Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-26 / 299. szám

1990. november 26., hétfő Kultúra 5 Ébredezik a Dugonics-társaság Kétszázötven éve született Dugonics András. Deák Ferenc glmnáziumbeli évforduló rendezvényükön a szervező piarista atyák a város nevében is emlékeztek egykori rendtársukra. Nemcsak a szószékről igét hirdető, hanem a magyar nyelvűséget terjesztő, az első magyar regényt szerző Dugonicsra is. Telt ház volt, és ez az emlékezés mellett egy fontos bejelentésnek is szólt: 40 év után újraindul a Dugonics-társaság. A piaristák által vezetett gimnázium már a múlt században az ő nevét viselte. 1830-ban született a gondolat, hogy egy róla elnevezett írói kör is alakuljon, melynek célja legyen az irodalmi élet felpezsdítése és a szép magyar nyelv művelése. A terv a forrongó időszak, aztán a Bach-korszak tiltó rendelkezései miatt csak a kiegyezés évében, 1867-ben valósulhatott meg. A kör egyre bővült, míg 1892-ben megszületett a később oly tekintélyes Dugonicstársaság. Hamarosan Szeged város szellemi életének mozgatórugója lett, összefogta a vidék kulturális törekvéseit, szerepe volt az egyetem ideköltöztetésében. Irodalmi estjeinek színvonalát Móra Ferenc. Tömörkény István és Juhász Gyula neve jelzi. Rövid időre bár. de a háború után is .talpraállt a Dugonics-társaság, majd 1949-ben politikai bizalmatlanság miatt megszűnt. Vagyis — csak tevékenysége szünetelt, ahogy ez a mostani megemlékezésen elhangzott. Az idők s a körülmények változtával most újra elkezdődhet a munkája. Dr. Turay Géza tanár e szavakkal jelentette be a társaság újraindítását: „Fél évszázadon át fejtette ki áldásos tevékenységét Szeged mindenkori haladó intelligenciájának , dugonicsaina k' közreműködésével. Mi. a kései utódok az elmúlt 40 év alatt többször hallattuk szavunkat a Dugonics-társaság felélesztésére, sajnos hiába. Ezt a napot, melyet Szeged város közönsége rendezett Dugonics András születésének 250-ik évfordulója tiszteletére, használjuk fel annak bejelentésére, hogy hozzákezdünk, immár nem először, a pártokon felülálló Dugonics-társaság újraszervezéséhez. Kérünk minden városát szerető értelmiségit, az irodalom és tudomány bármely területén dolgozó polgárt, hogy fogadják szeretettel az újraszervezést. és legyenek segítségünkre abban." (panek) Arany-ötlet Hazahívó nyelvi kurzusok Megépült, átadták, felavatták. nevet kapott és máris akad egy újabb apropó, hogy a rókusi Arany János Általános Iskoláról szót ejtsünk. Olyan kezdeményezésbe fogtak ugyanis, amely nem kizárólag az iskola ügye. jó lenne, ha az egész város magáénak érezné próbálkozásukat, mind több partnert találnának szándékuk megvalósításában. Kónya Lászlóné igazgatóhelyettes tájékoztat elhatározásukról: — Luxus ezt a szép, jól felszerelt épületet nyárra kihasználatlanul hagyni. Ha már a nyitott társadalomról beszélünk, arra gondoltunk, teremtsünk itt egy új Sárospatakot. Vagyis, adjon ez az iskola helyet a külföldön élö magyarok számára hogy anyanyelvi kultúrájukat ápolhassák. Jól működnek az idegen és magyar általános és középiskolai cserekapcsolatok. ellenben a magyar—magyar diák-, illetve felnőtt-találkozókra nemigen akad példa. — Honnan, kiktől kértek eddig segítséget? — Elóször a Magyarok Világszövetségét kerestük meg és Komlós Attila főtitkár személyesen tett ígéretet, támogatja a nyári nyelvi kurzusok megszervezését. Ugyancsak segítséget ajanlott fel a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet. amely nemzetközi kapcsolatai révén a programok mind szélesebb körű meghirdetésében működhet közre. — Konkrétan hogyan képzelik el a vendéglátást, a csoportok elhelyezését, foglalkoztatását? — Azzal kezdem, kiket is várunk elsősorban Ungvárul tanító pedagógusokat, akiknek egyhetes módszertani képzést szerveznénk. Három hétre szólna viszont a meghívásunk a gyerekeknek, akik szülőkkel, vagy pedagógusokkal együtt is érkezhetnének. Az Ortutaykollégium kész szállást adni vendégeinknek, mi pedig iskolánkban. illetve egyéb helyszíneken megszerveznénk a kurzusokat. Ebben a munkában persze számítunk a város humánszakos pedagógusaira is. A Százszorszép gyerekház máris együttműködést ígért, de természetesen mások jelentkezését is várjuk. Semmiképpen sem akarjuk ugyanis kisajátítani ezt a kezdeményezést, sót azt szeretnénk, ha városi erőfeszítéssé szélesedne. — A nyugati, vagy a keleti magyarságot kívánják szolgálni ezek a szegedi kurzusok? — Mi nyitottak akarunk lenni kelet és nyugat felé egyaránt. Nyilván a nyugatról érkezők lesznek kedvezőbb helyzetben, hiszen könnyebben finanszírozzák költségeiket. Ám a keletről érkezők sem szenvednek hátrányt, hiszen a világszövetség anyagilag támogatja részvételüket: mindenekelőtt értük, miattuk vállalnak közösséget kezdeményezésünkkel. — Mi haszna lesz ebből az iskolának? — Ha üzleti haszonra gondol. semmi, ebből a vállalkozásból nem fogunk meggazdagodni. Mi azzal, hogy adunk, kapni is fogunk. Biztos vagyok abban, hogy megannyi kapcsolatteremtésnek lehet kiindulópontja egy ilyen kezdeményezés. Gombos Frzsébvt • •• ff Ajovo ígéretei Mindig nagy érdeklődést kiváltó esemény a konzervatóriumban a leendő énekes művészek hangversenye. Természetesen az a jövő titka, hogy ki marad meg a világot jelentő deszkákon, s ki lesz az. aki a tanári munkával fogja megkeresni a mindennapi betevőt. Most még mindannyian csak ígéretek, ki többet, ki kevesebbet sejtető. Azonban még abban is hasonlóak voltak, hogy valamennyien szépen s alaposan kidolgozott produkciókkal léptek színpadra. Mindez Berdál Valéria nagyszerű oktató munkáját dicséri. Aláhúzza még ezt a tényt az is. hogy a fiatal tehetséges tanárnő, Hadobásné Bálint Zsuzsa, szintén Berdál-növendék volt. s most már ő is saját tanítványt mutatott be volt tanára oldalán, mégpedig a muzikális, kedves hangú Béla Máriát, aki bátor elsőként a koncert nyitószámát énekelte. A legtöbbet ígérő ezen az estén Soós Emese produkciója volt. Csajkovszkijt, s Mascagnit énekelt behízelgő, kellemes szopránján. Szépséges és biztosan ülö magas hangjai vannak. Igen érett megoldásokat s remek zenei formálást kaptunk töle. Hasonló szépen formált Szántó Andrea is. aki megkapóan szuggesztív, lágy pianóival is felhívta a figyelmet. Bonecz Tamás kulturált, finom előadásában Schumanndalokaf hallottunk. Kellemes lírai bariton. Lórincz Zoltán a Varázsfuvola Sarastro F-dúr áriájában mutatta be hangjának imponáló mélységét, valamint Handelt, s Ránkit énekelt. Erös hangú basszus, de helyenként még éles, nyers. Továbbá a színpadi megjelenését, mozgását is csiszolnia kell. Somogyvári Tímea mézédes, aranyos fényű szoprán. Purcell: Jöjj. bűvös éj éneklésével szerzett szép perceket. Gémes Szilvia Haydn Teremtés című oratóriumából énekelt egy nem könnyű áriát. Sötét tónusú szép szoprán, s nála is a biztos zenei formálás erényét dicsérhetjük. Cságoly Csilla Mozart Ej királynőjének áriájában jó koloratúrkészségével hívta fel figyelmünket. B. B. Szegedi piaristák Újra él a rendház Alig több mint egy hónapja született meg a piarista rend római generálisának határozata, amely két magyar rendház újraindulásáról döntött. A váci mellett a Szegedi Piarista Rendházat nyilvánította élő, működő intézménnyé. A Felsővárosi templomban ez alkalomból tartottak hálaadó ünnepi szentmisét vasárnap délután. A misén részt vett Gyulay Endre megyés püspök és dr. Jeleníts István tartományfőnök, aki megáldotta Dorogi Imre festményét, amely a piarista rend alapítóját, Kalazanci Szent Józsefet ábrázolja. Az 1941-es keltezésű kép a kecskeméti rendházból kerül vissza Szegedre. Annak idején a piarista iskolában volt látható, vasárnaptól a Szeged-Felsővárosi Plébániatemplom oldalbejáratánál függ. Az egy év híján fél évszázadnyi idő okozta sérüléseket Szabó Tamás restaurátor javította ki. Kalazanci Szent József a XVI. század végén hozta létre Rómában az elsó ingyenes népiskolát, ahol a szegény gyerekek tanulhattak. Ezért láthatók Dorogi festményének hátterében római épületek. A szentet körülfogó emberek öltözete azonban már jellegzetesen alföldi. A kép felső harmadát a mennyei szereplők birtokolják. A különféle hangszereken játszó angyalok között áll közéDorogi Imre festményéről Somogy Károlyné készített felvételt. Szent József Mária-tiszteleté- A hálaadó, ünnepi szentmiben keresendő — így lett a sén a szegedi Bartók kórus pen Szúz Mária, karján a kis Szentanya a piarista rend fó énekelt. Rozgonyi Éva Jézussal. A Boldogságos Szúz patrónája, sőt a címerükbe is vezetésével, jelenlétének oka Kalazanci bekerült. Ny. P. Magyar napok Strasbourgban Sütő András Franciaországban Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára és a tanács több más magas rangú tisztségviselője fogadta Strasbourgban Sütő Andrást, a nagy hírű erdélyi magyar írót. Megbeszélést folytattak vele az erdélyi magyarság helyzetéről és a Romániában élö magyarok kulturális életének kérdéseiről. Az írót a strasbourgi magyar napok szervező bizottsága hívta meg előadásra, amelyet igen nagy érdeklődés kísért. A számos kulturális rendezvényt magukba foglaló magyar napokat abból az alkalomból rendezik meg az Európa Tanács franciaországi székhelyén, hogy Magyarország a hónap elején tagja lett a tanácsnak. Sütő András mától Párizsban folytatja találkozóit. Royal kávéház A vendég Varga Mátyás Köztársasági Érdemérem V. fokozat. Magyar Köztársaság Érdemes Múvésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Munka Érdemrend arany fokozata. Kossuth-díj. Szeged város díszpolgára, 1600 színpadi, 45 szabadtéri díszlet, félszáz film és mintegy 20 tévéjáték-díszlet. E néhány adat mögött egy ízigvérig művész, egy igaz ember, a 20. századi díszlettervezés egyik legjelentősebb képviselője áll: VARGA MÁTYÁS. Életének 80 évéből hatvanat színházi munkával tölt. Szegedi páiyaindulása, a színházi embereket övezó szeretet, a város színházi hagyománya kitörölhetetlenül beivódott a húszéves fiatalember szívébe. Neve öszszefonódott a szabadtéri játékokéval. Életpályáján sok híres és érdekes emberrel találkozott. sok nagy rendezővel és színésszel dolgozott együtt. Tudatosan vallja, hogy a látványtervezés csak eszköze, de nem célja a díszlettervezésnek. Intellektuális, színes fantáziája teremtette díszletei között ma is jól érzik magukat a színészek. A gazdag életpálya mögött sok érdekes, előttünk eddig ismeretlen élmény lakozik. Mindenkit — aki ezekre kíváncsi, és tisztelegni óhajt a hamarosan 80. születésnapját ünneplő művész, a jó barát, és a humánus ember előtt — szeretettel vár az irodalmi kávéház ma esti házigazdája: dr. Keszthelyi Béla Ha magányosnak érzed magad... Élünk és kesergünk... Gazdaságunk és biztonságunk is szilánkokra hasad, elhagytak szeretteink. Ki azért maradt magára, mert természetes halál ragadta el a társát, ki pedig annak okán. mert széttépni kényszerült időközben megrozsdásodott kapcsolatát. Vagy csak egyszerűen ez ideig nem találta meg az embert ideálját. Mi az oka magányunknak? Leggyakoribb, hogy panaszainkat a körülményekre hárítjuk. Pedig valahol egészen máshol keresendő a végső ok — nem tévedés, ha azt állítjuk: saját magunkban kell azt keresni. Azonban a felismerésig sok megkínzatáson. lelki sérülésen keresztül vezet utunk Miért törvényszerű ez a felv ázolt űt? Mert az emberek nagy többsége nincs felkészülve a krízishelv zetek elviselésére sem lelkileg, sem anyagilag. Mi lehet ebben a helyzetben a kivezető út? Jóllehet, van rá uniformizált válasz. — miszerint küzdeni kell a magányosság ellen. De e.z nem elegendő! A valahova tartozás igényét kell megfogalmazni magunkban. A valóságban erre azonban nem lehet recepteket adni. hisz nincs két egyforma ember. Nem valószínű, hogy mások helyett vágyakat és a társra való igényt kifejleszthetjük. Ez az embernek nagyon is egyéni indíttatású produktuma. Nem lehetséges az sem. hogy valamiféle különös ösztönnel kívülről egymás mellé rendeljünk nőket és férfiakat. azokat, akik belsőleg is egymás szeretetére és gondoskodására vágynak. Mi az. anu kivezet bennünket ebből a helyzetből'' Az akaratunk amellyel le tudjuk küzdeni a félelmeinket, nem szégyelljük kíváncsiságainkat, számba vesszük saját értékeinket. Az akaratunk, hogy a megszokott fotelból felálljunk és keressük a társaságot, vagy csupán egy barátot, társat, hogy újragondolhassuk a környező világot, es benne magunkat. Erre jó a klubélet, amelyet azok számára hívtak életre, akik társasággal akarják magányukat felváltani. Szerte a világban sok klub működik, amelyek hol magányos klubnak, hol társkereső klubnak, „négy évszak", partnerkereső szolgálatnak nevezik magukat. Rendkívül nagy az érdeklődés irántuk. Nálunk azonban még mindig élnek ezzel kapcsolatban előítéletek, nehezen szabadulunk megrögzött, ósdi beidegződéseinktől. Helye van az együttléteknek ahol egv máshoz „csiszolódnak* a jelenlévők. Aki nem képes a partnerségre. aki a társaságban is magányosságát akarja megőrizni, elveszik. A Juhász Gyula Művelődési Központ nyugdíjasklubjában megindult a társasálet „Legyél a barátom" címen. Az elsó összejövetelt a taxisblokád idején tartottuk. Az érdeklődés meglepően nagy volt. A klubba várjuk kéthetenként pénteki estéken azokat, akik szeretik a verseket, a komolyzenét, beszélgetni akarnak, közösen tervezni utazást, kirándulást cs szeretnének találkozni a megálmodott társsal. Címünk: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 53. Telefon: 13007. Legközelebb november 30-án találkozunk 18 órakor. Dr. Juhasz Mária klubvezető