelé menet. Ennél olcsób­ban — mármint kevesebb márkáért — még soha nem lehetett dollárt vásárolni. Ha nem is ilyen ütemben, de a yenhez hasonlítva is csök­kent a világ vezető valutájá­nak értéke. Az egyirányú változásokból következik, hogy a márkában, illetve yenben felvett hitelek dol­lárban számolva növelték az ország adósságállományát. „Tortás" ábránkon is lát­ható, a magyar tartozás kö­zel 90 százaléka három valu­tanemre koncentrálódik. Legnagyobb szelet a német márka 30-32 százalékkal, míg a dollár és a yen egyformán 28 százalék./ Az utóbbi kettő közül a yen okoz mostanában nagyobb fejtörést pénzügye­seinknek, ebből ugyanis meg­lehetősen szerény a bevéte­lünk. Nem jellemző ránk, hogy áruink elárasztanák a japán piacot, igy hát kény­telenek vagyunk egyre többet eladni a gyengülő dollárból, hogy azon az esedékes tör­lesztésekhez szükséges yent megvásároljuk. Különben jól vagyunk, a közel 900 millió dolláros külkereskedelmi aktívum és a turizmus bevételeinek hatá. sára jelentősen növekedett az MNB azonnal mozgósítható tartaléka. A fizetési mérleg szeptember végén 350 millió dollár aktívumot mutatott, s reménykedhetünk hogy ez az év végére ts megmarad. (kovácsi A repülőút és a sugárveszély Tudományos konferenciá­nak indult a Paksi Művelő­dési Házban az a tanácsko­zás, amelyet az atomerőmű sugárvédelmének ellenőrzé­séről tartottak. Két előadás után azonban azt kérték az érintett községek meghívott lakói, hogy a laikusok szá­mára is érthetően mondják meg a fizikusok: van-e ve­szély az atomerőmű térségé­ben. vagy nincs. Tudni sze­retnék, hogy nyugodtan hor­gászhatnak-e a Dunán, vagy jobb az Úszódnál kifogott halat visszadobni. Derültsé­get keltett az egyik orszá­gos hatáskörű intézet mun­katársának válasza: szíve­sen segít megenni a halat, ha az usaödiak nem bírnak vele. Egyébként közérthető ma­gyarázatok egész sorát tár­ták a hallgatóság elé a bu­dapesti és a paksi fizikusok, kémikusok az atomerőműből kibocsátott sugárzó anyagok mennyiségére, hatására vo­natkozóan. Elmondták, hogy ha valaki Európából Ameri­kába repül, tizenkétszer ak­kora sugárterhelés éri, mint a Paks környékén élő embe­reket egész évben. Ugyanis tízezer méter magasságban sokkal erősebb a természe­tes sugárzás, mint a föld felszínén, bár az ott mérhe­tő háttérsugárzás i« többszö­röse az atomerőmúvi sugár­zásnak. A Paksi Atomerőmű biztonsága olyan nagyfokú, hogy a légkörbe kibocsátott radioaktív részecskék száma az ezred részét sem éri el a hatóságilag megengedettnek. Hasonló a helyzet a vízbe jutó sugárszennyezéssel, il­letve az még kisebb, hiszen folyamatosan kimutatni nem is lehet, még a legérzéke­nyebb műszerekkel sem. Felhívták a figyelmet ar­ra, hogy amikor a paksi, il­letve a hatósági ellenőrzést végzó szakemberek mérési adatokat említenek, azok gyakorlatilag mindig mesz­sze alatta vannak az ember­re veszélyes sugárszintnek. Hangsúlyozták, hogy a su­gárvédelmi ellenőrzés meg­bízhatóságát a hatósági kontroll jelenti. A megfigye­lőhálózat tevékenysége meg­felel a nemzetközi előírá­soknak, de a Paksi Atom­erőmű Vállalat még ennél is szigorúbb önmagával szemben: szakemberei kuta­tóintézetekkel és egyetemek­kel közösen kidolgozott módszerek alapján folytat­ják a sugárvédelmi ellenőr­zést. Autók és motoros rollerek Autóelosztó' hálózat létre­hozását, mezőgazdasági gé­pek forgalmazását, ötven köbcentiméteres Suzuki mo­torok értékesítését, valamint motoros roller gyártását ter­vezi Magyarországon az Olaszországban, Spanyolor­szágban. Franciaországban, illetve az afrikai kontinen­sen is erdekeit belgiumi Oasis cég Mindezt Jean Charles De Coster, az Oasis cég elnöke jelentette be ab­ból az alkalomból, hogy de­cember 3-a és 21-e között megrendezendő Aranyhíd or­szágos vásár keretében autó­kiállítást, illetve vásárt tar­tanak a hajdú-bihari megye­székhelyen. Az elnök el­mondta: az utóbbi hónapok­ban rendkívüli mértékben­megnőtt az érdeklődés a köztudottan Belgiumban legolcsóbb nyugati márkájú gépkocsik iránt. Ezért dön­töttek úgy, hogy e kocsikat a vásárlók helyébe hozzák. Első telephelyük már meg­nyílt Budapesten, a második is a fővárosban létesült, a harmadikat pedig Debrecen­be telepítik. Tervezik a mezőgazdasági gépek magyarországi árusí­tását, csakúgy, mint a bel­városi-kisvárosi közlekedés­ben jól bevált ötven köb­centiméteres Suzuki moto­rokét A gyermekeknek szánt motoros roller — évente mintegy 150 ezer játékjár­mű-gyártására az elképzelé­sek szerint Hajdú-Bihar megyében rendezkedik b? az Oasis cég (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom